Az Országos Területfejlesztési Koncepció

rövid ismertetés

 

A Magyar Köztársaság Országgyűlése 1996. március 19-én elfogadta a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI.

A törvény meghatározza - először az ország történetében - a Magyar Köztársaságban folyó területfejlesztési tevékenység kereteit, intézményrendszerét, a különböző kormányzati szervek, az önkormányzatok, nonprofit és társadalmi szervezetek feladatait, és ezáltal megteremti az átfogó, a piacgazdálkodáshoz alkalmazkodó területfejlesztési tevékenység feltételeit.

A törvény szövege rögzíti, hogy a fejlesztés alapját országos és térségi szintű területi tervezési dokumentumok, területfejlesztési koncepciók, programok és rendezési tervek képezik.

A törvényben előírt feladatnak eleget téve készült el és lett benyújtva a Parlamentnek az Országos Területfejlesztési Koncepció, melyet a Parlament Országgyűlési Határozat formájában fogad el.

A Koncepció megalapozását szolgálja egy részletes háttéranyag, amely vizsgálja és értékeli mindazon tényezőket, amelyek az ország térszerkezetét alakítják. Javaslatokat ad ezen elemek olyan irányú fejlesztésére, amelyek egy kiegyensúlyozottabb térszerkezet kialakulását segítik elő.

Ennek megfelelően a Koncepció jövőképe olyan térszerkezet felé való törekvés, amelyben:

A jövőkép a területfejlesztési stratégiai irányok értékközpontú rendszere, amit a változó körülmények között a konkrét célok, prioritások és eszközök kidolgozása során kell érvényesíteni.

A Koncepció funkciója

Az ország átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a hosszú távú, átfogó fejlesztési célokat, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, továbbá információkat biztosít az ágazati valamint kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés minden szereplője számára.

A Koncepció célja

A Koncepció a hosszú távú fejlesztési célok és prioritások mellett meghatározza és részletezi a középtávú feladatokat. Hosszú távon a fő demográfiai, környezeti és településrendszerbeli változások, valamint néhány nagy fontosságú, hosszú megvalósítási idejű infrastrukturális hálózat céljai kerülnek megfogalmazásra. Középtávon felvázolja a fejlesztési programokat és a pénzügyi eszközrendszert, a források ágazati és területi allokációjának kereteit.

A koncepció feladata a fentiek értelmében:

A Koncepció irányelveket fogalmaz meg az ország egészére és a fejlesztéspolitika elsődleges célterületeire.

Általános irányelvek:

A fejlesztéspolitika célterületei:

Elsősorban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, az ipari válsággal sújtott, a mezőgazdasági vidékfejlesztés és a tartós munkanélküliséget mutató térségek. A nemzeti területpolitika első számú prioritása ezen térségek felzárkóztatása, ezért külön központi támogatási rendszer szolgálja ezek fejlesztését.

Fejlesztési célterületek továbbá az egyes természeti és földrajzi adottságú térségek, ahol speciális fejlesztési politikát kell alkalmazni, ilyenek a természetvédelem alatt álló területek, az üdülőkörzetek, az agglomerálódó és határmenti térségek.

Javaslatokat ad a Koncepció a területfejlesztés eszköz és intézményrendszerének fejlesztésére

Eszközrendszer

A területfejlesztés céljainak megvalósítása érdekében elsősorban a pénzeszközök hatékonyságát kell növelni. Ezért indokolt az állami pénzforrások koordinált rendszerének mielőbbi kialakítása, a decentralizált döntési körben működő eszközök arányának növelése és a programfinanszírozási rendszer megteremtése.

Az egyes térségek gazdasági versenyképessége eltérő, a különböző problémákkal küszködő, hátrányos helyzetű térségek eleve esélyegyenlőtlenséggel indulnak a területi versenyben, ennek kompenzálására ki kell dolgozni egy területileg differenciált pénzügyi szabályozási rendszert, melynek számításba vehető elemei: a hitelkamat támogatás, a társadalombiztosítási járulék kompenzálása, a gyorsított amortizáció, hitelgarancia nyújtás, általános forgalmiadó-kedvezmény.

A területfejlesztés eszköztárának fontos elemei a gazdasági-pénzügyi infrastruktúrák és szolgáltatások. Ezen elemek egyedi és esetenként speciálisan kombinált fejlesztése szükséges a kedvező vállalkozási környezet megteremtéséhez. Ezen elemek lehetnek: a vállalkozásfejlesztési központok, vámszabad területek, inkubátorházak, ipari parkok, innovációs centrumok, vállalkozási övezetek.

Intézményrendszer

A törvény létrehozta a területfejlesztés országos szintű intézményeként az Országos Területfejlesztési Tanácsot és középszintű intézményeit, a megyei területfejlesztési tanácsokat.

Országos szinten legfontosabb a Tanács érdekegyeztető funkciójának erősítése. középszinten pedig a megyei fejlesztési Tanácsok tervező és szervező tevékenységének javítása, a munkaszervezeteik szakmai és pénzügyi feltételeinek javítása.

A törvény előírásainak megfelelően létrejött két speciális tanács: A Budapesti Agglomeráció Fejlesztési Tanácsa és a Balaton Fejlesztési Tanács. Mindkettőnek sajátos, egyedi területi feladatokat kell ellátnia.

Az intézményrendszer fejlesztésében fontos feladat a nagyrégiók létrehozása.

Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása tárgyalássorozatához a nagyrégiók, az un. NUTS II. egységek kialakítása nélkülözhetetlen. Figyelembe véve a nagyrégiók szerveződésének tapasztalatait, valamint az EU NUTS II. régióinak átlagos méreteit, a Koncepció hét tervezési-statisztikai régió kialakítására tesz javaslatot.

A Koncepció a nemzetközi integráció elősegítése érdekében javasolja:

az egységes Európa megteremtésének feltételeként az Európai Unió társadalmi és gazdasági kohéziót központba állító területi politikájának kiterjesztését egész Európára, Európa világgazdasági szerepének megtartása és az európai stabilitás érdekében;

a határmenti térségek összehangolt fejlesztését, támogatja az Európai Unió kiterjesztése mellett az egész Európát magában foglaló területfejlesztési stratégia kidolgozását Közép- és Kelet-Európára;

az egyes térségek, különösen az elmaradott területek, erőteljesebb bekapcsolását az európai tér- és gazdaságszerkezetbe.

kormányzati szinten a Közép-Európai Kezdeményezés keretében a területfejlesztés terén a fejlesztéspolitikák összehangolása érdekében;

a szomszédos országokkal kialakított illetve létrehozandó kétoldalú együttműködések keretében, különösen a gazdaságfejlesztés, a természeti értékek és az erőforrások közös védelme terén;

az egyes térségek és települések szintjén, különösen a határmenti térségekben, közös területfejlesztési koncepciók kidolgozása és megvalósítása vonatkozásában.

Budapest szubregionális központi funkcióinak fejlesztésével;

a Duna menti kooperációk erősítésével;

a tudás és technológia átadásban rejlő lehetőségek felhasználásával;

a személy és áruforgalomból adódó fejlesztési és kooperációs lehetőségek kiaknázásával;

a versenyképes, sajátos kínálatot nyújtó idegenforgalmi, természeti adottságokra építve.

A Koncepció a területfejlesztéssel összefüggésben meghatározza a legfontosabb ágazati prioritásokat, ezek

a területfejlesztés egyik legfontosabb célja a megfelelő életminőséghez szükséges környezeti állapotjellemzők fenntartása és javítása különösen a környezetszennyezéssel veszélyeztetett térségekben;

a területfejlesztés a természetes rendszerek és természeti értékek megóvása, a bioszféra sokszínűségének megtartása mellett menjen végbe;

a területfejlesztési terveket ésszerű és harmonikus környezet-igénybevétellel kell kialakítani és megvalósítani; ennek feltétele a természeti erőforrásokkal való gazdálkodásnál a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése, valamint a lételemnek tekintett környezeti tényezők (levegő, víz, termőföld) és ezek állapotjellemzői esetében a szükséges állapot hosszú távú fenntartása.

az egészségügyi fejlesztés főbb irányai: a háziorvosi és házi gyermekorvosi rendszer továbbfejlesztése, a járóbeteg szakellátás megerősítése és a lakossághoz közelebb történő telepítése, az akut, valamint az ápolási feladatok intézményes elkülönítése, a betegellátás esélyegyenlőségének javítása;

a szociális ellátó rendszer fejlesztése során elsődleges feladat az egységes színvonalú, országos szintű és széleskörű szociális alapellátás kiépítése, ami a rászorulók számára lehetővé teszi a közvetlen lakókörnyezetben illetve a lakóhelyhez elérhető közelségben történő probléma-kezelést;

a területfejlesztés kedvezményezett térségeiben, az aprófalvas térségekben továbbra is támogatni kell a szociális válságkezelő programok, a szociális földprogramok, valamint a falugondnoki hálózat működését és kiterjesztését;

a közoktatási rendszernek biztosítania kell az esélyegyenlőséget. Nem fordulhat elő, hogy a közoktatásról szóló törvényben meghatározott alapvető szolgáltatások ne legyenek hozzáférhetők annak következtében, hogy az adott településen nem működik óvoda vagy iskola;

a kulturális és műveltségi színvonal emelése érdekében a kulturális intézményrendszer fejlesztése;

a regionális egyetemi központokban az innováció teljes vertikumának (alap- és alkalmazott kutatások, termék- és folyamatfejlesztés, termelési innováció, értékesítési szolgáltatások) fejlesztése szükséges az intézményi széttagoltság csökkentésével és az egyetemi integrációval;

a lakáspolitika feladata a lakásépítés és felújítás élénkítése, önfinanszírozó lakásrendszer kialakítása a lakástakarékossági formák támogatásával és a saját erőből nem piacképes rétegek és csoportok támogatása. Megkülönböztetett kezelést igényel a lakásállomány rehabilitációja, az iparosított építésmóddal épített lakóövezetek felújítása.

legfontosabb az ipari térségekben szükséges szerkezetváltás elősegítése, a fejlett, korszerű technológiák gyors elterjesztésével, az innováció és a K+F tevékenység a külső tőkebevonás ösztönzésével és a humán erőforrások célirányos képzésével, átképzésével;

az ipar korszerűsítése érdekében az elmaradt beruházásokat pótolni kell, ezért a beruházási rátát évi 20-25 százalék körüli értéken szükséges tartani;

állami eszközökkel segíteni kell az ipar beszállítói kapcsolatrendszereinek kialakítását és a feldolgozóipar modernizációját a versenyképesség javítása érdekében;

kiemelten kell támogatni az ipari együttműködéseket a szomszédos országokkal;

az észak-kelet magyarországi régióban szükséges további szerkezetváltás megvalósítását, a nemzetközi szerződésekkel és kötelezettségvállalásokkal összhangban állami eszközökkel kiemelten kell támogatni.

az ország kiemelkedően jó mezőgazdasági adottságainak kihasználása,

az agrár- és vidékfejlesztési politikában kiemelt szerepet kell kapnia az Európai Unió és a Vidéki Térségek Európai Kartája elvei érvényesítésének;

a különböző adottságú térségekben a terület- és vidékfejlesztési célok megfogalmazásakor különös figyelmet kell fordítani a vidéki népesség agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatására és életszínvonalának javítására a népesség helybenntartása céljából;

a vidéki népesség képzése, oktatása, általában a szellemi színvonal emelése, a vidéki életközösségek hagyományainak újraélesztése a fejlesztési programok hatékony megvalósítása érdekében;

a falvak és tanyák megújítása, figyelemmel arra, hogy a külterületi fejlesztések feleljenek meg a mezőgazdaság termelési funkciójának is;

a természeti erőforrások hasznosításában érvényesüljön a fenntartható fejlődés elve, a környezetkímélő, környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, különösen a környezetileg érzékeny területeken;

az agrárgazdaság versenyképessége érdekében erősítendő a termőhely adottságaihoz jobban igazodó földhasznosítás, a kedvező adottságú területeken meg kell teremteni a profitorientált termelés feltételeit;

az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés, az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése a teljes termékpályát átfogó fejlesztési programok szerint;

a kedvezőtlen adottságú területeken kiemelten kell támogatni az adottságokhoz illeszkedő földhasznosítást, különösen az erdőtelepítést és talajvédő gyepesítést, továbbá a nagy élőmunka igényű, de egyébként versenyképes ágazatok fejlesztését, a falusi népesség számára alternatív foglalkoztatási lehetőségek elterjesztését.

az idegenforgalmi területfejlesztésben kétpólusú fejlesztéspolitika szükséges az alábbiak szerint:

az idegenforgalmilag frekventált, bevezetett “kiemelt üdülőkörzetek”-ben fokozott állami szerepvállalással a minőségi turizmus komplex fejlesztése,

a kiváló adottságokkal, idegenforgalmi vonzerővel rendelkező, de elmaradott térségek általános-, valamint idegenforgalmi infrastruktúra- és szolgáltató hálózatának gyorsított ütemű fejlesztése állami támogatással és preferenciák biztosításával;

az idegenforgalom állami területi irányításának, koordinációjának hatékonyabbá tétele érdekében szükséges az egész országot lefedő idegenforgalmi területi intézményrendszer létrehozása, a meglévő rendszer korszerűsítése és továbbfejlesztése keretében, a hatósági- szakhatósági és kamarai feladatok, valamint a nonprofit, szolgáltatás jellegű tevékenység egyértelmű szétválasztásával.

a közlekedés területén:

fel kell gyorsítani a gyorsforgalmi úthálózat építését és a vasúthálózat korszerűsítését, a dunai és tiszai viziút fejlesztését a régiók elérhetőségének javítására és az ország kedvező földrajzi elhelyezkedése előnyeinek kihasználására;

nagyobb szerepet kell kapnia a regionális szerepkör ellátására alkalmas repülőterek részben vállalkozási alapú fejlesztésének;

a környezetszennyezés mérséklése céljából a kombinált fuvarozás, a vízi és vasúti szállítás részarányát növelni kell;

folytatni kell a településeket tehermentesítő és elkerülő útszakaszok létesítésének programját;

tovább kell javítani a tömegközlekedés minőségét és színvonalát.

a vízgazdálkodás területén:

a vízkárelhárítási létesítmények fejlesztése;

a vezetékes ivóvíz minőségének javítása,

az EU ajánlásainak megfelelő szennyvíz elvezetési-tisztítási színvonal elérése,

a víziközmű infrastruktúra területi aránytalanságainak csillapítása;

az ivóvízbázisok hatékonyabb védelme;

az Alföld vízgazdálkodási problémáinak megoldását elősegítő intézkedések meghozatala, a talajvízszint süllyedés megállítása és vízvisszatartás megoldása a Duna-Tisza közi homokhátságon.

az energiaellátás területén:

az energiaellátás biztonságának megőrzése, ezen belül

az egyoldalú importfüggés mérséklése, a primer és szekunder energiahordozói beszerzés diverzifikálás gazdasági technikai feltételeinek megteremtése,

a stratégiai készletek növelése;

az energiatakarékosság növelése az abszolút energiafelhasználás csökkentésére;

az energiafelhasználás hatékonyságának növelése és a GDP-re vetített fajlagos energia-felhasználás csökkentése a nemzetgazdaság versenyképességének javítása érdekében;

a megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése;

a környezetvédelmi és területhasználati szempontok érvényesítése;

A területfejlesztési politika legfontosabb feladatait az ezredfordulóig a Koncepció az alábbiakban foglalja össze:

Észak-Kelet és Kelet-Magyarország bekapcsolása az országos és nemzetközi kommunikációs (közlekedési, hírközlési) rendszerek hálózatába;

a legsúlyosabb helyzetben lévő megyék (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád) kiemelt kormányzati programjai kidolgozásának és megvalósításának felgyorsítása.

a területfejlesztési céltámogatáson belül a súlypont áthelyezése a gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre;

a külföldi működőtőke országba vonzása jogi, gazdasági és műszaki feltételeinek megteremtése;

az ipari parkok fejlesztését szolgáló célprogram folytatása, a vállalkozási övezetek országos hálózata és az ipar beszállítói rendszerei kiépítésének megkezdése;

a nemzeti agrárprogrammal összhangban komplex vidékfejlesztési programok kidolgozása és megvalósításuk elkezdése;

a vállalkozói feltételeket javító komplex tájrehabilitációk folytatása illetve megkezdése;

országos képző- és átképző programok kidolgozása és beindítása;

szükség szerinti szociális támogatás biztosítása az átmeneti időszakra.

a területi kiegyenlítés követelményének erősítése az önkormányzati szabályozásban és a kiegyenlítő támogatások decentralizált döntési rendszerének kialakítása;

a címzett és céltámogatások jelenlegi rendszerének átalakítása a támogatási rendszerek korszerűsítésével összhangban.

a kétoldalú kormányközi és az Európai Unió által támogatott:

osztrák - magyar határmenti együttműködés folytatása,

a már jóváhagyott román - magyar területfejlesztési program megvalósításá- nak elkezdése és középtávú programként való folytatásának előkészítése;

a szlovén - magyar, az osztrák - szlovén - magyar, az osztrák - szlovák - magyar és az ukrán - magyar területfejlesztési együttműködések beindítása;

a meglévő regionális együttműködések (Alpok-Adria, Kárpátok Eurorégió) hatékonyabb kihasználása;

új térségi együttműködések (Alföld-Bánát-Vajdaság, Tisza-Maros Eurorégió) kialakításának elősegítése.

az innováció térbeli terjedése szempontjából meghatározó centrumok fejlesztésének megkezdése;

a vidéki vállalkozási, felsőoktatási és akadémiai szakmai, kutató-fejlesztő bázisok együttműködési feltételeinek kialakítása;

az Európai Unió tapasztalatainak figyelembevételével a fővároshoz nem kötődő országos hatáskörű hivatali és szakmai szervezetek, intézmények vidéki központokba való áttelepítési lehetőségeinek vizsgálata.

a területfejlesztés középszintű intézményrendszerének megerősítése a regionális és a megyei területfejlesztési tanácsok tervezési-programozási, koordinációs, szervezési tevékenységei szakmai és pénzügyi feltételeinek javításával;

elő kell segíteni a területfejlesztési önkormányzati társulások működését.

a területfejlesztést szolgáló állami eszközök koordinált rendszerének kialakítása;

a decentralizált döntési körben működő eszközök arányának növelése és a programfinanszírozási rendszer bővítése;

az Európai Unióban alkalmazott tervezési, finanszírozási, programozási és megvalósítási gyakorlat elsajátítása és alkalmazásának bevezetése;

az Európai Unió strukturális alapjaihoz kapcsolódó cél-, eszköz- és intézményrendszer, valamint ezek megvalósítása feltételrendszerének kidolgozása.