A tesztüzemi hálózat kiépítésének feladatai Magyarországon


1. Az Európai Unió agrárstatisztikai, informatikai rendszerének fõbb komponensei

1.1. A mezõgazdasági termelés mennyiségi statisztikái

1.2. A termék- és ráfordításokra vonatkozó statisztikák

1.3. Mezõgazdasági jövedelem-statisztika

2. A tesztüzemi hálózat szerepe az EU-tagországokban

2.1. A tesztüzemi hálózat

(más néven: Mezõgazdasági Számviteli Információs Hálózat) az EU tagországaiban 1965-ben létrehozott reprezentatív adatgyûjtési, illetve információs rendszer. Fõbb jellemzõi:

2.2. Az adatgyûjtés tartalma:

Általános információk - a üzem kódja, gazdasági mérete, gazdálkodási típusa.

A földterület tulajdoni viszonyai - a saját tulajdonú, bérelt és részesmûvelt terület nagysága

Munkaerõ - foglalkoztatottak száma, a foglalkoztatás formája (idegen és a családhoz tartozó, állandó és alkalmilag foglalkoztatott dolgozók)

Az állatállomány létszáma és értéke - nyitó- és záróállomány átlaglétszám

Állatvásárlás és értékesítés - a különbözõ irányú tranzakciók értéke, saját felhasználás

Ráfordítások - élõmunka- és gépköltségek, takarmányozási költségek, növénytermesztés változó költségei, általános költségek, föld- és épületbérleti díjak, fizetett kamatok

Föld- és épületvagyon, egyéb állóeszközök, forgótõke - nyitó- és záróérték, beruházások, eladás, értékcsökkenés (az újrabeszerzési érték alapján)

Kötelezettségek - a rövid-, közép- és hoszzúlejáratú kötelezettségek nyitó- és záróállománya

Általános forgalmi adó - az ÁFA-elszámolás típusa és bizonyos esetekben a fizetett és a visszatérített ÁFA összege

Támogatások és egyéb juttatások - a kapott összegek a ráfordításokkal és termékekkel összefüggésben (beruházási támogatások nem)

Termelés (élõállatok nélkül) - terület, mennyiség, érték növényi és állati termékelõállításra, valamint az egyéb tevékenységekre vonatkozóan is.

Kvóták és egyéb jogok - az üzem rendelkezésére álló értékesítési kvóták és az azokkal kapcsolatos tranzakciók (vétel, eladás, bérlet).

Szántóföldi kultúrák utáni kompenzációs kifizetések - a területpihentetési kötelezettség ellensúlyozásaként kapott prémiumokkal kapcsolatos adatok (terület, prémium összege, referenciahozam).

2.3 Az üzemi adatok feldolgozása és hasznosítása

A többszörösen ellenõrzött adatokat standardizált statisztikai összeállítások formájában mind az egyes tagországok, mind a közösségek szintjén nyilvánosságra hozzák. (Az adatfelvételben szereplõ minta számaiból speciális becslési eljárással meghatározzák a teljes sokaságra vonatkozó értékeket).

A feldolgozott információk elsõsorban a mezõgazdasági termelés jövedelmezõségének alakulását mutatják különbözõ szempontok szerint (méret, termelési irány, földrajzi elhelyezkedés stb.) képzett üzemkategóriákra vonatkozóan (lásd. táblázat).

Az adatok felhasználási lehetõségei.

2.4. Összefüggések a Mezõgazdasági Számlák és a tesztüzemi hálózat között

3. Hol tart jelenleg a tesztüzemi hálózat magyarországi fejlesztése?

3.1. Elõzmények

3.2. Az 1995-ben megkezdett projekt eddigi eredményei

4. További feladatok

4.1. A hálózat fokozatos kiépítése mintegy 2000-2500 üzem bekapcsolásával

Összefoglalóan, a tesztüzemi hálózat mûködtetése során az alábbi feladatkörök ellátása szükséges:

Feladat Felelôs, végrehajtó
a tesztüzemi hálózat mûködtetésének elvi irányítása, a késôbbiekben kapcsolat-tartás a brüsszeli szakbizottsággal a tesztüzemi hálózat magyarországi bizottsága (egyben összekötô iroda Brüsszel felé)
a teszüzemek kiválasztása és "beszervezése" megyei tesztüzemi bizottságok a korábban javasolt összetételben
az adatok gyûjtése és elsôdleges feldolgozása egyéni gazdaságoknál könyvelô irodák, részben érdekképviseleti, önkormányzati szervezetek mûködtetésében, társas-vállalkozásoknál maga az üzem
az adatok központi feldolgozása, kiértékelése, közzététele, a késôbbiekben átadása az EU Bizottság részére AKII, Budapest

4.2 Az elõzõ pontban foglaltakkal párhuzamosan

4.3. Várható problémák

5. Megyei adatok az adatbázisban

Ugrás a szöveg elejére