A koncepciót a B-A-Z Megyei Területfejlesztési Tanács 1997. november 22-i ülése hagyta jóvá.

A pénzügyi monitoring elsődleges célja annak megállapítása, hogy a támogatást az előírt szabályok és a megkötött támogatási szerződés keretei között használta-e fel a pályázó. A pénzügyi monitoring a Kincstár, illetve a Rákóczi Bank feladata, szempontjai az alábbiak.

1. Szabályos-e a Pályázónál a projekt pénzügyi lebonyolítása?

• Számlák ellenőrzése

• Jelzálog ellenőrzése

• Naplófőkönyv / beruházási főkönyvi számla (151) és főkönyvi kivonatok ellenőrzése

• Év végi leltár 2. számla osztály ellenőrzése

1. Megtörtént-e a pályázatban vállalt új munkahely teremtés, illetve munkahely megőrzés?

• TB – karton (átlagos állományi létszám) ellenőrzése
• létszámnyilvántartás ellenőrzése
• árbevétel ellenőrzése (csak GFC – nél)

1. Megfelel-e a támogatási szerződésben rögzítetteknek a műszaki megvalósulás?

• helyszíni szemle
• közbeszerzés dokumentumai
• építési naplók
• műszaki átadás, üzembe helyezés dokumentumai

A monitoring tapasztalatait helyszíni jegyzőkönyvben rögzítik.

A tevékenységi monitoring célja a támogatás hatékonyságának felmérése, a visszacsatolás megteremtése. Ez – a pénzügyi monitoringhoz képest – újszerű tevékenység, amelyet az MFÜ-nek kell végezni, az általa megbízott szakértők és intézmények (elsősorban az ACDI VOCA szervezet) bevonásával. A projektekre vonatkozó nyilvántartáson felül a tevékenységi monitoring az alábbiak vizsgálatára terjed ki.

1. Meg kell állapítani, hogy milyen “indikátorokkal” (mutatószámokkal) mérhető a támogatás eredménye, új munkahelyek esetleges megteremtésén, illetve munkahelyek megőrzésén felül. Az indikátorokat úgy kell definiálni, hogy azok más projektnél is megállapíthatók és azokkal összevethetők, sőt, additívak legyenek. A projekt eredményeit vizuálisan is rögzíteni kell.

 

2. Az új munkahelyeket elemezni kell a munkanélküli – alkalmazás, képzettség, beosztás (munkakör), munkaidő és jövedelem szempontjából is.

 

3. Minden projekt vizsgálatánál, ahol csak lehetséges, külön ki kell térni a cigány lakosságra gyakorolt hatásra is.

 

4. Meg kell vizsgálni a modernizáció megvalósulását abban az (egyszerűsített) értelemben, hogy milyen új tevékenységet eredményezett a támogatás (új vállalkozást, új terméket, új technológiát). Ki kell térni a felmérhető indukált hatásokra is. Fel kell mérni, milyen innovációs folyamatot indított el a támogatás.

 

5. Meg kell vizsgálni, hogyan hatott a projekt megvalósulása a támogatott cég (vállalkozás) jövedelmezőségére (alkalmazottak jövedelmére, a képződő nyereségre, a befizetendő adóra).

 

6. Fel kell mérni a tanácsadás formájában nyújtott, illetve elvárt támogatás mértékét, illetve hatékonyságát.

 

7. Fel kell mérni a projekttel összefüggésbe hozható hangulati tényezőket. Erre alkalmasnak tűnik a vélemények (pl.: öt fokozatú) értékelése

• a jövedelem
• a családi helyzet
• a munkatársak helyzete
• a vállalkozás piaci helyzete alakulásáról.

1. Meg kell keresni vagy létre kell hozni azt a bővíthető adatbázist, amely alkalmas a tevékenységi monitoring megállapításainak hosszú idejű tárolására és elemzésére. Az elemzésnek ki kell terjedni az eredménymutatók települési, kistérségi és megyei integrálására, valamint a területi eloszlás grafikus megjelenítésére.

Felhasznált vnt. támogatás: a pályázó beszámolójában ténylegesen felhasznált vissza nem térítendő támogatásként feltüntetett összeg, ezer Ft-ban és a projekt megvalósítására fordított nettó költség (“ a megvalósítás mértéke”) százalékában.

Felhasznált vt. támogatás: mint az előző, de a támogatás visszatérítendő (kamatmentes kölcsön).

Az 1996. évi TFC – pályázatoknál a visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatás kizáró vagylagos volt.

Kamattámogatás: a projekthez felvett fejlesztési bankhitel kamatainak rendszeres visszatérítése, a kamat összegének százalékában.

Biztosíték: a megítélt támogatás fedezeteként felajánlott biztosítékok %-os megoszlását mutatja az ingó jelzálog, ingatlan és egyéb biztosíték (pl. bankgarancia) között. A biztosítékok összege így minden esetben 100 %.

Források: a pályázó beszámolójában vagy a Kincstár revíziós jelentésében szereplő ( az utóbbi esetben módosított) összegek, ezer Ft-ban. Az “egyéb állami támogatás” rendszerint GFC – támogatás, egyes mezőgazdasági témáknál FM – vagy APEH – támogatás. A százalékos mérték vetítési alapja minden esetben a projekt megvalósítására fordított tényleges nettó költség (“a megvalósítás mértéke”).

Immateriális tartalom: a pályázó beszámolójában ténylegesen felhasznált immateriális költségként feltüntetett összeg ezer Ft-ban és a projekt megvalósítására fordított tényleges nettó költség (“a megvalósítás mértéke”) százalékában.

Az építési tervezés költségei olykor itt, máskor a tárgyi költségek részeként szerepelnek.

Hasonló a helyzet a szoftverrel.

Tartós készlet beszerzés tartalom: a pályázó beszámolójában tartós készlet tényleges beszerzés címen szereplő összeg, ezer Ft-ban és a projekt megvalósítására fordított tényleges nettó tárgyi költség százalékában.

Saját kivitelezés aránya: a saját kivitelezésben végzett megvalósítás nettó költségei ezer Ft-ban és a projekt megvalósítására fordított tényleges összes költség (“a megvalósítás mértéke”) százalékában.

* Beszámoló (illetve pénzügyi monitoring) hiányában feltételezett saját hozzájárulás

A megvalósulás mértéke: a projekt megvalósítására fordított tényleges nettó költség a pályázó beszámolója (eltérés esetén a Kincstár revíziós jelentése) alapján ezer Ft-ban, valamint a tervezett és a támogatási szerződésben feltüntetett összes nettó költség százalékában.

A beruházás előkészítés – igénye: a gépbeszerzés érdekében eszközölt, külön specifikált megrendelések számának és a megkötött kivitelezési / szolgáltatói szerződések kétszeres számának összege.

Újdonságérték: a projekt segítségével létrehozott új termékből vagy szolgáltatásból származó havi árbevétel ezer Ft/hó-ban és a pályázó teljes (havi) megnövekedett árbevételének százalékában.

Kapacitásnövekedés: a projekt eredményeként létrejövő havi árbevétel növekedés ezer Ft/hó-ban és a pályázó teljes (havi) megnövekedett árbevételének százalékában. Nem fedheti át az újdonságértéket, tehát mind a növekményből, mind a teljes árbevételből le kell vonni az új termékből származó részt, viszont hozzá kell adni az átmenetileg ki nem használt új kapacitásból remélt bevételeket.

Egy új munkahelyre jutó (fajlagos) támogatás: az állami támogatásból eredő források (felhasznált vnt/vt támogatás + egyéb állami támogatás) összegének és a támogatás fejében ténylegesen teremtett új munkahelyek (a “munkahelyteremtés teljesülése”) számának hányadosa ezer Ft/főben, valamint 700 eFt/fő (kiemelt téma esetén 1.000 eFt/fő) százalékában.

Munkahelyteremtés teljesülése: a pályázat benyújtása óta bekövetkezett tényleges létszámnövekedés (az aktív statisztikai átlaglétszám növekedése a pályázó cég egészénél), valamint ennek a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségvállalás százalékában kifejezett mértéke.

Átütemezett munkahelyteremtés: a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségvállalásból még nem teljesített, de adott határidővel teljesíteni vállalt (aktív statisztikai) létszámnövelés, valamint ennek a kötelezettségvállalás százalékában kifejezett mértéke.

Munkahelymegtartás teljesülése: a pályázó cég egészére vonatkozó aktív statisztikai átlaglétszám az utolsó eltelt évben.

Munkahelymegtartás beruházási egyenlege: a ténylegesen megvalósított foglalkoztatás (a “munkahelymegtartás teljesülése”) és a támogatási szerződésben a megtartásra vállalt kötelezettség különbségének munkahelyenként 700 eFt/fő-vel (kiemelt téma esetén 1.000 eFt/fő-vel) kifejezett értéke, az összes állami támogatás százalékában. Értéke zérus, ha a meglévő munkahelyek száma megegyezik a kötelezettségvállalással, de pozitív, ha az utolsó eltelt év statisztikai átlaglétszáma nagyobb (és negatív, amennyiben kisebb) a kötelezettségvállalásnál.

Átlagos keresetnek minősült a felmérés idején a 36 … 54 eFt havi bruttó kereset.

Új szálláshely megvalósulás: a szálláshelyteremtésre irányuló projekt segítségével létrehozott új szálláshelyek száma.

Szálláshelyteremtés fajlagos támogatása: az állami támogatásból eredő források összegének és a támogatás fejében ténylegesen teremtett új szálláshelyek (“új szálláshely megvalósulás”) számának hányadosa eFt / szálláshely-ben, valamint 50 eFt /szálláshely normatíva százalékában.

A tanulmány egységára: az összes állami támogatás és a normál oldalakra átszámított oldalszám hányadosa ezer Ft/normál oldal-ban, valamint a 13,2 eFt/old. normatíva százalékában.

Projekt hatékonyság: értelmezését lásd. a következő fejezetben.

A táblázat többi adatának jelentése nem szorul magyarázatra.

* Beszámoló (illetve pénzügyi monitoring) hiányában feltételezett költség - arány

Megjegyzések: A1-nek csak túlteljesítés (új munkahelyek létesítése) esetén van értelme

* Beszámoló (ill. pénzügyi monitoring) hiányában feltételezett adat.

A számos lehetőség szűkítésére rögzítsünk néhány alapelvet a keresett hatékonysági mutatóra vonatkozóan.

• A hatékonyság ne függjön a projekt megvalósítására tervezett költségektől. (Kis projekt lehessen ugyan olyan hatékony, mint egy nagy.) Ebből következik, hogy a hatékonyság számítására a relatív (százalékos) vagy fajlagos (pl.: egységnyi eredményre jutó) mutatószámok alkalmasak.
• A hatékonyság a (kiszámításához szükséges) mutatószámok extrém értékei mellett is értelmezhető legyen és logikus eredményt mutasson.
• A mutatószámok változásának eredménye hozzávetőlegesen feleljen meg a deklarált ekvivalenciáknak (pl. 1 főre 700…1 000 eFt támogatás ill. termelési érték).
• A különböző célú projektek hatékonysága legalább azonos nagyságrend-tartományba essék.
• A kötelezettségek csökkent mértékű teljesítése csökkentse, túlteljesítése növelje a hatékonyságot.

A matematikai megfogalmazásnál jelentse

A pályázat szabályai szerint a kifizetett támogatás nem nőhet a megítélt fölé, hiába nőnek meg a projekt tervezett költségei. Ezzel szemben csökkenteni kell a támogatást a költségek csökkenésének arányában. A hatékonyságot tehát célszerű arányosnak tekinteni a megvalósulás mértékével (M).

Kézenfekvő az is, hogy az eredményességet vagy az újdonságértékkel (U) vagy a kapacitásnövekedéssel (K), azaz matematikailag a kettő összegével (U+K) tekintsük arányosnak. (Jobb lenne ugyan a hozzáadott érték változásával számolni az árbevétel változása helyett, ezek az adatok azonban nehezen hozzáférhetők.)

Ugyancsak kézenfekvő, hogy minél kevesebb támogatásból valósul meg egy új munkahely (tehát minél kisebb az F fajlagos támogatás), annál nagyobb a hatékonyság, vagyis a fajlagos támogatással a hatékonyság fordítva arányos.

Az előbbieknél csekélyebb mértékben, de növeli a hatékonyságot, ha az új munkahelyet betöltők (A0) között nagyobb a munkanélküliek ill. pályakezdők (A1), vagy a cigány lakossághoz tartozók (A3), továbbá a szóbanforgó munkahelyen az átlagosnál több pénzt keresők (A8) száma. Némileg halványabb viszont a pályázat sikere, ha nagy az átlagosnál kevesebbet kereső új alkalmazottak száma (A7).

A felsoroltakat matematikailag a

H	=	M(U + K)	.	A0 + A1 + A3 + A8	…………………….……...(1)
		F		A0 + A7+ 1

hatékonysági mérőszám fejezi ki. A H értéke az M, U + K és F mutatók változásával azonos arányban változik, az (új) alkalmazottak összetételétől függő utolsó tört értéke viszont csak 0 és 4 között lehet. (Ha a pályázó egyetlen új munkahelyet sem létesít, akkor A0 = A1 = A3= A7= A8= 0 és így H = O. Azért kell a nevezőbe a + 1, hogy az osztás ilyen szélsőséges esetben is elvégezhető legyen.)

A formula érdekes tulajdonsága, hogy hatékonyabbnak értékeli ugyan azt az abszolút (pl. 1 MFt) termelési érték-növekedést egy kisebb vállalkozásnál, összhangban azzal, hogy ez a megye számára is értékesebb.

Ha nem várható el a pályázótól új munkahely teremtése, nem értelmezhető az F (fajlagos támogatás) értéke. Ilyenkor az

célszerű helyettesíteni. Abban az “alapesetben”, ha 1 munkahelyre éppen 700 eFt támogatás esik, F = 100 %. Ennek munkahelymegtartás esetén a változatlan létszám “alapeset” felel meg, ekkor B = 0, tehát a két kifejezés egyenlő (1/100). Ha pedig sikerül túlteljesíteni a létszámot (B > 0), a hatékonyság javul. Mivel B értéke negatív is lehet (nem sikerül a teljes létszám megtartása), ilyenkor a hatékonyság gyorsan tart a zérus felé, sőt, a kötelezettség teljesítésének súlyos hiánya esetén negatív értéket is felvehet.

Az alkalmazotti összetételt tükröző tört könnyen értelmezhető a munkahelymegtartás eseteire is, ha az új munkahelyek helyett a megtartott (régi) munkahelyekre vonatkoztatjuk. Nem növelt létszám esetén nincs új munkahely, tehát A1 = 0 írandó.

Szálláshelyek létesítésekor általában nem létesül új munkahely, vagy ha mégis, ennek jelentősége elhanyagolható. Nem járunk messze a valóságtól annak feltételezésével, hogy 7 szobánként (14 szálláshelyenként) indokolt 1 főnyi személyzet alkalmazása. Ez pedig azt az ekvivalenciát sugallja, hogy 14 szálláshelyhez rendelhető 700 e Ft, egy szálláshelyhez tehát 50 e Ft támogatás. A szálláshelyteremtés fajlagos támogatását is F-betűvel jelölve, a hatékonysági mérőszám (1) mintájára

H	=	M(U + K)	.	I	……………………………….....(3)
		F		Imax

A formulában U a felújított vagy korszerűsített szálláshelyek, K pedig a kapacitásbővülésként értelmezhető szálláshelyek százalékos arányát jelenti az összes szálláshelyen belül.

Az esetleges új munkahely szerepét ilyen esetben elhanyagoljuk. Növelje viszont a hatékonyságot a megvalósított szolgáltatások száma (I).

Az ebben a felfogásban számított hatékonyság többé-kevésbé összehasonlítható az előzőkkel.

A tanulmány tényleges hatása a felmérés idején még általában nem ítélhető meg. Helyette a tervezett hatással célszerű számolni, amely formálisan az érintett lakosság ill. érintett önkormányzatok számával tekinthető arányosnak. Ezen a ponton a másfajta (pl. munkahelyteremtő) pályázatokkal úgy alakítható ki egy (gyenge) ekvivalencia, ha mind az érintett lakosságot, mind az érintett önkormányzatok számát az érintett statisztikai körzet lakosságának ill. önkormányzatai számának százalékában fejezzük ki (L és N).

Ezek alapján a hatékonyság

Mivel az L + N összeg minden érintettet kétszer tartalmaz, az ekvivalenciát javítja, ha a számtani közepet szerepeltetjük a hatékonyságban.

A (4) formula úgy kísérli meg a minőség szerinti korrekciót, hogy súlyozza a tanulmány különböző szintű komponenseit (Pi).

programok számát a tanulmányban.

A Pi komponensek természetesen minőségben és terjedelemben egyaránt különböznek. A súlyok azt az elképzelést tükrözik, hogy a korrekciós tört értéke egyaránt 1 legyen, ha a tanulmány

Az (4) alapján számított hatékonyság csak fenntartásokkal vethető össze más típusú projektek (1), (2) vagy (3) alapján számított hatékonyságával.

A H hatékonyságot minden egyes megvizsgált pályázatra kiszámítottuk és ”a projekt megvalósulása” c. táblázat 2. sorában tüntettük fel.

A hatékonyság alapján mutatkozó rangsort “az 1996. évi TFC-támogatású projektek második csoportjának hatékonysága” című diagramon ábrázoltuk.

A vizsgált projektekről fotók készültek. Ezekre a szövegben [ ] -be írt sorszámukkal hivatkozunk.

1. 1014 Gulácsi István G. egyéni vállalkozó / FA – TERM Kft. Sárospatak. A projekt: asztalosműhely bővítése és korszerűsítése. A beruházás támogatott eleme egy korszerű, 160 m²-es üzemcsarnok [ 1] építése volt. A Vállalkozó ezt még egy 27 m² összterületű szociális létesítménnyel [ 2] toldotta meg saját költségén és modern gépekkel [ 3] rendezte be. Az üzemcsarnok a régi asztalosműhelyből nyílik [ 4] . Az asztalos-üzem termékszerkezete teljes mértékben megújult: nyílászárók, lambéria, konyhabútorok, kerítés-elemek, irodabútorok alkotják. Az egyéni vállalkozás 1998-ban kft-vé alakult. Terveik közé tartozik az ISO 9002 minősítés megszerzése, ennek érdekében porelszívó és szárítókamra létesítése. – Az alkalmazottak bíznak az üzem jövőjében, de a jelenével is elégedettek. – A támogatási szerződés 1. sz. melléklete hibás (1 fő eredeti alkalmazott + 2 új). A helyes adat: a 2 fős eredeti létszám + 2 fővel összesen 4 főre bővül.

 

 

2. 1026 FA-FIRMA Kft., Ózd. A projekt: fafeldolgozó üzem létesítése. A Kft. 1996. augusztusában, bérelt telephelyen alakult. A gépi berendezések közül a vízszintes szalagfűrészt [ 5] , az ingafűrészt, a targoncát [ 6] , a tehergépkocsit [ 7] , a láncfűrészt és a számítógépet [ 8] a projekt segítségével szerezték be. Ugyancsak a projekt részét képezi a GATTER fűrészgép [ 9] beszerzése is, ennek üzembehelyezése azonban csak saját tulajdonú telephelyen lesz lehetséges. A telephely vásárlás a Kft. idei tervei közé tartozik. – A támogatás összegéhez képest a pályázó jelentős munkahelyteremtést vállalt (12 főt a normatív 3 fő helyett). Ezt csak a GATTER fűrészgép letelepítése után tudja megvalósítani, ezért a projekt befejezési határidejének módosítását kérelmezi. - A gyártmánystruktúra kizárólag raklapokból [ 10] áll, ezek jelentős részét Németországba és Olaszországba exportálják.

 

 

3. 1029 Pataki Kerek Perec Bt., Sárospatak. A projekt: kenyérgyár és tésztakészítő üzem létesítése. Az üzemet egy régi vágóhíd épületéből [ 11] alakították ki [ 12] . A Bt. 1996. december 2-i keltű kérelme alapján a projekt műszaki tartalma megváltozott (a lisztszita, a sütőkocsik és sütőlemezek elmaradtak, a kelesztőkamrából más típust szereztek be, viszont bekerült a projektbe egy csészés dagasztó [ 13] . A gázfűtésű kemence [ 14] változatlanul a projekt része maradt. – A tésztakészítő üzemrész olasz gépeinek beszerzése folyamatban van, nem képezi e projekt részét. – Számos új terméket készítenek (11 féle kenyér, pudingos, gyümölcsös, sajtos sütemények). Ellátási területük kiterjed Sátoraljaújhelyre, Tolcsvára, Olaszliszkára, Makkoshotykára, Hercegkútra, Kenézlőre, Sárazsadányra is. A sütöde kapacitása 1,5 műszakkal mintegy 85 %-ban van kihasználva. – A Bt. tervei közé tartozik egy szálloda létesítése is.

 

 

4. 1064 FUX Kft. Miskolc. A projekt: szabadvezeték és szigetelt vezeték gyártásának megalapozása. A Kft. az Inotai Alumínium Kft-től vásárolt durva huzalt kisebb átmérőre húzza, majd ebből a projekt keretében felújított, telepített és darupályával kiegészített sodrógépein [ 15] , [ 16] 7-erű sodrott vezetéket állít elő. A vezetéket a lágytó kemencében [ 17] hőkezelik, majd az automatikával [ 18] kiegészített extruderen PVC-szigeteléssel burkolják. A megnövekedett villamos hajtóteljesítmény-igényt az új trafóállomás [ 19] szolgálja ki. A tervezett 200 t/év teljesítményt alumínium tartalmú vezetékből elérték, ezen felül képesek még további 200 t/év sodrott acél (D & D Rt-termék) vezeték előállítására is a beruházás keretében vásárolt gépeken. – Az új alkalmazottak miskolci viszonylatban jól keresnek. Munkakörülményeik jók, és érzékelik a cég gyorsütemű fejlődését. – A Kft. terveit egy újabb nyertes pályázat (1997, extruder polietilén szigeteléshez) is segíti. 18-féle terékük döntően a hazai piacra készül, ezen kívül végeznek bérmunkát dontmundi megrendelésre és szállítanak jugoszláv exportra.

 

 

5. 1085 Kocsik Bertalan egyéni vállalkozó, Kissikátor. A projekt: péküzem bővítése. A Vállalkozó MINI Pékség néven ismert sütőüzemét megszüntette és új, nagyobb alapterületű, kétszintes üzemet [ 20] épített a projekten belül. Az új név: SÍKI Pékség. Eszközei részben adottak voltak [ 21] , részben saját erőből vásárolta. Ellátási területéből (Kissikátor, Ózd, Hangony, Domaháza, Arló) Ózdra más pékség is szállít. 3 féle kenyeret és 8 féle péksüteményt [ 22] készít. További 2 fajta kenyér és pogácsa előállítását tervezi.

 

 

6. 1087 Profil Kft., Ózd. A projekt: gyártógörgők megmunkálásának bevezetése. A zárt szelvényű (pl. cső [ 23] ) idomok gyártásához un. gyártógörgők szükségesek. Ezeket a Kft. eddig vásárolta. A projekt segítségével a görgőket maga állítja elő és felújításukra is képes. A szükséges új eszközök: számjegyvezérlésű másolóeszterga [ 24] és edzőkemence [ 24] . – Bár a beruházás értelme nem vitatható, hatékonysága rendkívül csekély, mert az előállított görgők értéke elenyésző a Kft. havi 150 MFt-os árbevétele mellett és az új munkahelyeket is más cégtől jött szakemberekkel töltötte be, részben alacsony, részben közepes bérezéssel.

 

 

7. 1089 Profil Kft., Ózd. A projekt: fémtömegcikk gyártás megvalósítása. A Kft. exportja gazdaságtalannak bizonyult, ezért a zárt szelvényű gyártmányok [ 23] feldolgozását és belföldi értékesítését vette tervbe (villáscsap és mobilrács). A projekt keretén belül kisebb felújítást eszközölt az új telephelyén meglevő üzemcsarnokán [ 26] , valamint hajlító - [ 27] és sajtológépet [ 28] vásárolt. Az utóbbit, saját költségén, elektronikus vezérlő egységgel látta el. – A beruházás szolid kitörési kísérlet az exportpiac változása által előidézett helyzetből. Az előállított termékek részaránya a Kft. egész termelésében, ennélfogva a projekt hatékonysága alacsony, de mégis a fejlődés prognosztizálható útját képviseli.

8. 1090 Profil Kft., Ózd. A projekt: hasítógép korszerűsítése, egyengető / táblásító berendezés telepítése. A zárt profilú termékeket [ 23] a Dunai Vasműből vásárolt, hidegen hengerelt, feltekercselt lemezből hasított lemezcsíkokból állítják elő. A csíkokat és lemeztáblákat azonban a tovább feldolgozáshoz feltekercselt állapotukból le kell fejteni, majd feldarabolni és a darabokat szabályos síkformára egyengetni. Erre szolgál a projekt segítségével beszerzett és letelepített lefejtő [ 29] és egyengető [ 30] berendezés. Szükség volt egyidejűleg a korábban beszerzett hasítógép letelepítésére és ellátására kiegészítő berendezésekkel. Ez a projekt már közepes hatékonyságú. – A Kft. a termékfeldolgozás szélesítését tervezni, új telephelyén igen jelentős bővítésre nyílik lehetősége [ 31] . A korszerűsítésre irányuló törekvés mellett a munkakörülmények javítására [ 32] és a dolgozói pihenésnek biztosítására [ 33] is gondot fordít.

 

 

9. 1095 Napköziotthonos Óvoda, Általános Iskola és Szakiskola, Ormosbánya. A projekt: kézműipari szakiskola létesítése. A bőrtárgykészítő szakiskolában 32 hátrányos helyzetű gyermek tanul az általános iskola elvégzése után. Két év alatt szakmát szereznek. A projekt az iskolaépület [ 34] kisebb belső átalakításán (tanműhely [ 35] és gazdasági iroda [ 36] kialakításán) felül a szakoktatáshoz szükséges eszközök és szoftver beszerzését foglalja magában. – Az Iskola pénzügyi nehézségekkel küzd és iparvállalatoktól próbál támogatást szerezni (kevés sikerrel).

10. 1121 Adeptus Kft., Ormosbánya. A projekt: ipari és raktározási háttérkapacitás kiegészítése Ormosbányán. A Kft-nek Miskolcon és Budapesten is van telephelye. Alkalmazotti létszám tekintetében 24 %, a tervezett árbevétel tekintetében 5 % az ormosbányai üzem [ 37] részesedése. Az itt gyártott termékek jelenleg un. középnehéz építőipari acélszerkezetek, valamint gázpalackszállításra használt paletták [ 38] , de a tervekben jelentős mennyiségű ipari fémszerelvény és gépelem is szerepel. A projekt keretében valósult meg az egész telep ivóvíz- és gázellátása, valamint korszerűsödött az acélszerkezeti üzemcsarnok, az irodák és a szociális helységek fűtése. A másik csarnok a Kft. központi raktárépülete, ebben polcrendszer [ 39] , az udvaron elkerített szabadtéri tároló [ 40] létesült. A nagyméretű tehergépjárművek számára a bevezető utat teljesen át kellett építeni. A telep nyilvántartási feladataihoz számítógépet szereztek be. Az udvaron rakodópálya [ 41] létesült. A projekt alkalmat adott gépek (excenterprés [ 42] , lángvágó [ 43] , 8 csiszológép, plazmavágó [ 44] , CO-hegesztő [ 45] , fémfűrész [ 46] , villás targonca [ 47] , tehergépkocsi [ 48] ) beszerzésére.. –A túlnyomó részben infrastrukturális jelleg miatt a projekt közvetett hatásai nehezen számszerűsíthetők, így hatékonysága alacsonynak mutatkozik. A pályázat elbírálása előtt elkerülte a figyelmet, hogy a Kft. csak ormosbányai telephelyének létszámára vállalt kötelezettséget. A létszámfeltöltés jelenleg az előírt szinten van, de lassú felfutása miatt statisztikai átlagban csak a növelés 73 %-a teljesült. Vállalták viszont, hogy év végére vállalásuk átalagot tekintve is teljesülni fog. – Az üzemben rend és tetszetős munkafegyelem tapasztalható. Az alkalmazottak a jövedelmükkel mérsékelten elégedettek.

 

 

11. 1145 Sárospatak Precíziósszerszám Gyártó Bt. A projekt: gyártócsarnok felújítása és berendezése. A Kft. 1998-ban Bt-vé alakult, az alapító BMB Präzisionswerkzeug Vertrieb GmbH cégnek 69,7 % részesedése volt a Kft-ben. Egyetlen termékcsaládjuk a menetfúró, mintegy 90 %-ban német, olasz és távolkeleti exportra készül. A Csepel Művek felszámolt telepéből 3,5 ha-on rendezkedtek be. A projekt keretében épült újjá az egyik üzemcsarnok [ 49] , amely tárgyaló boxokra és tervező irodákra (jobbra), raktárra (balra) és egy gyártócsarnokra (hátul) van felosztva [ 50] . A beszerzett gépek közül a legértékesebb a CNC eszterga - [ 51] és köszörűgép [ 52] . Ugyancsak a projektből jutottak hozzá 3 db fűrészgéphez [ 53] , 10 db esztergagéphez, 4 db marógéphez, 4 db egyéb szerszámgéphez, műszerekhez, targoncához és telefonrendszerhez. Valószínű, hogy nem tudják időben megvalósítani dörzshegesztőgép beszerzésüket (magyar relációból). – A munkakörülmények jók, de az üzleti ügyekről az alkalmazottak tájékozatlanok. A jövedelmet általában felélik. – Az 1995-ös indulást követően a pályázati támogatás jelentős lökést adott, 3 műszakban termelnek.

 

 

12. 1161 ABA Rt., Abaújszántó. A projekt: hulladékfeldolgozó rendszer kialakítása. A pályázó a saját vágóhídján [ 54] levágott állatok bőrét minősíti hulladéknak. A címe azonban így is csak részben fedi a pályázat célját. A megépített épület–bővítményben egyebek között bőrfeldolgozás céljára is létesül helyiség, de a bővítés fő célja a minőségi szabvány követelményeinek teljesítése lenne, amit a vágóhídon uralkodó állapotok teljes mértékben indokolni látszanak. A projekt keretében beszerzett bőrfejtőgép [ 55] és gerincfűrész [ 56] az üzem feldolgozó kapacitását hivatott növelni. – A támogatás fejében az Rt. (a pályázat idején Bt.) 10 új munkahely teremtését vállalta (a normatív 4 fő helyett), ebből eddig 6,7 főt teljesített. -–A sertésbőrből a cég sertésenként 400…500 Ft-ot profitál. Árbevételének 25 %-a a kereskedelemből származik. Miskolcon és Budapesten is van kereskedésük.

 

 

13. 1172 (Kt 32) Grega Kft., Sárospatak. A projekt: textilipari kisüzem bővítése. A projekt révén felújított, önkormányzattól bérelt épületben [ 57] működő kisüzem a létszámát eddig 13-ról 22 főre növelte, a vállalt 23 főt szeptember végéig ígéri statisztikai átlagban elérni. Új varrógépeket szereztek be [ 58] , ezekkel jelentősen növelni tudták női felsőruhából bedolgozói teljesítményüket. A közvetlen foglalkoztatók (Lantos Rt., Sárospataki Ruházati Szövetkezet) a termék jelentős részét holland, amerikai, olasz piacon adják el. Tanműhelyt [ 59] és szabászműhelyt [ 60] is működtetnek (ezek nem tartoznak a projekthez). Az önálló exporthoz 50 …60 fős üzemre lenne szükség, ami távlati terveik közé tartozik. Az önálló kereskedelem megvalósításához a tőkéjük hiányzik. – A varrónők jellemzően családosak, a férj több esetben munkanélküli.

 

 

Munkahelymegtartásra irányuló és speciális projektek

 

14. 1007 Bábolna Rt., Szendrői Gazdaság. A projekt: juhtenyésztés szerkezetváltás. A gazdaság önálló Kft-ként nyert pályázatot, majd 1997-ben szervezetileg ismét beolvadt az Rt-be. Hozzávetőlegesen egyenlő arányban foglalkozik növénytermesztéssel, baromfi- és juhtenyésztéssel. A szerkezetváltással a hústermelő juhászatról minőségi törzstenyészetre kíván áttérni. A Bábolna Tetra, a Suffolk és az Ile de France fajtákat kisebb részben a saját állomány pótlására, nagyobb részben bel- és külföldi értékesítésre tenyésztik. A bárány szopási időszakának befejezésekor döntik el, hogy a tenyészetbe kerül vagy a hízó (hústermelő) csoportba. A projekt a takarmánytermelés gépi eszközeinek fejlesztését hivatott elősegíteni. (Egy-egy juh naponta 3,5…4 kg takarmányt fogyaszt, számuk meghaladja a 6000-et.) Beszereztek két erőgépet [ 61] , egy körbálázót [ 62] , egy rendsodrót [ 63] , egy rendalakítót [ 64] és egy vetőgépet. A felsorolt gépek eddig sem hiányoztak a Gazdaság eszköztárából, de műszaki állapotuk miatt csak nagyon alacsony szinten használhatók: az új gépek kétszeresre növelték a kihasznált teljesítményt. – A Gazdaság a pályázatban csak a létszám (147 fő) megtartását vállalta, de sikerült átlagosan kb. 10 fővel többet foglalkoznia. A juhászatban (közvetlenül) 35 fő dolgozik. A munkaszüneti napokon részben túlórában, részben csúsztatva dolgoznak.

15. 1052 Tokaj Holding Kft., Tokaj. A projekt: idegenforgalmi létesítmények a Bodrogzugban. A Bodrogkeresztúrt Tokajjal összekötő út mentén található a mintaház [ 65] , amely igényesen berendezett [ 66] , gázfűtésű [ 67] családi üdülőház mintapéldánya. Ugyancsak az út mentén, de már lakott településen kívül építették újjá a “Lebuj Borházat” [ 68] , [ 69] . Udvaráról [ 70] , melyet a tokaji hegyből fejtett kőből épített támfal [ 71] és kút díszít, szép kilátás nyílik a Bodrogot övező ligetre. Ízlésesen kialakított éttermének [ 72] vendégkönyvében nevezetes emberek sora szerepel, ez konyhájának [ 73] is tulajdonítható. Kissé lejjebb, az út másik oldalán létesült a csónakház [ 74] , az öltöző és a csónakkikötő [ 75] . Az éppen kiöntött Bodrogtól [ 76] átmenetileg távol maradnak a vízisportok kedvelői, de a projekt létesítményei érezhetően megnövelték a környék idegenforgalmát. Kajaktúrák rendszeresen indulnak, Bodrogkeresztúron fizetővendég szolgálat működik és az önkormányzat 20 fős panziója is fogad vendégeket. – A Kft. bérbe kívánja adni a létesítményeket.

 

 

16. 1065 Szerencs és Térsége Hegyközség. A projekt: hegyközségi információs adatbázis létrehozása. Az adatbázis hardver [ 77] , [ 78] és szoftver feltételeit a projekt révén teremtették meg. A hegyközségi tagok személyi adatain felül tartalmazza az ültetvények adatait (nagyságát, fajtáját, rendszerét), a tagdíj nyilvántartását és az aktuális termelési, illetve értékesítési adatokat. A hegyközségnek mintegy 1600 tagja van (500 m² ültetvény fölött a tagság kötelező). Az adatbázist helyettesítő nyilvántartás folyamatos vezetéséhez és értékeléséhez további 2 főt kellene alkalmazni, így viszont a hegybíró egyedül képes ellátni. Adatokat szolgáltatnak a Hegyközségi Tanács, a Nemzeti Tanács, a Földművelési és 19Vidékfejlesztés Minisztérium számára, valamint borút tervezéséhez, borverseny előkészítéséhez.

 

Programkészítésre irányuló projekt

 

17. 1158 Bodrogkeresztúr Nagyközség Önkormányzata. A program: a Bodrogparti Szövetség fejlesztési stratégiája. A stratégia a Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong és Tarcal településekből álló mikro-térségre vonatkozik. Készítését a két vállalkozó iroda és az öt polgármester interaktív együttműködése jellemezte. Az elkészült tanulmány bemutatja a településeket (történeti adottságok, közlekedés, népesség, gazdaság, infrastruktúra), majd értékeli az adottságokat. Nyolc fejezetre osztva, közel félszáz ötletet sorakoztat fel, amelyek valamennyien egy-egy program csírái lehetnek, majd 9 konkrét programvázlatot ír le. A mellékleteket tartalmazó kötet a felmérés módszerét, a kistérségi fejlesztési stratégia elvi megközelítését és a hegyaljai szőlészet / borászat jellemzőit ismerteti. – A tanulmány hatása tetten érhető több területen. A borturizmus azóta megjelent kistérségi pályázatban. Napirendre került az Andrássy kúria felújítása és tarcali Rákóczi-ház hasznosítása. Bodrogkisfaludnál megkezdődött a folyópart infrastruktúrájának kialakítása. A sorra készülő rendezési tervek is figyelembe veszik a tanulmány következtetéseit.

 

Befejezetlen projektek

 

18. 1061 ELASTICO Kft., Miskolc. A projekt: poliuretán formahabosítás. Új termékek gyártásához a habosító eljárás korszerűsítését vették tervbe. Beszereztek egy olasz habosítógépet [ 79] , kiépült a műszerlevegő ellátó rendszer, felújítottak egy használt habosító gépet és működik a folyadék adalék keverő egység [ 80] . A kisméretű termékek gyártására beszerezni tervezett habosítógép helyett azonban a Kft. nagyméretű termékek (rokkantkocsi kerekek) előállítására alkalmas berendezést kíván összeállítani, 15-féle modulból [ pl. 81] , erre a módosításra engedélyt kapott az MTT-től. – A kisüzemben [ 82] a kezdeti kísérleti gyártás eszközei [ 83] most a fejlesztést szolgálják.

 

 

19. 1141 PRO-ALKUSZ Kft., Miskolc. A projekt: mezőgazdasági gépgyártás (ekegyártás) megvalósítása Edelényben. A felszámolásokkal foglalkozó kétszemélyes Kft. – mint hitelező – jelzálogjogot szerzett a felszámolt edelényi Alkotmány Szövetkezet ipari üzemére, majd (sikertelen pályázati értékesítési kísérlet után), élve elővásárlási jogával, megvásárolta azt. Az épület felújítását megkezdték és igénybe vettek 293 eFt támogatást. Már lejárt a befejezésére kitűzött határidő is, amikor a Kft. levélben közölte, hogy előre láthatóan csak 1999-ben fog Edelényben fejleszteni, az 1996-ban elnyert TFC-támogatásról lemond. Leveléből úgy tűnik, hogy külföldi érdekeltségű befektetőt keres, akinek – a gyártásra vonatkozó jogosítványok, szakértelem, saját alkalmazottak, stb. hiányában – átengedné az állami támogatással vonzóvá tett telephelyet, abban a reményben, hogy a támogatást számára 1999-re “átcsoportosítják”.

1998. augusztus - október

* Beszámoló (illetve pénzügyi monitoring) hiányában feltételezett saját hozzájárulás

*Beszámoló (illetve pénzügyi monitoring) hiányában feltételezett saját hozzájárulás

* Lásd a munkahelyteremtő projekt-csoportban is