Dr. Pitlik László, GATE, Gazdasági Informatika Tanszék

A legutóbbi (április 21-i, miskolci) események óta az alábbi dokumentumok jutottak el hozzám az informatikai feladatokkal kapcsolatban:

• a másik két munkacsoport anyaga (április 30.)
• Csorba László anyaga a Magyar Államkincstártól (május 05.)
• Dr. Kapros Tiborné anyaga a BAZ megyei KSH-tól (május 08.)
• Riz Gábor anyaga a BOKIK-tól (május 12.)
• Mészáros Péter anyag a BAZ magyei Agrárkamarától (június 12.)

Emellett 1998. június 17-én, Ózdon megrendezésre került egy, a területfejlesztési modelleket támogatni képes szoftver bemutatója.

• Az informatikai munkacsoport tagja hasznos anyagokat dolgoztak ki a megbeszélt határidőt figyelembe véve.
• Nem reagált azonban minden érintett az informatikai munkacsoport felkérésére, s nem juttatta el adatainak leírását és az új rendszerrel szemben megfogalmazódó igényeit a csoport részére.
• Nem született döntés arról, hogy az informatikai munkacsoport milyen mélységig dolgozza ki az adatvagyon felmérést. Így a katalógushoz jelenleg prototípus szinten állnak rendelkezésre inputok.
• A beérkezett anyagokból kiderül, hogy az adatvagyon a megbeszélt struktúra szerint katalogizálható.
• Az adatvagyon relatíve jó körül írásával szemben az igények megfogalmazása eddig világosan, jól körülhatároltan, de csak kis volumenben jelentkezett.
• A szoftverbemutató rávilágított arra, hogy a projekt továbbfolytatása érdekében a felmerült igények pontszerű kezelésével párhuzamosan viszonylag egyszerű, minden érinettt számára jól áttekinthető fogalmi rendet kell teremteni, mely egyben a szükséges mutatószámok meghatározásának folyamatát is érinti.
• Az EU-csoportban összegyűlt tapasztalatok aktívan befolyásolhatják a használandó mutatószámokat és kialakítandó küszöbértékeket.
• A szoftver (grafikus felülettel támogatott szakértői rendszer) a mutatószámok és kapcsolataik meghatározásán, ill. a küszöbértékek célt sugalló definícióján keresztül egyben a monitoring lehetőségét is megteremti.

• A tervezett gyors eredmények realizálása érdekében: Az eddig felmerült igények kielégítéséhez szükséges koordináció megindítása, e munka szervezeti és pénzügyi kereteinek tisztázása, a leendő partnerek kölcsönös informálása.
• A projekt legitimitása érdekében: Az APEH mihamarabbi bevonása a projektbe szükségszerűnek látszik, hiszen igény merült fel az ott tárolt adatokat illetően.
• Az aktivitás növelése érdekében: További igények ébresztése egy, a munka eddigi eredményeit bemutató körlevél szétküldésével, ill. az eddigi összegyűlt dokumentumok minden érintettnek való eljuttatásával.
• Az egységes logika és szakmai nyelv kialakítása érdekében: A potenciál-csillag logikája szerint (figyelembe véve az ellenőrző jelleggel beépített ismétlődéseket, a küszöbértékek kellően érzékeny meghatározását, az esetleges folytonos skálán való mozgást megteremtését, a KO-kritériumok speciális illesztését, stb.) ki kell dolgozni az önálló modulok (pl. projekt-szint, kistérségi szint, program-szint, megyei szint, kamarai szint, pénzügyi szint, stb.) fogalmi rendszerét, űrlapjait, köszübértékeit, s az ezekhez tartozó adatforrásokat és ezek elérhetőségét.
• Egy EU-konform megoldás érdekében: Össze kell vetni az azonos tartalmú hazai és a nemzetközi mutatószámok intervallumait a küszöbértékek és értelmezési intervallumok meghatározásakor, hogy elkerülhető legyen a későbbi monitoring során az irreális célok sugalmazásából eredő patthelyzet a küszöbértékek szerint számított bonitásoknál.
• A realitás fenntartása érdekében: Az eddigi informatikai metaadatbázisban minden figyelembe venni javasolt EU mutatószámot és szükségesnek ítélt hazai mutatószámot le kell ellenőrizni azért, hogy irreális adatigények ne merülhessenek fel már a tervezés fázisában sem.
• Tréning: A tréningmodulba a már javasolt 2 pont (metaadatbázis-építés, valós esettanulmány bemutatása) mellé harmadikként érdemes lenne a szoftver logikai és fizikai kiszolgálásának oktatását felvenni.

© Pitlik 1999