A lengyel mezõgazdaság EU-szemmel

Minthogy az élelmiszerek iránti belföldi kereslet növelésének lehetõségei korlátozottak, a lengyel mezõgazdaság helyzetének
megjavításához egyetlen út vezet: az export növelése. Lengyelország és az EU érdekei ezen a téren azonosak.

Lengyel mezõgazdaság.
Európa mezõgazdaságának jövõ fejlõdésére a nagytáji szakosodás lesz a jellemzõ. Lengyelország egyes termékekbõl továbbra is rá lesz utalva a behozatalra, míg kivitelét ott kívánja fejleszteni, ahol lehetõségei erre

a legkedvezõbbek:

gyümölcs,
zöldség,
burgonya.

Megjegyzendõ azonban, hogy ez aligha kedvez a jelenlegi nyugat-európai feldolgozóiparnak, hiszen pl. Lengyelország burgonyatermése már jelenleg is több mint 50%-a a Tizenötök egész termésének.

Lengyelagrárstruktura.

A lengyel mezõgazdaság egyik kulcskérdése a rendkívül kedvezõtlen agrárstruktúra. Sok a törpegazdaság, amelyek nem tudnak hatékonyan termelni és korszerûsítésüket a rendkívül nagy mezõgazdasági munkanélküliség akadályozza. A volt nagy állami gazdaságok közül sok tönkrement. Bár a földprivatizálási program folyamatban van, a mezõgazdasági földek iránt nem nagy a kereslet, elsõsorban a mezõgazdasági hitel hiánya miatt.

Agrárkülkereskedelem. .
Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia elhatározta, hogy az agrárkülkereskedelmet 1998-ig teljesen liberalizálják. E program kísérletnek tekinthetõ. Ha az említett országok között nem fog jól mûködni, akkor az EU keretei között sem lesz ez másképpen.
GDP alakulása Magyarországon és Lengyelországban
(Változás az elõzõ évhez képest %-ban) ORSZÁG 1995 1996 1997 Magyarország 1,5 1,3 4,4 Lengyelország 7,0 6,1 6,9

TÖBB INORMÁCIÓ ITT