Az Igazgatóság területi információs rendszerben (TeIR-ben) betöltött szerepérõl állást foglalni csak a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggõ adatátviteli, adatszolgáltatási rendszer mûködtetésének ismeretében lehetséges, melynek kialakítása most van folyamatban. Ezért a témával kapcsolatosan csak észrevételeinket és nem általánosítható egyéni véleményünket, elképzeléseinket tudjuk megfogalmazni a teljesség igénye nélkül.

Egy jól mûködõ területi információs rendszer elképzelhetetlen szakmailag magas színvonalú területi statisztika nélkül, mely módszereket, adatokat biztosít a gazdaság és a társadalom mindenkori térbeli állapotának statisztikai vizsgálatához. Ezért úgy gondoljuk, hogy mielõtt a részletekbe bocsátkoznánk, feltétlenül szólni kell néhány szót a területi statisztika általános állapotáról.

A területi statisztika helyzete

A területi statisztika állapota és helyzete a mindenkori területi információs igények alakulásától és a szakstatisztikák, a statisztikai rendszer egészének fejlettségétõl függ. A rendszerváltozás elõtt a megyei tanácsoknak fontos szerepük volt a területi tervezésben és az anyagi eszközök településenkénti elosztásában. Tájékoztatásuk egyik fontos feladata volt a megyei igazgatóságoknak.

Az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény hatályba lépését követõen - a megyei koordináló szerepkör hiánya miatt - a területi statisztika is teret vesztett. Ezzel párhuzamosan a piacgazdaságra történõ átállás, a gazdasági szervezetek számának ugrásszerû növekedése -a teljes körû megfigyelések helyett a mintavételes eljárásokra történõ átállások miatt- a régi statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások elavulása, a jogi háttér hiányossága és a pénzügyi források szûkössége a statisztikában is válsághelyzetet okozott, mely problémák a területi statisztikában halmozottan jelentkeztek. Nõtt az országos és a területi információk mennyisége és minõsége közötti olló.

A KSH-ban az Európai Unió statisztikai szervezetével, az Eurostattal 1992-ben megkötött együttmûködési szerzõdéssel egyidõben jelentõsen felgyorsultak a fejlesztések, és összességében a magyar statisztikai rendszerrõl jelenleg elmondható, hogy 70-80 %-ában harmonizál az Európai Unió elõírásaival. A területi statisztika szempontjából kiemelt helyen kell megemlíteni az Eurostat területi statisztikai osztályozási rendszerének (NUTS) - a hazai sajátosságok figyelembevételével történõ - átvételét, valamint a területfejlesztésrõl és a területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvényt, melyben nevesítve szerepel a KSH és annak megyei igazgatóságai, miszerint más területi adatgyûjtõ szervezetekkel együttmûködve részt vesznek a területi információs rendszer kialakításában és mûködtetésében .

A KSH Borsod-A.-Z. Megyei Igazgatóság szerepe a területi információs rendszerben

A területfejlesztési törvényben és a területi információrendszerrõl szóló kormányrendeletben megfogalmazottak csak az igazgatósági szerepkör jogi keretét rögzítik, az elvi és gyakorlati megvalósítás többféle alternatívában is elképzelhetõ. De ezek mindegyikének alapvetõen összhangban kell állnia a KSH központi és területi (igazgatósági) szervezeti egységeinek feladatait és hatáskörét szabályozó, a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvénnyel és az annak végrehajtására kiadott 170/1993. (XII.3.) Korm. rendelettel. Bár az igazgatóságoknak, mint dekoncentrált szervezeteknek saját döntési jogosítványuk is van - különösen az elõírt feladatok végrehajtását illetõen - összességében mégis a központilag egyeztetett és meghatározott munkaterv alapján kell tevékenységüket folytatni. Ezen igazgatósági feladatkörök közé a következõk tartoznak:

- illetékességi területükön a gazdasági-társadalmi jelenségek rendszeres megfigyelése, adatgyûjtések, összeírások lebonyolítása, a begyûjtött adatok felülvizsgálata, feldolgozása, tárolása és az adatszolgáltatók statisztikai tevékenységének ellenõrzése;

- illetékességi területükön adatszolgáltatás, statisztikai tájékoztatás végzése;

- közremûködés a statisztikai adatgyûjtési rendszer, a statisztikai módszertanok fejlesztésében;

- adatvédelem biztosítása, a helyi számítógéprendszer mûködtetése, informatikai feladatok végzése.

Mint ahogy a területi statisztika fejlesztése sem képzelhetõ el az országos szakstatisztikák - és azok összehangolt - fejlesztése nélkül, ugyanúgy a területi információs rendszer két szintje - az országos és a megyei - sem valósítható meg egymástól függetlenül, hiszen azoknak horizontálisan és vertikálisan is kompatibilisnek kell lenni egymással. Véleményünk szerint a KSH területi szervezeteinek feladata a TeIR mûködtetésével, az adatok körével, az adatátvétel és annak átadása terén csak tartalmi és technikai szempontból összehangolt, egységes formában képzelhetõ el. Ezt a célt fogalmazza meg - nem csökkentve a megyék önállóságát - a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer mûködtetésének egyes feltételeirõl szóló 2173/1997. (VI.26.) sz. Kormányhatározat is. Az elmondottak alapján látható, hogy amikor az Igazgatóság szerepét próbáljuk meghatározni a területi információs rendszerben, nem hagyhatjuk figyelmen kivül azokat az egységes fejlesztési elképzeléseket a területi szervek mûködését illetõen, amelyek még csak körvonalaiban ismertek. Az egységes és integrált területi információs rendszer fizikai létrehozása nem a KSH feladata. Ezzel szemben a TeIR adattartalmának és annak technikai hátterét képezõ adatbázisnak a fejlesztése, mûködtetése és karbantartása a Hivatal tevékeny közremûködése nélkül elképzelhetetlennek látszik. Anélkül, hogy az információs rendszerek kifejlesztésével és annak üzemeltetési problémáival foglalkoznánk, célszerûnek tartanánk ha minimálisan az adatáramlás, az adatcsere és az adatmodell szintjén központi egységes szabályozás valósulna meg.

a/. Az információrendszer adattartalma

A területi információs rendszerrõl szóló 112/1997. (VI.27.) sz. Korm. rendelet melléklete felsorolja a rendszer adattartalmát. Ezzel kapcsolatosan folyik a jelenlegi adatgyûjtési rendszer felülvizsgálata, és annak eldöntése, hogy a hiányzó adatok közül melyeket lehet más statisztikákból, vagy nem statisztikai célú nyilvántartásokból átvenni, és azokat a rendelet értelmében beépíteni az Országos Statisztikai Adatgyûjtési Program (OSAP) mellékletébe. A Kormány a 194/1997.(XI.4.) sz. rendeletében jóváhagyta az 1998. évi OSAP-ot mely 456 adatgyûjtést tartalmaz, melybõl 167-et a KSH hajt végre. Az OSAP a TeIR szempontjából szükséges adatátvételek és adatátadások rendjét még nem tartalmazza, mivel az adatigények pontos megfogalmazása, egyeztetése még nem fejezõdött be, így ezek csak a jogszabály módosításával egészülnek ki.

Az Igazgatóságon végzett statisztikai termelési folyamat középpontjában az adatgyûjtések szervezése, feldolgozása áll, melynek alapvetõ célja, hogy megbízhatóan és gyorsan biztosítson adatokat az adatbázisrendszer és a tájékoztatás különbözõ szintjeinek.

b/. Az információrendszer technikai háttere

A KSH-ban a statisztikai információrendszer mûködését technikai oldalról kétféle - termelési és tájékoztatási típusú - adatbázis támogatja. A termelési adatbázis a Hivatalon belüli felhasználók /statisztikusok és informatikusok / munkáját segíti, és az adatokat elemi szinten tárolja. Ezek közé tartozik az 1975-tõl létezõ Településstatisztikai Adatbázisrendszer (T-STAR), amely évenként és településenként mintegy 350 alapadatot tartalmaz.

A tájékoztatási és elemzési adatbázis elsõsorban a Hivatalon kivüli felhasználók adatigényeit elégíti ki, lefedve a statisztika összes fontos témakörét, függetlenül az adatok forrásától. Közérdekû és nyilvános adatokat tartalmaz, vagyis az adatok olyan aggregáltsági szinten jelennek meg, amely megfelel az adatvédelmi elõírásoknak. Ilyen adatbázis az 1990-tõl mûködõ STADAT, mellyel kezdetét vette a KSH elektronikus tájékoztatása. A Hivatal számítógépes fejlesztését követõen 1996-ban a STADAT megjelent az Interneten, ahol az információk egy részéhez térítés nélkül, illetve annak ellenében lehet hozzájutni. /A KSH web szerverének címe: http:/www.ksh.hu. - lekérdezés Netscape 3.0 keresõprogrammal /

A kétszintû területi információs rendszer adatbázisainak tulajdonképpen többszintû /országos, regionális, megyei, kistérségi és települési/ igényeket kell kielégítenie. Ezért a tájékoztatási-elemzési típusú megyei-regionális adatbázist úgy kell kialakítani, hogy az tartalmazza települési részletezettséggel mindazokat az adatokat amelyeket a T-STAR tárol és egyedi adatvédelmet nem sért, valamint ezek megyei, /statisztikai- tervezési/ regionális és kistérségi aggregátumait - lekérdezési lehetõségeit - és azokat az adatokat amelyek a megyénél és a régiónál kisebb részletezettséggel nem állnak rendelkezésre. Ez az adatbázis egyaránt alkalmas lesz a TeIR és az Eurostat igényeit is kielégíteni, és kapcsolatot biztosít az Eurostat REGIO adatbázisával.

Megkezdõdött a központban és a megyei igazgatóságokon a térinformatikai alapon szervezett területi információs rendszer mûködéséhez szükséges feltételek megteremtése is, és kapcsolódás biztosítása a GISCO rendszerhez.

Mindezek mellett az igazgatóság tájékoztatási struktúrájának a gerincét továbbra is az idõközben egyre változó tartalmú és terjedelmû negyedéves jelentések, a megyei évkönyvek és a tematikus eseti tájékoztatók (témajelentések és adatközlések) képviselik. Az utóbbi idõben ezekben a kiadványokban is megjelentek a regionális és kistérségi adatok. Tájékoztatási munkánkra, összhangban a nemzetközi normákkal jellemzõ az objektivitás, a szakmai-politikai semlegesség és az egyidejûség elve. Mint ahogy az adatbázishoz hozzátartoznak a metaadatok, ugyanúgy a papíralapú kiadványok is részletes módszertani útmutatót tartalmaznak.

Pozitivumok és hiányosságok a területfejlesztés igényeinek kiszolgálásában a KSH szemszögébõl

A területfejlesztés információs igényeinek kielégítése, még akkor is jelentõs többletmunkát és kihívást jelent az Igazgatóság számára, ha az kapcsolódik a hivatal fõtevékenységéhez. A mûködtetés feltételrendszerére és forrásigényére nem kívánunk kitérni, és a pozitivumok valamint a hiányosságok felsorolásánál is fõként szakmai szempontokat igyekszünk figyelembe venni.

a/. Pozitivumok

- A KSH-nak a statisztikai törvényben biztosított feladata - többek között - a statisztikai tevékenységek összehangolása, a hivatalos statisztikai szolgálat éves országos statisztikai adatgyûjtési program tervezetének az összeállítása, annak végrehajtásának a figyelemmel kisérése, az OST bevonásával a statisztikai módszerek, osztályozások kialakítása és számjelek meghatározása, valamint más információrendszerek kialakításában való részvétel. Mindezek egyben jogi lehetõséget is biztosítanak a KSH-nak a területfejlesztési információrendszerben való közremûködésre, feltételezve a felhasználói igények szakszerû megfogalmazását.

Ezeknek a munkáknak az alapja, hogy a KSH módszereinek, osztályozásainak (FEOR, BTO, TEÁOR, NUTS) és fogalmainak döntõ többsége EU komfort. /A területi számjelrendszer már tartalmazza a kistérségek kódját is./

- 1997-ben a Hivatal befejezte a gazdasági szervezetek regiszterének kétszintû (szervezeti, telepi) kiépítését, mely nyilvántartás - közigazgatási célra is alkalmas - és alapvetõ feladata a statisztikai adatgyûjtésekhez, a feldolgozásokhoz, valamint elemzésekhez szükséges információk biztosítása.

- Az adatgyûjtési rendszer - az adatszolgáltató- és mutatókör kör (telepek és 10 fõ alatti szervezetek megfigyelése) - bõvítése, a regiszter, a mintavételi- és becslési eljárások korszerûsítése a jövõben biztosítani tudja, a néhány területen még meglévõ információhiánynak a megszüntetését.

- A nemzeti számlák rendszerének (SNA és ESA) megújítása a nemzetközi gyakorlattal megegyezõen olyan módszertani keretrendszert alkot, ami integrálja a szakstatisztikákat és prioritást biztosít abban a KSH adatainak. Az országos éves és negyedéves GDP adatok mellett 1994-tõl közli a Hivatal a megyei és a regionális bruttó hazai termelést.

- A KSH a statisztikai tevékenységet alaptevékenységként végzi, ahol a termelési folyamat minden szintje szabályozott. A technológiai fegyelem betartása és annak ellenõrzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a statisztikai adataink minõsége, ami alatt azok pontosságát, megbízhatóságát, fontosságát és idõszerûségét kell érteni jobbnak mondható mint más információs rendszereké.

- A Hivatal óriási adatvagyonnal (pl.hosszú idõsorokkal), szellemi tõkével, gyakorlattal, informatikai háttérrel és egységes területi szervezettel rendelkezik.

- Nem utolsó sorban figyelmet érdemel az a tény is, hogy az Eurostat az egycsatornás, az adott ország statisztikai szervezetén keresztül történõ adatszolgáltatást igényli, ami annyit jelent, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok által továbbított adatokat az EU statisztikai hivatala mintegy "hitelesíti" és ad át Brüsszelnek. Ennek értelmében a KSH-nak szükségszerûen el kell látnia a statisztikai törvényben is rögzített, az egész statisztikai rendszert összefogó, koordináló szerepet is.

b/. Hiányosságok

- Az adatbázisok konkrét adattartalmát, a mutatószámrendszert a felhasználók még nem fogalmazták meg, így azok még nem jelenhettek meg az 1998. évi OSAP-ban.

- A számbavételt nehezíti, hogy a térformák különféle pontszerû (pl. ipar), foltszerû (pl. mezõgazdaság) és vonalas (pl. úthálózat) alakzatúak lehetnek. A teljeskörû adatfelvételek helyébe lépett reprezentatív adatgyûjtéseknek néhány esetben még nincs elfogadható hibahatáron belüli, pontos területi vetülete. Mivel a statisztikai adatok pontossága a mintavételi és a nem mintavételi hiba együttes nagyságától függ, ezért többek között nagyon lényeges, hogy a Hivatal tovább javítsa az adatszolgáltatók ún. statisztikai fegyelmét is.

- A magyar statisztikai rendszer egy centrumú, de több csatornás ezért a konzisztencia megteremtése és az adatok átvétele más közigazgatási nyilvántartásokból, azokhoz való hozzáférés sokszor nehézségekbe ütközik. Arról nem beszélve, hogy ezek az adatok többnyire ellenõrizetlenül kerülnek feldolgozásra és néhány esetben megbízhatóságuk is megkérdõjelezhetõ.

- Korlátozzák a területi, fõként településenkénti adatok közlését az új statisztikai törvény egyedi adatok kezelésére vonatkozó szigorú rendelkezései is. (Természetesen ez más aspektusból pozitív elõrelépésnek számít.)

- A területfejlesztésrõl és területrendezésrõl szóló 1996. évi XXI. törvény a támogatásra javasolt térségek fogalmainál és lehatárolásánál az EU regionális prioritásait, azok kritériumrendszerét, valamint a NUTS rendszer elveit követi, figyelembe véve a hazai sajátosságokat. Magyarországon a támogatások célterületei azonban az EU gyakorlattól annyiban eltérnek, hogy azok szintjei egy "lépcsõvel" lejjebb vannak. Az EU-ban az elosztási szabályok a regionális számlákból szármasztatott statisztikai mutatókon alapulnak. A kistérségeknél (elmaradott-,ipari szerkezet-átalakítás-,tartósan magas munkanélküliség-,rurális- és kedvezményezett térségek) - a NUTS 4. szintjének megfelelõen - azonban egy, a GDP-hez hasonló mutató használata nagyobb távlatban sem várható, mivel a hazai információs rendszer erre még nem alkalmas (helyette komplex mutatószámrendszer). Az illeszkedés megteremtése Magyarország számára az EU-hoz való csatlakozás egyik, a területfejlesztést szolgáló strukturális alapok igénybe vételét tekintve viszont alap feltétele.

- A NUTS 2 szinten létrejött kétféle régió közül a fejlesztési régiók a megyék önkéntes elhatározása alapján szervezõdnek, szemben a tervezési-statisztikai régiókéval, amelyek stabilak, átfedés nélkül és maradéktalanul lefedik az ország területét. Alapvetõen a területi információs rendszernek mindenféle területfejlesztéssel kapcsolatos igényt ki kell tudni elégíteni, de az összehasonlíthatóság biztosítása, a rendszeres tájékoztatók készítése és bizonyos csak regionális szinten rendelkezésre álló mutatók számítása miatt a statisztikai-tervezési régiók prioritást élveznek, illetve a fejlesztési régiók attól eltérõ igényei csak egyedi megrendelésekkel elégíthetõk ki. Hasonló problémák mondhatók el a területfejlesztési önkormányzati társulások igényeirõl is.

- A területi információrendszerrõl szóló kormányrendeletben felsorolt szervezetek számára a TeIR adatszolgáltatása térítésmentes. Minden további felhasználó az információkért szerzõdés alapján fizetni köteles. Ezzel kapcsolatos kérdés: kinek és mennyit?

- Néhány területen ellentmondás és lemaradás tapasztalható a döntéselõkészítés folyamatában.

A felsorolt hiányosságok feloldásának módjai

Mivel az elõzõ részben felsoroltak többsége a megoldást is magukban hordozta, ezért csak néhány kiegészítésre van szükség.

- Véleményünk szerint a területi információs rendszert az államigazgatási információs rendszer részeként kell értelmezni, melynek fejlesztése a közigazgatási reform feladatai közé tartozik.

- A KSH-nak a jövõben néhány szakstatisztika korszerûsítése mellett, alapvetõen a hivatalos statisztikai szolgálat KSH-án kivüli információ rendszerét, annak tevékenységét kell felülvizsgálnia.

- A 112/1997.(VI.27) sz. Korm. rendeletben felsorolt szervezetek TeIR-bõl ki nem elégíthetõ és a fel nem sorolt ún. további felhasználók adatigényeinek kielégítését jogilag kellene szabályozni.

- A rendszer szabványosítására van szükség a szoftver, a hardver és a hálózat szintjén is.

- Az OSAP kereteibe nem sorolható adatok körét megyei szinten, a sajátosságok figyelembe vételével a fõjegyzõnek kell meghatározni, egyeztetve a KSH-val.

- Dönteni kell az adatszolgáltatás, adatátadás rendszerességét és módját illetõen.

Együttmûködési lehetõségek az érintett intézmények között

A jogszabályok a TeIR országos szintû létrehozását és mûködtetését a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumra, ugyanezt megyei szinten pedig a KSH és azok területi szerveinek közremûködésével a megyei önkormányzatokra, fõjegyzõkre bízzák. A minisztérium a gyakorlati megvalósítás elvégzésére a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaságot kérte fel. Az országos és a megyei rendszerek fejlesztésének összehangolásánál nem lehet figyelmen kivül hagyni, hogy a megyei önkormányzatok önálló szervezetek, ami nehezítheti az együttmûködést. A megyén belüli munkamegosztást ugyanakkor megkönnyítheti az a tény, hogy az országosan rendelkezésre álló területi információk egyben biztosíthatják a területi igények 70-80 %-át is. Így megyei szinten csak a különbség betöltésére van szükség.

A megyei információ rendszerek kiépítésére, üzemeltetésére és intézményrendszerére többféle változat készült, melyek közül a leginkább kedvezõ az lenne, ha mindez az országos rendszer központjához tartozó megyei alközpontokon keresztül valósulna meg.

Összefoglalva

az elmondottakat a KSH és területi szervei véleményünk szerint szakmailag felkészültek a TeIR-rel kapcsolatos feladatok végrehajtására. A TeIR ugyanakkor a területfejlesztési és területrendezési igények kiszolgálása miatt több mint amit az ún. területi statisztikával szemben eddig megfogalmaztak, de egyben kevesebb is, mivel a területi statisztikának az említett igényeken kívül még számos elvárásnak is eleget kell tennie.
 

Faluvégi Albert: A területi statisztika Magyarországon. Statisztikai Szemle, 1996, 74. évf. 7. sz. 590-601. o.

Faluvégi Albert: Térségi vizsgálatok a területfejlesztés decentralizált rendszerében. KSH, Bp., 1997, 108. o.

Faluvégi Albert: A területfejlesztés támogatási rendszerének statisztikai megalapozása. Területi Statisztika, 1997, Bemutatkozó szám, 27-49. o.

Faluvégi Albert: A területi statisztika idõszerû kérdései. Gazdaság és Statisztika (GÉS), 1997, 9.(48.) évf. 1. sz. 40-59. o

Kovács Tibor: A területi statisztikai információs rendszer és fejlesztésének feladatai. Területi Statisztika, 1997, Bemutatkozó szám, 19-26. o.

Leányvári László: Az adatgyûjtés-szervezés problémái. Gazdaság és Statisztika (GÉS), 1995, 7.(46.) évf. 5. sz. 54-68. o

Soós Lõrinc: Átalakuló statisztikai rendszer, avagy érvényesülnek-e a területi szempontok? Comitatus Önkormányzati Szemle, 1995, V. évf. 6. sz. 28-43. o.

© Leányvári 1999