Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Ügynökség

 

1994-1998

 

Bevezetés

 

1994 novemberében egy új típusú szervezet kezdte el működését a megyében. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács – melynek munkaszervezete az Ügynökség – a területfejlesztés addig hiányzó középszintjét volt hivatott betölteni. Az állami, a helyi és az egyéb pénzforrások koordinált felhasználását biztosító szervezeti forma 1994-ben egyfajta lehetséges válasz volt arra a mind határozottabban megfogalmazott társadalmi igényre, hogy a fejlesztésekkel kapcsolatos döntések azon a szinten szülessenek, ahol a problémák felmerültek, s ahol a megoldáshoz legtöbb a helyi ismeret és legerősebb a változatási szándék.

 

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanács és az Ügynökség eddigi rövid léte azt bizonyítja, hogy a kísérleti jelleggel életre hívott és 1996-ban törvénnyel megerősített szervezeti forma nem csupán “egyfajta lehetséges válasz” a sok közül, hanem az egyik legműködőképesebb modell a válságtérségek szerkezet-átalakítási problémáinak kezelésére, a területfejlesztési feladatok ellátására.

 

A megalapítás óta eltelt időszakban a szervezet létrehozásának és működtetésének az újszerűségből fakadó adminisztratív és egyeztetési, szervezési feladatai mellett elvégzett munka reményt ad arra, hogy a szervezet hosszú távon meg fog felelni a reá váró, növekvő feladatoknak.

 

Munkánkat ez a meggyőződés hatotta át az elmúlt négy évben, s ez fogja irányítani az elkövetkező időkben is.

 

A végzett munka értékeléséhez és módszertani megítéléséhez az érdeklődők figyelmébe ajánljuk a következő, ugyanebben a főmenüben szereplő eredeti dokumentumokat:

 

 

 

 

Milyen igények és megfontolások hívták életre a Megyei Fejlesztési Tanácsot és a Megyei Fejlesztési Ügynökséget ?

 

 

Az országos területfejlesztési politika és gyakorlat korszerűsítése mindinkább szükségessé tette egy olyan szervezet létrehozását, amely képes a már működő helyi szervezetek tevékenységének koordinálására és a decentralizált vagy decentralizálásra kerülő állami alapok hatékony felhasználásának elősegítésére. E kettős funkció betöltésére az 1994-ben működő ,

  • integrálja a regionális programokat szakmai és pénzügyi szempontból egyaránt,

  • ellenőrzi és értékeli a területfejlesztési folyamatokat.

    •  

    Az intézményalapítás filozófiája az volt, hogy a Megyei Fejlesztési Tanács és Megyei Fejlesztési Ügynökség működés közben sajátítja el a fejlesztési stratégián alapuló programokban való gondolkodást, a decentralizált döntéshozás és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásának módszereit. A Fejlesztési Tanács és a Fejlesztési Ügynökség ebben az értelemben vett kísérleti jellegű működése lehetőséget biztosít az új típusú területfejlesztéshez szükséges szakismeretek és gyakorlat kialakítására a legproblematikusabb régiókban.

    A két megyében nyert értékes tapasztalatok és demonstratív erejű példák kétségtelenül hatottak az országos területpolitika és gyakorlat továbbfejlesztésére.

     

     

     

    Négy év története címszavakban

     

    1994

    A PHARE Kísérleti Regionális Fejlesztési Program keretei között létrejön Magyarországon két kísérleti fejlesztési szervezet, ezek egyike Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

     

    Döntéshozó szerv

    Megyei Fejlesztési Tanács

    Munkaszervezet

    Megyei Fejlesztési Ügynökség

     

    Az új típusú EU konform szervezet főbb előnyei

     

    összehangolja a kormányzati szint és az autonóm helyi önkormányzatok és településszövetségek fejlesztési törekvéseit

    bevonja a fejlesztési folyamatok tervezésébe és a programok végrehajtásába az érdekképviseleti és szakmai szervezeteket, tudományos műhelyeket, a vállalkozókat és a civil szférát egyaránt

    megteremti a szervezeti keretet az állami, a helyi és egyéb pénzforrások integrált felhasználásához

     

    1994-1996 A területfejlesztési törvény előtt

     

    A szervezet

     

    Mit kellett megtanulnunk?

     

     

     

    1996

    A területfejlesztési törvény által szabályozottan minden megye felállítja területfejlesztési tanácsát és a tanácsok kialakítják munkaszervezetüket.

     

    B-A-Z megyében:

     

    Újjászervezett

    Megyei Területfejlesztési Tanács

    Változatlan szervezetű jogutód

    Megyei Fejlesztési Ügynökség

     

     

     

    1996-1998 A területfejlesztési törvény után

     

    Lezárult a kísérleti szakasz – törvény erősíti meg az eddigi tevékenységet.

     

    A szervezet

     

     

     

    Mit kellet megtanulnunk?

     

     

     

     

    Eredmények, tapasztalatok

     

     

    I. Borsod-Abaúj-Zemplén megye integrált szerkezetátalakítási és válságkezelési programja, 1995-98

     

     

    A súlyos gazdasági, foglalkoztatási feszültségek és a mélyülő szociális válság enyhítésére mind a magyar kormány, mind a a helyi szervek már a 80-as évek végén jelentős erőfeszítéséket tettek, de sem az egyedi válságkezelő intézkedésekkel, sem pedig az állami fejlesztési alapokból ide juttatott forrásokkal nem tudták megállítani a régió folyamatos leépülését. Az átgondolt, egymást erősítő fejlesztési akciókhoz nem rendelkezett a megye egy egységes, átfogó és mindenki által elfogadott fejlesztési stratégiával. Az Európai Unió követelményeinek is megfelelő integrált fejlesztési program kidolgozását mindenekelőtt ez a hiány tette indokolttá, de sürgette a tervkészítő munkát a Kormány 1123/1994. (XII.25.) sz. határozata is.

     

    A Kormány, a PHARE és a régió által közösen kidolgozott fejlesztési program a megye helyzetének statisztikai elemzése és a SWOT analízis során feltárt erős és gyenge pontjai alapján

     

     

    A gazdasági, társadalmi, kommunikációs és pénzügyi integrációt egyaránt biztosító program egyszerre nyújt megoldást a válságból eredő akut problémákra és segíti, támogatja, gyorsítja a szerkezetváltást.

     

    A program tartalmi és szerkezeti újszerűségei mellett kiemelést érdemelnek a programkészítés módszertani újdonságai is, nevezetesen:

     

     

    A program tehát nagyon széleskörű szaktudás és nyílt, alkotó jellegű tárgyalási-egyeztetési folyamat eredménye.

     

     

     

    A program végrehajtását az állami, PHARE és helyi pénzforrások hozzáférhetőségén túl a megvalósításban érdekeltek folyamatos információs és döntési kapcsolatrendszerét, valamint a monitoring és az értékelés rendszerességét, a visszacsatolás lehetőségét biztosító működési modell is elősegíti.

     

    A modell leginkább újszerű eleme az átláthatóságot és elfogulatlanságot egyaránt biztosító döntési mechanizmus.

     

    A Tanács a projektek támogatásával kapcsolatos döntéseit kétfajta szisztéma alapján hozza:

     

    A kamara szakmai, a Rákóczi Bank pénzügyi-gazdaságossági, az érintett kistérségi társulás a térségi fejlesztési folyamatokhoz való illeszkedés szempontjából pontoz.

    A negyedik lépcső az Ügynökség, mely a munkahelyteremtés alapján értékel.

     

     

     

    A döntéselőkészítési folyamatot az Ügynökség koordinálja és közreműködik a dokumentáció elkészítésében.

     

    (A programot, a megvalósítás folyamatát és eredményeit ugyanebben a főmenüben szerepletett dokumentumok mutatják be.)

     

     

     

     

    II. A PHARE Kísérleti Program Alap működtetése, 1994-96

     

     

    Az Európai Unió 1994-ben PHARE program keretében 2.500.000 ECU (mintegy 420 MFt) decentralizált megvalósítású pályázati lehetőséget biztosított a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium Területi PHARE Irodáján keresztül.

     

     

    A PHARE Kísérleti Program Alap működtetése 1995-ben egyedülállóan újszerű volt az országban működő pályázati rendszerek között. A pályázatok befogadásától a döntés-előkészítésen át a támogatási összegek átutalásáig, a pénzek felhasználásának ellenőrzéséig (monitoring) minden tevékenységet a Fejlesztési Ügynökség végzett.

     

    A PHARE Kísérleti Program Alap pályázati rendszere alapvető gyakorlati kipróbálása volt a decentralizált megyei területfejlesztésnek, a jövőben a megyére esetlegesen decentralizált fejlesztési források hatékony felhasználásának.

    A pályázati rendszer jelentős fejlesztési támogatásokhoz juttatott gazdálkodó szervezeteket, önkormányzatokat, településszövetségeket, egyéb megyei intézményeket.

    Kialakította különböző szervezetek fejlesztési együttműködéseit, erősítette a (kis)térségi, megyei gazdasági fejlesztésben való gondolkodást. A keretlehetőségeket figyelembe véve támogatott különböző ágazati fejlesztéseket az ipar, a mezőgazdaság, az idegenforgalom terén. Nagymértékben segítette olyan (kis) térségi és megyei jelentőségű fejlesztések elindítását, melyek más pályázati rendszeren belül nem vagy csak nehezen juthattak volna támogatási forrásokhoz.

     

    Összességében (1995-ben és 1996-ban) 90 pályázatot támogatott a Tanács mintegy 452 MFt összeggel.

     

     

    A PHARE forrásokból támogatott főbb projektek:

     

     

    Az alap támogatásával megvalósuló fejlesztések összértéke mintegy 940 MFt.

     

     

     

    III. Az Ügynökség szervezeti fejlődése

     

    1994.

     

     

     

    stratégia marketing pénzügy képzés

     

     

     

    1998    .

     

     

     

     

     

     

     

    stratégiai feladatok, megyei jelentőségű programok

    marketing, idegenforgalom

    vállalkozás fejlesztés

    kistérségi kapcsolatok

    szociális és humán programok

    nemzetközi kapcsolatok, PHARE-

    CREDO titkárság

     

     

     

     

    *Alapfeladatához kapcsolódóan minden menedzser egy vagy több pályázati rendszert kezel.

     

     

    IV. Az Ügynökség kapcsolatrendszere

     

    A területfejlesztés szervezetei, intézményei

     

     

    Kamarák