• a válságsújtotta megyét felzárkóztatni az ország gazdasági-társadalmi szempontból kedvezőbb helyzetű régióihoz, megállítani a leszakadási folyamatot és elérni az országos mutatókat, mind gazdasági teljesítőképességben, mind életszínvonalban;
• a megyén belüli fejlettségi differenciákat csökkenteni, majd fokozatosan kiegyenlíteni.

1.	A megye külső kapcsolatainak erősítését.
2.	A gazdasági struktúra átalakítását, a kis- és középvállalkozói üzleti szektor erősítését, a műszaki korszerűsítés meggyorsítását, a versenyképesség növelését. A munkanélküliséget érzékelhetően csökkentő nagyobb beruházások elősegítését, a külső tőke bevonását. A térségen belüli társadalmi, gazdasági kohézió erősítését, a kistérségi gazdaságfejlesztési törekvések felkarolását. A termelői infrastruktúra fejlesztését, és a fokozott környezetvédelmet.
3.	A gazdasági struktúra átalakítás igényeinek megfelelő humán erőforrás fejlesztését, képzést, átképzést, továbbképzést.
4.	Az előbb felsorolt fejlesztési célok megvalósításával a szociális válsággócok felszámolását, a szegénység fokozatos megszüntetését, a perspektívikus munkahelyteremtést, a polgárosodás folyamatának erősítését.

• A felsőoktatás jogi, közgazdasági, bölcsész, műszaki egyetemi szintű képzést biztosít, főiskolai szinten tanárképzés folyik
• Posztgraduális szinten kiemelendő a terület és térségfejlesztési manager képzés
• Középfokú képzés szintjén az intézmények egy részében világbanki támogatással az európai feltételrendszerekhez igazodó oktatás folyik
• A nem intézményesített oktatás területén a civil szervezetek és vállalkozások átképzéssel, képzéssel megjelentek, szolgáltatásaikat a gazdasági szférára irányítják.
• Északmagyarországi Regionális Átképző Központban évek óta folyik oktatás.

• Képzés az EU csatlakozás előkészítése érdekében:

=	Európai Unió közigazgatási rendszerének és módszereinek megismerése

• "Európa-köztisztviselő" posztgraduális képzés indítása:

1.1.2.	Felkészülés a csatlakozást elősegítő és az Európai Unió integrációjának lényegét megismertető rendezvényekkel, illetve kiadványokkal.
1.1.3.	A csatlakozáshoz szükséges intézményrendszer megteremtése, illetve az ilyen jellegű szervezetek tevékenységének koordinálása, fejlesztése.
1.1.4.	A megye gazdasági szereplőinek erősítése a nemzetközileg versenyképes feltételrendszerek megteremtésével (pl. ISO 14000 rendszerek bevezetése)

• alapvető hardver és szoftver ellátottsággal működik a megyei integrált információs rendszer,
• központilag kialakítás alatt áll a megyei területi információs rendszer,
• a megyében - részben összekapcsolva a megyei integrált információs rendszerrel - számos intézménynél speciális információs rendszer működik (pl. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Agrárkamara, Miskolci Egyetem, Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ, stb.)

• A TEIR kialakítása, a meglévő rendszerek fizikai és minőségi továbbfejlesztése, illetve ezen rendszerek összekapcsolása.
• A területfejlesztést szolgáló számítógépes döntéselőkészítési, döntési és monitoring rendszer kifejlesztése.
• A megyei gazdasági és társadalmi reálfolyamatok figyelése, folyamatos térségi gazdasági és társadalomkutatás. A kutatási eredményeket tartalmazó kiadványok megjelentetése a kistérségi, valamint megyei döntések megalapozása érdekében.

• A megyei image-t javító gazdasági, kulturális, tudományos nagyrendezvények támogatása.
• A megyében egységes idegenforgalmi tájékoztató rendszer kialakítása. (ismertetőanyagok, térképek, tájékoztató táblák).
• Célzott gazdasági, befektetési, idegenforgalmi, kulturális, PR kiadványok megjelentetése (video, CD, írásos kiadványok).
• Egységes megyei logóval ellátott prezentációs csomag elkészítése.

• Brüsszeli képviselet
• Dél-Holland kapcsolatok
• Gazdasági kapcsolatok kialakítása Németországgal és Ausztriával
• Lotaringiai regionális együttműködés
• Miskolc - Kassa regionális együttműködés
• Gazdasági kapcsolatok a Katowice-i tartománnyal
• Vologdai kereskedelmi képviselet
• CREDO program
• Kistérségi határ menti együttműködések
• Hármashatár-menti Gazdasági Együttműködés
• Kárpátok Eurórégió keretén belüli együttműködések.
• Testvérvárosi együttműködések
• Nemzetközi kamarai együttműködések

• Az elmúlt évi fejlesztések eredményeként 1997-ben már jelentős elmozdulás érzékelhető a feldolgozóipari kapacitások bővülésében, erősödik a nemzetközi piacra is versenyképes közép vállalkozói kör, megjelent a külföldi nagybefektetői kör, mely exportképes kapacitások letelepítését kezdte meg.
• A megye rendkívül értékes idegenforgalmi értékei még mindig nem képeznek igazán vonzerőt, elsősorban a közlekedés, minőségi hiányosságok, illetve tartós vendégmegőrző programok hiányában.
• A megye mezőgazdaságában az állattenyésztés súlya csökkent, a növénytermesztés és a kertészet növekedett. A meglévő és újonnan megvalósított feldolgozó kapacitások kihasználása érdekében kiemelten fontos az állattenyésztés csökkenésének megállítása, az állattartás ösztönzése, a szántóföldi növénytermesztés és a kertészeti termelés minőségi fejlesztése, valamint az agrár ágazat technikai színvonalának emelése, a termelés biztonságának és hatékonyságának növelése érdekében.

2.1.1.	Korszerű technológiát hordozó, jelentős foglalkoztatásbővítést eredményező külső, nagybefektetők betelepedését szorgalmazó fejlesztési támogatás.
2.1.2.	Korszerű piacképes termékeket előállító feldolgozóipari kapacitások kialakítása, fejlesztése.
2.1.3.	Kis- és középvállalkozások megerősítése a beszállítói programokhoz való csatlakozás érdekében.
2.1.4.	Az Európai Unió-s követelményeknek megfelelő környezetvédelmi ipar letelepítésének elősegítése a megyében.
2.1.5.	Idegenforgalmi programok és attrakciók létrehozása és fejlesztése.
2.1.6.	Műemlék, illetve műemlék jellegű épületek, idegenforgalomhoz kapcsolódó, illetve kulturális célú fejlesztések
2.1.7.	Piacképes, programokhoz kapcsolódó minőségi szálláshelyfejlesztés.
2.1.8.	A A megye sajátosságainak megfelelő mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése, illetve az ezt szolgáló technikai beruházások támogatása, illetve integrációk kialakulásának elősegítése: Több termelőt érintő mezőgazdasági és erdőgazdasági termékek feldolgozása és értékesítési infrastruktúra fejlesztése. Több termelőt érintő terménytároló, növényház, szárító, csomagoló, osztályozó, takarmánykeverő létesítése, illetve korszerűsítése. Gyepre alapozott, szarvasmarha-, juh- és kecsketartás komplex fejlesztése. Vetőmag termesztés, szaporítóanyag előállítás komplex fejlesztése. Műszaki és technológiai színvonal emelése, új mezőgazdasági gép vásárlásának támogatása, előzetes szállítói tendereztetéssel. Meglévő állattartó telepek korszerűsítése. Állattartó telepek létesítése kezdő vállalkozók esetében. Erdő-, vad-, halgazdálkodás létesítményeinek építése, illetve korszerűsítése. Melioráció-, és öntözésfejlesztési beruházások támogatása. Ültetvény telepítés, szőlőültetvény felújítása, csak térségi integrációs programon belül. Fiatal agrárvállalkozások támogatása. Alternatív mezőgazdasági tevékenységek fejlesztése, megújuló energiaforrások előállítása. A mezőgazdasághoz kötődő, a falusi foglalkoztatást elősegítő fejlesztések. Fenntartható vidékfejlesztési térségi modell indítása, EU hálózathoz való kapcsolása (pl. Fony, Hejce, Mogyoróska, Regéc). Agroturizmus fejlesztése, a Földművelésügyi Minisztériummal, közös pályázati rendszerben.

• A megye gazdaságának szervezeti struktúrájában változás kezdődött, felbomlott a nagyüzemi struktúra, elterjedtek a kis- és középvállalkozások, a tulajdonviszonyokban felgyorsult a változás. Ezen folyamatoknak a további segítése, támogatása indokolt.
• A szervezeti struktúra átalakulása mellett változatlanul érvényesül egy jelentős foglalkoztatási koncentráció. A megye kistérségeiben ennek ellensúlyozására tovább kell folytatni a kis- és középvállalkozások támogatására alapozott kistérség fejlesztési programot.

2.2.1.2.2.2	Kisvállalkozások tőkeellátásának javítása, mely lehetővé tesz a jelenlegi mikrohitel rendszerhez kapcsolódóan többlettámogatás folyósítást.
2.2.3.	Az 1997. évben megkezdett kistérség fejlesztési program folytatása, melynek keretében a mikrotérségek fejlesztésére vonatkozó programok kidolgozását, illetve a helyi gazdaságfejlesztési projektek megvalósulását szükséges támogatni. A kistérségi gazdaságfejlesztő irodák működési feltételeinek elősegítése.

• A megye infrastrukturális ellátottságában jelentős javulás következett be, elsősorban távközlés, ivóvízellátás, illetve vezetékes földgáz ellátás területén. Továbbra is a fejlődés jelentős akadályozó tényezője az autópálya hiánya.
• A jelentős gazdasági struktúra-átalakítás végrehajtásának feltétele az eddig hiányzó vállalkozói infrastruktúra megteremtése, illetve a vállalkozási célú hasznosításra szánt területek kialakítása és infrastrukturális ellátása.
• A megye környezetvédelmi helyzetének javítása, a fenntartható fejlődés alapfeltétele.

2.3.1.	Az M3-as autópálya beruházásához kapcsolódó közlekedési, infrastrukturális fejlesztések támogatása.
2.3.2.	A miskolci elkerülő út előkészítésével, területbiztosításával kapcsolatos feladatok támogatása.
2.3.3.	Ipari parkok, inkubátorházak, vállalkozói parkok, logisztikai központ, vállalkozói övezetek infrastrukturális fejlesztésének támogatása.
2.3.4.	Önkormányzatok gazdaságfejlesztést elősegítő, területelőkészítő beruházásainak támogatása (tereprendezés, termelő infrastruktúra tervezés és építés telekhatárig stb.), az ilyen jellegű fejlesztésekhez kapcsolódó tulajdonviszonyok rendezése.
2.3.5.	A légi közlekedést lehetővé tevő terület- és technikai fejlesztések támogatása.
2.3.6.	Környezetvédelmi fejlesztések (gazdálkodó szervezetek technológiához kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztéseinek támogatása; önkormányzatok környezetvédelmi, a fenntartható fejlődést szolgáló beruházásainak támogatása; megyei jelentőségű környezetvédelmi akciók és programok kidolgozása, illetve támogatása; kiemelt vízbázisok védelme; környezetvédelmi közhasznú munka folytatása; megyei természeti értékek és műemlékek védelme).

3.1.	A gazdasági struktúra-átalakítás igényeinek megfelelő humánerőforrás fejlesztés.
	Bázis: A megye kiterjedt oktatási és képzési intézmény hálózattal rendelkezik, azonban a hagyományos ismeretek mellett a gazdasági szerkezetváltás szükségessé teszi az eddig megszerzett ismeretek korszerűsítését, új oktatási profilok bevezetését, illetve minden szinten az intenzív nyelvoktatás feltételeinek kialakítását.
	3.1.1.	A gazdaság által támasztott követelményekhez igazodó komplex szakképzés, szakoktatás fejlesztése, ezen belül részben kiemelten a minőségbiztosítás és környezet irányítás oktatásának fejlesztése, számítástechnikai oktatás továbbfejlesztése.
	3.1.2.	Postsecunderi üzleti képzés indítása érettségizetteknek a Miskolci Egyetem Közgazdaságtudományi Karán.
	3.1.3.	A Miskolci Egyetem távoktatási bázisára alapozva a szakképzés, átképzés, másoddiplomát adó képzés, üzleti vállalkozói és számítástechnikai képzés indítása.
	3.1.4.	Technológia transzfer fogadásához szükséges humán feltételek megteremtése, ezen belül kiemelten a középfokú oktatási intézmények pedagógus-továbbképzéséhez szükséges tárgyi, személyi feltételek megteremtése, különös tekintettel az üzleti, informatikai és technológiai ismeretekre.
	3.1.5.	Az általános iskola és a középiskolai nyelvoktatás kötelező óraszámon túli, emeltszintű végzése, pénzügyi és technikai feltételeinek megteremtése, az üzleti és közigazgatási életben tevékenykedők szakmai idegen nyelvi ismereteinek fejlesztése.

Bázis:
	Az állami szociális válságkezelés keretében beindult programjaink tapasztalatai kedvezőek. Ezen programok továbbfolytatása feltétele a szociális helyzet további romlása megakadályozásának. A program keretében segítséget nyújtunk a munkanélküliek problémáinak hatékonyabb kezelésében, szociális krízishelyzetek megoldásában, valamint szellemi és szervezeti feltételeket teremtünk a szociális szolgáltatások területén.
3.2.1.		Kistérségi és helyi szociális programok, szociális krízishelyzetek megoldásának elősegítése, a szociális infrastruktúra hiányosságainak pótlása.
3.2.2.		Családsegítő hálózat továbbfejlesztése, a családsegítő központok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése.
3.2.3.		Munka melletti szociális asszisztens képzés a hiányzó végzettség megszerzése érdekében.
3.2.4.		Szociális földprogram továbbfolytatása, szociális gondok enyhítése saját munkavégzésre alapozva.

• A közeljövőben megyénkben a bányászati és kohászati ágazat területén várható 2000 fős, illetve 1000-1200 fős munkahely megszűnés, melynek területe a Putnoki és Feketevölgyi bánya, illetve a diósgyőri kohászati cégek. Több éve vár végleges megoldásra az Ózdon 5-6 éve munkanélkülivé vált tömeg, akik egyrésze azóta közhasznú munkavégzés keretében vegetál.
• Egy-egy területen volumenében ugyan kisebb, de súlyában semmivel sem elhanyagolhatóbb az a tömeg, mely a rurális térségekben hasonló élethelyzetbe került, a szervezett mezőgazdasági foglalkoztatás felszámolásával, valamint a nagy foglalkoztató központokba való ingázás lehetőségének megszűnésével.

• a leépítendő létszám szerkezetének felmérése (életkor, képzettség, átképezhetőség, lakóhely),
• program kidolgozása az egyes csoportok kezelésére (korengedményes nyugdíj, továbbfoglalkoztatás, átképzés, közmunka, szociális segélyezés),
• a térségben az adott munkaerő számára munkahelyet biztosító meglévő vállalkozások lehetőségeinek felmérése, ösztönzésük a további munkahelyteremtést célzó fejlesztések megvalósítására,
• új tevékenységek meghonosítása, munkahelyteremtés,
• a kis számú, vállalkozóvá válásra alkalmas munkaerő képzése, vállalkozói tevékenységének elindításában szakmai, pénzügyi segítség.

4.2.	Rurális térségekben jelentkező társadalmi válsághelyzet kezelésének megalapozása
	A rurális térségekben a társadalmi-gazdasági válsághelyzet kezelése érdekében komoly helyzet felmérést kell végezni a fizikai és szellemi erőforrásokat illetően, valamint ki kell dolgozni azokat a kistérségi fejlesztési programokat, melyek megalapozhatják a gazdaság revitalizációját és elvezetnek a szociális viszonyok normalizálódásához.