A Regionális Kutatások Központja a hazai akadémiai kutatóintézeti rendszeren belül máig is egyedülálló szervezeti rendszert megvalósítva jött létre 1984-ben. A központ ma már behálózza az egész országot. Kutatási egységei működnek Békéscsabán, Budapesten, Debrecenben, Gyôrött, Kecskeméten, Miskolcon, Pécsett, Szolnokon és Szombathelyen.

A Központ a regionális kutatások egyetlen magyarországi akadémiai tudományos bázisaként tevékenykedik. Fô kutatási területét a terület- és településhálózat-fejlesztési koncepciók és politikák kidolgozását megalapozó társadalomtudományi kutatások jelentik. A társadalom és a gazdaság térbeni fejlôdésének, a magyar településhálózat változásainak vizsgálata, a területi folyamatok és azok törvényszerűségeinek értékelése elméleti alapot biztosít a területfejlesztés országos és helyi döntéshozói számára.

A Központ az alapkutatások mellett módszertani és alkalmazott kutatásokkal, valamint tényfeltáró esettanulmányok készítésével is foglalkozik. Bár az egyes kutatóegységek elsôsorban saját régióik folyamatait és jelenségeit vizsgálják, nemzeti és nemzetközi kérdések kutatásában is részt vesznek.

A multidiszciplináris jelleg a földrajzi, közgazdasági, jogi, történeti, szociológiai és néprajzi kutatások együttes művelésében mutatkozik meg. Az interdiszciplinaritás és a multidiszciplinaritás elve a tudományos problémák elméleti és módszertani megközelítéseiben egyaránt érvényesül.

Az 1998-tól a Közép- és Észak-magyarországi Tudományos Intézet keretében működő Észak-magyarországi Osztály a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat támogatásával jött létre 1987-ben.

Az Észak-magyarországi Osztályon geográfus, szociológus és agrármérnök kollegák dolgoznak. Ez a szakmai összetétel, külső munkatársak bevonásával lehetővé teszi a régióban, elsősorban annak rurális térségeiben folyó területi folyamatok multidiszciplináris megközelítését és feltárását.

A súlyos gazdasági és területi válsággal küzdő észak-magyarországi régió adottságainak megfelelően- az elmúlt években a területi elmaradottság és a regionális fejlesztés alternatív megoldásainak elméleti és módszertani kérdései, valamint a humánerőforrások kerültek előtérbe. Főbb kutatási témák:

• Az alulról szerveződő térségfejlesztés, az azt megalapozó kistérségi tervezés elméleti és módszertani kérdései, a decentralizált térségfejlesztés helyi intézményei, azok működési sajátosságai
• A helyi önkormányzatok gazdaság- és társadalomszervező funkciói és azok működése
• Az elmaradott, aprófalvas térségek fejlődésének sajátosságai
• Határmenti térségek vizsgálata
• A vidékfejlesztés külföldi tapasztalatai és rendszerei
• Emberközpontú regionális fejlesztési stratégiák elméleti megalapozása, kidolgozásához erőforrástérképek készítése

Alkalmazott kutatások: helyi, kistérségi, megyei, regionális, kormányzati tervezést megalapozó munkák:

• kistérségi fejlesztési koncepciók kidolgozása
• részvétel megyei ágazati programok (turizmus, humánerőforrás-fejlesztés) megalapozásában, kidolgozásában
• területi beavatkozások térségi hatásainak vizsgálata, monitoring rendszer kialakításának elméleti megalapozása
• vidékfejlesztési, turisztikai és más, a közösségi gazdaságfejlesztés keretében megvalósítható fejlesztési programok kidolgozásának segítése
• a regionális marketinget megalapozó térségi vonzerőleltár készítése
• részvétel a BAZ megyei és az Északkelet-magyarországi Régió fejlesztési koncepciójának megalapozásában, a BAZ Megyei Területfejlesztési Tanács munkájának szakmai segítése

• A területrendezési tervezés megalapozása az Északkelet-magyarországi Régióban, 1998. (KTM)
• A Galyaság fejlesztési stratégiája, 1998 (Galyasági Települések Szövetsége)
• A privatizáció helyzete az Észak-magyarországi régióban 1994, 1998. (ÁPV Rt.)
• BAZ megye idegenforgalmi fejlesztési koncepciója 1997. (BAZ Megyei Idegenforgalmi Hivatal)
• A bankhálózat fejlesztésének megalapozása 1997, (Creditanstalt)
• Társadalmi és gazdasági helyzet és a várható fejlesztések az Észak-magyarországi régióban 1997 (MATÁV)
• Encs és térsége fejlesztési stratégiája, 1997 (Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ, Miskolc)
• Gönc és térsége fejlesztési stratégiája, 1997 (Regionális Vállalkozásfejlesztési Központ, Miskolc)
• Csereháti Befektetői Kalauz és web-lapok 1997 (Csereháti Településszövetség)
• Hajdúszoboszló város idegenforgalmi fejlesztési stratégiájának megalapozása, 1996. (Know-How Alapítvány)
• Az északkelet-magyarországi autópálya megépítésének várható gazdasági és társadalmi hatásai, 1995 (Deloit and Touche Kft)
• A Cserehát-Hernád-Bódva vidék fejlesztési programja 1995. (Csereháti Településszövetség)

Az Osztály az alábbi külföldi egyetemekkel, kutatóhelyekkel tart szakmai kapcsolatot:

• University of Wisconsin, River Falls, Amerikai Egyesült Államok
• Universidad Nacional De Education a Distanca, Madrid, Spanyolország
• Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, Csikszereda, Románia

DR. G: FEKETE ÉVA (1960)

A József Attila Tudományegyetem matematika-földrajz szakán végzett (1983), a földrajztudomány kandidátusa (1995) tudományos főmunkatárs, egyetemi docens a Miskolci Egyetem Regionális Gazdaságtani Tanszékén.

A Magyar Földrajzi Társaság Borsodi területi Csoportjának elnöke, A Miskolci Akadémiai Bizottság Regionális Munkabizottságának Elnöke, a Kistérségi Fejlesztő szervezetek Országos Klubjának Elnöke, a Csereháti Településszövetség elnökhelyettese. Tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak és az Európai Faluszociológiai Társaságnak.

Kutatási területe: helyi és kistérségi fejlesztés, elmaradott területek, vidékfejlesztés

MAGYAR TÜNDE (1970)

A Debreceni Agrártudományi Egyetem Általános Agrármérnöki Karán végzett (1994) Tudományos segédmunkatárs.

Kutatási területe: vidékfejlesztés

DR: MEZEI ISTVÁN (1951)

A Kosuth Lajos Tudományegyetem magyar-történelem szakán végzett (1975). Tudományos munkatárs, szociológia Ph.D. hallgató

Tagja a Magyar Szociológiai Társaságnak.

MECSEINÉ DETKI HAJNALKA (1968)

Gimnáziumi érettségi (1987), közgazdasági Szakközépiskola (1997)

VEREBÉLYI ERIKA (1968)

ZÁDOR ATTILÁNÉ BÁRI MARIANNA (1969)

(témavezető: Dr.G.Fekete Éva)

A témakörhöz illeszkedő kutatásaink 1990-ben indultak, az első magyarországi kistérségi fejlesztő szervezet, a Csereháti Településszövetség tevékenységének figyelemmel kísérésével és munkájának tudományos megalapozásával. 1990-től az említetthez hasonló célú szervezetek sokasága jött létre Magyarországon. Szervezeti formájukban, munkamódszereikben, felvállalt feladataikban azonban ezek a szervezetek lényegesen különböznek.

Vizsgálataink egyik iránya éppen a kistérségi szerveződések mint szervezetek sokszínűségének, a sokszínűségben is összecsengő vonásainak tanulmányozására terjed ki. Naprakész adatbázis fenntartására törekszünk hazai helyi és kistérségi fejlesztő szervezetekre vonatkozóan. Néhány szervezettel kialakított közvetlen kapcsolatainkon keresztül figyelemmel kísérjük fejlődésüket, a kor (terület)politikai kihívásaihoz való alkalmazkodásukat, megvalósított projektjeiket.

A kutatás másik ágaként a helyi kezdeményezésű fejlesztési projektekben rejlő innovatív elemeket és azok terjedését igyekszünk feltárni. A külföldi és hazai esettanulmányokból, az azokból levonható következtetésekből felépülő elméleti és gyakorlati ismereteinket a területpolitikát formáló országos és politikusok és gyakorlati szakemberek számára is hozzáférhetővé tesszük.

A kutatás harmadik vonulata a helyi és kistérségi fejlesztések tervezésének módszertanára terjed ki. Mint ahogyan magának a helyi fejlesztéseknek, úgy a stratégiai tervezésnek is a térségfejlesztésben való megjelenése szorosan összefügg a társadalomirányítás decentralizálódásával és társadalmasulásával. A szubszidiaritás és partnerség elvének erősödő érvényesülése megköveteli a helyi aktoroktól a tervezői képességek (ki)fejlesztését, a közösségi tervezés módszereinek elsajátítását. A nemzetközi szakirodalom és gyakorlati tapasztalatok segítségével, a régióban elkészített mintegy db kistérségi és helyi fejlesztési stratégia kimunkálása során szerzett tudás birtokában összegeztük és folyamatosan bővítjük a kistérségi stratégiai tervezés elméleti és módszertani ismeretanyagát. Az így felhalmozott tudást kézikönyv megjelentetésével és rendszeresen szervezett képzési programok keretében adjuk át a helyi és kistérségi fejlesztő szervezetek munkatársainak.

Területi empirikus kutatásaink középpontjában továbbra is a Cserehát áll. Ezen, a perifériák minden jellemzőjét magáénak tudó mintaterületen igyekszünk a gazdaság és társadalom legkülönbözőbb területeit és azok fejlesztésének lehetőségeit átfogóan feltárni, egy integrált fejlesztési programot és annak megvalósítását háttértanulmányokkal, képzésekkel, folyamat-tanácsadással megalapozni. Közben követjük a térségben, ill. a fejlesztő szervezetben bekövetkező, más térségek szempontjából is tanulsággal bíró változásokat.

(témavezető: Dr.Mezei István)

A kelet-középeurópai társadalmi és politikai rendszerek 90-es években megfigyelhető változásának egyik legizgalmasabb kérdése a településirányításban az önkormányzati rendszer kialakulása. A rendszer jellemző sajátosságaként Magyarországon a helyi önkormányzatok európai mértékkel mérve, szinte példátlan önállóságot kaptak. Igaz a feladatvállalás szabadságához az anyagi források szűkössége párosult. Kutatásaink során arra keressük a választ, hogy a helyi önkormányzatok a számukra biztosított keretek között, hogyan oldják meg feladataikat. A feladatfelvállalásban és feladatellátásban milyen területi különbségek adódnak.

A kutatás első időszakában az önkormányzatok a 90-es évek elején divatossá váló vállalkozói aktivitását tanulmányoztuk. A helyi önkormányzatok vállalkozói magatartásának és vállalkozásokat támogató politikájának feltárására empirikus kutatásokat végeztünk.

A kutatás harmadik szakaszában vizsgálataink tárgyát még tovább szűkítettük és a képzés innovációjának, valamint ebben a helyi önkormányzatok szerepének kutatására koncentrálunk.

(témavezető: Dr.G.Fekete Éva)

Kutatásaink során matematikai statisztikai vizsgálatok végzésére alkalmas, az embert mint munkaerőt, mint fogyasztót, mint társat, mint saját sorsát formáló aktort figyelembevevő adatbázist állítottunk fel. Adatbázisunkban Magyarország megyéi, az Északkelet-Magyarországi régiót alkotó hat megye kistérségei és helyenként települései szerepelnek. Az adatbázis nyújt alapot a térségek humán tényezők szerinti tipizálásához.

A statisztikai vizsgálatok mellett az Ember szerepének megértéséhez, a térség szubjektum által visszasugárzott képének feltárásához, ill. egy humanisztikus regionális fejlesztési stratégia megalapozásához empirikus vizsgálatokat végzünk ill. elemezzük a témához kapcsolódó nézeteket, már kiérlelt gondolatokat, kutatási eredményeket.

Észak-magyarország területének jelentős része tekinthető elmaradott rurális térségnek (olyan térségnek, ahol magas a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya, alacsony a mezőgazdaság jövedelemtermelő képessége, magas a munkanélküliségi ráta ). Az elmaradott rurális térségekre sajátos társadalmi - gazdasági struktúra és probléma, de ugyanakkor sajátos lehetőségek a jellemzőek. Az Európai Unióhoz való csatlakozás szükségessé teszi az EU-ban lévő elmaradott vidéki térségekben zajló társadalmi változások, gazdasági folyamatok, valamint politikai célok és azok eszköz- és intézményrendszerének jobb megismerését.

A kutatás célja elsősorban az EU országai, de más fejlett piacgazdasággal rendelkező országokban is, a vidéki területek komplex vizsgálata, és a feltárt (társadalmi, gazdasági, politikai) állapotok országok közötti (EU tagországok között, EU tagország és Magyarország között) különbségeinek és azok okainak megállapítása.

Az elmaradott vidéki területeken kiemelt szerepe van a mezőgazdaságnak, ezért a kutatás külön vizsgálja a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés kapcsolatát, az agrárpolitika és a vidékfejlesztési politika viszonyát.

1. Vidékfejlesztés, elmaradott térségek
1. Kistérségi szerveződések
1. Az önkormányzatok szerepe a helyi társadalmakban
1. Emberközpontú regionális politikák
1. Turizmus