A Mezôgazdasági Számlarendszer tartalmi jellemzése

• A Mezôgazdasági Számlarendszer(MSZR) a tesztüzemi hálózat mellett az EU agrárpolitikai információs rendszerének egyik alappillére, mely lehetôvé teszi az EU által megadott termékkörre vonatkozó termelési, felhasználási, technológiai adatok konzisztens rendszerben való összefogása révén a termelési érték, hozzáadott érték és jövedelem pozíciók rövidtávú elôrejelzését, illetôleg agrárpolitikai intézkedések várható hatásának aggregált, valamint regionális és ágazati bontású szimulációját.

• A MSZR nem egy új fajta agrárstatisztika, hanem sokkal inkább egy, a statisztikai alapokat szakértôi munkával kiegészítô tervezési és elemzési instrumentum.

• A MSZR a belépési tárgyalások mezôgazdasági vonatkozású számításaihoz szolgáltat az EU és az hamarosan OECD által is elfogadott módszertani alapot.

• A MSZR elkészítése az EU tagországok számára minden naptári évben kötelezô.

• A MSZR eredményeit elôrerögzített menetrend szerint kell az EUROSTAT-nak megküldeni úgy, hogy az elsô országos jelentés az aktuális év novemberében el kell, hogy készüljön.

• A MSZR az intézményi elv (SNA) helyett termékekre koncentrál, a terméklista minden elemére rögzítve ennek összes mennyiségét, felhasználását és az elôállítás körülményeit, független azonban a termelés helyétôl és a termelô személyétôl, (vagyis pl. a kistermelés becslése elengedhetetlen). A mezôgazdasági üzemek nem mezôgazdasági tevékenysége nem szerepelhet a kimutatásokban.

• A terméklistában csak a mezôgazdaság elsôdleges outputjai szerepelnek (a kész vetômag, ill. a vágott állat, mint feldolgozott produktum már nem). Magyar specialitásként a halászatot a MSZR-ben elszámoljuk.

• A MSZR az országot, mint egy egységes üzemet szemléli, s ebbôl következôen a mezôgazdasági termelésben érintettek közötti termékforgalom (pl. vetômag, takarmány) csak a végtermék értékén keresztül kap szerepet a számításokban. Így az eddigi KSH elemzések halmozott termelési értékénél kisebb a MSZR-ben szereplô végsôtermelési érték.

• A MSZR jelenleg bôvített formában, azaz ágazati bontásban (folyamatelemzéssel együtt) kerül elkészítésre, ami növeli az adatfeldolgozás szakmai hitelességét.

• Egy jövôbeni regionális tagolás lehetôvé tenné az agrár- és térségfejlesztési politika EU-konform alapokon való összekapcsolását.

• A MSZR-ben szereplô árak általában az adott felhasználási célra termelt nyerstermék ÁFA-mentes piaci ára, kivéve a mezôgazdasági jellegû ráfordítások (pl. vetômag, takarmány) esetét, ahol is az elôállítási árral kell kalkulálni.

• A MSZR-ben az agrár támogatások közül csak azokat kell feltüntetni, amelyet a terméklistában szereplô termékek termelôi közvetlenül kapnak. A termékpálya egyéb pontjaira folyósított támogatások hatása az árakon keresztül gyûrûzik tovább. Kamattámogatás elszámolandó, de beruházási támogatás már nem.

• A MSZR-ben az amortizáció újrabeszerzési - azaz lényegesen magasabb - értéken kerül elszámolásra.

• A MSZR eredményei (termelési érték, hozzáadott érték, jövedelem) a KSH hasonló számításaival szemben úm. teljesen más számokat eredményeznek, melynek oka összetett: (tevékenységi elv az intézményi elv helyett, a feldolgozott és ún. nyers termékek elkülönítése, újrabeszerzési értéken figyelembe vett amortizáció, felhasználási cél szerint súlyozott átlagárak, ...).

• A MSZR-bôl kapott számok ezért jelenleg elsô sorban változásuk tendenciájában és a vizsgált alternatívák rangsora szerint érdemes értékelni.

A MSZR-projekt résztvevôi és eredményei

• A MSZR az FM, AKII, KSH, PM és a GATE együttmûködésében készül a BML és a bonni ASA koordinálásában.

• A projekt 1995 második felében indult és jelenleg az 1994-es bázisév, valamint az 1995-ös év elemzése áll rendelkezésre

• Az elemzett adatok forrásai: a KSH termékmérlegei, árai, vetésterületi adatai, állatlétszámai, inputok költsége, a KSH/PM támogatási, adó, bér, földbérlet, amortizáció és kamat adatai, az AKII üzemi költség-elszámolási adatai.

• A mellékelt táblázat alapján látható, hogy mekkora az egyes termékek fontossága adott évben (%), ill. mekkora és milyen irányú változás következik be évrôl évre (index 1995/1994), hogyan alakul az agrárolló és hogyan alakul a terméklistában megadott tételekre számított termelési érték, hozzáadott érték és jövedelem.

• Összességében elmondható, hogy az 1994-es évhez képest az 1995-ös év jelentôs javulást hozott úgy a termelési értékben és a hozzáadott értékben, mint a jövedelmek alakulásában.

A MSZR-projekt továbbfolytatása

• A MSZR elkészítése 1996-ra és 1997-re (lehetôleg már az EU kötelezô határideinek figyelembe vételével)

• Agrárpolitikai intézkedések (várható ár- és termelési struktúrák) hatásának szimulációja

• A MSZR regionalizálása, a megyénként bontás biztosítása a térségfejlesztés érdekében (esetleges amerikai támogatással: ACDI&VOCA)

• A MSZR szoftveres támogatása, információs rendszer jellegû kiépítése

• Szakértôk képzése/továbbképzése