1994. decemberében megjelent az 1123/1994. (XII. 25) sz. Kormányhatározat, melyben a Kormány felkérte a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Tanácsot, hogy a PHARE program támogatásával és a szaktárcák közreműködésével készítse el a megye 1995-98-as időszakra szóló integrált szerkezetátalakítási és válságkezelési programját.

A Kormányhatározat a program megvalósítására 1995. évre 1,5 milliárd Ft-ot biztosított a normatíván felül.

1994. végére a Megyei Fejlesztési Tanács felállította munkaszervezetét, a Megyei Fejlesztési Ügynökséget, mely Szabolcs-Szatmár-Bereg megye hasonló szervezetével együtt az első ilyen jellegű fejlesztő szervezet volt az országban.

Széleskörű helyi, minisztériumi és PHARE szakértői együttműködéssel júniusra elkészült és mind a Kormány, mind az EU Delegáció által elfogadást nyert a program. Az országban első ilyen, úttörő jellegű munka tartalmában, felépítésében és program megvalósító mechanizmusaiban egyaránt megfelelt az Európai Unió normáinak.

Az év második felében megkezdődött a program megvalósítása, de még a központi pályázati kiírások szerint és a hagyományos támogatási rendszerben. Ugyanakkor a 1,5 milliárd Ft-os normatíván felüli támogatás felhasználása akkor már

• a program prioritás- és célrendszerével összhangban,
• a Megyei Fejlesztési Tanács Kuratóriumának véleményezése alapján

történt.

A megyei program 1996. évre eső részének megvalósítására a Kormány az 1113/1995. (XI. 22.) sz. Kormányhatározatával 2,55 milliárd Ft állami forrást biztosított, de még mindig nem integrált fejlesztési forrásként.

Így 1996 ugyancsak kísérleti év volt, mert

• a törvényi feltételek hiánya és a tárcák érdekérvényesítése miatt csak a KTM és az NM források integrálására kerülhetett sor, így a PHARE forrásokat ez évben sem lehetett felhasználni,
• a szaktárcák ragaszkodtak ahhoz, hogy a borsodi fejlesztési prioritások mellett az ágazati prioritásokat is érvényesítsék a döntéshozók a támogatások odaítélésénél és
• a megyei finanszírozási eljárás igazodjon az országos rendszerekhez.

Ennek ellenére egy alapvetően “borsodi modell” keretei között folytatódott a program megvalósítása, mert

• a Megyei Fejlesztési Tanács, illetve 1996. nyarától a Megyei Területfejlesztési Tanács vezényelte a fejlesztési folyamatokat a pályázatok kiírásától kezdve a döntéseken át a program – monitoringgal bezáróan,
• a Tanács széleskörű helyi szakembergárda véleménye és javaslatai alapján hozta meg döntéseit.

A program mind tartalmában, mind formájában továbbfejlesztve folytatódott.

• a 2345(1996. (XII. 11.) sz Kormányhatározatban biztosított pénzügyi források (4 milliárd Ft) jelentős részének – 2,75 MD Ft-nak – integrációja, mely lehetővé teszi a PHARE források – 5 millió ECU – befogadását is.
• a Megyei Fejlesztési Bank Rt. 3,5 milliárd Ft-os kedvezményes kamatozású hitelkeretének kapcsolódása a program finanszírozásához.

• a célzott fejlesztési programok a vállalkozói és önkormányzati kezdeményezésű fejlesztések mellett az idegenforgalom és a mezőgazdaság terén,
• a megyei jelentőségű, “összmegyei” érdeket szolgáló fejlesztések kiemelt támogatása,
• kistérségi komplex fejlesztési programok kidolgozásának és megvalósításának ösztönzése, támogatása.

E szakmai és pénzügyi feltételek megteremtésének köszönhetően 1997. a “fordulat évének” tekinthető a középtávú fejlesztési program megvalósítása során.

A Kormány a 2069/1998. (III. 25.) Korm. Határozatában biztosított pénzügyi források (mintegy 4 milliárd Ft) nagyobb részét – 2,785 MD Ft-ot – integrált forrásként különített el a program 1998. évi feladatainak megvalósítása érdekében. Az integrált forrás további 185 millió Ft PHARE támogatás felhasználását teszi lehetővé.

• a megye regionális versenypozíciójának erősítése,
• gazdaságfejlesztés és a technikai infrastruktúra fejlesztése,
• humán erőforrás fejlesztés,
• társadalmi- gazdasági válsággócok kezelése.

A program záró évében új támogatási formaként került bevezetésre a kisvállalkozások részére nyújtható kamattámogatás, új tartalmi elemként pedig a regionális programok támogatása.

** a második döntési fordulóban