Rapid Response · Quick Start · Labor-Management Relations
Joint initiatives of the USAID, USDOL and the Hungarian Ministry of Social and Family Affairs _______________________________________________________________________________________
Maria T. Heidkamp, USDOL Director - Hungary
1026 Budapest, Lepke u. 8. II.4.
Tel. (36-30) 9486-528 Tel./Fax: (36-1) 200-87-99 E-mail: 100301.614@compuserve.com

A rendszerváltást követő átmeneti időszak változásai - a privatizáció, az üzembezárások és a szerkezetváltás -, csaknem mindenütt éreztették hatásukat. Az EU rendszeréhez való illeszkedés egyre több követelményt támaszt, és egyben azt igényli, hogy az ország továbbra is a világgazdaság vérkeringésében maradjon.

Mindezen tendenciák ismeretében, megoldási módszereket kínálva dolgozik 1994 júliusa óta Magyarországon a Gyors Reagálás Projekt - mely az USA és a Magyar Köztársaság Munkaügyi Minisztériumainak, az USA Nemzetközi Fejlesztési Intézete által támogatott programja - , azzal a szándékkal, hogy szakértői segítséggel és képzéssel járuljon hozzá az alábbi két fő cél eléréséhez:

1. Egy olyan preventív beavatkozási módszer kidolgozása csoportos létszámcsökkentések esetére (legyen az privatizáció illetve a folyamatos gazdasági szerkezet-átalakítás által okozott létszámcsökkentés), mely a munkanélküliség megelőzését tekinti egyik fő küldetésének.

 

2. Egy olyan térségfejlesztési modell kidolgozása, mely alkalmazható a csoportos létszámcsökkentések esetén illetve gazdasági nehézségekkel küszködő kistérségekben, településeken.

A projekt indulása óta a Megyei Munkaügyi Központok a Gyors Reagálás létszámcsökkentési modellt 60 helyszínen alkalmazták, alkalmazzák, többek között a nehéziparban, a bányászatban, a könnyű- és élelmiszeriparban, a közigazgatásban, az egészségügyben és más ágazatokban. Van egy speciális ágazati program is, mely a NATO csatlakozás követelményeihez igazodó honvédségi létszámkarcsúsításhoz kapcsolódik.

Noha a létszámleépítések csaknem mindig traumát okoznak mind az érintett egyéneknek, mind a lakóhelyüknek, a Gyors Reagálás modell alkalmazása komoly sikereket ért el:

• országos szinten 49 %-os az aktív álláskeresőkre vetített elhelyezkedési arány,

• a magyarországi történések is igazolták azt a nemzetközi tapasztalatot, miszerint egy korai beavatkozási modell nagymértékben lecsökkentheti az újra elhelyezkedéshez szükséges időt. (lásd a 1. ábrát), ugyanis a modell alkalmazása esetén az érintetteknek a felmondó levél kézhezvételétől számított 133 napon belül sikerült elhelyezkedniük, míg más esetekben ez az idő 256 napot tett ki.

• a Parlament a többszörösen módosított 1991. évi IV. törvényt (Foglalkoztatási törvényt a továbbiakban Flt) módosítva a Gyors Reagálás létszámcsökkentési modellt az aktív munkaerő piaci eszközök közé emelte, így támogatás nyújtható annak a munkaadónak, aki csoportos létszámleépítést határoz el és ennek folyamán az érintett munkavállalókat segíti abban, hogy az elbocsátásból származó következmények számukra a legkevésbé legyenek hátrányosak.

1. sz. ábra.

Magyarországon is közismertté vált az a helyzet, ami általában együtt jár a munkahely elvesztésével: a trauma, az önbizalom lecsökkenése, hiánya, amelyet kenyérkereseti lehetőségük elvesztése okoz, általában egy érzelmi válsághoz vezet, amely a teljes elutasítástól, a dühön a depresszión keresztül, az alkoholizmus és egyéb szenvedélybetegségek kialakulásához, a család felbomlásához vezethet.

A Munka Törvénykönyve a csoportos elbocsátásokat illetően szabályokat ír elő, mely a munkaadó számára kötelezettségeket jelent. Az egyik fontos szabály, hogy a munkaadónak közölnie kel legalább harminc nappal a tervezett lebocsátást megelőzően, többek közt az érintett munkavállalóval ezt a szándékát. Így egy időhézag (30 napos előértesítés + felmondási idő) keletkezik az előzetes felmondási értesítés és a munkanélküliként történő regisztráció időpontja között. A létszámcsökkentésben érintett munkavállalók ezen időszak alatt hónapokig “légüres térben” lebegnek, hiszen velük a munkaadó már nem, a munkaügyi szervezet viszont még nem foglalkozik.

A munkaerő piaci és más szolgáltatások úgymond előrehozása fontos azért is, mert ezáltal lehetőség nyílik a munkanélküli állapot elkerülésére. Ebből a hátrányos helyzetből egyre nehezebbé válik az újbóli elhelyezkedés, és ily módon egyre nagyobb a kockázata annak, hogy növekszik a tartós munkanélküliek tábora.

A munkaadónak, az imént említett tájékoztatási kötelezettsége, a megyei munkaügyi központok kapcsolatrendszere a garancia arra, hogy az elbocsátást megelőző hírek eljussanak a munkaügyi szervezetekhez, mely alapján a foglalkoztatási nehézségekkel küszködő munkaadóval időben kapcsolatba tudjanak kerülni, lehetőséget teremtve a kialakult helyzetnek a munkaügyi központ meglévő aktív eszközeivel való kezelésére.

A létszámcsökkentés elkerülhetetlenné válása esetén a munkaügy központ felajánlja különféle szolgáltatásait, köztük a Gyors Reagálás preventív módszert. (lásd. 2. sz. ábra)

2.sz. ábra.

A módszer felajánlását követően kerülhet sor a munkaadóval, a munkavállalók érdekképviseleti szervezeteivel (szakszervezet, munkástanács), Üzemi (Közalkalmazotti) Tanács vezetőivel, s ha szükséges, a települési önkormányzat képviselőjével az első helyszíni találkozóra, ahol mód nyílt az érdekelt felek közti párbeszéd kezdeményezésére, az együttműködés kialakítására, melyet általában írásban is rögzítenek. Ebben megfogalmazzák, hogy mely konkrét feladatok vállalásával, erőforrások biztosításával segítik az érintettek mielőbbi munkába helyezését. Itt határoznak arról is, hogy létrehozzák a Munkába helyezést Elősegítő Bizottságot (továbbiakban MEB-et), mely a munkahelyen átmeneti időszakra létrehozott önkéntes szervezet, tagjai a munkaadó, a munkavállalói érdekképviseletek, a leépítés alatt álló munkavállalók, valamint más külső szervezetek (munkaügyi központ, önkormányzat)

A MEB munkáját egy pártatlan elnök fogja össze, kiválasztásában javaslatot tehetnek az együttműködő felek, de maguk a felkért MEB tagok is. Az elnökök általában a jó szervezőkészséggel, alapos munkahelyi, munkaerő piaci ismeretekkel rendelkező, köztiszteletben álló személyek. Az elnöki poszton szerepelt már az adott vállalat első számú, gazdasági, műszaki, személyzeti vezetője, megyei szakszervezeti vezető, munkaügyi központ térségi foglalkoztatási tanácsadója, munkaügyi kirendeltség vezető, önkormányzati vezető, országgyűlési képviselő.

Az említett fórumokon kerül sor az alkalmazotti igényfelmérő lapok kiosztására, együttes értelmezésére és kitöltésére. A munkaügyi szervezet szakértői segítségével az első interjúhoz hasonló beszélgetéseket szerveznek. A lényeg az, hogy egyrészt minél több információ álljon rendelkezésre az álláskeresőről, másrészt az álláskereső megismerje a MEB igénybe vehető szolgáltatásait.

A MEB-ek többsége az igények ismeretében - megfelelő szakértők segítségével - elkészíti újrafoglalkoztatási programját, mely tartalmazza az egyéni igények alapján meghatározott célokat, valamint az alkalmazható eszközöket.

A MEB-ek felállítják - többnyire az adott üzemben - Tájékoztató Irodájukat, Akcióközpontjukat, amelynek elhelyezésében általában az adott munkaadó nyújt segítséget. Itt a bizottság tagjai, a munkaügyi központ és más szervezetek szakembereinek a segítségével, meghatározott időszakokban rendszeres ügyeletet tartanak. Az újra dolgozni akarók számára az iroda és a MEB programjai egy “ kvázi “ munkahelyet jelentenek, hiszen mint korábban munkahelyükre, ide is rendszeresen bejárnak az új munkahely felkutatásán dolgozhatnak.

A Gyors Reagálás MEB módszer eredményes alkalmazásának egyik fontos feltétele a belső és külső kommunikációs hálózat kiépítése, működtetése. Az érintett dolgozókkal való kapcsolattartás fontos eszközei a személyes kapcsolatokon túl a MEB kiadványai, hírlevelei, hirdetőtáblái. Ezek általában a különféle, korábban rejtett álláshelyeket, a kirendeltségi állásajánlatokat, a vállalat beszállítóinak, üzleti partnereinek lehetséges állásajánlatait, valamint képzési, átképzési lehetőségeket, különféle az elhelyezkedés esélyeit növelő szolgáltatások igénybevételének módjait tartalmazzák. Ezen kívül a “hírhordozókon” szerepelnek az új állást találó alkalmazottakról szóló sikertörténetek, a bizottság munkájáról szóló tudósítások, munkaerő piaci információk, és közérdeklődésre számot tartó hírek is. A külső kapcsolatrendszer segítségével nyílik lehetőség arra, hogy a MEB munkáját az adott térségben is megismerjék. Ehhez kiépítik médiakapcsolataikat. Több esetben a sajtó nyilvánossága segített új munkahelyeket feltárni.

A MEB programjának egyik lényeges része még a felmondás alatt álló dolgozók ellátása az új állás megtalálásához szükséges ismeretekkel, készségekkel. Az azonnal elhelyezhetők számára hasznosnak bizonyultak a munkaügyi központ Álláskereső Klubjainak szolgáltatásai.

Az álláskeresési kísérletek során a MEB-ek többsége számításba vette a vállalat beszállítóit, és más piaci partnereit is, mely több esetben sikeres módszernek bizonyult. A MEB tagok több esetben arra is vállalkoztak, hogy felvették a kapcsolatot a térségben található olyan munkaadókkal, akiknek hasonló szakmastruktúrájú a munkavállalói állománya. Igyekezetük sokszor eredménnyel járt. Volt olyan munkaadó aki nem szándékozott új dolgozót felvenni, viszont a MEB személyes megkeresése, ajánlása, nem egyszer garancia vállalása következtében mégis megtette.

A MEB a munkaadónál önállóan, vagy több munkaügyi kirendeltséggel társulva állásbörzéket szervezve eredményesebbé tette a munkába helyezést.

A MEB-ek a segítséget kérő alkalmazottak igényeinek ismeretében, külső szervezetekkel is keresték a kapcsolatot. Így a vállalkozásfejlesztési irodák, különféle alapítványok, civil szervezetek, a kamarák, alapítványok, családsegítő szervezetek közreműködésével több esetben az érintettek munkaerő piaci elhelyezkedési esélyeit növelték, közreműködtek a nyugdíjazás, rokkantnyugdíjazás gyakorlati teendőinek megismertetésében, segítették a vállalkozni szándékozókat (képzéssel, tanácsadással), több helyszínen a helyi gazdaság fejlesztésére, munkahelyteremtésre irányuló kezdeményezéseket generáltak. Több esetben a MEB a kialakult kapcsolatok állandósításának katalizátorává vált, melyeket a MEB-ek megszűnése után a munkaügyi központok “megörököltek”.

Volt ahol a MEB kapcsolatai révén új vállalkozások beindítását, letelepítését segítette elő, volt ahol a kamarákkal, az önkormányzattal együttműködve különféle alapítványok (pl. “Munkahely teremtő Alapítvány”, “Munkáért Alapítvány” stb.) létesültek.

Az első 30 MEB ügyfelei körében megelégedettségi felmérést végeztünk. A munkavállalók döntő többsége, - mint ahogy a felmérésekből egyértelműen kitűnik -, pozitívan fogadta az újszerű, sokak számára szokatlanul humánus szolgáltatást.(lásd 3. sz. ábra.)

3. sz. ábra.

A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbiak állapíthatók meg:

· A Gyors Reagálás Projekt magyarországi működése során létrejött MEB-ek száma: 60.

• 1998. őszén 4 gazdasági egységnél (Diósgyőri Acélművek, a Diósgyőri Öntőmunkás Kft, Simontornyai Bőrgyár, MMG Szekszárd) és a Nagyszékelyi Önkormányzatnál működik MEB. Van olyan helyszín, ahol előre ismert volt, mikor zár be az üzem (pl. Mecsekurán, Diósgyőri Acélművek, Kincsesbányai Bauxitbánya), vagy a kialakult válság időben elhúzódott (Szekszárdi Húsipari Rt). Ezeken a helyszíneken a lehetőséget felhasználta a MEB arra, hogy hozzákezdjen az igényekre és a munkaerő piaci információkra épülő egyéni képzési akciók indításához, azaz egy folyamatos projektté nőtte ki magát.

• A Gyors Reagálás Projekt fennállása alatt eddig összesen 10578 létszámleépítettel foglalkozott. Közülük 7256 fő aktív álláskereső, az 55 MEB által rendelkezésre bocsátott adatok alapján. A bizottságok közül nem mindegyik gyűjtött össze ilyen jellegű adatokat.

• A 7256 aktív álláskereső közül - 55 bizottságtól van információnk -, 3551 fő, azaz 49 %-uk még azelőtt tudott újra elhelyezkedni, mielőtt munkanélküliként regisztráltathatta volna magát. Az egyes bizottságok adatait elemezve ez az átlagos hatékonyság 20-85%-os szélső értékeket takar. Ezek az adatok olyan személyeket jelentenek, akik még akkor tudtak újra elhelyezkedni, amikor a bizottság működött. Nincs viszont adatunk arról, hogy hányan helyezkedtek el a Megyei Munkaügyi Központ, vagy MEB segítségének eredményeképpen, vagy saját maguktól - miután a bizottság már befejezte működését.

• Az aktív álláskeresők 56,5 százaléka (3720 fő) töltötte ki a MEB igény és szakképzettség felmérő kérdőívet.

• 8115 fő, tehát az összes elbocsátott 81,2 %-a vett részt MEB által szervezett eseményeken, vállalkozóvá válásról, képzésről, jogi kérdésekről stb. szóló tájékoztató előadásokon. Ez a szám halmozott adat, az aktív álláskeresők 113 %-ának felel meg, ugyanis ezenkívül még azokat is számba vették a bizottságok, akik nem aktív álláskeresők, alkalmanként elmennek tájékoztató előadásokra, ha a téma érdekli őket. Hasonlóképpen tesznek más munkanélküli személyek is, akiket vagy korábban bocsátottak el, vagy pedig egyszerűen a környéken laknak.

1.2. A modell alkalmazása során bebizonyosodott, hogy előnyös

• a munkavállalók számára azért, mert

• éppen abban az időszakban nyújt segítő kezet, amikor kiderül, hogy elveszítik munkahelyüket;

• meggyorsítható, megkönnyíthető az új munkahely megtalálása azáltal, hogy olyan személyre szabott és kihelyezett szolgáltatásokat nyújt, amelyek gyorsabb újra elhelyezkedést tesznek lehetővé;

• támogató környezetet alakít ki, mely a munkavállalókat arra serkenti, hogy egymást segítsék, így csökkenthetők a létszámleépítés lelki megrázkódtatásai;

• a munkaadó számára azért, mert

• a gondoskodó típusú létszámcsökkentés növeli a cég megítélését a külső és belső környezetében egyaránt;

• munkahelyi feszültségek (pld: sztrájk) előzhetők meg, valamint a termelékenységre is kedvező hatással lehet;

• csökkenthetők a munkaügyi, érdekvédelmi viták, munkaügyi perek.

• az önkormányzatok és a társadalom számára azért, mert

• csökkenti a munkanélküliség kialakulásának és tartóssá válásának esélyeit, ily módon megtakarítást jelent a járadékalapban és kevesebben szorulnak szociális támogatásra;

• az újból elhelyezkedett munkavállalók legálisan dolgoznak, új értéket állítanak elő, jövedelmük folytán adó és járulék bevételek képződnek;

• új vonásokkal gazdagodik a munkaügyi központ, az önkormányzatok, a helyi vállalkozók és más helyi szereplők közti partneri viszony, amely egy állandósult gazdaságfejlesztési mechanizmus kialakulásához, hatékony működéséhez vezethet;

Fontos szabály, hogy a MEB nem avatkozik bele a munkaadó belső ügyeibe, az együttműködő felek között korábban létrejött megállapodásokba, nem él vissza a tudomására jutott információkkal, valamint felelőtlen ígéreteivel (pl. mindenkit el tud helyezni) nem áltat senkit.

A megyei munkaügyi szervezetek, melyek kapcsolatba kerültek a módszerrel, azt munkaigényesnek, de eredményesnek minősítették. A decentralizált Foglalkoztatási Alapok jelentősen hozzájárultak a modell sikeréhez, mely jórészt köszönhető a Megyei Munkaügyi Tanácsok, a munkaügyi szervezetek rugalmas hozzáállásának, a szakmailag jól felkészült és vállalkozó szellemű térségi foglalkoztatási tanácsadóknak, és a szolgáltatásközpontú, az új iránt fogékony kirendeltségeknek.

A munkaügyi szervezet számára a modell újfajta gondolkodásmódot, egyben szakmai kihívást is jelentett. Az érintett és a munkába bevont külső szakértők megtalálták mindazokat a lehetőségeket, eszközöket, amelyekkel a modell a magyar munkaügyi gyakorlat részévé vált, s aktív munkaerő piaci eszközként segíti a tartós munkanélküliség megelőzését. A modell segítségével a munkaerő piaci szervezet jobban kapcsolódhat a valós munkaerő piaci folyamatokhoz, értékes információkat kaphat a saját tevékenységének, programjainak megtervezéséhez.

Az alkalmazás kísérleti időszaka egybeesett azokkal a törekvésekkel, melyek a munkaügyi szervezet szolgáltatásait helyezték előtérbe. Így a helyszíneken a "hivatali, hatósági" munka e módszerrel is a munkaerő piaci szolgáltatások irányába "tolódott" el, mely nyomán intenzifikálódtak a szervezet belső tartalékai, és az érintettek számára "testközelbe" kerültek a munkaerő piaci szolgáltatások.

Remélhetőleg ez a módszer is segít majd növelni a munkavállalók alkalmazkodóképességét a világgazdasági tendenciák által generált változó körülményekhez, és ily módon ahhoz is hozzájárul, hogy Magyarország fokozatosan EU konformmá váljon.

Magyarországon a rendszerváltást követően a gazdasági fejlődés piacgazdasági alapokon indult el, ami teljesen új helyzet elé állította a helyi állampolgári közösségeket. Az állam paternalista szerepe egyre jobban a háttérbe kerül. A vállalkozások, a tőke, a befektetések ösztönösen a fogadóképesebb térségekbe áramlanak. Ezek a térségek fejlődésnek indultak, míg mások - főképp ahol az alapvető infrastrukturális feltételek hiányosak - egyre jobban leszakadtak, Napjainkra az elmaradott térségekben jelentős munkanélküliség alakult ki, az életminőség a korábbiakhoz képest romlott. A helyzetet reálisan felmérve megfogalmazódott az itt élőkben:

• az állam ezentúl nem fogja magára vállalni és egyedül megoldani a problémájukat;
• az elmaradott térség települései egyedül, szinte semmit sem tudnak változtatni helyzetükön;
• össze kell fogni a saját jövőképük megformáláshoz, a szükséges teendők megbeszélésére, a térség adottságainak P ALIGN="JUSTIFY">Ezen igények felelősségteljes és megalapozott megfogalmazásához viszont olyan kistérségi rendszereket, új intézményeket kell kialakítani, amelyek önkéntes alapon összefogják az adott térség érdekelt szereplőit. Ezeknek a szervezeteknek kiemelt felelőssége lehet a helyi fejlődési folyamatok minden egyes lépésének koordinálásában a közösen kialakított gazdaságfejlesztési projektek megvalósításában.

   

   

  2.2. A módszer elméleti alapja:

   

  1996. nyarán Gary B Hansen és Marion Bentley, az Utah állami egyetem professzorai olyan gazdaságfejlesztési módszerrel ismertették meg a Megyei Munkaügyi Központok térségi foglalkoztatási tanácsadóit, amelyet több észak-amerikai, nyugat- és kelet-európai országban is sikerrel alkalmaztak. Az ILO által szponzorált Gary B Hansen által szerzett kézikönyvet, valamint a kísérleti helyszíneken szerzett tapasztalatokat, példákat alapul véve elkészült, a mai magyar társadalmi-gazdasági viszonyaira épülő háromkötetes tankönyv. Az első kötet az Önsegítő Kézikönyv, mely a résztvevők elméleti felkészítését szolgálja, a második kötet a foglalkozásvezetők számára ad a projektmunka gyakorlati fogásaival kapcsolatos trénertechnikai tanácsokat. Mindkét kötetet kiegészíti - harmadik kötetként -, a Gyakorlati Példák könyve, mely a módszer gyakorlatban már megvalósított hazai és nemzetközi tapasztalatairól ad betekintést.

   

  2.3. A módszer fázisai:

   

  A módszer első fázisában kerül sor egy négy alkalommal megtartandó közösségi műhelymunka megbeszélésekre, melyeken az adott kistérség gazdasági, társadalmi, természeti és infrastrukturális adottságait elemezve jut el a közösség által kiválasztott projekt ötletek értékeléséig.

   

  A második fázis a közösség által kiválasztott projekt(ek) megvalósítását, konkrét kivitelezését jelenti.

   

  A módszer első fázisának vázlatos leírása:

   

  Az alábbi négy alapelv köré javasolja a modell az adott kistérségi összefogás Gazdasági Megújulási (továbbiakban GM) teendőit rendezni:

   

  • kiáramló erőforrások lokalizálása, helyben tartása

   

  • a meglévő üzleti tevékenységek támogatása, működésük fenntartása

   

  • a meglévő vállalkozások profilbővítésének ösztönzése

   

  • teret engedni az új vállalkozások térségbe való bejövetelének

   

  Az első műhelymunka megbeszélés során a résztvevők elemzik, hogy az alábbi tényezők hogyan járulnak hozzá az üzleti feltételekhez, felbecsülik a helyi gazdaság feltételeit, megvizsgálják kiscsoportos megbeszélések során a

   

  • tőke hozzáférés különféle helyi lehetőségeit

   

  • üzleti környezetről alkotott véleményeket

   

  • az infrastruktúra jelenlegi állapotát

   

  • a rendelkezésre álló emberi erőforrásokat

   

  • az élet minőségét

   

  A tényezők elemzése SWOT módszerrel történik, tehát a témakörökben megvizsgálják a problémákat, szükségleteket, adottságokat és lehetőségeket.

  Végül meghatározzák azokat az külső erőforrásokat, amelyek segíthetnek a csoport által szükségesnek tartott további információk összegyűjtésében.

  A második műhelymunka megbeszélés során a GM elvek köré csoportosítva szintén SWOT módszerrel, csoportokban elemzik a közösségi üzleti feltételeket.

  A munkamegbeszélés végén pedig meghatározzák azokat a külső erőforrásokat, amelyek segíthetnek a csoport által szükségesnek tartott további tudnivalók összegyűjtésében.

   

  A harmadik műhelymunka megbeszélés során az előző elemzésekre figyelemmel meghatározzák a közösség célzott jövőjét. Ezt követően ötletbörze segítségével összegyűjtik azokat a projekt ötleteket, melyek az első két műhelymunka megbeszélésen felállított kritériumoknak megfelelnek. Ezt követően a potenciális projekt ötleteket elemzik a négy GM elv alapján. A munkamegbeszélés végén a csoportok szavazataikkal kifejezik szimpátiájukat, az összegyűjtött ötletek iránt, azaz "besorolják" az ötleteket.

   

  A negyedik műhelymunka megbeszélésen a közösség értékeli a kiválasztott projekt ötleteket, átgondolja a közösség célzott jövőjét, beazonosítja az esetleges csapdákat, kötelezettségeket, megbecsüli a kockázat és a haszon lehetőségeit, meghatározza, ki fog az ötlet(ek) megvalósítása során hasznot húzni, valamint időzíti a projekt(ek)et.

   

   

   

   

   

  Fontos meghatározni végül, hogy melyek a személyi, tárgyi feltételei, garanciái a megvalósításnak.

   

  Az első fázisnak végcélja, hogy a résztvevők képesek legyenek jól együttműködni, eközben meghatározni a térség stratégiai fejlesztési elképzeléseit, a kitörési pontokat, a bevezetendő konkrét gazdaságfejlesztési programokat.

   

  A második fázis, maga a kiválasztott projekt(ek) megvalósítását jelenti.

   

   

  2.4. Az alkalmazás tapasztalatai:

   

  A magyar körülményeket szem előtt tartva, a létszámcsökkentési projektszínhelyeken kívül a Gyors Reagálás Projekt 1996 novembere óta két ütemben, először 12 megyében 14 helyszínnel, majd 1998. februárjától 12 megyében (közülük 7 megye immár második alkalommal) 17 kistérséggel – ezen belül több mint 400 önkormányzattal, 200 civil szervezettel – működött együtt. Az együttműködés lényege, hogy kipróbáljon egy széleskörű részvételen és alulról jövő kezdeményezésen alapuló modellt, melynek a célja egy kistérségi gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozása és a konkrét, kivitelezésre váró projektek meghatározása. Az első 14 kistérség jelenleg ebből az együttműködésből származó projektek kivitelezésén munkálkodik (lásd. 4. sz. ábrát).

   

   

  Térség neve	Közösségek száma	Projekt neve
  Komló	13	1. Vállalkozásokat támogató, tanácsadó és önkormányzati rendszer létrehozása komlói központtal, Szászváron, Hosszúhetényben és Magyarhertelenden teleházakkal
  Gyomaendrőd	4	1. Vállalkozói térség kialakítása 2. Idegenforgalom fejlesztése
  Ózd	28	1. Ózd térségi PR stratégia megvalósítása a város image-ének javítása érdekében 2. Innovációs Centrum megvalósítása
  Hajdúhadház	3	1. Észak-hajdúsági Településszövetség foglalkoztatási helyzetét javító és területi fejlesztést szolgáló menedzseri és kommunikációs rendszer kialakítása.
  Hatvan	13	1. Idegenforgalmi Szervező Irodák felállítása
  Tata	10	1. "Sétálóutca" program 2. Idegenforgalmi termékfejlesztés, valamint a kistérségi turisztikai koncepció elkészítése 3. Neszmély Teleház "tető alá hozása"
  Zselic	19	1. Kistérségi Gazdaságszervező Iroda létrehozása és működtetése
  Baktalórántháza	16	1. Mezőgazdasági termelő, értékesítő, integrátori komplexum
  Tiszazug	14	1. Vállalkozásokat segítő információs központ létrehozása
  Simontornya	1	1. Ipari Park terv kialakítása 2. Kézműves Szövetkezet kialakítása
  Iregszemcse	5	1. Kistérségi Turisztikai program 2. Népi kismesterségeket oktató, kézműveseket képző iskola megszervezése 3. Kistérségi Agrárközpont létrehozását előkészítő komplex agrár felmérés és fejlesztési javaslat elkészítése 4. Teleház létesítése
  Kisvejke-Lengyel	5	1. Kisvejke Térségi civil szerveződések támogatása 2. Kisvejke és térsége ökológiai felmérés program
  Vasvár	23	1. Kistérségi iroda létesítése, térségi menedzser foglalkoztatása
  Ajka	42	1. Kulturális értékleltár és falukép megújítás a turizmus szolgálatában 2. Idősek Otthona Halimba

  Összesen: 196 közösség 24 projekt

   

  Az alkalmazás első szakaszában – mely kezdetén megalakultak a stratégiai szervező bizottságok – és 1996. november – 1997. június között, négy alkalommal szervezett közösségi munkacsoport megbeszéléseken az adott kistérség gazdasági, társadalmi természeti és infrastrukturális adottságait elemezve jutottak el a közösségek a megvalósítható tervek, ötletek értékeléséig, a térség stratégiai tervének elkészítéséig.

   

  1997. novemberétől, a közösség által kiválasztott terveket valósítják meg, a kezdetkor megalakult, a későbbiek során kibővült és átalakult stratégiai szervező bizottságok, melyek Térségfejlesztési Szervezetként, irányítói a folyamatnak.

   

  Az 1998. nyárvégi adatok alapján a következő eredmények számszerűsíthetők: a 24 projektből 18 befejeződött, 784 új állás született, 82 munkahelyet sikerült megmenteni, 455 fő képzéssel növelte elhelyezkedési esélyeit, 70 új vállalkozás létesült.

   

  Az 1998. februárjában kiírt pályázatra 12 megyéből újabb 17 helyszín, kistérség jelentkezett. A műhelymunkák őszre befejeződtek, jelenleg a konkrét projektjeik megvalósítására pályáznak, mely szándékokat szintén támogatjuk. A teleház projektek megvalósításába bekapcsolódott a Magyar Teleház Szövetség, mely szakmailag és anyagilag is segíti a megvalósulást. A konkrét projekteket az 5. sz. ábra tartalmazza.

   

   

  Megye:	helyszín:	megvalósítandó projekt ötletek:
  Szabolcs-Szatmár-Bereg	Nyíregyháza	esemény koordinátor alkalmazása
  Borsod-Abaúj-Zemplén	Edelény	bio mezőgazdasági termék előáll.
  Jász-Nagykun-Szolnok	Tiszafüred	Teleház létesítése Tiszafüreden
  Jász.Nagykun.Szolnok	Karcag-Berekfürdő	Teleház létesítése Bereken
  Somogy	Drávamente	1.munkanélküliek alapítvány műk-hez hozzájárulás 2. kistérségi menedzs. iroda kialakítása 3. PR kiadvány készítése
  Somogy	Surján-Zselic	Teleház létesítése Szentbalázson
  Komárom-Esztergom	Komárom	Teleház létesítése Nagyigmándon
  Tolna	Dombóvár	intelligens kistérség létrehozása
  Tolna	Tamási	1.Teleház Udvariban és Páriban 2.térségi megújulási, információs központ létesítése
  Hajdu	Polgár	Teleház létesítése Tiszacsegén
  Békés	Sarkad	kistérségi menedzseri iroda felszerelése, Internet hálózat létesítése
  Békés-Csongrád	Maroshát	kistérségi menedzseri iroda és
  		térségi információs bázis létrehozása
  Veszprém	Dudar	Teleház létesítése Dudaron
  Veszprém	B.almádi	Teleház létesítése Balatonalmádin
  Pest	Zsámbék	vállalkozói információs központ létesítése
  Pest	Nagykáta	Teleház létesítése
  Nógrád	Cered	Teleház létesítése

  5. sz. ábra

   

   

  2.5. Szervezési tapasztalatok:

   

  A megyei munkaügyi központok, – koordináló, irányító házigazdaként –, új szerepben jelentek meg a térségekben, tevékenységük átértékelődött, pozitív megvilágításba került. A kistérségek társulásai, egyesülései – mint társszervezők –, tevékenységüket e módszerrel megalapozták, konkrét tartalommal töltötték meg. A megbeszélések visszhangja nyomán egyre több személy, szervezet kereste és találta meg kapcsolódási lehetőségeit a modellhez. A 31 helyszínen több mint 5000 főt sikerült a közös gondolkodásba bevonni. Összetételüket a 6. sz. ábra tartalmazza.

  

   

  6. sz. ábra.

   

  A modell segítette a gazdaság helyi szereplői közötti partneri viszony kialakítását, megerősítését, ugyanakkor meghatározó szerepet vállalt az információáramlás új lehetőségeinek feltárásában. A műhelymunkák során elkezdődött és megerősödött a helyi és más kapcsolódó erőforrások koordinációja, felgyorsult a döntéshozatali folyamat. A lokális tudás- és ismeretanyag, az elaprózott egyéni törekvések a térség felemelkedése érdekében "egymásra találtak", a különféle szereplőknek a térségfejlesztéshez kapcsolt motivációi felerősítették egymást, a sok szereplő együttes akarata legitimmé tette a közösen kialakított stratégiát. Az ilyen jellegű együttműködés eredményességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közösségek által létrehozott projektek időközben több esetben sikeresen pályáztak anyagi támogatásért a minisztériumokhoz, a megyei területfejlesztési tanácsokhoz, az Országos Foglalkoztatási Közalapítványhoz, a PHARE-hoz stb.

   

   

  3. A Gyors Reagálás Projekt alkalmazásának magyarországi tapasztalataiból két alapvető közvetkeztetés vonható le:

   

  • Fontos tényezővé vált a helyi szereplők közötti együttműködés és partneri viszony:

   

  Mind a létszámleépítések, mind a kistérségi gazdaságfejlesztés esetén szükséges a helyei szereplők közti együttműködés és partnerség annak érdekében, hogy:

   

  • biztosítsa az erőforrások feltárását, a felhasználás megtervezését és összehangolását;
  • legyen koordináció a helyi programok között;
  • az ötletek nagyobb tárházából lehessen meríteni, és ily módon javítani lehessen a probléma megoldások és döntések színvonalán;
  • elősegítse az információ áramlását, amely új lehetőségek feltárásához vezethet;
  • kiderüljön, hol hiányzik erőforrás, és hol vannak tudásbeli, illetve szolgáltatási problémák.

   

  • A helyi kezdeményezés, az öntevékenység is fontos tényezővé vált, hiszen

   

  • a létszámleépítések kezeléséhez és a kistérségi gazdaságfejlesztéshez szükséges, hogy a helyi szereplők előremutató stratégiákat dolgozzanak ki és hajtsanak végre. A kistérségek közösségei nem ülhetnek ölbe tett kézzel arra várva, hogy majd csak megjelenik a nagybefektető, aki éppen azon a helyen szeretne beruházni, vagy a helyi problémákra majd a központi kormányzat fogja felkínálni a megoldást.

   

  • a helyi közösségeknek a rendelkezésre álló saját erőforrásaikra támaszkodva együtt kell működniük, és fel kell mérniük a helyi viszonyokat, meg kell állapítaniuk, melyek az erős és gyenge oldalak és milyen lehetőségekre illetve adottságokra lehet támaszkodni.

   

  • az így elrendezett információkból kiindulva a helyi szereplők stratégiát dolgoznak ki, mely részeként a térség helyzetét javító projekteket valósítanak meg.

   

  • a projektek nem hatalmas, korszakalkotó, az egyik pillanatról a másikra megvalósuló ötletek, hanem kis lépéseket tartalmazó változások, melyek gyakran azt eredményezik, hogy a kistérségnek pozitívabbá válik a megítélése, megújul a közösségi szellem, a közösségi lendület tovább folytatódik, és újabb, a közösség által szükségesnek tartott feladatokat végeznek el.

   

  • idővel ezek az eredmények beérnek, és a külső befektetők szemében vonzóbbá válik az adott kistérség. A helyi vállalkozói környezet javításával az előremutató kezdeményezések nem csak az új, hanem a meglévő vállalkozásoknak is kedvezőbb lehetőségeket teremtenek.

   

  Mindkét modell megmutatta, hogy ha a helyi szereplők összefognak és közösen látnak neki saját problémáik megoldásához, akkor igen figyelemreméltó eredményeket érhetnek el.

   

   

   

  4. A Projekt további tervei:

   

  A Gyors Reagálás Projekt 1999. június 30-án lezárja magyarországi tevékenységét. A hátralévő időszakban a Projekt szeretne továbbra is:

   

  • segítséget nyújtani az említett foglalkoztatási törvénymódosítást követően a MEB eszköz gyakorlati megvalósításban,

   

  • a modell innovatív módon való alkalmazásában, (válságkezelés, térségfejlesztés)

   

  • tárcaközi koordináció keretében együttműködni a Miniszterelnöki Hivatallal, a Gazdasági-, a Szociális- és Családügyi, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési-, az Oktatási Minisztériumokkal, az OFA-val, az Országos Területfejlesztési Központtal a megyei munkaügyi központokkal és másokkal annak érdekében, hogy megtalálják azon alternatív lehetőségeket, amelyek lehetővé teszik a térségfejlesztési modell intézményesítését.

  • egy széleskörű képzéssorozattal szorgalmazni kívánja a térségfejlesztési módszer elterjesztését a megyei területfejlesztési, munkaügyi tanácsok, kamarák, vállalkozásfejlesztési alapítványok, civil szervezetek, önkormányzatok és társulásaik stb. irányában,

   

  • a térségfejlesztési modell kézikönyvet tárcaközi szinten felajánlani hasznosításra.

   

   

   

  Budapest 1998. november 27.

   

  Rátvai Miklós Maria T. Heidkamp

  tanácsadó US DOL igazgató