„PASCAL PROVINCINAK

Kedves Pat!
Odajöttél hozzám, amikor fából éppen valami kis figurát faragtam, és ezt mondtad:
- Miért nem csinálsz valamit énnekem?
Megkérdeztem, mit szeretnél, és azt felelted:
- Egy ládikát.
- Minek?
- Dolgokat beletenni.
- Miféle dolgokat?
- Mindenfélét, amid csak van – felelted.
Nos, itt a ládika, amit akartál. Beleraktam majdnem mindent,    amim van, és még sincs tele. Fájdalom és izgalom van benne, jó és rossz érzés, nemes és aljas gondolatok – a tervezés öröme, itt-ott egy kis keserûség, és az alkotás leírhatatlan gyönyörûsége.
És ezek tetejébe az a sok hála és szeretet, amit irántad érzek.
És a ládika még sincs tele.

JOHN              ”

/  John Steinbeck: Édentõl Keletre  /

                                     TARTALOMJEGYZÉK
 

Bevezetés
1. Célkitûzés
2. Irodalmi áttekintés
   2.1. Agrárinformatikai áttekintés
      2.1.1. A számítógép a mezõgazdaságban
      2.1.2. Szoftverek a mezõgazdaságban
   2.2. Adatbázisok a mezõgazdaságban
3. Anyag és módszer
4. A Microsoft Access^®
   4.1. A MS Access felépítése, mûködése
   4.2. A MS Access lehetõségei
5. Eredmények bemutatása
6. Az Állomány
   6.1. Az Állomány kialakításának jelentõsége
   6.2. Az Állomány felépítése
      6.2.1. Állománykezelés, adatok felvétele
      6.2.2. Egyszerû és automatikus adatok
      6.2.3. Bonyolult és automatikus adatok
      6.2.4. Bonyolult, egyéni adatok és listák készítése
         6.2.4.1. Az adatok rendezése
7. Következtetések
Összefoglalás
Mellékletek
Megjegyzés
 

Bevezetés                                                                                                             Tartalomjegyzék

   Az 1989/90–es rendszerváltás jelentõs változásokat hozott a magyar mezõgazdaságban. Az addig létrehozott szövetkezetek jelentõs része megszûnt, a kárpótlások következtében felaprózódott, illetve jelentõs részét a vállalkozói réteg vette át. A korábban megszokott, viszonylag biztonságos termelés kockázata megnõtt, miközben jövedelmezõsége alacsony maradt. A fejlett technológiát, drága gépeket és berendezéseket mûködtetõ szövetkezetek helyére egy tõkeszegény, sokszor kevés szakmai ismeretekkel rendelkezõ vállalkozók, társaságok léptek. Megszûntek a „személyre szóló feladatok”, vagyis kevesebb ember kénytelen megoldani több feladatot. A szövetkezeti formában minden területre több szakember is jut(ha)tott, akik egy-egy feladatra koncentrálva összességében gyorsabb és jobb döntéseket hozhattak. A mai termelési formákban (amelyek általában egyéni vállalkozó, betéti társaság, illetve korlátolt felelõsségû társaság) nincs lehetõség – sokszor még a szükséges mennyiségû - foglalkoztatásra sem, hiszen a béreket/jövedelmeket terhelõ adók ezt lehetetlenné teszik (sajnos, ez nem csak az optimális létszám kialakítását gátolja, de növeli a szürke- és feketegazdaságot, valamint a munkanélküliséget. Érdemes elgondolkodni azon is, hogyan alakult a mezõgazdaság GDP- bõl való részesedése, és a mezõgazdaságból élõk aránya – egy olyan országban, mint Magyarország). A tõke felaprózódásával nagy veszteség érte nem csak a termelõket, de mindenkit, akit a mezõgazdasági termelés érint.

 

  A kárpótlással kiosztott javak sokszor nem a megfelelõ helyre kerültek. Egyrészt a tudatlan, kis területekkel rendelkezõ tulajdonosok kárpótlási jegyeiket áron alul adták el, illetve a földek olyan tulajdonosokhoz kerültek, akik attól nagyon messze élnek, és/vagy egyáltalán nem kívánnak foglalkozni mezõgazdasági termeléssel. Ezek nem növelték a mezõgazdaság vonzerejét, és sok kistermelõ adta fel addigi tevékenységét, mert vagy tönkrement, vagy nem látott perspektívát tevékenységében. Nem csak a szövetkezeti termelés lehetõsége csökkent jelentõsen, de hátrányba kerültek azok a termelõk is, akik tudtak, és mertek (volna) vállalkozni. A szétszabdalt területek olyan többletköltségeket okozhatnak, amelyek a termelés jövedelmezõségét még lejjebb szorítják. Az egymástól távol lévõ táblák nagy szállítási költségeket, idõveszteséget stb. eredményeznek. Ráadásul az értékesítés teljesen bizonytalan, vagy csak nagyon alacsony átvételi áron lehetséges (ld. étkezési búza ára 1998.-ban). Az ilyen bizonytalansági tényezõk könnyen tönkretehetnek komoly vállalatokat is.
 

  Nem csak az a probléma, hogy a föld nem a termelõk kezében van. Korszerû, hatékony termelés folytatása komoly költségeket jelent. Ugyanakkor a kis társaságok nem rendelkeznek elegendõ tõkével, ezért hitelekbõl kénytelenek folytatni tevékenységüket. A magas kamatok, az állami támogatás hiánya, a termelési költségek, a termelés és eladás bizonytalansága, valamint az alacsony jövedelmezõség nem kedvezõ az ilyen vállalkozásoknak.
 

  A költségekkel való gazdálkodás azonban nagy felelõsséget jelent minden profitorientált szervezetnek. Különösen igaz ez a jelenlegi helyzetre, hiszen nem csak a nyereség realizálása, de talpon maradás is rendkívül nehéz. A nyereséges gazdálkodáshoz viszont pontos ismeretekre van szükség, amely sokszor túlmutat a szakmai ismereteken, nagy terhet okozva a döntést hozónak.
A nagy méretbõl adódó túl nagy információhalmaz feldolgozhatatlan, és törvényszerûen kiépíti a maga bürokráciáját. Ezzel nem csak nem hatékony, de indokolatlan költségeket is okoz. A közepes és nagy vállalkozások viszont képtelenek kezelni adataikat; erre sem ember, sem idõ, sem pénz nincs. Az információ hiánya miatt bekövetkezõ veszteségek ugyanakkor nagyon súlyosak lehetnek. A „több lábon állás” megoldás lehet (feltéve, ha a mérlege pozitív), ám ez szükségszerûen növeli az információ mennyiségét; ezek sokszor olyan bonyolult kapcsolatban vannak egymással, és/vagy olyan tömegûek, hogy feldolgozásuk nagyon sok idõt és energiát emészt föl, és koránt sem a teljesség igényével készül. A vezetés pedig kevés (gyakran egy) ember kezében van, aki nem csak felelõsséggel tartozik döntéseiért, de vagyonát is kockáztatja. Döntéseinek alapja pedig a meglévõ és feldolgozott információ, amely nélkül a szakmai tapasztalat nem mindig elégséges. Az ilyen vezetõk feladata viszont annyira sokrétû és összetett, hogy az adatok vezetésével és karbantartásával nincs idõ foglalkozni (eltekintve természetesen a legfontosabbaktól). Pedig a pontos nyilvántartás veszteségeket elõzhet meg, és segít az optimális döntés kialakításában, tehát elengedhetetlen. Ugyan ilyen fontos természetesen a nagy szövetkezetek esetében is a pontos nyilvántartás. Ezeknél a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a kiépített információs rendszer túl nehézkes, és túl sok embert foglalkoztat; ráadásul a döntés több lépcsõn keresztül történik, gyakran megfelelõ tájékoztatások nélkül.
Sajnos, eddig nem terjedt el kívánatos módon az erre legjobb és legalkalmasabb módszer, amely nem csak nagyon gyors, de pontos is: a számítógép.
 
 
1. Célkitûzés                                                                                                        Tartalomjegyzék

  Munkám során gyakran találkoztam az információhiányból adódó problémákkal. Az adatok vagy hiányosak és pontatlanok voltak, vagy a nagy adatszám miatt kezelhetetlenné váltak. Emiatt gondot okozott nem csak a nyilvántartások vezetése, de a különbözõ kimutatások, elemzések elkészítése is. Ebbõl adódott, hogy csak azok a dokumentumok készültek el, amelyekre feltétlenül szükség volt, mint pl. adóbevallások (az elkészített jelentések, listák jellemzõje, hogy vagy a hatóság követeli meg, vagy olyan alapvetõ dokumentumok, amelyek hiányában nem folytatható tovább a termelés). Az egyéb számítások (pl. tervezés, eredmények értékelése) rendezetlen papírhalmazt alkotnak, amelyeken sokszor még a készítõje sem könnyen igazodik el. Ez az általánosan elmondható jelenség több problémát vet fel:

- nagy adatszám esetén az anyag feldolgozása nagyon nehéz
- rendezetlen adatok közötti összefüggések vizsgálata nem lehetséges
- váratlan helyzet esetén a döntés – az azt alátámasztó információ(k) nélkül - bizonytalan
- a döntéseket gyakran a vezetõ nélkül (vagy helyett) kell meghozni, ami a szükséges      információk hiányában kockázatos
- nincs lehetõség különféle gazdasági mutatók számítására, elemzések elkészítésére, aminek értékelése nem csak jelentõs többletbevételt hozhat, de veszteségeket is megelõzhet, illetve kijelölné a helyes irányt (gyenge pontok, stb.)

2. Irodalmi áttekintés                                                                                        Tartalomjegyzék

  A mezõgazdasági adatbázisok és azok irodalma ma még nehezen hozzáférhetõ. Adatbázisokról és mezõgazdasági szoftverekrõl reklámokban, tájékoztatókban olvashatunk, illetve az Interneten böngészve akadhatunk egyetemek honlapjain adatbázisok készítését célzó honlapokra (file:///D|/miau.my-x.hu/news/index.htm)
  Az FVM komoly lépéseket tett egységes mezõgazdasági adatbázisok kialakítására; legfontosabbnak a termelõk regisztrálását tartja, de várhatóan a tevékenységek részletes rögzítése is meg fog történni.
A számítástechnikai irodalom igen jelentõs. Nagy számban kaphatók szakirodalmak ezen a téren, melyek általánosan és részletesen is betekintést nyújtanak az érdeklõdõnek. Az egyes témakörön belül (pl. programok, mint Excel, Word) nem könnyû eligazodni a választék között, ugyanakkor az egyes irodalmak nem sokban különböznek egymástól. Véleményem szerint a számítógép – és a programok – megismeréséhez legfõképp gyakorlatra, személyes tapasztalatra van szükség.
  A bemutatásra kerülõ adatbázis (és egyéb adatbázisok) esetében a tervezéshez nem elég a programozási nyelv vagy az adatbázis-kezelõ rendszer (jelen esetben az Access) ismerete. Szinte minden esetben igaz, hogy egy probléma többféleképpen is megoldható. Egy adatbázis tervezésénél számos olyan körülményre is tekintettel kell lenni, amely csak közvetve tartozik a programozáshoz, mégis jelentõsen befolyásolja az elkészült alkalmazás eredményességét. Ehhez pedig számos próbálkozáson és kudarcon keresztül vezet az út.
 
 
2.1. Agrárinformatikai áttekintés                                                                     Tartalomjegyzék

2.1.1 A számítógép a mezõgazdaságban

  Általánosan elmondható, hogy a számítástechnika rohamosan fejlõdik, mind a szoftverek, mind a hardverek terén. A folyamatosan piacra kerülõ számítógépek egyre nagyobb teljesítményõek, egyre gyorsabbak, és nagyon bonyolult feladatok megoldására is alkalmasak. Ugyanakkor a jelen fiatal generáció egyre több és magasabb számítástechnikai ismeretekkel rendelkezõ pályakezdõket tartalmaz. Sõt, ma már a számítástechnikai ismeretek hozzátartoznak az alapvetõ mûveltséghez.
  Ez azonban a mezõgazdaságban nem érezteti hatását. A jelenleg gyakorló, nagy tapasztalattal rendelkezõ agrárszakemberek nem rendelkeznek megfelelõ ismeretekkel ezen a téren; ez érthetõ is, hiszen a tudomány még nagyon fiatal, ráadásul a termelõ szakembernek nem is igen volt ideje erre (és idegenkedik is tõle), a pályakezdõk pedig nem könnyen jutnak álláshoz szakmájukban. E miatt viszont nem értékelik reálisan, illetve alábecsülik jelentõségét. Ezzel olyan lehetõségtõl fosztják meg magukat, amelyet máshol nem tudnak pótolni.
  A mezõgazdasági jellegû szoftverek –hasonló okokból- ritkán elégítik ki a felhasználók igényeit. Mivel a programok készítõi többnyire nem agrár végzettségûek, a programok nem mindig mûködnek úgy, vagy nem mutatják meg maradéktalanul azt, amire egy agrármérnöknek szüksége van. Ráadásul ezek bonyolultságuk miatt rugalmatlanok is. Ennek oka az, hogy a biológia nem mindig alkalmazkodik a matematika (a számítástechnika) törvényeihez, ráadásul a feladatok általában nagyon bonyolultak és összetettek, így igen nehéz megfelelõ programot készíteni. Természetesen találhatók nagyon komoly programok is, de ezek még nem terjedtek el eléggé (leggyakrabban az áraik miatt, illetve a felhasználók idegenkedése miatt). Gyakorlatilag tehát kiaknázatlan lehetõségek vannak ezen a téren.
 
 
2.1.2 Szoftverek a mezõgazdaságban                                                                Tartalomjegyzék

  Munkám során igyekeztem több programot is tanulmányozni. Legfõképpen az állattenyésztés terén találtam különféle programokat. Figyelmem kiterjedt a program használatának bonyolultságára, gyakorlati alkalmazhatóságára, árára, illetve fejlesztési-karbantartási lehetõségeire, illetve igyekeztem ötleteket meríteni azokból, és elkerülni az olyan hibákat, melyeket ezen programok készítõi (sajnos) elkövettek.

- Agrocom
  Az Agrocom által készített szoftvernek sajnos csak bemutató CD-jét láthattam. Ez igen látványos filmbejátszásokat tartalmaz, és (nem túl mélyrehatóan) bemutatja a programcsomag alkalmazásának lehetõségeit. Örömmel tapasztaltam, hogy a program több tevékenységet is kontrollálni képes (növénytermesztés, szarvasmarha-tartás, sertéstartás), bár arra nem sikerült fényt deríteni, hogy az adatokat képes-e valamennyi része használni (pl. az idõjárásra vonatkozó adatokat), illetve az adatok felvétele mennyire részletesen történik. Elõnye a grafikus felület (Windows alatt fut), ami igen látványossá és kényelmessé teszi a programot. Sajnálom viszont, hogy magyar nyelven nem halhattam/olvashattam a bemutatót, illetve a program sem létezik még magyar változatban; rossz marketing stratégiának tartom, hiszen egy ilyen terméket szívesebben használ mindenki a saját nyelvén. A program alapvetõen a nyugati országok mezõgazdaságában használatos. A szarvasmarhák adatait jól áttekinthetõ formában mutatta be (egyedi karton, istállókönyv stb.), de a különbözõ listákról, csoportosításokról nem sokat mutatott. A növénytermesztési része igen magas szinten segíti a termelõt: a bemutatón egy kombájn aratását mûhold(!) segítségével követte, és folyamatos kapcsolatban volt vele. A m?hold segítségével gyakorlatilag mindent meg tudott állapítani gépérõl (menetsebesség, pillanatnyi helyzet, learatott mennyiség stb.), mindezt az irodában a számítógép elõtt ülve… Maga a program véleményem szerint nem túl drága (~200 eFt), bár a járulékos költségek igen magasak lehetnek. Kétségtelen, hogy ez a program –folyamatos fejlesztések mellett- a következõ század technikáját adja a termelõk kezébe. Mégis, erre a magyar mezõgazdaság jelenlegi helyzetében sokáig nem lesz fizetõképes kereslet.

- Agrota-Alcsired
  Az Agrota-Alcsired által fejlesztett program kizárólag szarvasmarhatartással foglalkozott. Számomra elsõ látásra bonyolultnak tûnt, bár a kezelõje jól kiismerte magát rajta. A program DOS alatt fut, tehát grafikailag nem a legszebb. Egyszerû listákat szoktak készíteni segítségével. A kezelõ állítása szerint a program megfelelõen és megbízhatóan mûködik, a vezetõk által kért listákat el tudja készíteni. Kérdésemre, hogy milyen területeken változtatna szívesen a programon, nem tudott válaszolni. Ez után én kértem tõle különbözõ adatokat, melyekre nagyon lassan, vagy egyáltalán nem tudott választ adni. Véleményem szerint a program alapvetõen nem rossz, de használata kissé kényelmetlen (túl sok almenüt tartalmaz), számos adattal egyáltalán nem foglalkozik, a szarvasmarhákra vonatkozó adatokon kívül nem tartalmaz egyebeket, illetve fejlesztése elmaradt (az általam látott verzió kb. 6 éves; ilyen mérvû lemaradás a számítástechnikában megengedhetetlen, és nyilván ez okozza a program kevés funkcióját is. Érdekes, hogy a vezetõk is megelégedtek a program jelenlegi teljesítményével annak ellenére, hogy a számítógép korszerû volt, és a Win95’ -öt is tartalmazta… Vélhetõen nem kellõen tájékozottak lehetõségeikrõl.) A program elõnyeként meg kell említeni, hogy nagyon kevés helyet foglal el a meghajtón, illetve ára nem túl magas (pontos összeget nem sikerült kideríteni; ezt a programot csak az Agrota-Alcsired telepein használják). Ezek az elõnyök ennél a programnál törvényszerûek is.

- Riska
  Sajnos ezzel a programmal még nem sikerült bõvebben megismerkednem, bár felhasználói elismerõen nyilatkoztak róla. Tudomásom szerint a program viszonylag régóta szerepel a közhasználatban, és fejlesztése ez idáig elmaradt. Mivel ez a program csak a szarvasmarhatartás adatait kezeli, komplex adatbázis felépítésére nem alkalmas (több adatbázissal nem kapcsolták össze).

  Megjegyzem még, hogy a Quattro és dBase adatfájljai kevesebb helyet foglalnak el a meghajtón, mint az általam használt MS Access. Ez a kapacitás a jelenleg használatos winchestereken nem okoz problémát (egy 5 Gbyte –os meghajtót –amely ma már középkategória- ilyen fájlokkal szinte képtelenség megtölteni). Ennek az elõnye ott jelentkezik inkább, ahol több ezer adatból kell „kiszûrni” az éppen aktuálisakat, és azokat kapcsolni másik ezerhez. Ez Windows rendszer alatt esetenként sok idõt vesz igénybe (a sok idõ a számítógép által soknak tûnõ idõ!). Ezt DOS alatt hamarabb elvégzi a számítógép; ennek legfontosabb oka, hogy a Windows futása alatt az operációs rendszeren kívül egyéb alkalmazások is futnak, illetve a grafikus felület folyamatos frissítése (újrarajzolása) a számítógép jelentõs kapacitását leköti, fõleg bonyolult összefüggések és nagy számú adatok vizsgálatánál lassíthatja le a gépet. A listák elkészítésének ideje azonban függ a számítógép teljesítményétõl is; a DOS alatt futó programok már nagyon kis részét használják ki a jelenlegi számítógépek teljesítményének
 

2.2 Adatbázisok a mezõgazdaságban                                                                 Tartalomjegyzék

  A hazai agrárinformatikai rendszer jelenleg kialakulóban van. A már elkészült adatbázisok hozzáférhetõsége nem mindig megoldott (általában adatvédelmi, biztonsági okokra hivatkozva tulajdonosaik nem engedélyezik a betekintést), illetve az adatbázis készítési és mûködtetési költségei a hozzáférést költségessé teszik. Hazánkban jelenleg a AKII (Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet), KSH (Központi Statisztikai Hivatal), foglalkozik leginkább adatbázisok építésével. Az agrárinformatikai rendszer azonban még nem egységes. Ennek megoldására a Magyarországi Integrált Mezõgazdasági Informatikai Rendszer (MIMIR) tesz erõfeszítéseket. Az adatbázisok építésének költségeit különbözõ alapokból, támogatásokból (PHARE) fedezik.
  Az EU –ba való belépésünk elõsegítésére (is) az FVM célul tûzte ki a mezõgazdasági termelõk regisztrálását. Ennek eredményei ma még nem kielégítõek, tény azonban ennek szükségessége. A termelõk és tevékenységeik nyilvántartásba vétele egyrészt komoly költségekkel jár, másrészt igen bonyolult nem csak ennek megszervezése, de az olyan adatbázis kialakítása, mely pontos és biztos adatokat képes szolgáltatni. Ennek nem csak anyagi vagy programozási okai vannak, de jelentõsen befolyásolja a politika is. Komoly problémának látom, hogy a mezõgazdasági adatbázisok kialakításhoz elsõsorban a termelõk segítõkészsége és információ szolgáltatása szükséges, mégis õk azok, akik legkésõbb és legkevésbé élvezhetik az egységes agrárinformatikai rendszer kialakításának elõnyeit. Sokan nem is tudnak ennek létezésérõl. A sajtóban azonban olvashatják a nem túl szívderítõ nyilatkozatokat („Magyarország egyre kevésbé, sõt aligha tekinthetõ  agrárországnak” Népszabadság, 1999.09.11. p. 21. ), illetve naponta érezhetik bõrükön a politika kedvezõtlen hatásait (búza, sertés, tej, és sorolhatnám az egyes termékek értékesítési problémáit). Félõ, hogy a már nagyon zárkózottá vált agrártermelõk nem nyújtanak kellõ segítséget az országos adatbázisok készítéséhez.
  Az én célom az egyes gazdaságok információs hátterének megteremtése, nem az országos adatbázisok kialakítása. Az adatbázisok kizárólag a tulajdonosának, illetve felhasználójának szolgáltatnak adatokat. Az adatszolgáltatás így viszont lényegesen könnyebbé tehetõ, és a jövõben felhasználható lesz talán az egyes társaságokon túlmutató információ szolgáltatásra is (pl. adatcsere).
 
 
3. Anyag és módszer                                                                           Tartalomjegyzék

  Az adatbázis(ok) tervezése és elkészítése a felmerült igények alapján történt. Az adatbázis építése az adatok felvételével kezdõdött meg. Ez az Excel segítségével történt. A táblázatkezelõ alkalmas volt nagy számú adatok tárolására, azokat bármilyen csoportosítás szerint rendezve több példányszámú dokumentum nyomtatására, illetve egyszerõ számítások elvégzésére. Nyilvánvalóvá vált, hogy a számítógép segítségével sok problémát sikerült megoldani. Azonban a lehetõségek feltárásával újabb igények következtek, amelyet az Excel segítségével már nem lehetett megoldani. Nevezetesen, az Excel nem alkalmas összefüggõ adatok kezelésére; ez vagy az adatok ismétlését jelentené (amely nagy adatszám esetén nehezen kezelhetõ), vagy egyáltalán nem kivitelezhetõ.
  A következõ lépésben tehát egy olyan adatbázis-kezelõ rendszert kellett találni, amely megfelel a felmerült és a várható igények kielégítésére:

- az adatok tárolására alkalmas,
- összefüggéseket, azonos adatokat képes kezelni,
- gyors és pontos,
- az adatbiztonság jelentõs,
- tág teret nyújt az egyéni elképzeléseknek,
- használata nem bonyolult stb.

  Az adatbázisok fejlesztésének menete a következõ:
A folyamatos adatfeltöltés mellett a megrendelõ bejelenti igényét egy-egy dokumentumra. A megadott paraméterekkel elõször én készítem el (ha sürgõs), majd elkészítem az alkalmazás erre vonatkozó részét. Így késõbb bárki elkészítheti a kérdéses dokumentumot. Természetesen nem csak dokumentumok készítésére használható az adatbázis. A megrendelõ elmondja, mit vár el a számítógéptõl, én pedig teljesítem kívánságait. Az alkalmazás(ok) használata közben fellépõ rendellenességeket, helytelen mûködést folyamatosan figyelve pedig tökéletesítem a mûködést.
 
 
4. A Microsoft Access^®                                                                                       Tartalomjegyzék

  A Microsoft Window’s, és az Office programcsomag elterjedése nagyon gyorsan történt. Ez törvényszerû is, hiszen a Microsoft széleskörûen gondoskodott az irodákban remekül használható programokról, és azt egy egységes rendszerbe foglalta össze. Nagy elõnye ezeknek, hogy használatuk nem igényel nagyon magas tudást, viszonylag egyszerûek, és számos probléma megoldására alkalmasak. A folyamatos fejlesztések eredményeképpen pedig használhatóságuk egyre szélesebb. A legjobban ismert Office –tagok a Word, amely szövegek szerkesztésére alkalmas, illetve az Excel, amely egy táblázatkezelõ program. Ez utóbbi már jelentõs segítséget nyújt számítások elvégzésére, statisztikák készítésére stb. Bonyolult feladatok elvégzésére viszont nem mindig alkalmas, és nem kényelmes. Az összetett, sok adattal és kapcsolattal rendelkezõ információk kezelésére a Microsoft az Access –t fejlesztette ki.
  A MS Access egy relációs adatbázis kezelõ rendszer, mely a logikai kapcsolatban lévõ adatokkal nem csak matematikai mûveletek vagy bonyolult számítások végezhetõk el, de kiválóan alkalmas mindenféle nyilvántartás vezetésére, jelentések készítésére stb. Ennek megfelelõen kezelése lényegesen magasabb felkészültséget igényel a fent említett programoknál, ám egy-egy elkészült adatbázis (alkalmazás) használata még a legegyszerûbb szövegszerkesztõnél is könnyebb, és 1 napos gyakorlás után teljes biztonsággal használható. Az Access alkalmazások kiválóan alakíthatók akár nagyon bonyolult feladatok elvégzésére is, megkönnyítve és leegyszerûsítve ezzel a nyilvántartási munkákat; ezzel együtt pedig pontos és részletes információkat szolgáltatnak minden, általunk fontosnak tartott adatról. A felhasználói felület alakítása rendkívül rugalmas, a legapróbb részletig könnyen meghatározható, csakúgy, mint az egyes tulajdonságai is. Az adatok közötti kapcsolatok több formában felépíthetõk, az igényektõl függõen. Rendkívül nagy jelentõsége még a dinamikus adatcsere, amely nem csak egy másik Access alkalmazással, de számos más –nem csak Window’s alapú- programmal is létrehozható (az Excel és Word mellett Lotus, dBase, FoxPro, Paradox különbözõ verziójával). Ennek segítségével olyan adatokat is rendelhetünk egymáshoz, amelyek ugyan nem közvetlenül kapcsolódnak egymáshoz, mégis hasznos lehet ismernünk õket (pl. a növendék állomány súlygyarapodása a dolgozók fizetésével), vagy hasznos adatokat nyerhetünk tõlük (pl. a befejések  eredményei dBaseIV formátumú táblázataiból importálhatunk adatokat annak ellenére is, hogy ezek felépítése és adatformátuma eltér az Accessét?l). Az adatokat nem csak küldhetünk (exportálhatunk), fogadhatunk (importálhatunk), de csatolhatunk is (táblák csatolása); ez utóbbi azt jelenti, hogy több adatbázisból, vagy más eltérõ alkalmazásokból is kezelhetjük az adatokat, és ezek változtatásai minden oldalon megjelennek. A kapcsolattartás, illetve az alkalmazások rugalmassága az Accesst az egyik legjobb eszközzé teszi ahhoz, hogy bármilyen jellegû, nagy számú adatokat használó tevékenységünkrõl pontos képet kaphassunk.
 

4.1. A MS Access felépítése, mûködése                                                            Tartalomjegyzék

  Az Access felépítése számos lehetõséget nyújt arra, hogy elképzeléseinket  optimális formában valósítsuk meg. Ennek részletes tárgyalására csak a legfontosabb részekig térek ki, hiszen ezeknek az ismerete az alkalmazás használatához nem hátrány, de nem elengedhetetlen. Az adatbázis felépítése az alábbi nagy csoportokból épül fel:

- Táblák: az adatbázis adattároló része. Minden adat ide kerül, amelyet az adatbázisba felveszünk, importálunk, vagy csatolunk. A táblában meghatározható az oszlopok száma (nem lehet korlátlan), a benne tárolt adatok típusa (pl. szöveg, szám, dátum, számláló, igen/nem, beágyazott objektum stb.), illetve azok mérete és egyéb tulajdonságai (formátuma, alapértelmezett értéke vagy érvényességi szabálya stb.). Látható, hogy az Access számtalan lehetõséget kínál a legmegfelelõbb adatrendszer kialakításához. Egy adatbázisban sok több táblát is létrehozhatunk, egymás mellett tárolva így a szorosan kapcsolódó adatokat. Fontos tulajdonsága még a „Számláló” típusú adatmezõ, amely egy azonosító sorszámmal lát el minden adatsort; ezt ún. „Elsõdleges kulcs” funkcióval ellátva könnyûvé teszi az adatok kapcsolatának felismerését a számítógép részére. A táblák és azok celláinak elnevezése a fejlesztõ dolga; mivel ezek nem láthatóak, csak az azonosítás miatt van szerepe.
 

- Lekérdezések: a lekérdezések a táblákban tárolt adatokból nyernek információt, a lekérdezés kialakításának megfelelõen. Több tábla összekapcsolásával összetett adatokhoz juthatunk, illetve feltétel(ek) meghatározásával használhatjuk meghatározott adatok vagy intervallumok keresésére, de használható tömeges adatok másolására, vagy törlésére is. A táblázat és a lekérdezés megjelenési formája egy Excel munkalaphoz hasonló, azonban így ritkán jelenik meg; az adatok megjelenítésének legszebb formája az ûrlapok használatával történik. A 2. ábra egy bonyolult kapcsolatokat és feltételeket tartalmazó lekérdezés tervezõ nézetét mutatja meg:
 

- Ûrlapok: az alkalmazás felhasználói felülete (a felhasználó gyakorlatilag csak ezeken keresztül láthatja és kezelheti az adatokat), itt érheti el a számára engedélyezett ill. lehetõvé tett mûveleteket. Ezek megjelenés és funkció szerint az alkalmazás legszínesebb és legváltozatosabb része, mint azt majd a késõbbiekben látni fogjuk.

- Jelentések: táblák vagy lekérdezések alapján elõre megszerkesztett, nyomtatható formában elkészített dokumentumok, melyek adatai az adatbázisban szereplõ adatoknak és a korlátoknak megfelelõen változik (ld. a mellékleteket)

- Makrók: önálló utasítássorozatok, melyek segítségével meghatározhatjuk, hogy bizonyos eseményekre hogyan reagáljon (vagy hogyan ne reagáljon) az alkalmazás. A makrók tulajdonképpen  az alkalmazás szíve, hiszen ezek segítségével hajthatók végre a parancsok (és háríthatók el az adatkezelési hibák), vagyis a felhasználó kényelmét és igényét szolgálják. Tervezett makrók felépítésével az alkalmazás lehetõségei szinte korlátlanok.
 

- Modulok: a makrókhoz hasonló utasítássorozatok, ám ezek programozási nyelvezete más (Access Basic), felépítésük ezért körülményesebb, viszont lehetõvé tesz olyan feladatok és értékek végrehajtását vagy kiszámítását, amely makrókkal nehezebb, vagy nem lehetséges. A 4. ábrán bemutatott modul eredményként a folyó hónap elsõ napját adja eredményül. A modulok nem csak értékek meghatározására használhatók, alkalmasak egyéb utasítások elvégzésére is. Az 1. mellékletben bemutatott modul például megvizsgálja a beírt nevet, és az elsõ három szó kezdõbetûit nagyra, a többit kicsire módosítja (pl. téves beírás esetén).

  Az adatbázisok tervezésében és kivitelezésében gyakorlatot szerzett szakemberek az Access segítségével – eddig - megvalósíthatatlannak tûnõ nyilvántartási rendszert hozhat létre, és olyan feladatok megoldására is képessé teszi a felhasználót, amely addig nagyon sok idejébe került, vagy éppen lehetetlen volt számára.
 

4.2. A MS Access lehetõségei                                                                             Tartalomjegyzék

  Mint említettem, az adatbázisok kapcsolatba is hozhatók egymással. Ez a kapcsolat Access adatbázisok között aknázható ki leginkább. Az adatbázisok egymásba csatolt táblái segítségével bonyolult kapcsolatokat is kezelhetünk. A bemutatásra kerülõ alkalmazás például egy csoport része; mivel a tejtermeléssel foglalkozó vállalkozások (vagy szövetkezetek) általában egyéb tevékenységgel is foglalkoznak, mint pl. növénytermesztés, gépi szolgáltatás stb., célszerûnek látszott egy minden tevékenységet felölelõ rendszert készíteni. Így jelenleg mûködõ adatbázisok kezelik:

- az állatállományt
- a földterületeket
- a bérmunkákat
- a dolgozók jövedelmeit.
- a növénytermesztést

  A bemutatásra kerülõ alkalmazás közel 3 éves fejlesztés eredménye. Mint említettem, az egyes adatbázisok párhuzamosan fejlõdtek egymás mellett. Igyekeztem mindig a legfontosabb kívánságoknak eleget tenni, ezért kiemelt jelentõséggel bírt a Földterületek adatbázisa, illetve az Állomány. A Földterületek –et jelenleg két cég használja földtulajdonosaik adatainak feldolgozására, és már több érdeklõdõ is jelentkezett. Az Állomány jelenleg csak a Laposi Bt. (Szarvas) állatállományát kezeli. Ennek az az oka, hogy az információnyerés még nem volt kellõen megoldott, az alkalmazás bonyolultságából adódó mûködési hibák javításra szorulnak, illetve egyes területei fejlesztés alatt állnak. A folyamatos tesztelés biztosítja, hogy az alkalmazás nem kerül ki hibásan a kezem alól. Fejlõdésével viszont hamarosan sor kerülhet a több telepen való felhasználásra is.
 
 
6. Az Állomány                                                                                  Tartalomjegyzék

  Az azonosítás érdekében az egyes területeket kezelõ alkalmazásokat nem láttam el különbözõ fantázianevekkel. A teljes alkalmazás-csomag Pandora IT név alatt fut, ennél részletesebb elnevezést nem láttam szükségesnek. A bemutatandó alkalmazás a tejelõ szarvasmarha állomány adatait kezeli. A bemutatás koránt sem lehet teljes, hiszen pontos kép kialakításához ismerni kellene magát az alkalmazást. Így a legfontosabb tulajdonságaira és lehetõségeire kívánok kitérni, folyamatosan hangsúlyozva az adatok kezelésének elõnyeit és fontosságát.
 

6.1 Az Állomány kialakításának jelentõsége                                                      Tartalomjegyzék

  A gyakorlati állattenyésztés számos problémával küzd, amelynek egyik legnagyobb része a nyilvántartásokból ered. A használatos nyilvántartási módszerek kezelése sok papírral jár, nehézkes, sok hibaforrás fedezhetõ fel benne, és számos tekintetben nincs információ tartalma. A ma használt egyedi kartonokkal történõ adatkezelés a szaporodásbiológiai adatok kivételével nem mutatnak meg jelentõs adatokat, mint pl. a tejtermelés. Ráadásul ezek vezetése kényelmetlen, és nem mindig egyszerû. A legtöbb adatot nem elég egyetlen helyre felvezetni; egy-egy ellést pl. rögzíteni kell az állat egyedi kartonján, a tenyésztési naplóban, a szaporulati naplóban stb. Az ilyen nyilvántartások vezetése kellemetlen feladat, és sok idõt vesz el az egyéb teendõktõl. Ráadásul az ebbõl származó hiányosságok és hibák kezelhetetlenné tehetik az egész nyilvántartást.
  Az alkalmazás tervezésekor az elsõdleges szempont éppen ezért az egyszerûség, gyorsaság, és hibák kiszûrése volt – a maximális adatszolgáltató képesség megõrzése mellett.
  Így az adatbázis funkciója is több részre bontható:

- az adatok felvétele; az új információk vezetése az alkalmazás egyik legfontosabb feladata. Az adminisztráció jelentõsen felgyorsul, mivel az adatok felvétele egyetlen helyen történik. Ez azt jelenti, hogy az azonos adatokat a számítógép minden szükséges helyre felvezeti (egy ellés felvételével megtörténik az egyedi karton, a tenyésztési napló, a szaporulati napló vezetése, a szaporodásbiológiai csoportosítás, az új egyed kartonjának elkészítése és az állományba való felvétele stb.). A kényelmesség mellett fontos szempont a pontosság és a teljesség. Mivel nem kell papírkötegeket megmozgatnunk, nagyon gyorsan elvégezhetjük az összes adminisztrációt. Az adatok vezetése igen széles körû, a termékenyítéstõl a gyógyszeres kezelésen át a selejtezésekig.

- egyszerû információk nyerése: egyszerû, de mégis igen hasznos információkat nyerhetünk szinte minden téren. Egy új termékenyítés esetében nem feltétlenül kell látnunk az állat összes termékenyítését, de egy tehén utolsó ellése óta bekövetkezett termékenyítése mindenképp irányadó. Nagy hiba a kézi adminisztrációnál pl. a laktációs görbék vezetésének teljes hiánya. Ez ugyanis gép nélkül megoldhatatlan feladat, pedig sokszor érdekes tényeket világíthat meg, és elengedhetetlen a tenyésztési döntéseknél. Az alkalmazás folyamatosan vezeti minden állat utolsó 12 hónapjának befejési adatait. Ez viszont önmagában még kevés lehet, hiszen az ivarzási ciklusok, az idõjárás, a takarmányozás stb. jelentõsen meghatározzák azt. Éppen ezért látható egyidejûleg az utolsó ellés idõpontja, és a termékenyítései is; de gyakorlatilag egyszerre több információ is megtekinthetõ, hiszen mindig a legutolsó panel van legfelül, s ezek között könnyen mozoghatunk (több adatbázist használva egyéb információkhoz is juthatunk, mint például idõjárás, takarmányozás, alkalmazottak stb.; ennek kiépítése még megoldandó feladat). Nagyon látványossá teszi az alkalmazást, és nagy segítséget nyújthat az állatok színjegyeinek vezetése. Kötetlen tartás esetében vagy krotália nélküli egyedek azonosítására sokszor hasznos segítség.

- számítások elvégzése: sok esetben van szükség statisztikai és egyéb számítások elvégzésére, mint pl. két ellés közti idõ vagy inszeminátorok és a bikák termékenyítési indexe. Ezek a számítások nagy állatlétszám esetén nem mindig kerülnek számításra. Az alkalmazás egyes számításokat már elvégez, és nagy segítséget nyújt további értékelésekhez is, amelyekrõl majd a késõbbiekben beszámolok.

- csoportosítások : gyakran van igény különbözõ csoportosítások elvégzésére, mint például hely, életkor, vemhességi állapot, súly, tejtermelés stb. szerint. Ezek elvégzése sem mindig egyszerû, fõként akkor nem, amikor a csoportosítás és adatrendezés több szempont szerint történik. Számítógéppel viszont a legbonyolultabb rendezések is gyorsan, pontosan végrehajthatók.

- bonyolult kapcsolatok kezelése, információk megmutatása: bizonyos adatokat együtt kezelve szinte lehetetlen az adatok feldolgozása. A kézi könyveléssel pl. majdnem kivihetetlen a következõ gyakorlati példa: kíváncsiak vagyunk egy bizonyos bika leányainak laktációs görbéjére, de csak azokra, amelyek ellése 8 hónapon belül történ. Nem is beszélve a bikák ilyen módon való összehasonlításáról.

  Ilyen és ennél bonyolultabb információk megtekintése, vagy összetett kritériumok alapján való keresés, listakészítés a hagyományos nyilvántartási rendszerekben egyáltalán nem lehetséges. Éppen ezért az alkalmazás nem csak az „egyszerû” szarvasmarha telepek nyilvántartását teszi gyorssá és kényelmessé, de segítségével komoly statisztikai számítások is elvégezhetõk, bonyolult kapcsolatok feltárhatók, tehát tudományos kutatómunkák segédeszközeként is alkalmazható. (Az alkalmazás a nagy számú adatokat könnyen kezelhetõ formában tartalmazza, így olyan kapcsolatok vizsgálata is könnyûvé válik, amelyre a program nincs felkészülve. Az egyes táblák és lekérdezések adatai exportálhatók az Excelbe, ahol szabadon rendezhetõek, bonyolultabb esetben pedig felkészítem a programot az igények kielégítésére).
 

6.2. Az Állomány felépítése                                                                              Tartalomjegyzék

  Az alkalmazás fontos feltétele az egyszerûség és gyorsaság. Mivel a felhasználó nem mindig rendelkezik számítástechnikai alapismeretekkel, igyekeztem a felhasználói felületet a legegyszerûbbre kialakítani, természetesen úgy, hogy  ez ne menjen az alkalmazhatóság és a funkciók rovására, valamint a lehetõ legjobban zárja ki a hibák lehetõségét. Az alkalmazás indítása a Window’s tálcáján elhelyezett ikon segítségével történik:
 

  Az alkalmazás elindulásával egy már megszokhatott Window’s környezetbe jutunk, ahol – hasonlóan a Word –höz és az Excelhez- egér segítségével mozoghatunk, gombokra való kattintással adhatunk utasítást, illetve megtalálhatók a fejlécben az eszköztárak is. Aki már dolgozott MS Office programokkal, az semmi idegent nem fog találni, csupán még több helyen élvezheti azok elõnyeit. Az eltérés az Access esetében csupán annyi, hogy a teljes felhasználói felületet minden része (kezdve az alaki kialakítástól a gombok funkciójáig) külön beállítást igényel az alkalmazás készítésekor. Ezzel a személyre szabás messzemenõen megvalósítható, és a tulajdonságok kialakítása bonyolult feladatok esetén is megoldható.
  Az elsõ lépés egy ún. vezérlõ panel, amelyen a megfelelõ gombot kiválaszthatjuk a kívánt funkciót.

A  vezérlõ panel funkciói:
- a vezérlõ gomb tulajdonképpen a saját funkcióit bõvíti ki; lehetõvé teszi az áttérést egy másik alkalmazásra (pl. földterületek, bérmunkák stb., ha van ilyen).
- adatbázis mentése: mivel az adatbázis már rövid idõ alatt igen nagy mennyiségû adatokat tartalmazhat, amelyek esetleges elvesztése komoly következményekkel, és sok bosszúsággal járhat. Ez ugyan nem mindig következik be, de a lehetõség meg van rá. Éppen ezért bizonyos idõközönként célszerû mágneslemezre is menteni adatainkat, hogy az ebbõl adódó károkat elkerüljük. A mentés egy speciális lemezre történik, amelyen egy alkalmazás nélküli adatbázis található (csak az adataink kerülnek mentésre, maga az alkalmazás –helyhiány miatt- nem; de az könnyebben pótolható).
- hibajavítás: alapértelmezés szerint a már felvett adatok nem törölhetõk vagy módosíthatók. Ez adatbiztonsági okok miatt van így. Felelõtlen vagy hiányos adatkezelés nem megfelelõ mûködéshez (pontosabban hibás eredményekhez) vezet, ami nem megengedhetõ. Az adatbázisba való belépés eleve különbözõ és variálható engedélyekhez kötött (vagyis a jogosulatlan felhasználók kizárhatók), de az engedéllyel rendelkezõ felhasználó is törölhet véletlenül. Ugyanakkor elõfordulhat hibás adatfelvétel, amely csak késõbb derül ki, és szükséges lenne a módosítása/törlése. Figyelmeztetõ panelek felszólítanak a tevékenység komolyságára és a felelõsségteljes munkára, de engedélyezik ezeket a mûveleteket.
- w.bat: ez a fájl tartalmazza a befejések dBase VI adatait. A gombra kattintva megkezdõdik a számítógépek közötti adatátvitel (ha a exportáló gép megfelelõen csatlakoztatva van). Ez egy önálló, DOS alatt futó program, amely tehát az Access nélkül is önállóan fut. Access –bõl futtatva egy ablakban jelenik meg.
- Import!: a w.bat –tal együtt alkalmazható gomb. Alapértelmezés szerint nincs engedélyezve. Aktívvá úgy tehetjük, hogy lefuttatjuk a w.bat –ot. E gomb funkciója az adatok átkonvertálása Access formátumra (a dBase minden adata szöveg formátumú, és a kialakítása sem egyezõ; eredeti formájában tehát használhatatlan az  Access számára). Átkonvertálás után importáljuk az adatokat, azaz hozzáfûzzük a már létezõ táblánk adataihoz.
- bonyolult listák készítése: már komoly adatokkal rendelkezõ adatbázis remekül használható bonyolult kritériumok alapján való keresésre, illetve hasonló listák készítésére. Már látható, hogy ennek a gombnak a funkciója nagyon összetett, ezért késõbb fogom bemutatni.
- napi állatlétszám jelentés: itt különbözõ elkészített listát találunk az állományra vonatkozó adatok alapján. Kor és hely szerint folyamatosan vezeti a nyilvántartást, így pontos képet kaphatunk az állomány egészérõl, illetve segíti a takarmányozás megtervezését stb.
- elõkészítés, lekötés: megadott idõpontok között kinyomtatja az apasztási, illetve elléshez való lekötési tervét.
- bikák és inszeminátorok  eredményei: részletes statisztikai adatokat mutat meg a telepen dolgozó inszeminátor(ok), és a bikák termékenyítési eredményességére vonatkozóan.
- ivarzók, termékenyítetlenek, bírálatlanok: folyamatosan vezeti és frissíti az ide tartozó állatok listáját. Az ivarzási ciklus figyelembevételével kiemeli a lehetséges ivarzókat, illetve az ellés óta nem termékenyítetlen, vagy bírálatlan állatokat. Ez egyrészt ösztönöz az adatbázis folyamatos vezetésére, másrészt valóságos hiányokra hívja fel a figyelmet.
- súly szerinti keresés: különbözõ kritériumok alapján készíthetünk listát a növendék állományról, mely kritériumok közül a súly a döntõ (ilyen listát a „bonyolult listák készítése” alatt is készíthetünk, de a borjak eladása miatt erre gyakran van szükség, így került fel a vezérlõ panelra).
- állománykezelés: az alkalmazás döntõ része e gomb mögött zajlik; itt vehetünk fel új adatokat, és nézhetjük meg a már felvetteket, állatok szerint.

  A vezérlõ panel képe rugalmasan változtatható. Értelemszerûen a leggyakrabban használt feladatok kaptak helyet rajta, de ez tovább bõvíthetõ. A kiválasztott feladatok részletes leírására és bemutatására késõbb fogok kitérni. El?ször is nézzük meg az „állománykezelés” –t, hiszen az adatbázis a felvett adatokkal mûködik.
 
 
6.2.1. Állománykezelés, adatok felvétele                                                           Tartalomjegyzék

  A gyakorlatban minden állatnak egyedi kartonja van. Ezen a kartonon találhatók az egyed adatai, úgy mint származás, termékenyítések, ellések, gyógykezelések, és tenyésztõi megjegyzések. Ez komoly állatlétszám esetén nagy tömegû papírt eredményez, nem is beszélve a már leselejtezett állatok kartonjáról. Ha egy-egy állatról információt szeretnénk nyerni, meg kell keresnünk a kartonját. Bár a kartonok természetesen rendezve vannak, tömeges keresés, vagy adatfelvétel esetén kezelésük kényelmetlen, az adatok sokszor olvashatatlanok és hiányosak. Ez felelõsségteljes tenyésztõi munka esetén tûrhetetlen. Ráadásul az egyedi karton nem mutat meg minden adatot: a tejtermelésre vonatkozóan például semmit sem tartalmaz.
Az Állomány segítségével gyorsan kereshetünk meg állatokat, és miden elképzelhetõ információ helyben rendelkezésre áll.

  A panelen található gombok segítséget nyújtanak, hogy kiválasszuk a kívánt információt, ill. a felvételi lehetõséget, és elrejtsék azokat az adatokat, amelyek zavaróak lehetnek. Az automatikus frissítéssel pedig az adatok felvétele és lekérdezése gyors, és egyszerû. A panel bal oldalán található nyilak segítségével lépkedhetünk is a kartonok között, ha ez számunkra egyszerûbb (a kartonok ENAR szám szerinti sorrendben találhatóak). A további gombokra kattintva pedig megkapjuk a kívánt információt, illetve esetenként újabb lehetõségekhez jutunk. Ezek a következõk:
 
 - Termékenyítés felvétele, elbírálás, ellés:

  Itt vehetünk fel új termékenyítéseket. A panel (9. ábra) bal oldalán látható az utolsó ellése óta történt termékenyítései (üszõk esetében az addigi összes termékenyítése; üszõknél viszont kék színû számokkal, a tévedések elkerülése érdekében). Az adatok felvételével a termékenyítés adatai mentésre kerülnek. A felvétel gyors és egyszerû: a dátum alapértelmezés szerint az aktuális nap dátuma. Ennek akkor van jelentõsége, ha a termékenyítések napra pontosan vezetve vannak; egyébként minden adatfelvételnél, ahol meghatározó a pontos dátum, elsõdlegesen az aktuális dátum szerepel. A termékenyítõ bika kiválasztása egy ún. lenyíló listapanelen történik. Itt megtalálható az utolsó 3 hónapban termékenyített bikák száma és neve. Ha 3 hónapig nem kerül sor új termékenyítésre az adott bikával, lekerül a listáról, ha pedig új bika bevezetésére kerül sor, akkor be kell gépelni az azonosítóit. Ez azért elõnyös, mert csak egyszer kell felvenni, már a második termékenyítés alkalmával ki is választható; így elkerülhetõ a kézi vezetésnél általános hiba, hogy lemarad a bika száma vagy neve, esetleg olvashatatlan lesz. Az inszeminátor nevét sem kell gépelni (ha eddig jól dolgoztunk, a billentyûzetre semmi szükségünk sem volt…), mert a leggyakrabban termékenyítõ – bármennyi - inszeminátor azonosítója nyomógomb segítségével felvehetõ. Egy-egy termékenyítést így nem kell több helyre is felvennünk, mert minden szükséges helyen meg fog jelenni. Az adatok felvétele pedig gyorsan történik.
  A felvett termékenyítés után (vagy helyett) megtekinthetjük az állat összes addigi termékenyítését és elléseit (10. ábra):

  Az állat összes termékenyítése, és annak adatai megjelennek a kartonja alatt. Itt érdekesség az, hogy nem csak a termékenyítési és ellési adatok láthatóak, de számításra kerül a két ellés közti idõ is (üszõk esetében a születéstõl az elsõ ellésig eltelt idõ). Ez nem csak az állatról ad tájékoztatást, de az összes hasonló számot felhasználva jellemezhetjük az egész állományt. Ennek a panelnak van egy külön szolgáltatása is, a termékenyítési diagram (11. ábra):

  Ennek magyarázata a következõ: a legelsõ, ill. az elléstõl az elsõ termékenyítés idõpontját nullának véve (mivel ennek bekövetkezési idõpontja változó lehet) a többi termékenyítést egy 21 –es beosztású diagramon láthatjuk, rajta az elsõ termékenyítés óta eltelt napok számával (a sikeres termékenyítések pirossal jelöltek). Abban az esetben, ha az elsõ termékenyítés optimális idõpontban történt, az összes többi termékenyítésnek a 21 napos vonalra kell esnie, és a szaggatott vonal nem haladhat át ezen pont nélkül, hiszen az a termékenyítés kimaradását jelenti (csendes ivarzás vagy figyelmetlenség esetén). Ez a görbe látványosabbá teszi számunkra az állat termékenyítéseit, és figyelmeztetõ jel a hibák esetére.
  A termékenyítések felvétele után a vemhességet bírálni szükséges a számítógép számára is. Ettõl csak egy esetben van kivétel, ha újra termékenyítjük az állatot; ha nem bíráltuk el ezt megelõzõen, a gép automatikusan „nem vemhes” –nek minõsíti a tehenet. A vemhesség elbírálása hasonló panelen történik. Az ellések vezetésében sincs semmi különbség. Mindkettõre elmondható, hogy kényelmességi szintjük igen magas, hiszen minden esetben elénk tárul az állatra vonatkozó összes adat, és nyomógombok segítségével gyorsan felvehetjük az adatokat. Ha esetlegesen hibát vétünk, egy üzenet tájékoztat errõl (pl. ha már elbírált állatot újra bírálni kívánunk, vagy bikát próbálunk termékenyíteni, stb.). Az ellések alkalmával felvett adatok (dátum, neme, súlya) alapján azonnal elkészül az állat egyedi kartonja is (hiszen a termékenyítések és a tehén adataiból az alkalmazás minden információhoz hozzájut).

Tejtermelés:
  A befejések eredményeit importálva (vagy kézzel begépelve, bár ez természetesen lassabb) a számítógép folyamatosan vezeti minden állat laktációs görbéjét (12. ábra), és az utolsó  12 hónap eredményét diagramon ábrázolja:

  A tévedések elkerülése, és a pontosabb adatszolgáltatás érdekében számokat is közöl, valamint megmutatja az utolsó ellésének dátumát, illetve jelenlegi állapotát (rakható, fedeztetett vagy vemhes). Bezárás nélkül is hozzájuthatunk más adatokhoz is, mint pl. termékenyítései, amivel esetleg magyarázatot találunk a laktációs görbe szabálytalan alakulására. Megtekinthetjük a lezárt laktációkra vonatkozó adatokat is, és vehetünk fel újakat.

Helye:
  Nem elhanyagolható az állat tartózkodási helye sem (13. ábra). Ennek segítségével könnyebben megtalálhatjuk a keresett állatot, takarmányozási tervet készíthetünk, követni tudjuk a súlygyarapodás pontos növekedését, vagy nyomon követhetjük az állat mozgását a  telepen. Jelentõsége fõleg növendékek esetében nagy, hiszen az áthelyezések vezetésével és a súlyok beírásával a számítógép pontos

                                       13. ábra: Az állat helye
súlygyarapodást számol (ami kézi számításnál nagyon bonyolult és sok a
(hibalehetõsége), és ezt a súlygyarapodást felhasználva a „Bérek” meghatározza az érdekelt dolgozó fizetését. A felvett helyváltoztatásokat az alkalmazás rögzíti, és így minden állat útja végigkísérhetõ. Ez bizonyos esetekben (pl. az egyes csoportok eltérõ takarmányozása esetén) igen fontos lehet.

Színjegyek:
   Az állat színjegyei is ábrázolhatóak (14. ábra), mely nem csak látványossá teszi az alkalmazást, de segítséget nyújthat az azonosításban (emellett az ENAR szerinti nyilvántartásban kötelezõ is).
A képek Paintbush –al készülnek, egy elõre elkészített sablon segítségével. Ez remek példa az Access elõnyeire önálló programmal szemben: mivel a Microsoft programok és alkalmazások kapcsolhatók, ilyen, és ehhez hasonló feladatok is megoldhatók.

Súly:
  Az elõbbiekhez hasonló panelen történik a súly szerinti változások vezetése. Erre általában a negyedévenkénti mérlegelések alkalmával kerül sor. A súly szerinti változások nem csak eredményeket mutatnak meg, de az adatbázisban vezetve könnyen és gyorsan megkapjuk azoknak az állatoknak a listáját, amely az adott vevõ  igényeinek megfelel. Az állat helyének változáskor is rögzíthetjük az állat súlyát; ezzel nem csak a negyedéves súlygyarapodás határozható meg, de az adott hely eredménye.

  Az adatok nagy tömegû felvétele ezzel majdnem le is zárul; további lehetõség van gyógyszeres kezelések, valamint az elhullások nyilvántartására. Ezen információk összességébõl bármit vissza is kérdezhetünk. A leggyakoribb kérdésekre elõre elkészített jelentések válaszolnak, míg a bonyolultabb kapcsolatok feltárásra és adatainak lekérdezésére több feltétel megadásával juthatunk el.
   Most bemutatom azokat az információkat, amelyeket a számítógép önállóan számol és bocsát rendelkezésünkre.
 

6.2.2. Egyszerû és automatikus adatok                                                  Tartalomjegyzék

  Az adatfelvételnél általában láthatjuk a korábban felvett adatokat (pl. termékenyítés), vagy a fejlécben található parancsok segítségével kérdezhetjük meg azokat (pl. gyógykezelések). Ezek azonban csak konkrét állatra vonatkoznak, az állomány egészének jellemzésére, vagy különbözõ listák készítésére nem alkalmasak. Azonos adatokat (tejtermelés, termékenyítések stb.) azonban sikeresen vizsgálhatunk az alkalmazás egyéb területein (mint a fentebb bemutatott vezérlõpanel segítségével).

- állat rokonságának felderítése: hagyományos azonosítási rendszer esetében a szülõk meghatározása viszonylag könnyû: az állat születésekor anyja számát kapja meg, és ez szolgál azonosításul az elsõ elléséig. Az ellés után kapja meg saját tehénszámát, ami számára végleges (ettõl függetlenül az üszõkori krotália is a fülében marad). Így a testvérek azonos üszõszámon vannak nyilvántartva. E szerint kartonokat keresni nem kényelmes, mert azok tehénszám, ill. vemhességi állapot szerint vannak rendezve. ENAR rendszerû nyilvántartásnál csak az ENAR szolgál azonosítóként, tehát az állatot látva még nem dönthetõ el annak származása. Még nehezebb ennél távolibb rokonok után nyomozni, mint pl. unokatestvér. Az ilyen kapcsolatok ismerete viszont rendkívül hasznos tenyésztési segítség, hiszen vizsgálhatók vele a különbözõ családok, vagy egy adott bika leányinak tejtermelése. Az Állomány felismeri a rokonsági kapcsolatokat, és rövid idõ alatt rendelkezésre bocsátja a legfontosabb adatokat, mint azonosító számai, apja, születése, helye, és megtalálható-e még (vagy selejtezve lett):

  Nem csak a testvéreit, de nagynénjeit és unokatestvéreit is megtudhatjuk (15. ábra). Ezen állatok azonosító adataiból pedig még ennél is távolabbi rokonokat is megkereshetünk. A keresést és a keresett állatokra vonatkozó egyéb adatok megtekintését segíti, hogy a többi panellel ellentétben, a rokonsági tájékoztatót az alkalmazás nem frissíti az új állatra vonatkozóan, tehát nyitva hagyva végig kereshetjük a számoló tábla segítségével valamennyit (bezárva és újra megnyitva az éppen aktuális állat rokonait kapjuk eredményül).

  Az alkalmazás segítségével egyéb hasznos információk is megtudhatók. Mivel a tejelõ ágazatokban a tejtermelés, és a termékenyítési adatok a legfontosabbak, ezek kapnak a legnagyobb hangsúlyt is az Állomány –ban. Nagyon fontos eredmény az inszeminátorok termékenyítési eredményessége, és a felhasznált bikák termékenyítési indexe. Az inszeminátorok munkája havi lebontásban természetesen feldolgozásra is kerül, hiszen ez keresetük egyik alapja. A bikák eredményességét azonban már ritkán veszik figyelembe. Hozzávetõleges  számok lehetnek, de ezek inkább csak vélemények, mit konkrét és megbízható adatok. Ezek kiszámolása ugyanis a nagy mennyiségük miatt bonyolult. Márpedig az inszeminálások költségei –bár széles skálán mozognak-, jelentõsek. 100 db tehénre évente kb. 220-260 termékenyítés 4-500 ezer forintba kerül, ha a viszonylag olcsó spermák közül választunk (1800-2000 Ft/db 1998 augusztusában). Ennél persze többszöröséért is szerezhetõk be termékenyítõ anyagok, amelyek nem csak a költségeket növelik, de komoly szakértelmet és odafigyelést igényelnek az inszeminátortól. Ezek a költségek ugyanakkor összetettek, és több módon is csökkenthetõk (olcsóbb –de általában gyengébb minõségû- ondó vásárlása, ciklusbikák használata, jobb termékenyítési index elérése stb.). Bármilyen módszer(eke)t is választunk, elkerülhetetlen a pontos eredmények ismerete az optimális döntés meghozatalában. Mivel az Állomány lehetõvé teszi a bikák leányainak vizsgálatát tejtermelés szerint is (errõl majd késõbb), nagyon hasznos segítségünkre lehet. Az elsõ lépés azonban a termékenyítési indexek vizsgálata, és a bikák minõségi sorrendbe állítása (16. ábra):

  A jobb oldalon található a termékenyítésre használt összes bika. A sorrend alapja a termékenyítéseinek száma (a statisztika szabályai szerint minél nagyobb mennyiségû számhalmazt vizsgálunk, az eredmény annál biztosabban felel meg a valóságnak). A kiválasztott bika értékelése azonnal megtörténik; mivel ezek az adatok szám szerint nincsenek tárolva az adatbázisban, biztosítva van az adatok frissessége. Az Állomány külön is vizsgálja a tehenekre és üszõkre végzett termékenyítést. Az indexek számolása csak az elbírált termékenyítésekre vonatkozik (a bírálatlan, azaz „nem vemhes” értékek hamisíthatnák az eredményt), és szintén kimarad belõle a rátermékenyítés is. Az így megkapott eredmények már pontosan meghatározzák az adott bika számunkra meghatározott értékét. Ez természetesen számos egyéb tényezõtõl is függ (inszeminátor felkészültsége, takarmányozás, stb.), de a többi bikával összehasonlítva az értékek mindenképpen irányadóak (lévén az egyéb tényezõk ugyan azok). Így könnyen eldönthetõ, melyik bikát érdemes felhasználni, esetleg csak üszõkre, vagy egyikre sem. Az eredményeket ki is nyomtathatjuk (2. Melléklet).

 Itt szeretném megjegyezni, hogy az alkalmazás széles körû elterjedésével – és a felhasználók hozzájárulásával - lehetõség van az üzemek egymás közötti kiértékelésére is (gyenge pontok elemzése, döntéshozatali segítség). Ciklusbikák használatakor ez a költségek felosztását, az eredményesség és hatékonyság növelését teszi lehetõvé.

  Az ilyen adatfeldolgozás kézi erõvel nem lehetséges (még a tejtermelés figyelembe vétele nélkül sem), pedig ezzel jelentõs költségek takaríthatók meg, illetve többletbevétel eszközölhetõ.
Az inszeminátorok munkáját hasonló panel szerint értékelhetjük ki. Itt tehát nem csak egy hónap adatait vesszük figyelembe, hanem az összes termékenyítést (egyéb intervallumok feldolgozása inszeminátorokként a termékenyítési naplónál történik).
 
- Elõkészítés, lekötés: ezen listák elkészítése folyamatosságot igényel. A vemhes állatok apasztása és elléshez való lekötése terv szerint történik. A nehézséget a helyes idõpont betartása jelenti. A tehenek apasztása mindig szombati napon kezdõdik, a lekötés pedig tehenek esetében az elléstõl 2 hét, üszõk esetében 3 hét, és csütörtöki nap. (Ez telepenként változó, de az Állomány ehhez rugalmasan alkalmazkodik). A feladat tehát, hogy az optimális idõpont meghatározása után a szükséges hétköznapra való igazítás. Az ember számára terhet jelent dátummal számolni, és ez nem csak idõigényes, de gyakran vezet hibákhoz is. Az ilyen hibák viszont nem kívánatosak. Az Állomány a termékenyített, és vemhesnek ítélt állatokról meghatározza a lekötési idõpontokat (természetesen tisztában van a csütörtök és a szombat jelentõségével). Ezeket a listákat bármikor kinyomtathatjuk; nyomógomb felkínálja a folyó havi, következõ havi, és más intervallum közé esõ idõpontokat mindkét esetben. A kinyomtatott dokumentumot lásd a 3.sz. Mellékletben!
- Ivarzók, bírálatlanok, termékenyítetlen egyedek keresése: igen fontos segítséget nyújt a helyes termékenyítési idõpontok kiválasztásában, és az állatok folyamatos figyelésében. A lehetséges ivarzók kiválasztása: a termékenyítés utáni 19.-22. napon felkerül az egyed ebbe a listába. Ennek oka az, hogy ha a termékenyítés sikertelen volt, akkor ebben az idõszakban az állat ivarzik. Ez természetesen csak lehetõség, de mindenképpen érdemes megragadni, hiszen csökkenthetjük az inszeminálási költségeket, és a két ellés közötti idõt stb. Az ivarzás megfigyelése elsõsorban az inszeminátor és a gondozók feladata ugyan (és õk nem helyettesíthetõk), de különösen kötött tartás estében (ahol gyakoribb a csendes ivarzás) könnyíti a keresést (ha rendelkezünk a színjegyekkel (szabad tartás!) és az állat tartózkodási helyével, dolgunk még könnyebb, tevékenységünk még eredményesebb lehet.
Mivel ez az alkalmazás az állatok adataival foglalkozók számára készül (aki leggyakrabban maga az inszeminátor), rengeteg idõt takaríthat meg vele. Ha ezt az idõt az állatokkal való kontaktus teremtésére, azok figyelésére használja fel, az alkalmazás fejlesztõje máris elérte célját.
  Az állomány –a vélhetõen ivarzók mellett- felhívja a figyelmet az ellése óta (meghatározott) idõ óta nem termékenyített, vagy a termékenyítés óta nem bírált egyedekre is .
  Ennek jelentõsége több részbõl áll; egyrészt figyelmeztet a hibákra, másrészt ösztönöz az adatbázis folyamatos vezetésére. Ugyan ilyen hibát üzen abban az esetben is, ha egy vemhes állat ellését nem vettük fel (konkrétan: a 300 napnál régebben történt –és azóta sikeresnek bírált- termékenyítések, ellési vagy vetélési adatok nélkül). A különbség annyi, hogy míg a fenti információkat kérésre kapjuk meg, az ellés nélküli egyedekrõl az Állomány a belépéskor – ha van ilyen - azonnal tájékoztat. Az alkalmazás rugalmasságát bizonyítja, hogy minden ehhez hasonló, hibát vagy tévedést takaró adatok automatikus megjelenésûvé is tehetõk, ha igény van rá.

  Az 17. ábra a bírálatlan üszõk listáját jeleníti meg. Általános segítség az, hogy ez, és a hasonló panelek folyamatosan a képernyõn tarthatók, tehát bezárásig láthatók; a késõbb megnyitott panelek ez fölé kerülnek ugyan (tehát a képernyõn minden elintézhetõ), de elrendezésük megtervezésekor fontos szempont volt, hogy bizonyos részletük mindig látható legyen. Ennek a jelentõsége az, hogy a „kilógó” sarokra kattintva mindig a kívánt panel helyezkedik el legfelül (ez gyakorlatilag majdnem miden panelre igaz; kivételt csak az ún. üzenet panelek jelentenek, amelyek bezárásáig nem engedélyeznek semmilyen mûveletet, illetve egyes speciális panelek, amelyek mûködéséhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan fókuszban legyenek. Ezek azonban nem gyakoriak). Segítség továbbá, hogy a kiválasztott állat számára duplán kattintva azonnal megkapjuk annak kartonját, ahonnan elérhetõk a szükséges funkciók.

- Napi állatlétszám jelentés: mint neve is mutatja, elkészítése napi feladat. Jelentõsége nem kevés, hiszen e nélkül nem tudunk az állatokról megbízható adatot, tehetetlenek vagyunk (nem lehet szervezett a takarmányozás, fejés stb.).

  Ezek az adatok naprakészek, és automatikus vezetésûek. Alapjuk a hely változtatás, és az azzal felvett súlyadatok. Az elkészítésének módja megegyezik a kézi elkészítéssel. Minden hely szerinti értékelés megtörténik. A helyek neveinek beírása nincs korlátozva sem szövegként, sem mennyiségileg. Gyakran fordulnak elõ különbözõ fantázianevek egyes helyeket illetõen, amely sokkal emberibbé és használhatóságát könnyebbé teszi a dolgozók számára. Az állatlétszám napi jelentés kinyomtatható (tételesen és egyenként is), de az adatbázisban is tárolódik. Az alkalmazás folyamatosan vezeti a készleteket darab és súly szerint is, valamint a lenyíló listapanel segítségével megtekinthetjük az adott helyen tartózkodó állatok azonosító számait. Ezekért az adatokért nem kell egyebet tennünk, mint pontosan vezetnünk az adatbázist.

- Csoportok készítése állapot szerint:

  Az alkalmazás elkészíti a termékenyítés szerinti csoportokat (rakható, fedeztetett, vemhes), üszõket és teheneket külön (19. ábra). Ezek változását diagramon szemlélteti, illetve a listapanelen számokban is megmutatja. Ezen értékek számítása minden kilépéskor megtörténik. Hasonló módon történik a növendék kor szerint csoportosítása is. A jelenlegi helyzetet megtekinthetjük pontos adatokkal a  „Részletek…” gombra kattintva (20. ábra).

  Lenyíló listapaneleken megtekinthetjük az adott csoportba tartozó állatok azonosító számait, és egyes hozzá tartozó adatokat. Minden csoport részletes adatai és az összesítés is nyomtatható. Az alkalmazás a növendékrõl is készít csoportokat, melynek alapja az állatok életkora (ezek ábrázolása és részleteinek bemutatása a fent bemutatott módon történik).
 

6.2.3. Bonyolult ás automatikus adatok                                                    Tartalomjegyzék

  A tejelõ ágazatokban általános gyakorlat, hogy a növendék borjúk felnevelésével nem, vagy helyileg nem egy telepen foglalkoznak, illetve a bikaborjúkat fiatal korban eladják. E miatt gyakran van szükség a növendék súly szerinti csoportosítására, hiszen a felvásárló elsõdleges szempontja ez. A helyileg különbözõ, súly szerint változatos állományból való válogatásához remek segítséget nyújt az Állomány. A felvett mérlegelési adatok segítségével elkészíti a kívánt állatok listáját, melyben feltétel nem csak súly korlát szerepelhet, de születési idõ, hely és fülszám is. Az elkészített lista tartalmazza azokat az adatokat, amelyekre leginkább szükségünk lehet a keresésben. A legutolsó keresés adatait az adatbázis raktározza. mivel megmutatja a kikeresett állatok adatainak szélsõértékeit, egyszerûen eldönthetõek a felhasznált keresési kritériumok:
 

  A 21. ábra a 150 és 220 kg közötti növendéket mutatja meg (egyéb korlátok nélkül). Mivel itt többszörös feltételrendszerrõl van szó, ez már a bonyolult listák készítése részhez tartozik (mindenképpen meg kell adnunk feltételt; az azonosító számok értékei alapértelmezés szerint akkora értékõek, amelybe minden állat beletartozik. Ez biztosítja azt, hogy korlát jelentkezik, de csak akkor lép fel valódi feltétellé, ha mértéke azzá teszi), azonban a vezérlõ panelen betöltött szerepe szerint itt mutattam be, mert legalább olyan jelentõségõ, mint az ide tartozó egyéb jelentések és számítások.

- két ellés közötti idõ alakulása: a tejelõ ágazatok nagyon fontos mutatója. Számítására mégsem szokott sor kerülni, mert nagy állatlétszám esetén erre nincs lehetõség. Egy-egy egyed megvizsgálására lehetõség van, de ez koránt sem mutatja meg az egész állományra vonatkozó adatokat. Ennek meghatározása pedig számítógép nélkül lehetetlen. A két ellés közötti idõ számítása az Állományban minden ellés felvételekor megtörténik. Ezeket az állat összes termékenyítéseinél vizsgálhatjuk. A kiszámított értékek egyéb feldolgozásra is kerülnek: az állatok legutolsó ellését figyelembe véve az állomány egészét egy szám minõsíti, melybe az üszõk is beletartoznak, a szükséges korrekciókkal. Ez a szám az „Információk az adatbázisról” címszó alatt tekinthetõ meg. Érdekes lehet még a két ellés közötti idõ változásának alakulása (22. ábra).

  Az ezt ábrázoló görbe elkészítésekor nem a most említett szám változását vettem alapul; ez ugyanis rövid idõn belül nem változik jelentõsen, tehát nem ad látványos értékeket. Helyette minden hónap ellésének adatait ábrázoltam a diagramon. Ez tehát megmutatja, hogy az adott hónap elléseihez milyen értékek tartoznak. Mivel az ellések száma, és az értékeik meglehetõsen eltérõek lehetnek egymástól. Az átlagos két ellés közötti idõ alakulását a havi értékek polinomiális eloszlása közelíti meg leginkább. A két görbe közös vizsgálata jobb lehetõségeket nyújt, hiszen segítségével megtekinthetõk a szélsõértékek is. Hasonló görbék készülnek az üszõellések ábrázolására is.

- információk az adatbázisról: ezen a panelen megtudhatunk részletes adatokat az állomány egészérõl (mint például az aktuális két ellés közötti idõ), illetve az adatbázis néhány részérõl, illetve beállíthatjuk a számunkra kedvezõ értékeket (mint a figyelmeztetési idõpont nem fedeztetett vagy bírált állatok esetén). De hozzájuthatunk olyan hasznos adatokhoz is, mint például a legutolsó adatfelvétel idõpontja; ennek akkor van nagy szerepe, ha az adatvezetés nem rendszeres. Itt ugyanis megtudhatjuk, hogy melyik idõponttól kell felvennünk az adatokat. Az adatbázis ugyan nem kedveli a rendszertelen vezetést, de alkalmazkodik hozzá. Vannak ugyanis olyan területek, ahol az adatok vezetésének nem kell feltétlenül rendszeresnek lennie. Az ellések felvétele vagy a selejtezések vezetése például kényelmetlenséget okozhat, mert ezeket egyszerûbb tömegesen felvenni, pl. hetente egyszer (takarmányozási terv készítésénél azonban elengedhetetlen az adatok frissessége). Ettõl függetlenül a túlságosan ritka adatvezetés folyamatos hibákat eredményezhet, és errõl megfelelõ helyeken értesítést is kapunk (mint ellés hiányossága, termékenyítetlen tehenek stb.). Az Állomány mindenképpen pártolja a folyamatos adatvezetést (ld. aktuális dátum felajánlása, hibaüzenetek megszüntetése). Ennek segítségével ugyanis az alkalmazásunk eredményei pontosak lesznek, mûködése pedig megbízható és kényelmes.

- Elõre elkészített jelentések, dokumentumok: az Állomány lehetõséget kínál a különbözõ dokumentumok nyomtatására is. Ezek közül legfontosabbak azok, melyek a gyakorlatban is megtalálhatóak. Ilyen a szarvasmarha egyedi kartonja. Az itt elkészített karton felépítése hasonló az eredetihez, azzal a különbséggel, hogy rajta minden információ megtalálható, amely az állattal kapcsolatban van. (pl. tejtermelése, színjegyei stb.) Ezeknek a dokumentumoknak azonban az alkalmazás felhasználója számára nincs különösebb jelentõsége, hiszen minden információt megtalál számítógépében, és bármikor újra is nyomtathatja azokat. Így nem halmozódik fel feleslegesen nagy tömegû papír, és a dokumentumok nem annyira kényesek (nem egyediek és megismételhetetlenek), mint a hagyományos dokumentumok. Ilyen elkészíthetõ dokumentumok továbbá a fedeztetési jegyzékek, szaporulati napló, tenyésztési napló, elhullási napló stb. A számítógép által nyomtatott adatok tartalma és szélsõértékei meghatározhatóak, belõlük a szokásos kiértékelés megtörténik (fedeztetési jegyzék – termékenyítési indexek). Ezek felépítése megegyezik a gyakorlatban megszokottal, így eltekintek részletesebb bemutatásától.
 

6.2.4. Bonyolult, egyéni adatok és listák készítése                                     Tartalomjegyzék

  Az Állomány leginkább itt nyújt segítséget az információk feldolgozásában. Az állattenyésztés olyan része ez, amely leginkább érdekelheti az állattenyésztõket, de amelynek feldolgozása ez idáig nem volt lehetséges, vagy a túl sok és bonyolult adatok miatt mondtak le róla.
  Különbözõ listák elkészítésére gyakran lehet szükség. Az ilyen listák elkészítéséhez viszont egyrészt sok idõ szükséges, másrészt sok adat esetén ez kellemetlen és sok hibát hordozó feladat. Bonyolultabb összefüggés esetén pedig szinte lehetetlen a megvalósítás. Az adatbázist rendszeresen és helyesen vezetve viszont lehetõségünk nyílik szinte bármilyen összefüggés vizsgálatára. Különbözõ és sokszor használt lekérdezések elõre elkészíthetõk (tulajdonképpen az eddig említett adatfelvételi és adatnyerési lehetõségek is mind ilyen lekérdezésen alapulnak). A túl sok és túl bonyolult lekérdezések azonban egyrészt lelassítják a számítógép m?ködését, vagy memória gondok miatt meg sem valósíthatóak. Másrészt pedig igen gyakran lehetnek olyan kívánságok is, amelyek csak egyszeri alkalomra szólnak, tehát felesleges lenne ezzel állandóan terhelni gépünket, vagy pedig elõre nem is látható igény szerint készülnek. Az ilyen lekérdezések megtervezése nagyon nehéz, és hiábavaló is (minden variáció szerint úgysem lehetséges a kivitelezés). A különbözõ részek vizsgálatával azonban a felhasználó olyan kritériumokat adhat meg, amilyeneket akar, és olyan irányban bõvíti tovább listáját, amilyenben csak kívánja. Elõször is nézzük meg a logikailag szorosan összetartozó adatok közötti keresést:
- listakészítés azonosító számok szerint:

  A fenti panel segítségével különbözõ korlátokat tehetünk arra vonatkozóan, hogy milyen állatok szerepeljenek (vagy ne szerepeljenek) a kívánt listában. Az állatra vonatkozó adatok közül az azonosító adatai a legfontosabbak, mégis ezek szerepelnek legritkábban keresési feltétel alapjául. Ennek ellenére (is) lehetõség van ezzel foglalkozni; egyrészt a felhasználók igényei kiszámíthatatlanok, másrészt az azonosító számok mögött egyéb hasznos információ is meghúzódhat, amely csak az állatok pontos ismerõseinek és a telep dolgozói számára nyújthat esetleges információt.
  Az elõbbi panelen lehetõség van ENAR, Tehénszám és Üszõszám korlátozására; nem csak legkisebb és legnagyobb értéket határozhatunk meg, de azt is, hogy egyáltalán legyen-e, ne legyen, vagy lényegtelen a megléte (ha korlátot alkalmazunk, akkor az Állomány automatikusan kötelezõvé teszi a szám meglétét, de ez vissza is állítható. Ekkor az adott intervallumba esõ állatok, és a szám nélküliek jelennek meg, hiszen ebben az esetben a feltétel az adott intervallumba esés, vagy üres érték). Fontos megjegyeznem, hogy a különbözõ értékekre létrehozott korlátok ÉS mellérendeltségi viszonyban vannak egymással, tehát az elkészítendõ listában azok az állatok fognak szerepelni, amelyek MINDEN feltételnek eleget tettek (ha csak egy feltételt adtunk, nincs ilyen probléma). Ha a listánkban VAGY mellérendeltségi viszonyt kívánunk meghatározni, azt külön listák készítésével tehetjük meg. Az azonosító számok beállításánál egyéb lehetõségünk is kínálkozik: meghatározhatjuk, hogy neme milyen lehet (hím, nõ, illetve tehén vagy üszõ, vagy mindegy), valamint megtalálhatónak kell-e lennie a telepen, vagy selejtezve lett, esetleg mindegy (alapértelmezés a „nem selejt”, hiszen általában azokra az állatokra vagyunk kíváncsiak, amelyek még megtalálhatóak). A feltételek beállítása a meghatározott értékek alapján bármilyen variációban korlátozó tényezõvé tehetõk. Az ezeknek megfelelt állatok listája a bal oldal alján található listapanel segítségével folyamatosan megtekinthetõ, és szükség szerint átalakítható (vagy nyomtatható). Az így meghatározott állatok listája azonban nem mindig elégséges. Ezeken ugyanis csak azok az értékek láthatóak, amelyek szerint a keresés történt (a késõbb bemutatandó keresések listáira is vonatkozik ez, kivéve az azonosító számokat, mert azok minden helyen fel vannak tüntetve). Gyakran fordul elõ, hogy a megkeresett állatoknak nem csak a feltételeket szabó adataira, de egyéb információra is szükségünk van (termékenyítése, tejtermelése stb.) Ezen adatok hozzáfûzésére lehetõségünk is van. De nem csak egyszerûen bõvíthetjük az adatokat, hanem a kiválasztott bõvítés szerint feltételeket is szabhatunk meg. Ennek módját és lehetõségeit majd akkor részletezem, ha valamennyi keresési lehetõséget bemutattam:

- listakészítés származás szerint: ez a fajta listakészítés már gyakran lehet szempont. Ennek segítségével ugyanis egyszerûen kereshetjük meg az egyes bikák leányait, illetve térképezhetünk fel vonalakat. Kézi adatnyilvántartás esetén ez komoly igénybevételt jelentene, és a különbözõ ágak felderítése nem is mindig maradéktalan; egyéb tulajdonság szerinti összehasonlítás pedig már lehetetlen.
Ezen a panelen lehetõség van korlátok felállítására :
- apja
- neve
- fajtája
- születési ideje
- helye
- neme
- selejtezése

szerint (utóbbi kettõ bár a szám szerinti szûrésnél is beállítható volt, kényelmességi okok miatt itt is lehetõség van rá). Az apja szerint kiválasztható minden bika, amely az adatbázisban mint „apja” szerepel. Név szerint hasonló a helyzet; az összes név kiválasztható. Fajtája: az alkalmazás jelenlegi fokán a magyartarka fajtára termékenyített holstein-fríz bikák utódait kezeli. Így a fajta jelölések F₁ –tõl kezdõdõen növekednek. A fajta-meghatározás esetében tehát a szerint választhatunk, hogy a kérdéses állatok milyen vérhányadban tartalmazzák a holstein-fríz géneket. Más, esetleg vegyes fajtájú, vagy több fajtájú bikákat is felhasználó telepeken természetesen ez nem mûködik megfelelõen. Azonban különbözõ igényeknek is megfelelõ kialakítás is lehetséges, amely figyelembe vesz más fajtákat is (hústermelõ ágazatokban ez mindenképpen fontos lehet). Születési ideje: az állat születésének dátuma. Ez alapján korlátozhatunk kor szerint állatokat, aminek jelentõsége a különbözõ korcsoportok behatárolásának lehetõsége. Helye: meghatározhatjuk, hogy milyen helyen legyenek a kérdéses állatok. Neme és selejtezése: a szám szerinti kereséshez hasonlóan szabályozza a listát. Funkciója ugyan az; abban az esetben ha a szám szerinti keresésnél nem határoztunk meg korlátot erre vonatkozóan, itt megtehetjük (viszont az ott meghatározott adatoknak megfelelõ állatok vesznek részt a további szûrésben. Így, ha ott pl. a „nem selejt” jellemzõt adtuk meg, itt nem bírálhatjuk felül. Ennek részletesebb okáról késõbb).

- lista készítése a termékenyítésekrõl:

  A fentebb említett módon, a termékenyítést jellemzõ adatok bármelyikét (vagy mindegyikét) vizsgálhatjuk feltételeknek megfelelõen. Meghatározhatjuk a vizsgálni kívánt idõpontokat, adott bikát, az inszeminátorokat, illetve a termékenyítés eredményességét. A 24. ábra eredménye például azt fogja megmutatni, hogy az „ML” nevû inszeminátor mely állatokat termékenyítette a „11405 Gubanc” nevû bikával (ha volt ilyen), függetlenül a termékenyítés idejétõl és eredményétõl. Ez a viszonylag egyszerû segítség igen hasznos lehet a termékenyítésekre vonatkozó adatok feldolgozásakor (pl. elkészíthetjük a bírálatlan állatok listáját, vagy megmutatja egy adott idõszak közé esõ várható ellések számát stb.).

- lista készítése tejtermelés alapján:

  Komoly és elengedhetetlen segítséget nyújt az állomány tejtermelésének vizsgálatára, a különbözõ szempontok szerint kiválasztott állatok laktációs termelésének megtekintésére. Egyszerre vizsgálható 10 hónap termelése. A kérésre megkapott panel (25. ábra) segítségével meghatározhatjuk a kívánt idõpontok szélsõértékeit. Alapértelmezés szerint az utolsó 10 hónapot kínálja fel korlátozásra. Az idõpontok bármelyike tetszés szerint felcserélhetõ más idõpontra is. Így tulajdonképp nem csak 10 hónap befejési eredményét vizsgálhatjuk meg, hanem tetszõleges idõintervallumot (de abból csak 10 hónapot határozhatunk meg korlátozás céljából). A különbözõ hónapok eredményei szintén ÉS kapcsolatban vannak egymással. Az Állomány azon egyedekbõl készít listát, melyek minden feltételnek eleget tettek. A listában látható a feltételeknek eleget tett tejtermelés. Fontos korlátozó tényezõ a „Lehet nulla is?”. Ez azt jelenti, hogy ha korlátozó mennyiséget tettünk, elfogadjuk-e a nulla értéket is (az általunk megadott intervallum mellett). Ha ugyanis az állatnak az adott idõpontra nem volt befejése (szárazonállás, ellés miatt), indokolatlanul kimaradhat a listából. Ha nem engedélyezzük a nulla értéket, értelemszerõen csak azok az állatok szerepelnek a listában, amelyek ténylegesen eleget tettek a feltételeknek. A „Lista” gombra kattintva megkapjuk az elkészült és kiértékelt listát:

 A panel (26. ábra) megmutatja a megtalált állatok egyes hónapokban teljesített eredményeit, azok darabszámát, a leadott összes litert, a szélsõértékeket, valamint az átlag mennyiséget.

  Ez az adatsor azonban nem tartalmaz olyan más információkat, amelyek esetleg magyarázatot adnának az értékekre (pl. szabálytalan eredmények esetében), illetve nem mutat meg az állatról egyéb tudnivalókat. Mivel a reális értékeléshez erre feltétlenül szükség van, természetesen az Állomány felkészült erre. Egy-egy állatról részletesebb adatokhoz juthatunk, ha a listán kétszer rákattintunk (ez minden esetben elérhetõ, ha egyes korlátozások eredményeit vizsgáljuk). Az elénk került panel (27. ábra) nagyon hasonlít az állat megszokott kartonjához. Ezen láthatóak a színjegyei, származási adatai, és az eddigi tejtermelése. A bal felsõ sarokban található lenyíló listapanel pedig megmutatja az állat termékenyítési adatait. (Egyéb információkhoz való hozzáférhetõség folyamatosan készül). Ezekkel az adatokkal már komoly eszköz van kezünkben ahhoz, hogy megfelelõ tenyésztési döntéseket hozhassunk.

  Gyakran lehet szükség ezen adatok kézzel fogható dokumentálására. Mivel az alkalmazás nem tárolja el az ilyen, és ehhez hasonló lekérdezéseket, lehetõséget nyújt azok nyomtatására.
  A laktációs görbék egymáshoz való könnyebb összehasonlítás miatt pl. lehetõségünk van elmenteni az egyes állatok laktációs görbéjét, és kinyomtatni azokat. Az Állomány tájékoztatást ad az eddig elmentett állatok görbéjérõl (az elmentett görbék természetesen tárolásra kerülnek azok törléséig). Egyszerre 8 laktációs görbe nyomtatható ki (egy oldalra). Ha ennyi összegyûlt, ki kell nyomtatnunk a folytatáshoz. Ettõl függetlenül tételesen és összesen is van lehetõségünk törölni a felvett görbék közül. A kinyomtatott oldalakon látható az állat azonosító száma(i), a hozzá tartozó laktációs görbe (ld. 4. Melléklet).
 

  A tejtermelés mennyisége és minõsége a szarvasmarha tartó telepek központi kérdése. Mivel legjelentõsebb bevételi forrásuk, fokozott figyelmet érdemel. A tejbõl származó árbevétel nem csak az összes bevételben alkotott súlya miatt fontos, de speciális helyzete miatt is. Az idõszakos árbevétel mellett a tej viszonylag folyamatos jövedelemforrás. A termelõk alapvetõ érdeke, hogy ez a jövedelem ne csak rendszeres, de megbízható jövedelem is legyen. A jelenlegi mezõgazdasági helyzet a tejtermelésben is érezteti hatását. A minõségi követelmények szorosak, a termelési költségek magasak. A tej és tejtermékek fogyasztásának drasztikus csökkenése miatt azonban nehezen eladható. Éppen ezért a tej felvásárlását koránt sem a termelõk irányítják. A különbözõ felvásárlókhoz való szerzõdés kockázatos azok bizonytalan helyzete miatt, megbízható és jelentõs tejfeldolgozók viszont monopolisztikus helyzetben vannak a tej felvásárlási árát illetõen. Mivel a tejtermelõ ezt nem tudja jelentõsen befolyásolni, kénytelen ehhez igazodni (a tej felvásárlása szûkebb keretek között alku kérdése is ugyan, de ez az alku csak a kevésbé rossz választását jelenti; másrészt pedig nem célszerû minden esetben felvásárlót változtatni, mert ez kedvezõtlen piaci helyzethez vezethet. Tény marad tehát, hogy a felvásárlási árat nem a termelõ irányítja). A tej értékesítési gondjai miatt az eredményképzés lehetõsége esetenként nagyon szerény.
A termelõ lehetõsége a saját belsõ mutatószámainak javítása. Erre több lehetõsége is van. Legjelentõsebb bevételnövekmény a tej mennyiségének növelése. A megfelelõ intézkedésekkel elért tejtermelés többletbevétele gyakorlatilag „tiszta haszon”-ként is értékelhetõ (csak a többletbevétel elérésére fordított költségek terhelik, ha egyáltalán vannak ilyenek). Gazdasági megközelítésbõl azonban az mondható el, hogy a tej mennyiségi növelése (annak minõségi romlása nélkül) javítja a tejtermelés  mutatószámait. Ilyen például a tej önköltsége. Napi 100 liter tej többletbevétele kb. 1 forint csökkenést jelent az önköltségben (napi 5000 liter tejtermelés esetén; ez évi 1600-1800 eFt). A tejtermelés mennyiségi növelésére tett intézkedések ugyanakkor nem feltétlenül jelentenek többletköltséget is. Rövid távon eredmény érhetõ el a helyes technológia kialakításában, a fejési mõveletek pontos és szakszerõ kivitelezésében stb. Hosszú távú eredményeket a fajta helyes alakításával, célszerõ tenyésztési munka végzésével, a szaporodásbiológiai mutatók javításával stb. érhetünk el. Ezek költségnövelõ szerepe jelentõs is lehet; a többletbevétel miatt azonban a nyereség lényegesen emelkedhet.
  Általánosan elmondható, hogy a tejtermelés költségeinek fedezésére tulajdonképpen a tej árbevétele jut. Mivel a tejtermelést komoly állandó és változó költségek terhelik, elengedhetetlen a tejtermelés fokozása. A tej mennyiségének növekedésével kevesebb az egy literre esõ költségek hányada, illetve az egy tehénre esõ jövedelem nagysága. Gyakori hiba azonban, hogy a tejtermelés jövedelmét a tej önköltsége és az átvételi ára közötti különbséggel határozzák meg. Ez ugyanis elfed olyan lehetõségeket, amelyekkel a tejtermelés jövedelmezõsége jelentõsen megváltoztatható. Az egy tehénre esõ jövedelem ugyanis még akkor is nõhet, ha az önköltség növekedése a tej átvételi árának csökkenése mellett következik be (jelentõs mennyiségi és/vagy minõségi javulás esetén; ez megvalósítható, hiszen a tejtermelés széles határok között ingadozhat).
A tejtermelést az állomány megfelelõ alakításával alapvetõen befolyásolhatjuk. Ennek egyik módja a folyamatos szelekció. A másik a jobb minõségû spermák felhasználása a termékenyítések alkalmával. Ezen módszerek lefutási ideje hosszú, gyakorlatilag 4-5 év után jelentkezik a termelésben. A szelekció, a termelés és egyéb tulajdonságok alapján történõ tenyésztés alacsony költséggel megvalósítható; megalapozott döntésekhez azonban megfelelõ információra van szükség. Hatékony módszer a kiváló minõségû bikák használata; ez természetesen jelentõs többletköltséget eredményez. Dönthetünk azonban egyes egyedek vagy egyes jó genetikai alapokkal rendelkezõ üszõk (amelyek köztudottan könnyebben vemhesülnek) ilyen bikákkal való termékenyítésérõl. Megfelelõ termékenyítési index, ill. az állat kedvezõ fogamzási képessége esetén ezek a többletköltségek már nem olyan jelentõsek, mint a hatásuk.
  Ugyanakkor bármilyen módszert is választunk a magas tejtermelés elérésére, elengedhetetlenül rendelkeznünk kell a hozzá tartozó információkkal. Ezek nélkül nem hozhatunk kellõen megalapozott döntéseket.
 

6.2.4.1. Az adatok rendezése                                                                 Tartalomjegyzék

  Az egyes adatbázisok legfontosabb célja, hogy az adatokat megbízhatóan, pontosan tárolja, illetve azokat a megfelelõ formában megmutassa. Egy minden szempontból megfelelõ adatbázis tervezése és építése a látszatnál sokkal bonyolultabb. Gondoljunk csak a számtalan összefüggésre, az adatok sokszínûségére és a felhasználók végtelenségig variálható igényeire. A programozót ez szinte feloldhatatlan dilemma elé állítja. Általános megoldás, hogy a programot alkalmassá teszik egy meghatározott számú feladat elvégzésére és dokumentum készítésére. Az így elkészíthetõ listák vagy jelentések száma lehet akár több száz is, de mindenképpen véges. Gyakorlati tapasztalataim azt bizonyítják, hogy ez nem elégíti ki a felhasználót maradéktalanul még akkor sem, ha a rendelkezésre álló listák láthatólag mindent megmutatnak.
  Ennek több oka is van. Történhetnek olyan változások, amelyek új igényeket támasztanak, az állattenyésztõ olyan összefüggést kívánhat felderíteni, amire a programozó nem készült fel, és a leggyakoribb, hogy egy olyan dokumentumra van szükség, amely csak egyetlen alkalommal kerül felhasználásra (utóbbi esetben felesleges volna külön programot írni erre). Általánosan elmondható ezekre az igényekre, hogy elõre nem láthatóak. Ez sokszor megköti a felhasználó kezét. Ne feledjük el, hogy normál esetben egy programot több tucat felhasználó kezel különbözõ igényekkel! Igaz ugyan, hogy a különbözõ programok segítségével a felhasználó komoly segítséget kaphat feladatai elvégzéséhez, de gyakran ezek csak egy-egy lépcsõt jelentenek a probléma megoldásában.
  Talán a legnagyobb kihívás volt számomra ennek megoldása. Tervszerû és céltudatos munkával alkalmassá tettem az alkalmazást olyan kívánságok kielégítésére is, amelyre sehol sem láttam módot.

  A korábban bemutatott lehetõségek alapján korlátozásokat tehettünk arra vonatkozóan, hogy mely állatok szerepeljenek a leendõ listában. Az egyes témakörökön kívül (azonosító számok, származás, termékenyítés, ellés, várható ellés, tejtermelés, befejés) lehetõséget kívánok teremteni egyéb korlátozásokra is (elhullás adatai, gyógykezelések stb.), valamint bõvíteni fogom a lehetõségeket; ez sok munkát, és így sok idõt jelent. A készítendõ listában azok az állatok fognak szerepelni, amelyek MINDEN korlátozási témakör MINDEN feltételének eleget tettek (a nem korlátozott tulajdonságok természetesen nem jelentkeznek szûrõ feltételként sem). Bármennyi és bármilyen korlátozást felállíthatunk, de azok mindig ÉS relációban állnak egymással. Ha egyetlen állat sem teljesítette a feltételeket, hibaüzenetet kapunk. A megfelelt állatok listáját saját igény szerint állíthatjuk össze; dönthetünk, mely adatok legyenek láthatóak, illetve beállíthatjuk a rendezési sorrendet (a listában szereplõ oszlopok sorrendje ma még nem meghatározható). Ehhez a következõ panel nyújt segítséget:

  A panel (29. ábra) felkínálja a legfontosabb adatokat. Az egyes tételekre kattintva kiválaszthatjuk azokat az adatokat, amelyeket látni szeretnénk a nyomtatandó dokumentumban (az Egyebek c. gomb további lehetõségeket rejt, mint pl.: utolsó termékenyítés ideje, utolsó ellés ideje, tejnapok száma, állapota, össze termékenyítés száma, termékenyítéseinek száma az utolsó ellés óta; egyéb lehetõségek felvétele fejlesztés alatt áll). Az egy oldalra kiválasztható oszlopok száma az A4 –es lap terjedelme miatt nem lehet véges; nagy oszlopszám esetén a nyomtatás automatikusan fektetett oldalra történik, illetve ezt is túllépve a számítógép kéri a felhasználót az oszlopok számának csökkentésére (ez gyakorlatilag csekély korlátot jelent a felhasználó számára, mert egy oldalra elég sok oszlop elfér). A kiválasztott adatok szerint szabályozhatjuk a lista rendezését (maximum 3 rendezési elv adható meg). A dokumentumnak címet adva készen áll a nyomtatásra.

  A gyakorlatban a legkülönfélébb listák kerülnek felhasználásra. Azok a dokumentumok, amelyek tulajdonképpen alapdokumentumként kezelhetõk, az adatbázisban is rendelkezésre állnak. Az itt bemutatott rész ahhoz nyújt segítséget, hogy olyan listát készíthessünk, amely valószínûleg csak az adott helyen fontosak, vagy csak egyszer van rá szükség. Sok felhasználó esetén megnõhet azoknak a listáknak a száma, amelyre valahol mindig szükség van. A felhasználó ezt saját maga készítheti el egyéni igényeinek megfelelõen. Ezeknek a listáknak a tárolása is megoldott. (Pontosabban nem maga a lista kerül tárolásra, hanem a felállított korlátok; ez nem terheli le a számítógépet, és biztosítja, hogy mindig azok az egyedek szerepelnek a listában, amelyek pillanatnyilag megfelelnek a feltételeknek). Ezzel gyakorlatilag végtelen számú és variációjú lista készíthetõ anélkül, hogy felesleges részek terhelnék és lassítanák a számítógépet.

  Elõfordulhat, hogy hiába minden korlátozási lehetõség, hiába az egyéni szempontok alapján való „keresés”, a rendezhetõség szabad használata, a felhasználó mégsem azt kapja (vagy nem olyan formában) amit (ahogyan) szeretne. Ebben az esetben az elkészített adatokat elküldheti az Excel –nek, amely az adatbázistól teljesen független új fájlként szabadon szerkeszthetõ, módosítható, törölhetõ vagy új adattal, megjegyzéssel bõvíthetõ.
  Amennyiben az alkalmazás még ilyen feltételekkel sem elégíti ki a felhasználót, alkalmassá teszem az adatbázist a feladat elvégzésére, vagy (pl. egyszeri dokumentum esetében) magam készítem el a kérdéses dokumentumot. Úgy érzem, mûködõ adatbázis esetén erre egyre ritkábban lesz szükség.
 
 
7. Következtetések                                                                               Tartalomjegyzék

  Az Állomány készítése folyamatosan tart. Jelenleg alkalmas az adatok felvételére, és a legfontosabb információk megmutatására. Ugyanakkor a felvett adatok egyéb rendezésére és szûrésére is lehetõség van. Az adatbázisok kapcsolásával pedig lehetõség nyílik egy olyan komplex  információs rendszer kiépítésére, mely nem csak az adatok biztonságos tárolását végzi el, de kimutatások készítésére és döntések elõkészítésére is alkalmas.
  A következõkben szükséges az alkalmazások építését befejezni, mûködését biztonságossá tenni, valamint a felhasználók igényeit folyamatosan kiszolgálni.
  A bemutatott alkalmazás a Laposi BT (Szarvas) telepén készül és szolgáltat adatokat. A bemutatott lehetõségek segítségével számos olyan dokumentum készül el szinte naponta, amely korábban nem. Ezzel nem csak a tenyésztési és nyilvántartási munka egyszerûsödött le jelentõs mértékben, de lehetõség van olyan vizsgálatok elvégzésére is, amely a nagy adatszám vagy a bonyolultság miatt eddig elmaradt.
 

Összefoglalás                                                                                                     Tartalomjegyzék

  A bemutatott alkalmazás elsõdleges célja az, hogy a felhasználót olyan információk birtokába juttassa, amely segítségével lehetõsége van az optimális döntés meghozatalában. Ez az alkalmazás (és a mezõgazdaság egyéb területeire készülõ alkalmazások) születésük pillanatától kezdve szolgáltatnak információt. Mivel a feldolgozandó adatok mennyisége és a kapcsolatok bonyolultsága igen nagy, az alkalmazás folyamatos fejlesztése szükségszerû. Nagy segítséget jelent, hogy az alapvetõ problémákon túlmenõen konkrét feladatokat is kaptam (mit, hogyan kellene megoldani, és miért). Ez azt jelenti, hogy az alkalmazás létrehozásakor messzemenõen a gyakorlatban fontos kérdések megválaszolása volt a cél. Ezek fontossági sorrendben történtek; ez egyrészt az egyes adatbázisok, másrészt az egy adatbázison belüli feladatok elvégzésére értendõ. A tervezésnél s kivitelezésnél azt tûztem ki célul, hogy a kérdések megválaszolása ne csak pontos, de lehetõleg könnyen –bárki számára- elérhetõ (esetleg automatikus) legyen, illetve a felhasználó bármilyen lehetõséget kihasználhasson, függetlenül attól, van-e számítástechnikai ismerete vagy sem. Az adatok felhalmozódása és az igények rohamos növekedése miatt jelenleg azok a funkciók mûködnek és használhatók, amelyekre eddig a legnagyobb igény volt. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az alkalmazás elkészült. Mivel a lehetõségek kitárulásával az igények és kívánságok is jelentõsen megnõttek, még rengeteg a tennivaló a számítástechnika jelenlegi fejlettségi szintjén is. Ezen adatbázisok tehát folyamatosan nõnek, és fejlõdnek. Ebben az esetben pedig megmutatkozik a Window’s környezet (és az Access) nagy elõnye: rugalmassága miatt az egyes személyre szóló beállítások gyorsan elvégezhetõek, illetve a bõvítések és fejlesztések viszonylag könnyen megoldhatóak. Jelenlegi fejlettségi szintje lehetõvé teszi azt is, hogy egyéb helyen is alkalmazható legyen már ma is. Így a folyamatos fejlesztéseknél nem csak egy adott környezet feltételeit kell teljesíteni, hanem több felhasználóét. A közös kialakítás elõnye még az is, hogy a tervezés folyamatában már láthatók az egyedi kívánságok és ötletek; ez a programozói munkát jelentõsen megkönnyíti, hiszen a már kész rendszerbe beavatkozni, vagy azt megváltoztatni gyakran kényes feladat, és elõre nem látható mûködési hibákat okozhat. Több feltétel birtokában azonban ezek – bár teljesen el nem kerülhetõk -, jelentõsen visszaszoríthatók. Ez még akkor is komoly elõny, ha olyan rugalmas rendszerrõ van szó, mint a Window’s.

A Window’s elõnyei összefoglalva a következõk:

 - grafikus felhasználói felület:
  Az alkalmazások megjelenése nem csak kellemes látvány, de használatuk (az egér segítségével) kényelmes és gyors. Mivel nincsenek bonyolult és elsõ látásra riasztó menüsorok, a használat egyszerû. Ráadásul minden helyen elérhetõk azok a parancsok, amelyekre szükségünk lehet az adott mûveletnél, így az egyéb választási lehetõségek nem zavarnak bennünket. A grafikus lehetõségekkel a felhasználói felület egyszerûvé és esztétikussá tehetõ.
 
- Window’s környezet:
 Az egyes programok közötti adatcsere messzemenõen megvalósítható, nem csak a Microsoft termékei között. Az Access adatbázisok közötti kapcsolatok pedig gyakorlatilag bármilyen bonyolult kapcsolatok kezelését lehetõvé teszi (pl. állattenyésztés-bérszámfejtés-adóbevallás stb.) Ugyanakkor az egyéb kellékek (számológép, naptár, Paintbush stb.) minden alkalmazásból hívhatók és használhatók.

- Az Access elõnyei:
 Mivel az Accesst bonyolult kapcsolatok és nagy számú adatok kezelésére fejlesztették ki, segítségével lehetõség van bármilyen alkalmazást készíteni, azt fejleszteni. Ez azért olyan nagy elõny, mert minden egyes tulajdonság, valamint a teljes adatbázis a felhasználói felülettel teljesen úgy alakítható ki, ahogyan azt a felhasználó igényli. Feladatai bármikor bõvíthetõek tetszés szerint. Az adatok pontos felvétele miatt folyamatosan mûködõellenõrzés kiszûri az esetleges hibákat, ugyanakkor a védelmi rendszer megakadályozza, hogy jogosulatlan felhasználók adatokat módosítsanak vagy nézzenek meg (az alkalmazás objektumairól nem is beszélve). Ezzel nem csak biztonságossá tehetjük, de megbízhatóvá is adatainkat.
 
Az Állomány elõnyei:

 - Részletes állatkartoték:
  Nem csak megszabadít a nagy számú papírtömegtõl, de az egyes állatok keresését is lehetõvé teszi. Mivel a hagyományos kartonok tulajdonságok szerint vannak csoportosítva, azok keresése lassú, ráadásul több kartont együtt kezelni nehéz. Az alkalmazás segítségével gyorsan megkereshetjük a kérdéses állatot, és elfeledkezhetünk a kartonok folyamatos rendezgetésétõl is. Az állatokról pontos képet kaphatunk, miközben az adatok vezetése gyorsabb és kényelmesebb.

 - Elõre elkészített listák:
 Az állattenyésztési feladatok nap mint nap megkövetelik a különbözõ listák elkészítését. Mivel az adatok száma nagy, és a szükséges információk nem mindig azonos helyen találhatóak, ez nagy megterhelést jelent. Az alkalmazás a legfontosabb listákat folyamatosan vezeti, és azokat a vizsgált tulajdonság, ill. azonosító szám szerint sorrendbe teszi. Egyéb listák készítésére is lehetõséget nyújt. Ezek a listák pontosságban és kényelmességben felülmúlják kézzel elkészített listákat, áttekinthetõbbek és olvashatóbbak azoknál.
 
- Bonyolult lekérdezések:
Lehetõvé tesz olyan bonyolult lekérdezéseket (különbözõ szempontok alapján való listák elkészítését), amelyek kézi elkészítése megoldhatatlan. Ez lehetõvé teszi az egyes vonalak vagy családok vizsgálatát, kiegészítve azokat az egyéb tényezõkkel (tejtermelés vizsgálatára pl. jelentõs hatással vannak az ivarzási idõpontok, takarmányozás stb.). De használható viszonylag egyszerû listák elkészítésére is, mint pl. vemhességi elbírálás, vagy meghatározott súlyú állatok. Ez nem csak kényelmi elõnyöket nyújt, de rengeteg idõt is megtakarít a felhasználónak.
 
 - Statisztikai kiértékelések:
 Nagyon sok és nehéz munkától kímél meg. Megmutatja a legfontosabb mutatószámokat, kiértékeli a tenyésztõi munkát. Ezzel segít a döntések optimális kiválasztásában, ösztönöz a javításokra, illetve segíti a következmények ellenõrzését. Képességeit folyamatosan bõvítem.
 
- Gazdasági értékelések:
  A statisztikai kiértékelések mellett ez a terület az alkalmazás azon része, amely további fejlesztésre vár, hiszen ennek tökéletes mûködéséhez megbízható nyilvántartásra van szükség. Ezen területek azonban igen jelentõs elõnyökkel növelik az alkalmazást. Az alkalmazás jelenleg mûködõ része is nagy segítséget nyújt már ebben, hiszen a szükséges információk mind kigyûjthetõk. A cél azonban a teljes körû gazdasági értékelés, és javaslatok tétele. Mivel ez a rész nem csak nagyon bonyolult összefüggéseket kezel, de számításait sok tényezõ befolyásolja, elkészítése a következõ feladatok körébe tartozik.
 

Mellékletek

  A dolgozatban elhelyezett mellékleteket az alkalmazás segitségével nyomtattam ki. Ezért a honlapon nem szerepeltetem õket.

Végül...
...néhány megjegyzés a html változathoz:
 A dolgozat 1999. november hónapban került befejezésre. Igyekeztem hangsúlyozni, hogy az adatbázis(ok) fejlesztése ezzel koránt sem ért véget, hiszen szükség van nem csak a meglévõ elemek tökéketestésére, de újabb funkciókkal való bõvitésre is. Az adatbázisok fejlesztése megköveteli azt is, hogy minél több tevékenységi terület kezelhetõ legyen. Ezek fejlesztése MINDIG fontossági sorrendben történik.
 
Amennyiben többet szeretne tudni ezekrõl az adatbázisokról, illetve bármilyen kérdése van, kérem keressen meg!

Mikola Zoltán mikola@mail.externet.hu
                      http://iwww.externet.hu/~mikola/
Pandora IT     http://www.extra.hu/pandorait
 

Szarvas-Rózsás, 1999.11.04