Az ezredforduló közeledtével Európának új kihívásokra kell választ találnia.Ez a folyamat aligha valósulhat meg eredményesen az európai integráció átalakulása nélkül, ezért alapvetõ , jelenleg még nem is egészen felismerhetõ hatásokkal járó változások mennek végbe az integráció egyik meghatározó jelentõségû alrendszere , a CAP területén is. Az agrárgazdaság mindig is kitüntetett helyen állt a közösség életében , s bár ma a régió országainak fejlõdésével a nemzetgazdasági teljesítményen belül csökkent a mezõgazdasági arány , a szektor továbbra is fontos.

Az agrárágazat megkülönböztetõ sajátosságokkal , a gazdasági rendszer egészén belül relatív önállósággal rendelkezzik. Az 1957-ben megalakult Európai Közösség a Római Szerzõdés 39. cikkelyében rögzítette a közös agrárpolitika céljait. Az elsõdleges célok közt ma is szerepel a mezõgazdasági termelékenység emelése, a mûszaki fejlesztés fokozásával, a termelés hatékonyságának növelésével és a humán erõforrások lehetõ legjobb felhasználásával. A Római Szerzõdés kimondja, hogy a mezõgazdasági termelésbõl élõ lakosság számára társadalmilag elfogadható , méltányos jövedelem- és életszínvonalat kell megteremteni. A belsõ agrárpiacok stabilizálásával a világpiac külsõ hatásaitól is meg kell védeni a mezõgazdasági termelõket és fogyasztókat. Az agrárágazat feladatai között szerepel, hogy a tagországok megtermeljék a közösség számára az alapvetõ agrártermékeket így mentesülnek a világpiaci ingadozásoktól, és ezáltal az élelmiszerellátás biztonságát is garantálják. Az ágazat árpolitikáját is meghatározzák azzal hogy a fogyasztói igényeket méltányos áron kell az élelmiszeriparnak kielégítenie.

A témáról bõvebben a külügyminisztérium által kiadott A MEGOLDÁS címû kiadványban olvashat