Miskolc, l995. június hó

II. BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE BEMUTATÁSA 4. oldal

l. A megye helyzete a statisztikai adatok tükrében 4. oldal

2.2. Gyengeségek 6. oldal

2.3. Lehetőségek 7. oldal

2.4. Veszélyek 7. oldal

III. CÉLRENDSZER 8. oldal

IV. STRATÉGIA 9. oldal

l. Fejlesztési prioritások 9. oldal

2.Általános projekt kiválasztási kritériumok 10. oldal

3. A megvalósítás működési mechanizmusa 11. oldal

V4. AZ INTEGRÁLT PROGRAM FELÉPÍTÉSE 16. oldal

l. Gazdaságfejlesztési, szerkezetátalakítási alprogram 17. oldal

2. A makrogazdasági feltételrendszer befolyásolása

alprogram 28. oldal

3. Képzési alprogram 30. oldal

4. Intézkedések speciális csoportok részére alprogram 32. oldal

5. A gazdaságfejlesztés fizikai feltételrendszere alprogram 35. oldal

VI. INTEGRÁLT FINANSZÍROZÁSI TERV 39. oldal

VII. AZ INTEGRÁLT FEJLESZTÉSI PROGRAM

MEGVALÓSÍTÁSÁT ELŐSEGÍTŐ BIZOTTSÁGOK 40. oldal

VIII. MONITORING ÉS ÉRTÉKELÉS 42. oldal

A nyolcvanas évek végén Kelet és Közép-Európában a korábbi politikai rendszer megszűnése gyökeresen új helyzetet teremtett a volt szocialista országok számára. Elkerülhetetlenné vált a társadalmi-gazdasági rendszerváltás. Az átmenet hosszú időszakot fog felölelni, tekintettel arra, hogy a korábbi politikai intézményrendszer átalakítása hónapok kérdése, de a gazdasági feltételek megváltoztatása több évet vesz igénybe, az új kulturális értékrend kialakításához pedig új generációkra van szükség.

Magyarországon gyorsan megtörtént az új demokratikus politikai intézményrendszer kialakítása. Ez lehetővé tette, hogy elkezdődjék a tényleges gazdasági átmenet a tervgazdálkodásból a modern piacgazdaságba. A több évet átölelő gazdasági átmenetnek 3 alapvető területe van, amely szorosan kapcsolódik egymáshoz és bizonyos mértékig időbeli sorrendiséget is kifejez.

A legsürgetőbb alapvető feladatok a liberalizálás területén jelentkeznek. Mindez konkrétan egy sor gazdasági tevékenység felszabadítását jelenti az állami monopólium vagy törvényi tilalom alól.

A másik alapvető területen a stabilizációs feladatok állnak előtérben. Itt azoknak a súlyos aránytalanságoknak a felszámolásáról van szó, amelyek az állami költségvetés, a fizetési mérleg és a pénz kereslet-kínálat területén kialakultak. Külön probléma az, hogy a feszültségek gyors megoldása egyidejűleg súlyos társadalmi konfliktusokat okoz.

Végül a harmadik alapvető területen meg kell birkózni a szerkezeti átalakítás viszonylag hosszú időt igénylő súlyos problémáival. Nemcsak az intézményrendszer modernizálásáról, az Európai Unióhoz való csatlakozás megfelelő kiépítéséről van szó, hanem a meglévő és sajnálatos módon műszakilag jelentősen elavult, nem piacképes termékszerkezet korszerűsítéséről, a tőkeállomány megfiatalításáról és a szektorális (ágazati) arányok módosításáról is. Mindez kettős kihatást jelent az átmeneti gazdaságok számára: egyrészt a szerkezeti átalakításhoz szükséges tőkét elő kell teremteni, másrészt a legfontosabb gazdasági-társadalmi tényezővel, az emberekkel el kell fogadtatni az átalakítás szükségességét.

A gazdasági átmenetnél jelentkező feladatokat sajnálatos módon viszonylag kedvezőtlen nemzetközi politikai és gazdasági feltételek között kell megoldani.

• megindult egy visszafejlődés, leépülés a megye meghatározó jelentőségű, válságos helyzetbe került nehézipari ágazatai közül a kohászatban, bányászatban és gépiparban,
• erőteljesen visszaesett az ipari, építőipari és mezőgazdasági termelés volumene és a szállítási teljesítmény értéke,
• a nagyvállalati struktúra felbomlását, a privatizáció előrehaladását, a felszámolási és csődeljárások sokaságát a munkahelyek tízezreinek megszüntetése és a tömeges méreteket öltő munkanélküliség kialakulása kísérte.

A legsúlyosabb gazdasági, foglalkoztatási és szociális problémák a megye acéliparának válsága következtében alakultak ki. A borsodi kohászati üzemekben - ahol a 80-as évek közepén 35.000 ember dolgozott - eddig csaknem 25.000 ember veszítette el munkáját, s az acéliparban további létszámleépítések várhatók. A nagyarányú munkanélküliség nemcsak az acélipari központokat sújtja, hanem a (tömeges ingázás miatt) korábban is munkahelyhiányos, nagy, összefüggő térségeket is.

Az egymást erősítő válságfolyamatok következtében kialakult helyzetben mind kevesebb esély van arra, hogy a megye és az ország kihasználja mindazokat az adottságokat és értékeket, amelyek kedvezőbb feltételek mellett nemcsak az itt élők, hanem az egész nemzetgazdaság és nemzeti image javára szolgálnának. A kedvező geopolitikai helyzet mellett a kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkező tudományos centrumok, a magasan kvalifikált szellemi szabadkapacitás, a nemzetközi érdeklődésre is számot tartó kultúrtörténeti és a kiemelkedő jelentőségű természeti értékek, és a turisztikai lehetőségek gazdagsága mind olyan vonzerő, amely a gazdasági-társadalmi átmenet időszakában az ország számára fontos kiaknázható lehetőségeket nyújthat, amennyiben a gazdasági fejlődés feltételrendszere megteremthető a megyében.

Külföldi és hazai szakemberek alapos helyzetismeret birtokában számos tanulmányt készítettek és hasznos javaslatokat tettek a lehetséges megyei fejlesztési irányokra és prioritásokra. Az elvégzett jelentős mennyiségű és komoly szellemi értéket felhalmozó tervkészítő munkálatok ellenére mindmáig nem született meg egy egységes, mindenki által támogatott fejlesztési stratégia. Az Európai Unió követelményeinek is megfelelő integrált fejlesztési program kidolgozását mindenekelőtt ez a hiány tette indokolttá.

Felgyorsította az előkészületeket az 1123/l994. (XII.25.) Kormányhatározat, amely kimondta, hogy "a térség problémáinak kezelése, felzárkóztatása és fejlesztése érdekében átfogó stratégiai programot kell indítani a megye önkormányzatainak, gazdasági és társadalmi szervezeteinek aktív közreműködésével." A kormány és a PHARE által támogatott - az acélipar hanyatlásával kapcsolatos problémákra megoldást nyújtó - program középpontjába a gazdaság diverzifikálása, az új tevékenységek meghonosítása, a vállalkozói infrastruktúra javítása kerül.

A korábbi programok csekély eredményei arra késztették az érintetteket, hogy a Kormány, a PHARE és a régió által közösen kidolgozott, a Kormány és a helyi erők együttes munkájával végrehajtandó, a társadalmi, a kommunikációs és a pénzügyi integrációt is teljességgel biztosító, valamennyi elemét illetően integrált fejlesztési programot készítsenek.

A Kormány a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Tanácsot kérte fel, hogy a PHARE támogatásával részletesen dolgozza ki a megyei stratégia egyes programjait, tegyen javaslatot a megvalósításukhoz szükséges bevonható helyi forrásokra, az állami támogatás felhasználására, és erről tájékoztassa a Kormányt.

A Megyei Fejlesztési Tanács felfogása szerint mind az átfogó stratégiai program elkészítése, mind pedig annak megvalósítása egy nyílt, rendszeres és alkotó jellegű tárgyalási-egyeztetési folyamat, mely lehetővé teszi az érintettek számára, hogy:

• tárgyilagos képet alakítsanak ki magukban közvetlen és tágabb környezetükről, annak várható jövőjéről,

• reális szükségleteiket megfogalmazzák,

• felismerjék a rendelkezésre álló és mobilizálható erőforrásaikat,

• kitűzzék elérhető céljaikat,

• meghatározzák a célok elérésének hatékony útjait,

• kézben tartsák a megvalósítási folyamatok mechanizmusait,

• értékeljék tevékenységük hatásait és hasznosítsák a "tanulási folyamat" tapasztalatait.

Az átfogó stratégiai program kidolgozása során elindult a társadalmi és szakmai párbeszéd, mely végül elvezet a régió jövőjére vonatkozó konszenzushoz, megteremti a megvalósításban való érdekeltséget és a tényleges együttműködést az érintett felek között. Célunk, hogy ezt a párbeszédet a jövőben is folyamatossá és a megvalósítás érdekében állandóvá tegyük.

1994. elején 744 ezren laktak a megyében, mintegy 18 ezerrel kevesebben, mint 1990-ben. A népesség csökkenésének üteme meghaladta az országos szintet. A népesség fogyásában meghatározó tényező a nagyfokú migráció. A fiatalabb és képzettebb korosztályok nagyarányú elvándorlása felerősítette a szellemi erózió és az elöregedés folyamatát. A népességcsökkenés következtében sok településen fokozódik az elnéptelenedés veszélye. Jelenleg a települések 90 %-a csökkenő népességű.

A települések száma (355) a megyék között itt a legnagyobb. A városhálózat fejletlen, nagy összefüggő térségek városhiányosak. A lakosság 45,5 %-a községekben, a megye területének 84 %-án él. A települések 41 %-a 500 főnél kisebb lélekszámú aprófalu. A falvak önfenntartó és -fejlesztő képessége csekély. 306 település gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott, illetve nagymértékű munkanélküliséggel sújtott.

A termeléscsökkenés az említetteken túl csaknem valamennyi ipari ágazatban és a mezőgazdaságban is megfigyelhető volt. Továbbra is igen alacsony az átlagos jövedelmezőség.

A gazdasági tevékenység megélénkülését, a külső tőke fokozott beáramlását nagymértékben fékezi a megye elmaradott infrastruktúrája, mindenekelőtt a közlekedés terén.

A megye válságos gazdasági helyzetének következményeként nagyarányú munkanélküliség (17,6 %) alakult ki a térségben. A munkanélküliségi ráta több, mint másfélszeresen meghaladja az országos mutatót. Súlyos szociális problémák előidézője a tartós munkanélküliség. Mintegy 45 ezer fő (a regisztrált munkanélküliek 75%-a) egy évnél hosszabb ideje állástalan.

A korábban is szociális feszültségekkel terhes megyében az elmúlt fél évtizedben lezajlott gazdasági változások számos új problémával tetézve a meglévő gondokat, szociális válsághelyzetet idéztek elő. Az önkormányzatok által segélyre fordított összegek 3 év alatt háromszorosukra nőttek, l994-ben minden negyedik megyei lakost segélyben kellett részesíteni. A megélhetési, lakhatási gondok súlyosbodásával, az életszínvonal jelentős és széleskörű csökkenésével párhuzamosan a lakosság egészségi állapota romlott, a beilleszkedési problémák fokozódtak, a hajléktalanok száma nőtt, a bűncselekmények megsokszorozódtak.

A helyzet elemzésére a SWOT-analízis módszerét használtuk fel. Mindenekelőtt azokat az erősségeket kerestük meg, amelyek a gazdasági-társadalmi fejlesztésben felhajtó erőt jelenthetnek. Majd számba vettük a gyenge pontokat, melyek ismerete nélkül nem lehet az erősségekből gazdasági felemelkedést kovácsolni. Feltártuk a lehetőségeket és veszélyeket, amelyek külső tényezőkként meghatározzák a fejlesztés mozgásterét.

Ipari válságtérségek

Ózd, Miskolc és a sajóvölgyi bányavidék térségében a 19. század közepe óta a bányászat, kohászat, s részben a gépipar koncentrációja határozta meg a fejlődést. E térségek válsága a 70-es években kezdődőtt és a 90-es években tetőzött. A válság következtében nagyarányú munkanélküliség alakult ki, ami nemcsak a székhely települések lakosságát, hanem a napi ingázók nagy aránya miatt a környező elmaradott mezőgazdasági jellegű területek népességét is sújtja.

Az ipari válságtérségek munkaerő szerkezete nem felel meg a lehetséges jövőbeni fejlesztési irányoknak.

A térségek erősen szennyezettek. A kialakult s ágazatában fejlettnek tekinthető ipari infrastruktúra csak korlázozottan alkalmas alap a gazdasági struktúraváltáshoz.

Elmaradott mezőgazdasági térségek

A megye területének közel egyharmadán - jórészt a magyar-szlovák határ mentén - az erdőgazdálkodás, legeltető állattartás, gyümölcstermesztés, rossz hatásfokú mezőgazdasági termelés és az ipari centrumokban való ingázás jelentette a megélhetés forrását. A 80-as évek közepétől az ingázó ipari munkaerő állásvesztése és az állami agrártámogatások visszaszorítása miatt munkahelyét vesztett korábbi tsz dolgozók ellehetetlenülése következtében e térségekben a megyei átlagot is messze meghaladó 30-60%-os, túlnyomórészt tartós munkanélküliség alakult ki.

E térségekben fejletlen az infrastruktúra, esetlegesek a közlekedési és kommunikációs kapcsolatok, hiányoznak a gazdasági szereplők, gyenge a vállalkozókészség, kedvezőtlen a lakosság demográfiai, etnikai és képzettségi összetétele.

A megye területének 1/3-át kitevő térségek nagyrészt Dél-Borsodban és Tokaj-Hegyalja, illetve Zemplén régiójában helyezkednek el. A válságot megelőzően e térségek gazdasági erejét a szántóföldi mezőgazdaság, állattartás, mezőgazdasági feldolgozóipar, szőlőművelés-bortermelés, valamint az állami és szövetkezeti tulajdonban lévő ipari kis- és középvállalkozások adták.

A térségek többoldalú gazdasági szerkezetének köszönhetően a válság nem idézett elő olyan mértékű munkanélküliséget, mint az elmaradott mezőgazdasági és ipari válságtérségekben.

• Vonzó idegenforgalmi és turisztikai lehetőségek (nemzeti parkok, történelmi és természeti értékek, hagyományőrző települések, gyógyhelyek).
• Termőföld a megye kedvező adottságú mezőgazdasági térségeiben.
• Működő, korszerű vegyipar.
• Kedvező földrajzi tranzit adottságok.
• Magasan képzett értelmiség.
• Területileg koncentrált, kiépített ipari infrastruktúra.
• Távközlés.

• Leépülő, eladósodott nehézipar, korszerűtlen, hiányos feldolgozóipar.
• Az üzleti szolgáltatások és infrastruktúra fejletlensége, információs rendszer hiánya.
• Vállalkozói tőkeszegénység.
• A gazdasági szereplők együttműködését elősegítő intézmények fejletlensége.
• Fogyó, elöregedő, elszegényedett és elavuló képzettségű népesség nagy aránya.
• Alulfejlett fizikai infrastruktúra (autópálya hiánya, egyenetlen sűrűségű úthálózat, kevés határátkelőhely).
• Megoldatlan környezetszennyezési problémák.

• Csatlakozás az Európai Unióhoz.
• A működő tőke bevonása (pótlólagos tőke, új technológia, szaktudás).
• Összekapcsolódás a nemzetközi (globális) infrastruktúrával.
• A környező országok keresletének kielégítése gazdasági, egészségügyi, oktatási, kulturális és egyéb szolgáltatások terén.

• A világgazdasági és európai integrációnk elhúzódása vagy elmaradása.
• Kiszorulás a környező országok piacairól.
• Nemzetgazdasági folyamatok növelik a megye országon belüli leszakadását.

1. Távlati cél

A megye gazdasági potenciáljának hosszú távú növelése érdekében a gazdasági szereplők mozgósítása (magán, állami és közösségi szektorokban), a megye integrálása az átalakuló makrogazdasági környezetbe, a természetes környezet védelme.

1. a gazdasági struktúra átalakítása, a mezőgazdaság, ipar, szolgáltatás arányainak megváltoztatása, a munkanélküliséget érzékelhetően csökkentő perspektivikus munkahelyteremtés,

 

1. az üzleti szektor erősítése és kiterjesztése, a külső tőke bevonása,

 

1. a versenyképesség növelése, a műszaki korszerűsítés meggyorsítása és az új vezetési kultúra elterjesztése,

 

1. a térségen belüli társadalmi-gazdasági kohézió erősítése,

 

1. a megye külső kapcsolatainak erősítése,

 

1. a gazdasági struktúraátalakítás igényeinek megfelelő képzés, átképzés,

 

1. a polgárosodás folyamatának erősítése mellett a leszakadó rétegek védelme,

 

1. a termelői infrastruktúra fejlesztése, fokozott környezetvédelem.

A stratégia a célrendszer elérésének legfontosabb eszközeit és módszereit tartalmazza. Alapvető elemeit a megvalósítás működési mechanizmusa, a fejlesztési prioritások és az általános projekt kiválasztási kritériumok képezik.

• Innováció (újszerűség)

A rendkívüli gazdasági válság kezelése ennek megfelelő különleges, innovatív eszközök megválasztását igényli.

Ezért a program megvalósításához fel kell oldani az innovációt gátló adminisztratív korlátokat, elsődlegesen a piacgazdasági szereplők támogatására, működési feltételeinek javítására kell helyezni a hangsúlyt, törekedni kell az európai tapasztalatok hasznosítására és nyitottnak kell lenni az egyedi kezdeményezésekre.

• Koordináció

Ezt az összhangot a társadalmi és gazdasági szereplők különböző csoportjainak képviselőiből álló Megyei Fejlesztési Tanácsnak kell megteremteni.

A korrekt és hatékony koordináció érdekében a program megvalósítása során ki kell építeni a folyamatos és minden résztvevő számára egyaránt elérhető információáramlás csatornáit és meg kell valósítani az együttműködő szervezetek közötti világos, átlátható és kölcsönös felelősségen alapuló munkamegosztást.

• Átláthatóság és elszámolhatóság

A program döntéshozóinak és megvalósítóinak mindig eleget kell tenniük a nyilvánosság igényeinek. Döntéseiket a nyilvánosság számára érthető és elfogadható érvekkel kell alátámasztaniuk. Gondoskodniuk kell arról, hogy a közpénzek felhasználása lehető leghatékonyabb legyen.

Ezért a program megvalósítása során az alábbi eszközöket és eljárásokat kell alkalmazni:

• nyilvános pályázati kiírást
• előre meghatározott pályázatértékelése kritériumokat
• független szakértőkből álló bíráló bizottságot
• nyilvánosságra hozott pályázati rangsorolást és eredményeket
• független monitoring bizottságot
• a program megvalósítás nyilvános értékelését.

• Integráció

• Ágazati és társadalmi-gazdasági integráció

A program együtt, integráltan kezeli a fejlesztés gazdasági, foglalkoztatási, infrastrukturális és szociális oldalait, mivel azt az alapelvet vallja, hogy e területek együttes fejlesztése vezethet csak eredményre.

A program nem választ ki fejlesztendő húzóágazatot, a fejlesztési program vagy projekt javaslatok értékelésénél kizárólag a valóságos piacgazdasági mozgásokból és az üzleti tervekkel megalapozott, fejleszthető térségi potenciálokból indul ki. A döntések számára a stratégia szolgál alapul, amely időről-időre hozzáigazítható a valóságos fejlődési tendenciákhoz, s a piaci szereplők ezt kifejező kezdeményezéseihez.

• Szervezeti integráció

A döntéshozatal során a decentralizáció érvényesülése mellett valósul meg a döntéshozatal különböző szintű integrációja (kormányzati, középszint és helyi szint) azáltal, hogy a Megyei Fejlesztési Tanácsban e szintek képviselve vannak.

A partnerségre épülő szervezeti integráció nemcsak a döntéshozatalban, hanem az alprogramok végrehajtása során is érvényesül.

Mind a döntéshozatalban, mind a megvalósításban résztvevő intézmények és szereplők között ésszerű és pontosan körülhatárolt munkamegosztás szükséges.

• Információs, kommunikációs integráció

Ezért a program megvalósítása során szükséges kiépíteni az információáramlás, az információ értékelés közös csatornáit és eszközeit

• a különböző szintek döntéshozói,
• a program előkészítő és program menedzselő intézmények, szervezetek,
• a gazdasági szereplők és a program management

között.

• Pénzügyi, finanszírozási integráció

Az eszközök egy része a piaci intézményrendszer hiányzó elemeinek megyei szintű megteremtésére, nagyobb része közvetlenül projekt finanszírozásra irányuljon, melyhez a felhasználók a stratégiában megfogalmazott kritériumrendszer alapján pályázati úton juthatnak hozzá.

Az integrált fejlesztési program sikerességének kulcskérdése, hogy megvannak-e a megvalósításra alkalmas intézmények, illetve a meglévő intézmények el tudják-e látni ezen feladatokat.

A munkanélküliség kezelésére, a képzések megvalósítására, a kisvállalkozások támogatására az alapintézmények szintén kiépültek, tevékenységük a jövőben fejlesztendő.

Csak részben alakult ki a környezeti, valamint a szociális problémák kezelésének szervezeti rendszere és gyakorlata.

Olyan fontos területeken, mint az információszolgáltatás, befektető fogadás, üzleti szolgáltatások, technológiai tanácsadás, kistérségi kezdeményezések támogatása, a meglévő intézmények együttműködésének erősítése szükséges.

Az országos, a megyei és a helyi szintek között az információáramlás hiányos, az együttműködés fejlesztendő.

D. Az integrált megyei fejlesztési program megvalósításának modellje

• Magyar Kormány (érintett minisztériumok)
• PHARE
• a Megyei Fejlesztési Tanács

• Alprogram Bizottságok

• Megyei Fejlesztési Ügynökség,
• kamarák,
• Megyei Önkormányzati Hivatal,
• Megyei Munkaügyi Központ,
• Észak-magyarországi Regionális Átképző Központ,
• Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ,

• A megye gazdasági, társadalmi szereplői

• Kompatibilis a területfejlesztés mai európai elveivel.

• Elsősorban meglévő intézményekre, szervezetekre épít.

• A stratégiát és annak programjait komplexen fogadja el a Kormány és a továbbiakban nem kell igazodni az alapoknál előírt szabályokhoz.

• Teljesíti az addicionalitás, a programszerűség és a decentralizáció elveinek megfelelő működését.

• Az erőforrások összevonásával könnyíti a döntéshozók munkáját, egyszerűsíti a pénzek eljutását a felhasználókhoz, valamint könnyebbé teszi az ellenőrzés folyamatát is.

• Biztosítja, hogy csak a stratégiában foglalt prioritásokhoz kerüljön erőforrás.

• Az erőforrások kezelése a döntésekért, illetve a végrehajtásáért felelős szervezetek kompetenciájába kerül.

• A program nagy nyilvánossága miatt kevésbé lehet számítani a felelősség áthárítására a támogatók részéről.

l.1. Ágazati prioritások:

• az idegenforgalom és turizmus fejlesztése,
• a agrárgazdasági vertikum modernizációja,
• feldolgozó-ipari ágazatok fejlesztése,
• (környezetvédelmi szempont érvényesítése valamennyi program végrehajtása során).

1.2. Az üzleti szektor fejlesztése érdekében szükséges

• az információs szolgáltatás és az egyéb üzleti szolgáltatások fejlesztése,
• a kis- és középvállalkozások segítése,
• a vállalkozások növekedési feltételeinek javítása,
• a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése,
• külső befektetők vonzása,
• a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése.

1.3. A versenyképesség növelése érdekében szükséges

• új technológiák bevezetése,
• piacképes termékszerkezet kialakítása.

1.4. A társadalmi-gazdasági kohézió megteremtése

• az alapvető munka és életfeltételek javításával,
• a gazdasági és társadalmi szereplők közötti kooperáció javításával,
• a szolidaritás erősítésével.

1.5. A munkaerő fejlesztése oly módon, hogy

• szakképzettsége megfeleljen az üzleti igényeknek,
• képes legyen az új technológia hatékony használatára,
• minél nagyobb hozzáadott értéket állítson elő,
• együttműködjön az új szemléletű menedzsmenttel.

• a megye megközelíthetőségének, külső kapcsolatrendszerének fejlesztése,
• a meglévő, illetve létrehozott értékek védelme.

A fejlesztési prioritások a célok megvalósításának a folyamatában konkrét projektekben jelennek meg.

A PHARE Kísérleti Programban (PAF) szerzett tapasztalataink alapján előnyösnek mutatkozik a projektek kétlépcsős válogatása. Először a kis létszámú és független szakértőkből álló bizottság pontozásos rendszerben kiválogatja azokat a projekteket, amelyek leginkább megfelelnek a követelményeknek. (A proojekteknek nem kötelező összhangban lenni a prioritásokkal, de a megfelelés az elbírálásnál előnyt jelent.) Ezt követően a Megyei Fejlesztési Tanács Kuratóriuma dönt a projektek végső sorrendjéről.

Ennek megfelelően a kiválasztási kritériumok:

• összhang a fejlesztési prioritásokkal,

• a projekt gazdasági, szociális hatásai a régióban (kibocsátás, munkahelyek száma, piaci igények, stb.),

• a kért támogatás szerepe a projekt közös finanszírozásában,

• a projekt megvalósításában résztvevő felek együttműködése,

• innovációs tartalom,

• a projekt kidolgozottsága (a támogatás indokoltsága, mérhetőség, szakértők bevonása, további partnerek bevonása, összhang más projektekkel, önfenntartó képesség),

• a költségvetés realitása (önfinanszírozás, költséghatékonyság, befektetés és hozam aránya, stb.),

• a pályázók eddigi tevékenységének referenciái (hitelesség, szakember ellátottság, hírnév, stb.).

A program a távlati célrendszerhez és stratégiához illeszkedően a rövid- és középtávú időszakra veszi számba azokat az intézkedéseket, melyek megvalósulása eredményeként létrejönnek a piacgazdaságnak megfelelő fejlődés alapfeltételei.

• a térségfejlesztés több különböző területét érintő műveletek összefüggő sorozatából áll,
• a program egyes alprogramjainak, illetőleg komponenseinek keretében tervezett műveletek támogatják és erősítik egymást,
• a megvalósítás szükségessé teszi egyrészt a Kormány, az EU-PHARE, a Megyei Fejlesztési Tanács, másrészt a helyi önkormányzatok, a szellemi szféra, a pénzintézetek és a privát szektor részvételét és együttműködését.

1. Vállalkozási tanácsadás, üzleti szolgáltatások fejlesztése
1. Vállalkozások tőkeellátása
1. A vállalkozói infrastruktúra fejlesztése
1. A gazdaságfejlesztés integrált kistérségi rendszerének kialakítása
1. A makrogazdasági feltételrendszer befolyásolása
1. Képzés
1. Intézkedések speciális csoportok részére
1. A gazdaságfejlesztés fizikai feltételrendszere

• a nagyipar leépülése következtében kialakult válsághelyzet kezelését,

• a szerkezet-átalakítás beindítását,

• az elmaradott térségek fejlesztését.

A régió adottságaiból ill. erősségeiből kiindulva a vállalkozói kezdeményezések támogatásánál célszerű előtérbe helyezni a

• idegenforgalom és turizmus fejlesztését,

• az agrárgazdasági vertikum modernizációját,

• a feldolgozó-ipari ágazatok fejlesztését,

• a kis és közepes vállalkozások számának növelését, ill. piacképességük javítását.

A célrendszer és a stratégia megvalósításához a későbbiekben ágazati és területi kutatások szükségesek.

• Olyan vállalkozások támogatása, melyek elsősorban a leépülő ágazatokból felszabaduló nagyszámú munkaerő részére biztosíthatnak új munkahelyeket.
• A vállalkozások megerősődését és fejlődését elősegítő szolgáltatói háttér kiépítése.

• mintegy 600 -kisvállalkozó komplex tanácsadása és információkkal való ellátása,
• marketing adatbázis,
• integrált információs rendszer,
• megyei PR stratégia,
• marketing tanácsadási kapacitás,
• népszerűsítő kiadványok, rendezvények,

• A többségében állami tulajdonú vállalatok átvilágítása.

Ezen tevékenységek megszüntetése egyúttal - tovagyűrűző hatása miatt - beláthatatlan következményekkel járna a megye gazdasági életében. Ennek elkerülése érdekében az állami tulajdonosi jogosítványokat gyakorló szervezeteknek komoly döntéseket kell hozni.

A döntések szakmai megalapozásának érdekében szükséges a vállalatok tevékenységének komplex átvilágítása. Ennek elősegítésére a PHARE üzleti tanácsadókat küld a B.A.Z. Megyei Fejlesztési Tanácshoz. A tanácsadók javaslatot fognak tenni a vállalatok konkrét igényeihez igazodó támogatási csomagtervekre és segítik az üzleti tervek gyors kidolgozását.

A művelet keretében lehetőséget kell teremteni arra is, hogy a helyi szakemberek is elsajátítsák ezeket az ismereteket és tapasztalatokat. Az ily módon felkészített tanácsadók részt vesznek az integrált program végrehajtásában, a későbbiek során pedig önállóan is segítséget nyújthatnak az arra rászoruló kisebb-nagyobb vállalatoknak. A tanácsadók szorosan együttműködnek a megyében dolgozó reorganizációs kormánybiztossal.

A megyében működik - a PHARE kis- és középvállalkozási program támogatásával - a B.A.Z. Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ, mely a tevékenységének fejlesztésével, mozgásterének kibővítésével alkalmas a művelet szervezésére. A jövőben a vállalkozói tanácsadás tekintetében jelentős szerepet kapnak a megalakult kamarai szervezetek.

Jelenleg nincsenek pontos információk a megye adottságairól, a tőke, a föld, a munkaerő összetételéről, nem ismertek a megye belső piacának mennyiségi, minőségi jellemzői, nincsenek összegyűjtve és igényesen prezentálva a befektetési lehetőségek, hiányosak az aktuális információk a külpiacokon érvényes kereskedelmi-jogi szabályokról, hiányoznak a szakmailag megalapozott elemzések, programok, melyek segítenék az üzleti, termékpiaci találkozási pontok létrejöttét.

Az informatikában hiányzik a megyei koordináció, a területi rendszer-szemlélet és a nemzetközi kapcsolat.

A PHARE Kísérleti Program támogatásával ez évben elkészül a megyei termékpiaci stratégia. Ezt követően el kell indítani a nemzetközi gazdasági együttműködési lehetőségeket megalapozó marketing kutatást, és a gyakorlati marketing munkát.

Ezzel párhuzamosan 1995-ben el kell készíteni a fejlesztési stratégiának megfelelő meglévő és kifejlesztendő adatbázis rendszerek felmérésén alapulva a megyei integrált információs rendszer megvalósíthatósági tanulmányát a PHARE Kísérleti Program Alap pénzügyi támogatásával, amely alapul szolgál a külföldi és belföldi befektetők széleskörű tájékoztatását biztosító rendszer létrehozásához.

A tennivalók elvégzésére a Megyei Fejlesztési Tanács a termékpiaci stratégia vonatkozásában a Miskolci Egyetemet, az információs rendszer vonatkozásában a B.-A.-Z. megyei Kereskedelmi és Iparkamarát és mindkettőhöz kapcsolódóan a Megei Fejlesztési Ügynökséget kéri fel.

Ezért a lakosságra, befektetőkre, szakmai csoportokra, külföldiekre, érdeklődőkre, mint alapvető célcsoportokra koncentrálva ki kell dolgozni egy hatékony megyei PR stratégiát. Ezzel párhuzamosan el kell kezdeni a megyei népszerűsítő kiadványok elkészítését, a folyamatos médiamunkát, valamint a hazai és külföldi rendezvényeken való részvétel koordinálását, a helyi rendezvények fokozottabb népszerűsítését. Ezt a feladatot a Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Megyei Fejlesztési Ügynökség végzi.

A rendezvények szervezését, illetve az azokon való részvétel ösztönzését a Gazdaságfejlesztési Alap pályázati lehetőségeinek felhasználásával lehet támogatni, évente kb. 10 MFt nagyságrenddel /részvétel külföldi rendezvényeken 5 MFt, részvétel belföldi rendezvényeken 5 MFt/.

Ezenkívül az események megrendezését 130 eECU (20MFT) PHARE forrás, valamint 70 Mft saját forrás biztosítja.

• vállalkozás mikrohitelezése,
• 500-1000 kis- és közepes vállalkozás hitelellátása.

• Fejlesztési tőke bevonása a Rákóczi Bank tőkéjének emelésével

Jelenleg komoly gondokat okoz a hitelezésnél a kereskedelmi banki elvárások, illetve a tőkét felvenni szándékozó jövedelemtermelő képessége közötti aszinkronitás. Ez különösen megmutatkozik a kis- és középvállalkozásoknál, a reorganizációra szoruló cégeknél, valamint az önkormányzatok fejlesztésénél. Ennek a helyzetnek a feloldására a Megyei Fejlesztési Tanács többirányú intézkedést kezdeményez.

Jelenleg az alapokból forrásokhoz az általánosan érvényes pályázati feltételek szerint lehet hozzájutni. A Megyei Fejlesztési Tanács véleményezése alapján elsőbbséget kell biztosítani l995-ben a megyei fejlesztési programban szereplő konkrét, a piacgazdaság feltételrendszerét javító fejlesztési törekvéseknek (reorganizációs tanácsadás, ipari park, inkubátorház), másrészt azoknak a vállalkozói beruházásoknak, amelyek a megyei fejlesztési stratégiában megjelölt fő irányokban hozzájárulnak a szerkezetváltáshoz, illetve a munkahelyteremtéshez.

A Megyei Fejlesztési Tanács a jövőre vonatkozóan szükségesnek tartja a programban foglalt feladatok végrehajtása érdekében

• évente az alapokból hasonló nagyságrendű források biztosítását,
• a döntési jogkör decentralizálását,
• a kritériumrendszer mozgásterének bővítését,
• továbbá a decentralizált alapok helyi kezelését.

A Megyei Fejlesztési Tanács ezenkívül javasolja a kormányzati szervek részére, hogy közösen tegyük vizsgálat tárgyává a befektetési társaság létrehozásának és egy befektetési garanciaalap megteremtésének lehetőségét.

• Mikrohitelezés kezdő vállalkozásoknak

• Kistérségi Fejlesztési Alap

Az alap a megyében létrejött vagy létrejövő, településközi együttműködést elősegítő társulások és szövetségek számára biztosít támogatást.

Az alap felett a Megyei Fejlesztési Tanács rendelkezik. Kezelését a Megyei Fejlesztési Ügynökség látja el, mely egyúttal információt és tanácsadást nyújt olyan csoportok számára, akik kistérségi programokat, projekteket kívánnak kidolgozni.

• Befektetés ösztönzés - speciális kedvezmények

Ez az ösztönzés vissza nem térítendő támogatás formájában történjék, melyet a befektetők a termelő szférába történő, munkahelyteremtő beruházáshoz kapnak. Az alap kezelése áttekinthető és felhasználó-barát módon történjék. Javasoljuk, hogy ez a speciális alap a már meglévő kormányzati alapoktól függetlenül, és egyszerűsített jóváhagyási feltételek mellett működjék."

A Fejlesztési Tanács véleménye szerint e speciális kedvezmények érvényesí-tése szükséges

• ipari leépülő körzetekben,
• a gazdaságilag elmaradott térségekben,
• új típusú beruházásokat (pl. ipari park) megvalósító befektetések esetében.

A kedvezmények odaítélésénél prioritást élvezzenek az agrárgazdaság modernizációját, az idegenforgalom fejlesztését szolgáló, valamint a korszerű technológiát biztosító ipari befektetések.

• inkubátorház
• az ipari parkokban 5-6000 új munkahely.

A miskolci ipari park az elkészült megvalósíthatósági tanulmány alapján Miskolctól 10 km-re elterülő, 70 ha-os területen épülne fel ún. zöldmezős beruházásként. Jelenleg a terület kiajánlása, a befektetők felmérése, a leendő társulási forma kiválasztása folyik. A befektetői pozitív válaszok beérkezése után létre kell hozni az ipari parkot megvalósító gazdasági társaságot, és ezután kezdődhet meg a műszaki tervezési munka, majd l996-tól a közművesítés. Valamennyi munkaszakasz végén meghatározó döntéseket kell hozni a folytatás módját és forrásait illetően.

Az ózdi ipari park intézkedési tervet is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmánya 1995. augusztusában készül el. Ózdon a törzsgyár területén a rendelkezésre álló infrastruktúra korszerűsítésével, az épület- és eszközvagyon megmaradó részének átépítésével, valamint a rekultivált területen további épületek megépítésével, 50 ha-os területen egy példaértékűnek tekinthető ipari park kerül kialakításra. A megvalósítás itt is szakaszos döntést igényel, ennek előkészítésére megalakult az Ózdi Iparipark Kft. Végkifejletében a jelenleg működő vállalkozásokkal együtt mintegy 4-4500 embernek adna munkahelyet, megszüntetve a város nehézipari monokulturális jellegét.

Mindkét ipari park megvalósíthatósági vizsgálatai most folynak, ezért a várható költségekre, azok forrásmegoszlására részletes adatok nem állnak rendelkezésre. Azok - a szakaszos döntési rendszer keretében - folyamatosan alakulnak ki.

• Vállalkozói parkok létesítésének vizsgálata

(A megvalósításra – a szakaszos döntés érdekében – később lehet állást foglalni).

• Inkubátorhálózat

• Logisztikai központ

• Kisléptékű infrastruktúra

• kiegyenlített fejlődési folyamat indul be a megye különböző kistérségeiben, ű
• csökken az elmaradott térségek aránya.

A művelet célja a területfejlesztés további decentralizációja és a kistérségi együttműködés erősítése.

A Megyei Fejlesztési Tanács l995. II. felében pályázatot ír ki a meglévő kistérségi gazdaságfejlesztő irodák indokolt továbbfejlesztésére, ill. új irodák létrehozására.

a megyei fejlesztési stratégiában megfogalmazott programok megvalósítása érdekében feltétlenül szükséges a jogi és pénzügyi szabályzók módosítása, illetve a megye gazdasági struktúrájának átalakításához új szabályzók megalkotása.

- az integrált megyei fejlesztési forrás létrejötte,

- a bevonható hazai és külföldi tőke aránya a megyében is eléri az országos átlagot,

- a gazdaság élénkülése,

- a humán feltételek javulása.

• Egyes állami alapok decentralizálásának jogi szabályozása

A fejlesztések jelenlegi finanszírozási rendszere országosan egységes elvek alapján juttatja kiegészítő forrásokhoz a gazdaság szereplőit. A megye jelenlegi krízishelyzetének megoldására nem alkalmasak a szokásos módszerek, ezért mindenképpen szükség van egyes állami alapok decentralizálásának jogi szabályozására, annak érdekében, hogy az egyes alapok által biztosított források a legegyszerűbb döntési és pénzkihelyezési mechanizmuson keresztül jussanak el a programok megvalósítóihoz.

A Fejlesztési Tanács javasolja a Kormánynak, hogy:

• A térségi befektetések preferencia-rendszerének kidolgozása

A gazdasági szerkezet-átalakításhoz szükséges bizonyos befektetések esetében a kedvezményezettség biztosítása, pl. társasági adókedvezmény, gyorsított amortizáció formájában.

• A Foglalkoztatási Törvény módosítása

• A falugondnoki rendszer cél-, és normatív támogatási rendszerbe való beépítése

A megyében jól működő és bevált falugondnoki hálózat továbbfejlesztésének biztosításához szükséges a létrehozás költségeinek beépítése a céltámogatási rendszerbe, valamint a működtetés költségeinek beépítése a normatív támogatási rendszerbe.

• Önkormányzati beruházások kezelése

A Megyei Fejlesztési Tanács javasolja a Kormánynak, hogy fordítson megkülönböztetett figyelmet a forráshiányossá vált, folyamatban lévő önkormányzati beruházások (pl. gázfejlesztési programok) pénzügyi problémáinak megoldására.

• Különleges gazdasági övezet létrehozása

Szlovákia, Ukrajna és Magyarország vonatkozásában a záhonyi övezet kibővítéseként célszerűnek tartjuk Szabad Kereskedelmi Övezet kialakítását a hármas határ mentén. A program a Kárpátok Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség terveinek is fontos eleme, melyre már elkészült egy tanulmányterv.

• Munkahelyteremtő nagyberuházások

- az oktatási struktúra és a gazdasági élet változásainak összehangolása,

- európai színvonalú oktatás,

• Humán stratégia

A műveletnek a megváltozott helyzethez való folyamatos pozitív alkalmazkodásra és a gazdaságfejlesztés emberi, vezetési követelményeire kell koncentrálnia. A műveletnek elsősorban középtávra szóló intézkedéseket, módszereket, szervezeti és együttműködési formákat, valamint képzési tartalmakat kell meghatároznia mind az iskola, mind a tanfolyami rendszerű képzést illetően.

A feladatot a Megyei Fejlesztési Tanács irányításával, az érintett gazdasági és képzési szféra bevonásával a Miskolci Egyetem elvégezheti.

• Vezetőképzés

A művelet eredményeként a külföldiek által kiképzett helyi szakemberek egy olyan csoportja jön létre, akik képesek lesznek üzleti tanácsadókat képezni és tanácsadói szolgáltatást nyújtani a megyén belüli munkahelyteremtésben fontos szerepet játszó helyi üzletemberek számára.

• Pénzügyi szakemberek képzése

- a kistérségek további leszakadása megállítható,

• Állásközvetítés és tanácsadás

A megoldások között szerepelni fog az acéliparon kívül történő foglalkoztatás, a magánvállalkozás, valamint a továbbképzés.

• Az acélipari dolgozók képzése, átképzése

Mindez a kihelyezési tanácsadók és az egyének személyes kapcsolatán keresztül és ennek alapján az optimális megoldás kiválasztásával történik. A képzést az ÉRÁK végzi.

• Felzárkóztató képzés

A művelet végrehajtása a Megyei Munkaügyi Központ feladata.

• Támogatott foglalkoztatás

A Megyei Fejlesztési Tanács ugyancsak javasolja a tartósan munka nélkül lévő, a munkaerőpiac perifériájára szorult személyek tömeges foglalkoztatása érdekében az ún. "állami közmunka-foglalkoztatás" bevezetésének vizsgálatát. A közmunka programok elsősorban az állami megrendelésekhez, a környezet- és táj rehabilitációs feladatokhoz, a jelentősebb volumenű erdőtelepítési és infrastruktúra fejlesztési feladatokhoz kapcsolhatók.

• Családsegítés

Ennek érdekében meg kell teremteni a családsegítés megyét átfogó intézményrendszerét. Egy ilyen széleskörű, a helyi lakosság igényeihez rugalmasan alkalmazkodni képes, felkészült szakemberekkel működő szolgáltatás tud releváns válaszokat adni a megye két halmozottan hátrányos helyzetű rétegének (a cigányságnak és a munkanélkülieknek) akut szociális problémáira.

• Falugondnoki rendszer

A Megyei Fejlesztési Tanács ennek érdekében javasolja a népjóléti tárcának, hogy vizsgálja meg a létrehozás költségeinek beépítését a céltámogatási rendszerbe, a működtetés költségeit pedig a normatív támogatási rendszerbe. Gondoskodni kell a falugondnokok folyamatos képzéséről, ill. mindezekkel összefüggésben a rendszer jogszabályi hátterének megteremtéséről.

- a gazdasági folyamatok élénkülése,

• kb. 500 környezet-rehabilitációs projekt megvalósítása közel 200 településen,

- 3-4 városi és 10 kistérségi hulladéklerakó létesítése.

• Állami infrastruktúra

Az észak-kelet-magyarországi térség hátrányos helyzetének javítása, a gazdaság élénkítésének, a külföldi tőke vonzásának alapfeltétele az M3-as autópálya építésének mielőbbi indítása. Ez első lépésként foglalja magába a pálya B.A.Z. és Heves megyei részének megvalósítását, amelyet konkrét forgalomszámlálási adatok indokolnak. Mind az autópálya-építés, mind a működtetés munkahelyvonzattal bír, továbbá a nyomvonal mentén kiegészítő beruházásokat indukál.

A vasúti közlekedés sok tennivalója terén legfontosabb Ózd megközelítésének javítása, a Putnoktól félbehagyott vonalkorszerűsítés folytatása. Fontos a Mezőkövesd-Miskolc vasútvonal 1998-ig történő pályarekonstrukciója és a Mezőzombor-Sátoraljaújhely vasútvonal villamosítása is.

A térség nem rendelkezik kereskedelmi repülőtérrel, annak ellenére, hogy itt található a nagy kapacitású - használaton kívüli - mezőkövesdi repülőtér. A Megyei Fejlesztési Tanács javasolja és kéri az objektum forgalmi, műszaki és pénzügyi használhatósági vizsgálatának elvégzését.

A megye jelentős területe árvízveszélynek kitett. Az I. rendű árvízvédelmi főműből 220 km fejlesztésre szorul. Ebből 86 km középtávú fejlesztés. A belvízvédelmi létesítmények fejlesztése mellett a hegy- és dombvidéki vízrendezés legszükségesebb rekonstrukciós munkáit is el kell végezni.

• Önkormányzati infrastruktúra

A veszélyeztetett vízkészletek védelméül a nagyobb települések csatornázásáról mielőbb gondoskodni kell, mert az eddig kiépített rendszerek veszélybe kerülnek.

A Miskolc Keleti vízbázis a tiszai vízrendszer legnagyobb hazai ivóvízbázisa. A védőidomon lévő 11 település csatornázására a tervek elkészültek, megvalósításáról 1998-ig gondoskodni kell. Ezenkívül indokolt lenne a Bükki karszt, a Lázbérci vízgyűjtő, a Boldva völgy és a Nyögő patak vízgyűjtőjén elhelyezkedő, valamint a Nagycsécs - Tiszaújváros közötti települések csatornázása és szennyvíztisztítása előkészítésének érdekében a vízjogi engedélyhez szükséges tervek elkészítése.

• Környezetvédelem

A művelethez közel 200 település, illetve foglalkoztatási társaság csatlakozott, és így mintegy 4000 munkavállaló átlagosan 7 havi környezetvédelmi munkája biztosítható.

A kommunális hulladéktermelés fokozatosan nő, amivel a hulladékkezelés nem tart lépést. Ezért prioritást igényel kistérségi (körzeti) hulladéklerakók létesítése, illetve az illegális lerakók felszámolása. 1998-ig 3-4 városi és mintegy 10 kistérségi hulladéklerakó megvalósítása indokolt.

Országos szinten indokoltnak tartja a Megyei Fejlesztési Tanács megvizsgálni az épített környezet védelmének beépítését a támogatási rendszerbe, és ezzel ösztönözni mind az önkormányzatokat, mind a lakosságot a védett épületek megóvására, megújítására.

A Megyei Fejlesztési Tanács javasolja ennek a programnak a középtávon való folytatását évente mintegy 300 millió Ft-os állami forrással.

• Idegenforgalom, turisztika

A természeti, kulturális és épített környezet meglévő adottságainak fejlesztése és megfelelő hasznosítása érdekében idegenforgalmi programok, projektek készítése és a megvalósítás támogatása szükséges.

A program integrált jellegét mind a megvalósításban résztvevő partnerek együttműködésének, mind a finanszírozásban történő közös részvételnek biztosítani kell.

A fejlesztések jelenlegi hazai finanszírozási rendszere országosan egységes elvek (kritériumrendszer) alapján juttatja kiegészítő forrásokhoz a gazdaság szereplőit.

Látható, hogy ez a módszer a krízishelyzet megoldására alkalmatlan, sőt konzerválja a válságállapotot. Ezért feltétlenül szükséges a finanszírozási rendszerben is eltérni az általános gyakorlattól.

A Megyei Fejlesztési Tanács a PHARE követelmények ismeretében javasolja, hogy a magyar Kormány és a PHARE kísérleti jelleggel hozzon létre az integrált program finanszírozására egy elkülönített forrást. A felhasználás során helyi kritériumrendszert kell felállítani, mely biztosítja a programban megfogalmazott prioritások érvényesülését. A döntést a Megyei Fejlesztési Tanács kompetenciájába kell adni, mely növeli a helyi szervek felelősségét és biztosítja a megyei integrált program következetes megvalósítását.

Az integrált programhoz kapcsolódnak olyan területek, melyeket a PHARE program nem támogat, pl. az infrastruktúra fejlesztés, ill. a reorganizációs műveletek. Ezekben komoly, rendkívül forrásigényes döntéseket kell hozni az államnak, elsősorban tulajdonosi funkciójából adódóan. Ezen programok megvalósítását, ill. finanszírozását mindenképpen külön kell választani, és egyedi kormányzati döntésekkel kell megoldani.

A Megyei Fejlesztési Tanács, a Kuratórium és a Megyei Fejlesztési Ügynökség jelentik a program végrehajtásának már meglévő alapintézményeit. Munkájukat a program végrehajtása során egy Monitoring Bizottság és öt Alprogram Bizottság segíti.

• megfigyelési és értékelési módszerek kidolgozása,
• a program végrehajtásának értékelése,
• beszámoló a Fejlesztési Tanácsnak,
• javaslatok az esetleges problémák kezelésére,
• kapcsolattartás a PHARE-ral és a Magyar Kormánnyal.

• a Megyei Fejlesztési Tanács elnöke,
• a Kormány felelős képviselője,
• a PHARE delegáció vezetője
• a PHARE Iroda vezetője,
• a Megyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója.

• az alprogramban kitűzött célok megvalósulásának folyamatos figyelemmel kísérése,

• negyedévenként jelentés az adott alprogram teljesítésének helyzetéről a Megyei Fejlesztési Tanácsnak

• kapcsolattartás a Monitoring Bizottsággal,

• az alprogram körébe tartozó akciók, projektek koordinálása.

• a Megyei Fejlesztési Tanács felkérése

• a Kormány által delegálva

1. Az értékelés célja

• A program hatásainak megismerése.
• Együttműködés a célcsoportokkal, a változó igényekhez igazodó módosítások elvégzése.
• A célok és a partnerszervezetek iránti elkötelezettség megújítása.

• már a tervezési időszakban jelezni kell az adott alprogramra vonatkozó monitoring és értékelési szempontokat,
• a konkrét projektekre el kell készíteni egy specifikus monitoring táblát, amelynek feltétlenül tartalmaznia kell az alábbiakat:
• mennyiségi és minőségi elvárások (célcsoportokra, térségekre külön),
• értékelések és jelentések gyakorisága,
• vizsgálati pontok a fejlesztési stratégiával való összefüggéseket illetően,

esetleges problémák és szükséges lépések a problémák kiküszöbölésére.

• Az alprogram értékelést végzők jelentést készítenek a Megyei fejlesztési Tanács részére.
• Az esetleges programmódosításokat valamennyi érdekelttel előzetesen egyeztetni szükséges.
• Komplex kiértékelés az alprogram befejeztével valamennyi érdekelt szervezet részvételével.

1. Vállalkozói tanácsadás, üzleti szolgáltatás

 

Megnevezés	Forrás	1995.	1996-98.	Összesen	Megjegyzés
		millió forintban			ECU-ben (l ECU=150 Ft)
- átvilágítás	Állami (Á)	-	20	20	Gazd.fejl.alap (G.f.a.)
	PHARE (P)	-	52	52	350 eECU
	Összes:	-	72	72
	Generált saját (GS)	-	28	28
	Mindösszes:		100	100
- tanácsadás	Á	-	-	-
	P	-	100	100	670 eECU
	Összes:	-	100	100
	GS	-	10	10
	Mindösszes:		110	110
- marketing,	Á	-	-	-
informatika	P	27 (PAF)	60 (400 eECU)	87
	Összes:	27	60	87
	GS	5	15	20
	Mindösszes:	32	75	107
- tájékoztatás	Á	10	30	40	Gfa
	P	10 (PAF)	50 (330 eECU)	60
	Összes:	20	80	100
	GS	30	70	100
	Mindösszes:	50	150	200
1. Összesen:	Á	10	50	60
	P	37	262	299	1.280 eECU
	Összes:	47	312	359
	GS	35	123	158
	Mindösszes:	82	435	517

2. Tőkeellátás