A tantervet a Gazdaságtudományi Kar Tanácsa

1996. május 7-i ülésén jóváhagyta, az Egyetemi

Tanács 1996. május 15-i ülésén tudomásul vette

Dr. Kocziszky György Dr. Besenyei Lajos

szakirányító tanszék dékán

Miskolc

1996

A fejlett piacgazdaságokban a központi irányítás szerepének csökkenésével egyidejűleg megnőtt az egyes térségek, régiók súlya és mozgástere. A decentralizációval és a regionalizációval együttjáró terület- és településfejlesztési feladatok megoldásához olyan szakemberekre van szükség, akik felkészültek:

A Terület- és településfejlesztési szak szervesen illeszkedik a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának háromlépcsős (alapképzés, szakirányú továbbképzés, tudományos /Ph.D./ képzés) oktatási rendszeréhez.

*Európai tanulmányok (Európai integráció, Európai jogharmonizáció, Nemzetközi

összehasonlító gazdaságtan, Nemzetközi kvantitatív elemzések)

*Közigazgatástan (Alkotmányjog, Közigazgatási jog, Önkormányzatok gazdálkodása)

*Helyi- és térségi gazdaságfejlesztés (Regionális gazdaságtan, Regionális stratégia és

politika, Területpolitika és térségfejlesztés, Környezetgazdaságtan, Urbanisztika, Régió-

és városmarketing, Térinformatika , Regionális és szervezetprognosztika, Projekmenedzs-

ment)

*Társadalomfejlesztés (Társadalom térszerkezete, Demográfia, Humán erőforrás

menedzsment).

lehet kiegészíteni

A szakon végzettek -másoddiplomájuk birtokában, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően- elsősorban regionális fejlesztéssel és tervezéssel, térségi és települési stratégiák és programok kidolgozásával, végrehajtásának irányításával foglalkozó ügynökségeknél, önkormányzatoknál, nonprofit szervezeteknél hasznosíthatják tudásukat.

Az "Európai tanulmányok" c. tantárgycsoport, ill. az ahhoz kapcsolódó szakdolgozat tovább növeli a szak végzettjeinek elhelyezkedési mozgásterét.

A költségtérítéses posztgraduális - diplomát adó - levelező képzés időtartama: 4 félév.

A terület- és településfejlesztés európai gyakorlatát -a képzésben résztvevők- esettanulmányokon túl a témakör elismert angol, német és svájci vendégoktatóinak tolmácsolásában ismerhetik meg.

A képzést irányító szaktanszék: Regionális Gazdaságtan Tanszék (3515 Miskolc-Egyetemváros, tel.: (46) 365-111/20-51, e-mail: rekgazd@gold.uni-miskolc.hu).

1. Helyi- és térségi gazdaságfejlesztés (V₁)

2.Európai tanulmányok (V₂)

A záróvizsga eredménye a szakdolgozat (Sz) és a záróvizsga eredményeinek (V₁ és V₂) számtani átlaga:

=

A záróvizsga eredménye (Z_v) alapján határozható meg az oklevél minősítése.

A képzés keretében megszerezhető képesítés: Terület- és településfejlesztési menedzser.

(I. félév, 18+0, k)

A gazdaság térbeni dimenzióinak bemutatása, a térbeni különbségek okainak feltárása, a regionális növekedést meghatározó tényezők (munkaerő, tőke, információ, áru, stb.) közötti komplex kölcsönhatás elemzése, a beavatkozási irányok vázolása.

1. Alapfogalmak

- Regionális gazdaságtan fogalma, kialakulása, kapcsolata a társtudományokkal.

- Régiók súlya és szerepe, kapcsolatai és kölcsönhatásai, neoklasszikus

strukturalista modell.

a piacgazdaságokban.

2. Gazdaság térbeli szerkezete

- Gazdasági növekedés területi jellemzői, növekedési pólusok elmélete.

3. Regionális tervezés

- Regionális elméletek.

- A tervezés folyamata és információs bázisa.

- SWOT analízis módszertana.

4. Regionális fejlődés

- Ipari körzetek és a regionális megújulás, esettanulmányok.

- Posztindusztriális társadalom hatása a területfejlesztésre.

5. Regionális válság

- Regionális válság kialakulása, ismérvei, hatása.

- Válságkezelés módszertana és eszközrendszere. Esettanulmányok.

Probáld F. (szerk.): Európa regionális földrajza.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 1994.

Rechnitzer J. (szerk.): Fejezetek a regionális gazdaságtan tanulmányozásához.

Kocziszky Gy.: Adalékok a regionális gazdasági növekedés elméletéhez.

Miskolc, 1996.

Rodwin L.-Sazanami L.: Industrial change and regional economic transformation.

Harper Collins Academic. London, 1991.

Krupp H.: Der Strukturwandel zu den Dienstleistungen. Schöffer Poeschel Verlag.

Stuttgart, 1986.

Gerhard F.-Schatz W.: Sektorale Entwicklung und Wachstumzussichten.

Verlag der Wirtschaft. Düsseldorf, 1991.

Krieger Ch.-Thoroe C.-Weskamp W.: Regionales Wirtschaftswachstum und sektoraler

Strukturwandel in der Europä ischen Gemeinschaft. Tübingen, 1985.

Kézirat. Koping-Datorg Konjunktúra-, Piackutató ls Számítástechnikai Rt.Bp.1994.

Az aláírás feltétele: a félév elején kiadott önálló témakör sikeres feldolgozása.

A vizsga szóbeli.

A tárgy oktatásának célja: az európai integrációs folyamat állomásainak, eredményeinek, összefüggéseinek áttekintése, különös tekintettel a regionális politikára.

1. Az EU története.

2. Az EU szervezeti felépítése, intézményei.

- Az EU iparpolitikája

- Az EU közös agrárpolitikája

- Az EU közös energiapolitikája

- A monetáris unio problémái

- Az EU területfejlesztési politikája..

4. Az EU és a Közép Kelet Európai országok.

és 1990-1994 között.

- A politikai dialógus

7. A PHARE program.

8. Magyarország felkészülése a csatlakozásra.

Izikné Hendri G. (szerk.): Magyarország úton az Eujrópai Unióba.

AULA Kiadó, Bp. 1995.

Hargitai Á.-Izikné Hendri G.-Palánkai T.: Európa zsebkönyv. Hans Seidel alapítvány,

Bp. 1995.

Magyarország útja az Európai Közösséghez. Összefoglaló tézisek a magyar gazdaság integrációs készségéről és lehetőségeiről.

Budapest, 1992. 54 p. (Friedrich-Naumann-Stiftung).

The Single Market in Action.

Brussels, 1992. 41 p.

Research after Maastricht: an assessment, a strategy.

Brussels, 1992. 63 p. (Bulletin of the European Communities. Supplement 2/92).

Kulcs Európához, Az Európai Közösséggel kapcsolatos magyarországi információs források

MIT Investcenter Treadeinform. 1993. 59 p.

Partnerünk Európa. Nemzetközi Konferencia 1993. október 18-19. ITD Hungary, 1994. 93. p.

Fact Sheets on the European Parliament and the Activities of the European Union.

Brussels, 1994. 471 p.

The European Council's Conclusions of the Presidency 1992-1994.

Brussels, 1995. 165 p.

White Paper: Preparation of the Associated Countries of Central and Eastern Europe for Integration into the Internal Market of the Union.

Brussels, 1995. 433 p.

The European Comission.

Edited by Geoffrey Edwards and David Spence

London, 1995. 311 p. (Reprinted ed.)

The European Parliament.

Richard Corbett - Francis Jacobs and Michael Shackleton.

London, 1995. 357 p.(3d ed.)

Európai Unió közlekedési rendszere.

Molnár É. - Zsolnay T.; ITD Hungary, Bp. 1995.

Halmai P. (szerk.): Az Európai Unió agrárrendszere. Budapest, 1995. 303 p.

A félévvégi aláírás megszerzésének feltétele: kijelölt témakör feldolgozása.

Az Alkotmányjog oktatásának célja, hogy megismertesse a hallgatókat az alkotmány és az alkotmányozás kialakulásával, az alkotmányjog alapfogalmaival, valamint a magyar alkotmányos berendezkedés főbb tételes jogintézményeivel.

1. Az alkotmány és az alkotmányozás kialakulása és fogalma.

2. A hatalommegosztás elvének érvényesülése a magyar alkotmány rendszerében.

3. A köztársasági elnök jogállása, feladata és hatásköre.

A kormány helye államszerveink rendszerében, szervezetének és működésének

alkotmányjogi szabályai.

5. A magyar köztársaság bírósági szervezete, a bírák jogállása.

Az ügyészség jogállása, szervezete és az ügyészi felügyeleti ágak.

6. Az alkotmányvédelem jogi megoldásai, a magyar alkotmánybíróság.

Az állampolgári- és emberi jogok történeti fejlődése, valamint jogi szabályozása az

alkotmányban.

7. Allampolgársági jog, jogforrási rendszer.

Kukorelli I.: Alkotmánytan. Osiris Kiadó, Bp. 1995.

A vizsga: szóbeli.

Demográfia fogalom és eszköztárának megismerése, demográfiai folyamatok családra és gazdaságra, valamint a regionális különbségekre gyakorolt hatásának bemutatása.

1. A demográfia fogalma és történeti alakulása

- a népességtudomány kialakuláa

- a demográfia kapcsolata más tudományokkal.

2. Strukturális demográfia

- a népesség összetételének alakulása

- a család és háztartás

- terület és népesség

- település és lakásdemográfia.

3. A természetes népmozgalom

- születési statisztika

- házasságkötés és házasság megszünés

4. Vándorlások

- a vándorlás alapfogalmai

- a vándormozgalom elemzésének és mérésének módszerei

- belföldi vándorlások

- nemzetközi migráció.

5. Termékenység

- longitudinális családtervezési vizsgálatok

- differenciális termékenység.

6. Halandóság

- halandósági tábla módszer szerepe

- differenciális halandóság.

7. Családdemográfia

- a család szerepe a népesség reprodukciójában

- házassági táblák.

8. Gazdaságdemográfia

- a gazdaságilag aktív népesség összetétele

- a gazdasági aktivitás demográfiai összetevői

- szakmastruktúra és gazdaságszerkezet.

9. Népesedési elméletek és népesedéspolitika

- a népesség tudományos elemzésének alapjai

- a népesedéspolitika lehetséges eszközei

- népességi prognózisok.

Andorka R.-Kolosi T.-Kikovics Gy.:Társadalmi riport 1994. TÁRKI, Bp. 1995.

A vizsga: szóbeli.

(I.félév, 15+0, k)

A hallgatók a tárgy keretében megismerkedhetnak komplex feladatok (projektek) egészét átfogó és eredményességüket segítő integrált vezetés-irányítási rendszerekkel, a problémafeltárás, illetve koncepció alkotástól a megvalósítás, az implementálás fázisáig.

1. A PM (Project Management) általános koncepciója, sikerének feltételei

A projektmenedzsment lényege, rendszerorientált felépítése

2. A PM folyamata, szervezete és technikái

megvalósítás feltételeihez)

A cél-folyamat-szervezet összehangolása a PM rendszerében (a PM "életciklusának"

Módszerek és technikák integrálása a PM folyamatában ("project management tools").

formájának meghatározása.)

A projekt tervezési-szervezési-irányítási és ellenőrzési rendszerének kialakítása és

A projekt zárása, kiértékelése és "reinkarnációja". (A projekt pénzügyi-gazdasági

értékelése.).

Papp O.: Projekt menedzsment. Kézirat, Bp. 1995.

Kindler J.-Papp O.: A stratégiai tervezés módszere és gyakorlata. Kézirat, Bp. 1992.

Az aláírás feltétele: a félév elején kiadott önálló témakör sikeres feldolgozása.

A vizsga szóbeli.

1. Bevezetés: a térségi gazdaságfejlesztés fogalomrendszere

- A régió gazdaságföldrajzi, társadalomföldrajzi fogalmi meghatározása.

- A regionális stratégia, gazdaságfejlesztési koncepció kialakítását szolgáló módszertan.

2. Regionális gazdaságfejlesztési elméletek

- Kínálat-orientált modellek.

- Kereslet-orientált modellek.

- A térségi gazdaságfejlesztés intézményrendszere.

3. A regionális gazdaságfejlesztési politika tartalma

- A gazdaságfejlesztési politika fogalma.

- A gazdaságfejlesztési politika filozófiája.

- A gazdaságfejlesztési politika megvalósulásának értékelésének módszerei.

4. A térségi gazdaságfejlesztés stratégiai modelljei

- Humán erőforrás alapú stratégia.

- Gazdasági hatékonyság fejlesztését támogató stratégia.

- Vállalkozásfejlesztési stratégia, esettanulmány.

5. Gazdaságfejlesztési stratégiák tervezésének folyamata

- Esettanulmányok.

6. Gazdaságfejlesztési programok implementálásának egyes kérdései

- Tervezés.

- Megvalósítás

- Szervezés.

- Célkeresés, célmegvalósítás.

- Értékelés.

7. A telephelyelméletek és a térségi gazdaságfejlesztés összefüggésrendszere

- Telephelyelmélet megközelítések.

- Telephely létesítés döntési folyamata, esettanulmány.

9. Kormányzati szerepvállalás néhány kérdése a regionális szintű

gazdaságfejlesztésben

- Támogatások intézményrendszere.

10. A regionális gazdaságfejlesztési stratégiák hatásmechanizmusa

- Gazdasági hatások.

- Társadalmi hatások.

- A térségi gazdaságfejlesztés multiplikátorhatása elemzésének kérdései.

Banko G.: Technológiai parkok és technopoliszok földrajza.

MTA Regionális Kutatások Központja. Bp. 1992.

Rechnitzer J.: Szétszakadás vagy felzárkózás.

Enyedi Gy.: Regionális folyamatok Magyarországon.

Bp. 1996.

Iova State University Press, 1989.

Harry Richardson: Regional and Urban Economics

NY, Penguin Books, 1987.

Michael Conroy: The Change of Urban Economic Development

Lexington, MA:D.C. Heath-Lexington Books, 1975

Walter Buhr: Toward the Design of Intra-Regional and Infrastructure Policy

Papers of the Regional Science Association, 1973/31

Az aláírás megszerzésének feltétele: kiadott témakör önálló feldolgozása.

A tárgy célja az önkormányzati költségvetés tervezés, az intézményfinanszírozás, a szolgáltatás-szervezés, a fejlesztés-beruházás, hitelgazdálkodás, köztulajdoni, gazdasági társaságok működtetésének és a vagyongazdálkodás, a helyi gazdaságfejlesztés komplex rendszerének, kölcsönhatásainak bemutatása, a döntés-előkészítés folyamatának esettnulmányok keretében való tárgyalása.

1. Önkormányzatok forrásszabályozása

- normatív állami támogatások rendszere

- cél- és címzett támogatás

- egyéb központosított előirányzatok

- forráshiányos önkormányzatok finanszírozása

- helyi adók, egyéb helyi bevételek.

2. Költségvetési tervezés

- költségvetési terv

- tervezési folyamat

- érdekérvényesítés a tervezés során

- költségvetési tervezési technikák (esettanulmány).

3. Intézményirányítás, intézmény finanszírozás, kincstár

- intézményi sajátosságok kezelése (esettanulmány)

- intézmények bevételei

- érdekeltség érvényesítése az intézményeknél

4. Fejlesztés, beruházás, felújítás

- hosszú távú fejlesztési programok

- beruházások finanszírozása, lebonyolítása

- hitelfelvétel, kötvény kibocsátás.

5. Vagyongazdálkodás

- vagyonkezelés, vagyonhasznosítás

- vagyonátvizsgálás

- vagyonkataszter

- vagyonérték becslés

- vagyonkezelés szervezeti formái.

- könyvvizsgálat

- belsőellenőrzés.

7. Helyi gazdaságfejlesztés

- a helyi gazdaságfejlesztés problémái

- a helyi gazdaságfejlesztés elemei, feltételei.

8. Tartósan fizetésképtelen önkormányzatok

- eljárási szabályozás.

Péteri G.: Önkormányzati gazdálkodás. Bp. 1995.

Gáspár M.: Helyi önkormányzati menedzsment. Csákberény, 1995.

Ajánlott irodalom:

A költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolójának rendszeréről

156/1995. /XII.26./ Korm.rend.

Várfalvi I.: A helyi önkormányzatok gazdasága, gazdálkodása. Bp. 1995.

Szita L.: A helyi önkormányzatok operatív gazdálkodása.Bp. 1995.

Az aláírás feltétele: önállóan választott témakör feldolgozása esettanulmány keretében.

A vizsga: szóbeli.

Annak megértetése a hallgatókkal, hogy a világméretű globalizáció következtében minden gazdasági kérdést nemzetközi összefüggésben kell megvizsgálni, és az ennek alapján hozott döntést a helyi feltételeknek megfelelően kell végrehajtani.

l. A nemzetközi összehasonlító gazdaságtan kétféle színtere: országok és

rendszerek összehasonlítása.

intézményi feltételei és tárgyi - technológiai eszközei.

3. A nemzetközi összehasonlítás kvalitatív és kvantitatív módszerei.

4. Az EU és a Kelet- és Közép-Európai térség teljesítménymutatóinak össze-

hasonlítása (csatlakozási kritériumok).

5. A Kelet- és Közép-Európai térségben végbemenő átmenet gazdasági

és intézményi feltételek).

6. Magyarország nemzetközi összehasonlító paraméterei.

Kötelező irodalom:

Ehrlich É. -Révész G.-Tamási P.: Kelet- és Közép-Európa: honnan hová ?

Akadémiai. Kiadó, Bp. 1994.

A tárgy a központi- és helyi kormányzati viszonyokról, intézményes formáiról, az intézményes kapcsolatok jellemzőiről, az államigazgatási8 eljárás rendjéről ad áttekintést. Megismerteti a szabálysértési eljárás gyakorlatát.

1. A közigazgatás kialakulása, fogalma, a közigazgatás feladatai és a közigazgatás

2. A közigazgatási jog fogalma, a közigazgatási jog forrásai.

4. A magyar közigazgatás szervezeti rendszere

A magyar közigazgatási szervezeti rendszer tagolásának elvi kérdései

A magyar közigazgatás központi szerveinek rendszere

A magyar közigazgatás területi szerveinek rendszere

A helyi önkormányzatok helye, szerepe, feladatai, szervezete.

6. Államigazgatási eljárás

Az államigazgatási eljárás alapkérdései

Jogorvoslati eljárás

Végrehajtási eljárás.

Nemzetgazdaság igazgatása

Kisajátítás

Területfejlesztés

Építésügyi igazgatás

Környezetvédelem igazgatása

Európai gyakorlat.

8. Szabálysértési jog

Kalas T. (szerk.): Közigazgatási jog I. Elméleti alapok, a közigazgatás szervezete.

Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995.

Kalas T.-Paulovics A.: Közigazgatási jog II. Közigazgatási cselekvések.

Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1996.

(-) Magyar közigazgatás c. folyóirat egyes számai.

Aláírás megszerzésének feltétele: félévközbeni zárthelyi eredményes megírása.

Vizsga: szóbeli.

Az alternatív közgazdasági gondolkodás megismerése a környezet igénybevételét eredményező döntés hozóknak. A bioszféra olyan érték, amelynek értelmében pazarlására nemigen van mentség. A tárgy olyan elméleti és módszertani ismereteket kínál a jövő vezetőinek, amelynek birtokában a környezet felesleges, és ezért megbocsájthatatlan terhelése elkerülhető. Pazarló fogyasztási szokásaink csak generációk alatt változnak meg, a termelőtevékenység viszont viszonylag rövid idő alatt környezetbaráttá tehető, hogy hogyan, erre igyekszünk ráirányítani a hallgatók figyelmét.

A fenntartható használat feltételei.

2. A megújuló erőforrások jellemzése. A szabad hozzáférés esete. Az optimális hasz-

nálatkérdései: A belépés korlátozása. A kikényszerítés típusai. A felhasználói

konfliktusok.

Védett egyedek és területek.

3. Környezetgazdaságtan makroökonómiai alapjai. Nemzetgazdasági elszámolások.

Növekedési, és elosztási hatások.

4. A jóléti gazdaságtan alkalmazásának alapjai. Közjavak döntési problémák és az

alkalmazási mechanizmusok.

5. Externáliák általános elmélete. Kooperativ közelítések (Tulajdonjog, piacok). Dina-

mikus externalitások. A szennyezésszabályozás bizonytalanság esetén.

6. A környezeti szabályozáspolitika. Az eszközök megválasztásának problémái.

támogatások. Letéti rendszer. A kikényszerítés gazdaságtana. Coase elmélete.

7. A vállalatok magatartásának változása a környezeti kihívással kapcsolatban. A

8. A vállalatok környezeti kockázatai. Belső (intrinsic) és körülményekből fakadó

funkció támogató illetve stratégiai szerepkörben.

9. A felelős gondoskodás elmélete. A megbízhatóség és környezeti menedzsment.

Környezeti menedzsment baleseti kockázatokra. Veszélyelhárító rendszerek.

10. A környezeti magatartás és a vállalatok versenyképessége. A versenyképesség és a

nemzetközi egyezmények. A láthatatlan kereskedelmi korlátok.

11. Vállalati alkalmazkodási stratégiák az állami szabályozás függvényében. A

Kerekes S.-Szlávik J.: A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei. KJK. 1996.

Kerekes S.- Kindler J.: A vállalati környezet-menedzsment. BKE jegyzet. 1995.

A vizsga: szóbeli.

A területfejlesztés decentralizációjából adódó helyi és kistérségi stratégiai tervezés és területfejlesztési döntéshozás szakmai feladataira való felkészítés a területi fejlődési folyamatok és az azok befolyásolására megalkotott területpolitikák nemzetközi szintű áttekintésével; a magyarországi térfejlődési sajátosságok, a területfejlesztés folyamatának, jelenlegi cél-, eszköz- és intézményrendszerének elemzésével; a kistérségfejlesztés elméletének, legújabb módszereinek és példáinak megismertetésével.

A területi fejlődés folyamata és ellentmondásai

Meghatározó területfejlesztési stratégiák

indokai, a szovjet és az 1930-as évek angolszász területi politikák, a fejlett

azdaság változásainak megjelenése a területi politikában, a jóléti célú

a politika döntési helyeinek és eszközeinek átalakulása.

3. Területi folyamatok és területpolitikák az Európai Unióban és tagországaiban

nemzeti terület- és településfejlesztési politikák és az ezekhez kapcsolódó

intézményrendszerek a fejlett országokban, az Európai Közösség regionális

és vidékfejlesztési politikája.

4. Területi folyamatok és területpolitikák a volt szocialista országokban és a harmadik

világban

a területfejlesztés értelmezése és gyakorlata a volt szocialista országokban, a

felzárkózás területi politikája, a külföldi segítség lehetőségei és szerepe a regionális

fejlesztésben, a segélyakciók tanulságai.

5. Területi folyamatok és a korábbi területpolitikák Magyarországon

A területfejlesztés jelenlegi cél-, intézmény- és eszközrendszere Magyarországon, a

területfejlesztési törvény

a regionális szerkezet átalakulásai a 20.században, a településhálózat

6. Kistérségi összefogáson alapuló térségfejlesztés

Térségfejlesztő közösségi szervezetek

a fenntartható közösségek értelmezése és jellemzői, a kistérség, és a kistérségi közösségek értelmezése, a település és területfejlesztési célú helyi és kistérségi szervezetek típusai, jellemzői, cselekvési lehetőségei, a kistérségi fejlesztések információs háttere.

7. Kistérségi területpolitikák és térségfejlesztési stratégiák I.

a helyi és kistérségi fejlesztési koncepciók szerkezete és tartalma, készítésük

alapelvei, folyamata és módszerei, a helyzetelemzés szempontjai és módszerei.

8. Kistérségfejlesztési stratégiák készítése II.

9. Kistérségfejlesztési stratégiák készítése III.

akcióterv készítése, finanszírozás, monitoring, a térségfejlesztés kistérségi

intézményei.

10. Kistérségi fejlesztési programok megvalósítása

Néhány sikeres kistérségfejlesztési project elemzése

kistérségfejlesztési projectek tapasztalatai, minták turisztikai, mezőgazdasági, iparivállalkozásfejlesztési, marketing, infrastruktúra fejlesztési, informatikai, szociális, képzési és közösségfejlesztési projectekre.

Kötelező irodalom:

G.FEKETE É. - BODOLAI É.: Együtt ! - De hogyan ? A kistérségi fejlesztő

szervezetek megjelenése a területfejlesztésben. MTA RKK, 1995.

G.FEKETE É. (szerk.): A térség, mely élni akar. A Cserehát-, Hernád-, Bódva-

vidék fejlesztési stratégiája. MTA RKK Miskolc, 1995.

REGIONÁLIS POLITIKA. Olvasókönyv I-II. kötet MTA RKK Pécs, 1992.

BELUSZKY P.: A kisfalvaktól - településtudományi megközelítésben in: Vég-kiárusítás I.

Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1991) Bp. 1992.

BELUSZKU P.: A középszintű igazgatás és hazánk térszerkezete. MTA RKK kutatási

eredményei 8. Pécs, 1987.

BELUSZKY P.: Borsod-Abaúj-Zemplén megye falusi településeinek típusai. in: Vég-

kiárusítás I. Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992) Bp.1992.

BELUSZKY P.: Krasznokvajda - egy alsófokú központ (?) gondjai a Csereháton. in:

Vég kiárusítás I. Társadalomföldrajzi tanulmányok (1959-1992) Bp. 1992.

DEMKO, G. (ed.Ö: Regional Develppment: Problems and Pilicies in Eastern and western

Europe. New-York : St. Martin Press, 1984.

ENYEDI GY.: A magyar településhálózat átalakulási tendenciái. in: Földrajz és

ENYEDI GY. : A városnövekedés szakaszai. Akadémiai Kiadó, Bp. 1988.pp. 13-27.

ENYEDI GY.: Fordulópont előtt a magyar falu. in: Kovács Teréz (szerk.) Válság és

kiút. Falukonferencia MTA RKK Pécs, 1991. pp 10-17.

ENYEDI GY.: Gazdaságpolitikai szakaszok és területfejlesztés. in: Változó Baranya

Pécs, 1985.

ENYEDI GY.: Magyarország elmaradott területeinek vizsgálata. in: Földrajz és

ENYEDI GY.: Településformáló folyamatok és településpolitika Magyarországon.

Valóság 1990.8.sz.

ESMAN, M.I. - UPHOFF, N.T.: Local Organisations. Intermediaries in Rural

development. Ithaca/London: Cornell University Press, 1984.

FRIEDMANN, J.: Regional Development Policy: A Case Study of Venezuela,

The M.I.T.

Press, Cambridge, Massachusetts - London, 1966.

FRIEDMANN, J.: Urbanization, Planning and National Development. SAGE

Publications

Inc., Beverly Hills/london 1973.

III. évf. ll. 1992.

GRAN, GUY: Development by People. Citizen Construction of a Just World. New-York:

Praeger, 1983.

Van HECK, BERNARD: Participation of the Poor in Rural Organisation. FAO, Rome,

1979.

PERLMAN, R. - GURIN, A.: Közösségszervezés és társadalmi tervezés (szemelvények)

A Falu-Város - Régió, a Tér és Társadalom, a Comitatus, az A falu c. folyóiratok aktuá-

lis számai

Az Európai Közösség regionális politikával kapcsolatos kiadványai

Területpolitikai dokumentumok és statisztikák

Aláírás feltétele: a félév során egy esettanulmány feldolgozása és prezentációja.

Vizsga: szóbeli.

A térinformatika a térinformációs rendszerekkel összefüggő általános ismeretek rnedszerezésével, gyűjtésével foglalkozó tudomány. A tárgy oktatásának célja, hogy a képzésben résztvevők megismerkedjenek a legfontosabb térinformatikai fogalmakkal, az alkalmazás lehetőségeivel és folyamatával.

A helyhez kötött információk szerepe

A térinformációs rendszerek fogalma és alkotó elemei

A térinformatika és a térinformációs rendszerek fogalma és elkotóelemei

A térinformációs rendszerek alkotóelemei

A térinformációs alkalmazása

A térinformációs rendszerek alkalmazásának inditékai

A térinformációs rendszerek csoportosítása

A térbeli információs rendszerek alkalmazásának szintjei

A térinformációs rendszerek létrehozásának stratégiája

A térinformációs rendszerek történetének áttekintése.

2 A modellakotás folyamata

A valós világ jellemzése

A valós világ modellezése

Az osztályba sorolás

Az entitások tulajdonságai

Az entitások kapcsolatai.

Entitások, objektumok geometriai és tartalmi jellemzése, adatmodellek, adatfajták

Az objektumok osztályai

Az objektumok attribútumai

Az objektumok kapcsolatai.

Az adatbázisok létrehozása

Az adatnyerés folyamata

Vektor alapú rendszerek

Raszter alapú rendszerek

A hibrid rendszerek

Anuális és számítógépes nyílvántartások

Digitális magassági modellek

A megjelenítés lehetőségei.

3. A geometriai adatok vonatkozási rendszerei

Globális, regionális, lokális rendszerek

A helymeghatározás elve

A föld elméleti alakja

A vonatkozási és a koordináta-rendszerek kapcsolata

Vetítések és vetületi rendszerek

A nemzetközi gyakorlatban alkalmazott vonatkozási és vetületi rendszerek

A magyarországi gyakorlatban alkalmazott vonatkozási rendszerek

Átszámítások vonatkozási vetületi rendszerek között

Diszkrét vonatkozási rendszerek

Szempontok a vonatkozási rendszer megválasztásához

4. Adatnyerési eljárások és adatforrások

Adatnyerési eljárások áttekintése

Geometriai adatok nyerését szolgáló eljárások

A geometriai adatnyerési eljárások és alkalmazási lehetőségeik áttekintése

A földi geometriai eljárások

A mesterséges holdakon alapuló helymeghatározások

A fotogrammetriai módszerek

A távérzékelés

Attribútum-adatok nyerését szolgáló eljárások

Az eljárások áttekintése

A távérzékelés

Az eljárások áttekintése

Szocio-ökonómiai adatok

Az infrastrukturális adatok.

Az adatbázisok létrehozásának lehetséges hibaforrásai

Az adatminőség tervezése, az adatok hitelesítése, a megfelelő minőség biztosításának módszerei

Áttekintés a magyarországon alkalmazott adatnyerési eljárásokról

Geometriai adatok nyerését szolgáló eljárások

Attribútom-adatok nyerését szolgáló eljárások.

5. A térinformációs rendszerek technológiai háttere

Hardver elemek

Szoftver elemek

A térinformatikai rendszerek szoftver környezete.

6. A térinformációs rendszerek adatszerkezetei

A térinformatikai rendszerek fizikai tárolása

A térinformatikai rendszerek adatstrukturájának általános kérdései

Geometriai adatok modellezése

A térbeli entitások osztályozása

A térinformatikai rendszerekben alkalmazott adatmodellek

Analóg modell

Vektor modell

Topológiai modell

Tesszelációs adat modellek

Hibrid adatmodell

Természetes objektumok modellezése.

Adatelemzéshez szükséges ismeretek

Adatelemzés lépései és eszközei

Aritmetikai műveletek

Matematikai, statisztikai múveletek.

Az adatok további felhasználását szolgáló funkciók

Adatkeresés

Térkép generalizálás

Térkép absztrakció

Térképszelvényekkel végzett művelet

Adatok elemzését szolgáló funkciók

Mérések, számlálás, szállítás

Felületek metszése

Statisztikai funkciók

Hálózat elemzési funkciók

Digitális magassági modellel kapcsolatos funkciók

Az adatmegjelenítés funkciói

8. A térbeli információs rendszerek megvalósítási kérdései

Térbeli információs rendszerek általános fejlesztési módszertana

Célok szükségletek elemzése

Szükségletek specifikálása - tervezés

Alternatívák kidolgozása - rendszerfejlesztés

Rendszerinplementáció - rendszerbevezetés.

9. Térinformatika a gyakorlatban

Nemzetközi és hazai tapasztalatok

A térinformatikával foglalkozó szakmai-tudományos szervezetek

Nemzetközi és hazai szervezetek.

Nemzeti Tankönykiadó, Bp. 1995.

Gross M.: Bevezetés a térinformatikába.

Balla Zs.-Tóth E.-Tripsánszky J.-Németh R.: Térinformatikai szakági programozás.

Csemniczky L.: Szakági igazgatási ismeretek.

Műegyegtemi Kiadó, Bp. 1995.

A vizsgán adott térinformatikai szoftver alkalmazásán kell a hallgatónak az ismeretek elsajátítását bizonyítania.

A tárgy áttekintést ad az összehasonlító kvantitatív elemzések fogalomtáráról, számítási módszerein túl a kauzális elemzések módszertanába. A hallgatók ezek ismeretében azon tudásanyag birtokába jutnak, amely elengedhetetlenül szükséges az önálló feladatmegoldáshoz.

1. Összehasonlítás, összehasonlíthatóság és osztályozások

Mutatószámok kiválasztása

Adatforrások

Osztályozási elvek, ágazati- és termékosztályozások.

2. Kétoldalú összehasonlítások módszerei

Valutaárfolyamok felhasználása

Világbank korrekciós módszere

Részletes átszámítások módszere (számítási példák).

3.Országok közti többoldalú összehasonlítások módszerei

Összehasonlítás az egyik ország árain

Centrális módszer

Geary-Khamis módszer

EKS módszer

Többváltozós statisztikai módszerek az összehasonlítás során.

Foglalkoztatottság mértéke és munkanélküliság

Osztályozási rendszer (példák).

5. Életszinvonal összehasonlítása

Háztartások szektora

A háztartások fogyasztásának mérése, összehasonlítása

A háztartások jövedelme, jövedelemeloszlások

Árak és a fogyasztás összefüggései (esettanulmányok).

6. Nemzetközi kereskedelem statisztikája

A forgalom megfigyelésésének módjai

Országhatár és vámhatár

Mennyiségi és értéki számbavétel

Áruosztályozás

Volumen- és árváltozás vizsgálata

Szolgáltatások kereskedelme (esettanulmányok).

Szilágyi Gy.: Nemzetközi gazdaságstatisztika . Aula, Bp. 1991.

Az aláírás megszerzésének feltétele: kijelölt témakörben tanulmány eredményes elkészítése.

Vizsga: szóbeli.

Magyarország közösségi integrációjának egyik feltétele, hogy jelenlegi és jövőbeni jogszabályait közelítse az Unió jogszabályaihoz. E tárgy keretében a hallgatók áttekintést kapnak a közösségi jog elsődleges (alapszerződések, kiegészítő szerződések, új tagállamok csatlakozási okmányai) és másodlagos (rendeletek, irányelvek, határozatok) forrásairól és az ún. általános jogelvekről, másrészt megismerkedhetnek a jogharmonizációval együttjáró feladatokkal.

2. Az Európai Uniót alapító szerződések rendszere.

3. Az Európai Unió képviseleti, döntéshozatali, végrehajtó törvényességi és egyéb szervei.

Döntéshozatali rendszer.

4. A közösségi jogrendszer és jogi harmonizáció.

5. Az Európai Unióba történő integrálódás jogi vetületei. Társulás és tagság.

7. Magyarország európai integrációjának jog alapjai és jogharmonizáció az Európai

Megállapodásban.

8. Az Európai Közösség egységes belső piacának jogi vonatkozásai.

Hargita Á. - Izikné Hedri G. - Palánkai T: Európa Zsebkönyv, Bp. 1995.

Közép- és Kelet-Európa társult országainak felkészülése az Európai Unió

A félévvégi aláírás megszerzésének feltétele: az első konferencián kijelölt témakor szakirodalmi feldolgozása.

A vizsga: szóbeli.

A hallgatót e tárgy keretében a humán stratégia, politika és az erőforrás gazdálkodás (erőforrás tervezés, kiválasztás, értékelés, képzés) kérdésein túl megismerkedhetnek a konfliktus kezelés alapvető menedzsment módszereivel.

a német, angolszász és japán iskolák hatása.

zetés modellje.

3. Stratégiai menedzsment - emberi erőforrás stratégia - humánpolitika.

5. Változásmenedzselés-kultúrváltás. Humánpolitikai vezetés szervezetfejlesz-

téssel és kultúraváltással.

7. A humán erőforrás fejlesztés és életpálya menedzselés.

és a Public Relations szerepe.

Farkas-Karoliny-Poór (szerk.): Személyzeti/emberi erőforrás menedzsment. KJK, Bp. 1994.

Fröhlich W.: Humánpolitika.

Országos Humánpolitikai Egyesülés Kiadványa, Bp. 1995.

Vizsga: szóbeli, a számonkérés alapja: a megadott szakirodalom fejezetei és az előadásokon elhangzottak.

A XX. század az urbanizációnak már nemcsak mint az egész világot átfogó társadalmi jelenségnek a korszaka, hanem ezen belül a nagyvárosok növekedésének százada is.

A tárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a várostervezés, városépítés és üzemeltetés komlex rendszerével, ill. az ebből adódó feladatokkal.

1. Az "urbanisztika" fogalma, története, célja, eszközei.

A település fogalma, tipusai, kapcsolatrendszere, településhálózat.

tájak /szuburbanizáció, agglomeráció, konurbanizáció/.

3. Településszerkezet, területfelhasználás. Közterület, magánterület.

A települések alaprajzi típusai /nomád, félnomád életmód, település típusok, két bel-

4. A nőtt és tervezett városi jellegű települések alaprajzi rendszere.

Az alaktani archetípusok, terek, utcák, települési szövet. Értékes morfológiai adottság

alakulásában. Az infrastruktúra fogalma. Közúthálózat rendszer kiépítettsége, vasút,

tömegközlekedés, vízellátás, szennyvíz elhelyés, hulladék lerakás, távközlés.

rendszere, beépítési típusai és fejlődés történetük.

7. A települések elemzésének célja és felhasználásának területei. /fejlesztési koncepció

8. A település regionális helyzetének elemzése. Településközi kapcsolatok. Ingázás,

ellátás, központi szerepkör.

A település természetföldrajzi, domborzati, éghajlati és geológiai vizsgálata.

9. Demográfiai és népmozgalmi adatok, jövedelemviszonyok, a munkanélküliség, az

etnikai kisebbségek, a társadalmi feszültségek és a területi potenciák összefüggése.

Alapfokú és helyi ellátás mértéke és hiányosságai. A regionális intézmények.

10. A település zöld területének tipológiája, külterületi adottságok és problémák,

11. A rendezés fogalma és jogi háttere. A rendezési tervek célja és kapcsolata a hatósági

engedélyezéssel.

A regionális jellegű rendezési tervek (esettanulmányok).

Az övezetek fogalma, tipusai.

A részletes rendezési terv célja, felépítése és munkarészei.

13. A szabályozás tartalma. Az országos szabályozás szerepe: Helyi szabályozás

Területgazdálkodás: kül- és belterület.

Közúthálózat és közműhálózat fejlesztésével kapcsolatos rendezési feladatok és

hatósági egyeztetések.

Közúthálózat tervezésének elemei. Parkolók kialakítása.

A tervek egyeztetési kötelezettsége. Hatósági, ágazati szervek, lakossági egyeztetés,

a tervek jóváhagyása (esettanulmányok).

14/ A terület építésre való alkalmassá tételének feltételei.

A telekosztás és a telkes övezetek városépítészeti alapjai, az utca hálózat kialakításának

elvei.

A telek beépítése, telekhasználat.

Tömbtelkes beépítés.

Intézmények és intézménycsoportok telepítése. Kialakításuk településtervezési elvei:

megközelítés, kiszolgálás, parkolás, funkcionális elrendezés, stb.

Üzemi területek rendezési elvei. Ipari, mzőgazdasági telephelyek kialakításának

városrendezési szempontjai.

A települések zöldterületi rendszereinek kialítása. Közutak fásítása, ,közterek, játszó-

terek, parkok kialakítása (esettanulmányok).

Üdülőterületek rendezésének eszközei.

Vidor F. (szerk.):Urbanisztika. Gondolat, Bp. 1979.

Ajánlott irodalom:

Walmsley D.j.: Urban living.

Longman Modular Geography Series

Knox P.L.: Urban social geography.

Third Edition, 1995.

Kis Papp L.: Településfejlesztés, környezetalakítás.

Bernát T.-Bara Gy.-Fodor L.: Világvárosok, nagyvárosok.

Gondolat, Bp. 1973.

Az aláírás feltétele: a félév elején kiadott témakör feldolgozása.

mint tudományos diszciplina.

2. A prognosztika kialakulása, hazai és nemzetkozi gyakorlata. A prognosztizálás és

a tervezés kapcsolata.

3. A prognózisok tipológiai rendszere, különös tekintettel a regionális (országon be-

lüli, helyi, nagyvárosi, városi) és szervezet prognózisokra.

4. A prognosztika kidolgozásának munkafolyamata. A prognosztizálás személyi, tár-

gyi, technikai és pénzügyi előfeltételei. A prognosztizálási munkafolyamat meg-

tervezése.

5. A prognosztizálás általános módszerei. A regionális prognózisok kidolgozásának

célja és szükségessége.

6. Regionális prognosztikai modell.

Czabán J.;Novéky E..: Vállalati prognosztika I. (J 14-1724)

Tankönyvkiadó, 1991.

Czabán J.: Szervezetprognosztika. NME. Miskolc, 1990.

Sípos B.: Vállalati prognosztika. JPTE Kiadó, Pécs, 1994.

G. Gerken: A 2000. év trendjei. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.

Aláírás feltétele: asdott témakörben esettanulmány elkészítése és prezentációja.

A vizsga: szóbeli.

A korszerű terület- és településfejlesztési tervek integráns részét képezik az adott település, ill. térség arculatának formálására szolgáló eszközök. A hallgatók a tárgy keretében megismerik a marketing stratégia készítésének módszertanát, valamint a kommunkációs és PR eszközeit.

1. Régió- és városmarketing tartalma és feladatai.

2. A regionális marketing-kutatás tartalmi és módszertani sajátosságai.

tésében való régió- és városmarketing szerep.

4. A regionális marketing stratégia meghatározása, alternatívái.

5. A régió pozícionálásának marketing eszközei.

módszerei.

7. A régió-arculat és image fejlesztésének, ápolásának kommunikációs, public relations

eszközei (példák, esettanulmányok).

8. A régió- és városmarketing megvalósításának intézményei, szervezeti, személyi

feltételei.

9. Esettanulmányok a nemzetközi és a hazai (különös tekintettel a B.A.Z. megyei) gyakor-

latból.

Piskóti I.: Régiómarketing. Okatatási segédlet, Miskolc

Meffert H.: Regiomarketing. Münster, 1991.

(-) Falu, város, régió c. folyóirat egyes számai.

A félévvégi aláírás megszerzésének feltétele: az első konferencián kijelölt témakörben önálló feladat megoldása.

A hallgatókat megismertetni a társadalom vertikális, azaz térbeli tagozódásának alapfogalmaival, a helyi társadalmak alakulását befolyásoló fontosabb tényezőkkel, a közigazgatás és helyi-térségi társadalom, a gazdaság és társadalom összefüggéseivel; az elméleti ismereteket kapcsolatba hozni a hallgatók gyakorlati tapasztalataival és problémáival.

1. A program és a követelmények ismertetése; a szociológiai nézőpont szerepe a terület- és

településfejlesztésben; néhány fontosabb alapfogalom szociológiai értelmezése és

megvitatása (település, térség, régió, migráció, infrastruktúra, stb).

2. A társadalmi csoportok térbeli elhelyezkedése, a lakóhelyi társadalom mint a glo-

mok" (iskolázottság, foglalkoztatottság, demográfiai viszonyok, stb.).

3. A régió és a migráció szociológiai összefüggései (nemzetközi és hazai kutatási

eredmények, tapasztalatok); a szelektív migráció szociológiai következményei.

4. A magyarországi településrendszer adottságai és strukturális változásai; társa-

dalmi mozgásterek (munka, közélet, művelődés, magánszféra).

5. Érdekartikuláció, politikai döntések térbeli megjelenése, térségi politikai válasz-

6. A művelődési és foglalkoztatottsági feltételek fejlesztése és hatásuk a lakosság

szociológiai összetételére; a közigazgatási változások hatása a lakosság szocio-

lógiai összetételére.

7. A helyi, kistérségi társadalomfejlesztést elősegítő projektek tervezése, szervezése

tok.

tok szerint).

Forray R. Katalin - Kozma T.: Társadalmi tér és oktatási rendszer.

Akadémiai, 1992.

Közgazdasági és Jogi, Budapest, 1993.

Hajdú Z. (ed.): Hungary Society, Economy and Regional Structure in Transition..

Centre for Regional Studies, Pécs, 1992.

Aula Kiadó, Bp. 1995.

Esettanulmány vagy szakirodalmi áttekintés a fenti témák közül választva; terjedelem minimum 8 oldal.

Vizsga: szóbeli, amelynek részét képezi az esettanulmány, vagy szakirodalmi összefoglaló

értékelése.