Az éghajlatváltozás, az aszály hatásának gazdasági értékelése az Alföldön.
Economical valuation of the effect of the Climate change and the drought in the Alföld.
Témavezető: Dr. Takácsné dr. György Katalin, Üzemtani Tanszék, docens
A földi élet, az egyes régiók köznapi élete közvetlenül függ az éghajlattól. Az éghajlat döntő szerepet játszott abban, hogy egy térségben milyen természetes környezet, gazdálkodás, életforma alakult ki, és az hogyan alakul a jövőben.
Az elmúlt évek megfigyelései és vizsgálatai rámutattak arra, hogy a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetvédelem világméretű problémái szorosan összefüggnek. A környezet állapotának kedvezőtlen változása kétségkívül napjaink egyik legnagyobb civilizációs kihívása. Ilyen a világméretű felmelegedés, a vízhiány, a termőföld zsugorodása. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO a félsivatagi övezetbe sorolta az Alföldet egy hosszú távú előrejelzési térképen. Ma az Alföld agroökológiai körülményeit elsősorban az jellemzi, hogy egy tenyészidőszakban egyszerre jelenik meg a szikesedés, a defláció, az aszály és a belvíz. Az Alföldön olyan nagy a légköri aszály, hogy az már hungarikumnak számít. Riasztó jelek utalnak arra, hogy az Alföld valóban közelebb került a kiszáradáshoz. Ha a mediterrán övezet az éghajlat felmelegedése folytán északabbra tolódik, még nagyobb lehet a csapadékszegénység. Akkor pedig az alföldi táj népességmegtartó képessége kérdésessé válik. Mindez nagyon sok tényen és feltételezésen alapszik. Sok bizonytalanság és nagyon sok megválaszolatlan kérdés vár még megoldásra. Dolgozatomban ezekre a bizonytalan tényezőkre próbálok meg választ találni; illetve átfogó betekintést nyerni az éghajlatváltozás és az aszály feltételezett okairól.