A Mezõgazdasági Számlák Rendszerének (a továbbiakban MSZR) kidolgozásában a PM - az FM felkérése alapján - 1995. decembere óta vesz részt.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással összefüggõ, harmonizációs feladatok között kiemelt jelentõségû, hogy a magyar mezõgazdaságra vonatkozó, illetve az arról adott különbözõ számszerû információk tartalmilag összehasonlíthatók legyenek a tagországok adataival.

Magyarországon a mezõgazdasági termelés jelentõsége, nemzetgazdaságban betöltött szerepe nagyobb, mint az Európai Unió tagállamainak többségében, ezért a csatlakozást megelõzõ munkákra, a helyzetfelmérésére és elemzésére a PM is megkülönböztetett figyelmet fordít. Nem lehet közömbös sem az ország, sem pedig a mezõgazdasággal foglalkozók számára az, hogy a nemzetközi megítélés és ennek anyagi konzekvenciái milyenek lesznek. Meggyõzõdésünk, hogy a számítási modell, illetve az abban szereplõ adatok pontossága, alapvetõ hatást fog gyakorolni a csatlakozás pénzügyi konzekvenciáira, vagyis az agrárágazat jövedelemhelyzetét pozitívan, vagy kevésbé pozitívan érintõ tényezõkre.

Szerencsésnek tartjuk, hogy ezzel a munkával egy olyan független szervezetet bíztak meg, amelyik más csatlakozni kívánó országok modelljének összeállításában is részt vett.

Az elszámolási rendszerek egységesítése szempontjából Magyarországon az eddig megtett legfontosabb lépések a következõk voltak:

• az új számviteli törvény bevezetése,
• a külkereskedelmi forgalom egységes elszámolási rendszerére való áttérés, valamint
• a nemzetgazdasági elszámolásunkban a nemzetközileg egyeztetett módszertani ajánlások elfogadása és alkalmazása.

Az áttérés nem volt zökkenõ mentes és számos problémát még mindig nem sikerült megoldani. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az MSZR kidolgozásához is módszertani útmutató nélkül kezdtünk hozzá, szóbeli tájékoztatás alapján dolgoztunk, hisz a kézikönyv fordítása csak 1996-ban készült el, melyet a PM 1996. októberében kapott meg.

A Mezõgazdasági Számlák Rendszere a nemzetgazdasági tevékenységbõl kiindulva ad számot átfogó és összehasonlítható módon az Európai Közösség Bizottságai részére. Magyarország nemzetgazdasági elszámolási rendszere pedig jelenleg az ágazati elszámolásokon alapszik, az SNA módszertani útmutatóinak figyelembe vétele mellett.

Magyarországon az ágazati és tevékenységi elszámolásokat a "Jelentés a vállalkozások teljesítményérõl" c. KSH kérdõív segíti. Az ebbõl származó adatokat a PM is felhasználja a tervezéshez. A kérdõív tette lehetõvé azt, hogy a Mezõgazdasági Számlák Rendszerének kidolgozásához segítséget tudtunk adni a német kollegáknak. A beszámoló jelentés hibája - a jelenlegi munka szempontjából - hogy a mezõ- és erdõgazdálkodást nem különíti el sem tevékenységként, sem pedig ágazatként, holott az EU-val harmonizáló információs rendszerhez erre feltétlenül szükség lenne. Ennek ellenére, mint kiindulási alap, a feldolgozó, ipari és kereskedelmi tevékenységek leválasztására mégis jól hasznosítható volt. A KSH Nemzetgazdasági Fõosztálytól kapott ígéret szerint 1997-tõl már megoldható lesz a mezõgazdálkodás tevékenységi és ágazati elkülönítése, külön sorban való feltüntetése az adatgyûjtõ lapokon. A valós adatok ismerete ez esetben már "csak" az adatszolgáltatókon fog múlni.

A 90-es évek elsõ felében lezajló nagy információs rendszer változást a PM szerencsésen nem követte mindenben, így az erdõgazdálkodásra vonatkozó költségvetési-, eredmény- és adószámítások továbbra is külön készültek. A legfontosabb adatok a Mezõgazdasági Számla Rendszer kidolgozásának indításakor is rendelkezésünkre álltak. A PM többszöri, kitartó kezdeményezése, kifogása és javaslata alapján az APEH és sok esetben a KSH is külön közzéteszi az ágazatra vonatkozó adatokat, de ez korántsem egységes. Az adatgyûjtés és feldolgozás elkészül ugyan, de nem azonos szintû összesítések kerülnek közlésre, ami nagyon megnehezíti a tisztánlátást.

Az MSZR kidolgozása során számos ponton tapasztaltuk, hogy a mi rendszerünk jelentõsen eltér más országokétól, amit a lehetõségekhez mérten közelíteni lehetett, de nem minden esetben. A mezõgazdasági ágazati elszámolásba nálunk beletartozik pl. a vetõmag-elõállítás és takarmánygyártás egy része is, amit az EU normák szerint feltétlenül szükséges elválasztani, minden költségével, jövedelmével stb. együtt.

Gondot okoz a rendszer szempontjából értelmezett amortizáció is, aminek kiszámításához nincsenek meg az alapinformációk.

Az EU harmonizációs modellhez kapcsolódva a PM az ágazati elszámolások összefoglaló fõbb adatain túl, a mezõgazdasághoz tartozó társasági adóbevallások, kettõs és egyszeres könyvvitelt vezetõk, APEH által összesített Gyorsjelentés adataiból készült eredmény-kimutatással járult hozzá, azzal a megjegyzéssel, hogy a végleges ágazati elszámolások a KSH Nemzetgazdasági Fõosztályának feladata, az ehhez szükséges alapadatok is csak ott állnak rendelkezésre.

A különbözõ adatgyûjtõ szervezetektõl származó éves és évközi adatok összevetése alapján ellenõrzött információk meglehetõsen nagy biztonsággal fogják a valós helyzetet tükrözni. A modellhez adott számszerû adatokat éveken át lehetõségünk lesz javítani, pontosítani, ami korrekt, mindenki számára megnyugtató helyzetet jelent.

A Mezõgazdasági Számlák Rendszeréhez szükséges információkhoz a PM továbbá a hatáskörébe tartozó központi költségvetési támogatások számszerü adatait adta meg. Az adatok forrása a Magyar Köztársaság adott évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvény és annak számítási anyaga, amely a költségvetési mérleg szerkezethez igazodva az adott számla pénzforgalmi egyenlege alapján készül. A költségvetési mérlegben elkülönítve jelennek meg:

• a gazdálkodó szervezetek befizetései- és támogatásai,

• a fogyasztáshoz kapcsolt adók és árkiegészítések,

• a felhalmozási, beruházási kiadások.

Az agrárjogcímû támogatások is ennek megfelelõ szerkezetben kerülnek elszámolásra.

Agrártámogatások alatt Magyarországon nemcsak a mezõgazdálkodási tevékenység támogatásait értjük, hanem a feldolgozáshoz, forgalmazáshoz, valamint az erdõgazdálkodáshoz biztosított költségvetési forrásokat is. A mellékelt táblázat a támogatásokra vonatkozó jogszabályok által meghatározott célokhoz rendelt költségvetési törvény szerinti összegeket tartalmazza függetlenül attól, hogy azt melyik fejezetben - FM vagy PM - irányozták elõ. Az ehhez kapcsolódó összesített adat jelenti a mi megfogalmazásunk szerint a költségvetési támogatást és ez a szóhasználat - figyelembe véve a fordíthatóságot - megtévesztõ lehet, tartalmilag egészen más, mint amit az EU-ban ezalatt értenek.

A költségvetés végrehajtásához nemcsak az összesített jogcímekrõl kell számot adni, hanem ágazatonkénti bontásban is elkészítjük a támogatásokból való részesedést. Az ágazatok ide vonatkozó adatait a kifizetõ helyek - többnyire az APEH havi tájékoztatója alapján állítjuk össze. Az adatok helyességét a számviteli törvény alapján készített társasági adóbevallás összehasonlítása alapján ellenõrizzük, bár itt is van tartalmi eltérés. Az MSZR-hez ezt az ágazati elszámolásról készített táblázatot vettük figyelembe kiindulási alapként. A modell szempontjából a tevékenységhez, a mezõgazdasági termékekhez adott támogatások ismeretére lenne szükség, amit a mi rendszerünk nem tesz lehetõvé.

Az MSZR kézikönyvének, módszertani útmutatója alapján a támogatások legfontosabb jegyei a következõk:

• támogatásról akkor beszélünk, ha az folyó jövedelem átutalást jelent, ha az nem vagyonként jelenik meg,

• a támogatás címzettje az a mezõgazdasági termelõ, aki árukat vagy piaci jellegû szolgáltatásokat hoz létre (ez utóbbi pl. kereskedelem, tárolás stb.)

• a támogatás a termelõi értékesítési árak csökkenését jelenti, vagy a költségek megtérülését biztosítja. Ide tartozó minden kamattámogatás, még akkor is, ha az a beruházások megkönnyítésével áll kapcsolatban

• a természetei csapások kapcsán megállapított és kifizetett összegeket is támogatásként kell kezelni,

• a gazdálkodónak a megsemmisített termékek után fizetett kártalanítása is ide tartozó tétel,

• a többi tevékenységtõl eltérõen a mezõgazdaság esetén a vásárolt ráfordításokhoz nyújtott támogatásokat is figyelembe kell venni (pl. üzemanyag támogatás),

• támogatásról beszélünk akkor is, ha az elsõdleges cél nem a fentiek egyike, hanem a régió, a környezetvédelem, a vízháztartás stb. befolyásolása.

Nem sorolhatók támogatások közé:

• azok az átutalások, amelyeknek címzettje nem mezõgazdasági termelõ,

• a háztartásoknak, mint fogyasztóknak folyósított juttatások, amelyek szociális vagy más kifizetésnek minõsülnek (pl. a szerkezetváltási támogatások a gazdálkodók átképzésének támogatása),

• a beruházási támogatások sem, ezek vagyonjuttatásnak minõsülnek az MSZR szerint,

• a tartós javak károsodása fejében fizetett kártalanítás (ültetvény utáni kártérítés),

• korábbi hitelek elengedése ugyancsak vagyonjuttatásnak minõsül.

Nem számítanak támogatások közé továbbá az adók mérséklése, illetve elengedése miatti összegek sem. A mi agrárjogcímû támogatásaink közül ide tartozóan az 1994-ig agrártermelési támogatások részét képezõ gázolajat említhetnénk, amely 1995. januártól fogyasztási adó-visszatérítésként volt igénybe vehetõ.

Az MSZR-ben ezek - vagy hasonló tételek - nem követhetõk nyomon, mert itt csak a ténylegesen fizetett adókat kell kimutatni.

A felsorolás természetesen nem teljes körû. Az ezen túlmenõen kifizetésre kerülõ összegeket a mezõgazdasági termelést kedvezményezõ összegeknek nevezi az útmutató, amelyek címzettjei a tevékenységi körhöz kapcsolódnak.

A kézikönyv kritériumainak figyelembe vételével elemezve a költségvetési támogatásokat megállapíthatjuk, hogy az ágazat számviteli törvény alapján elszámolt támogatásai állnak a legközelebb az MSZR által támasztott követelményekhez. A tevékenységi elv alkalmazása miatt a szükségesnél ugyan kisebb összegû a kimutatás, más okokból pedig több annál. Ezek pontosítására, tételes megfeleltetésére természetesen még nem volt lehetõségünk.

A központi költségvetési mérleg szerkezete is többé - kevésbé követi az EU-ban használatos elveket, de az ebbõl készült ágazati tábla a tevékenységi megfigyelés eltérése miatt kevesebb, mint ahogy a számításhoz kívánatos lenne.

A legkevésbé illeszthetõ vagy harmonizáló pillanatnyilag az agrárgazdasági célok költségvetési támogatási rendjérõl szóló jogszabályokhoz kapcsolt elõirányzatok szerinti összegezés. A jogszabály mindegyik FM-hez tartozó ágazatról rendelkezik és nem minden esetben különíthetõ el a modellhez szükséges támogatási összeg. A szabályozás EU normákhoz való közelítése, rendezése és átértékelése, az ennek megfelelõ költségvetési megjelenítés a következõ évek feladata lesz. A szabályok tételes megfeleltetése kulcskérdés az adatok összehasonlíthatósága szempontjából.

Az MSZR kidolgozásának általános tapasztalatai, hogyan hasznosíthatók egy térség szempontból?

A modellhez szükséges számszerû adatok többsége - ismereteim szerint - megyei szinten rendelkezésre áll. A két legfontosabb adatgyûjtõ szervezet a KSH és az APEH, jelenleg is érvényben lévõ adatszolgáltatásához kapcsolt információk lehetõséget teremtenek arra, hogy a mezõgazdasági számlarendszer megyei szinten is elõállítható legyen.

A KSH területi szervezetei korábban is készítettek évkönyvet, amely a rendszer szempontjából szükséges alapadatokat tartalmazza. Az összesítésekbõl származó, ágazati adtok nyilvánosak, így azok beépíthetõk a modellbe. Az ország egészére vonatkozó számítás forrásainak pontos megjelölése a módszertani útmutató mellett jelentõs segítség lehet a megyei programokhoz. A nemzetgazdasági valamint a megyei szintû állományok összevetése pedig a kölcsönös ellenõrzésre adnak majd módot.

A térségi rendszerek kidolgozása során jelentkezõ gondok bizonyára mások lesznek, mint a makro modellnél voltak, de ezekbe csak a próbaszámítások helyi közremûködõi tudnak majd választ adni.

Segítségünket felajánlva kívánunk a Térségi Információs és Integrációs Rendszer kidolgozásához sok türelmet, kitartást és sok sikert.