PÁLYÁZATOT HIRDET

terhére,

A Kormány 1113/1995 (XI.22.) határozatában intézkedik a Területfejlesztési Célelőirányzatokról származó források decentralizált felhasználásáról a 107/1996. (VII.16.) korm. rendeletben pedig e célelőirányzat felhasználásának 1996. évi részletes szabályairól, amelynek megfelelően a Megyei Területfejlesztési Tanács jogosult pályázatot kiírni és dönteni ennek az összegnek a felhasználásával kapcsolatban.

A PHARE Szervezet és a Magyar Kormány között létrejött érvényben lévő megállapodásnak megfelelően a PHARE II. Területfejlesztési Program forrásokkal is támogatja a B.-A.-Z. Megyei Integrált Szerkezetátalakítási Programot. Ennek megfelelően az 1996. évben, a fent említett Területfejlesztési Célelőirányzatból származó forrásokkal együtt, INTEGRÁLTAN, egyazon pályázati rendszeren belül használható fel a két forrás a B.-A.-Z. Területfejlesztési Tanács által.

• Munkahelyteremtéssel illetve megtartással járó, piacképes terméket eredményező fejlesztések

• Feldolgozó ipari ágazatok fejlesztése

• Idegenforgalom és turizmus fejlesztése

• Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése

• Térségi hatású, az elmaradott térségek felzárkózását szolgáló fejlesztések

• Kistérségi szerveződések és együttműködés ösztönzése a szakmai háttér fejlesztésével

• Olyan megyei jelentőségű programok megvalósulásának támogatása, amelyek vonatkozásában stratégiai terv készült illetve készül az 1996. évi részletes feladatterv keretében (pl.termékpiaci stratégia ).

A pályázat elbírálásánál előnyt jelent, ha az megfelel a partnerség elvének. Ez azt jelenti, hogy a pályázatban foglalt projekt megvalósításába a Pályázónak célszerű bevonni (egy vagy több) olyan együttműködő Partnert, akivel a projekt pénzügyi kockázatát elismerhető mértékben megosztja és akivel hosszú távon is gyümölcsőzőnek ítéli meg az együttműködést. A Partnerrel együttműködési megállapodást kell kötni, ez tartalmazza a kockázatvállalás mértékét és összetételét, valamint a Partner részvételét a projekt megvalósításával járó tevékenységben és a partnerséggel megszerezhető jogait. Ilyen esetekben is elválik a Partner és a Pályázó személye (tehát nem lehet két vagy több pályázó projektenként).

B.) Vállalkozástámogatás (innovációs központ, ipari park, inkubátorház létrehozásával)

A pályázati rendszer keretében a támogatás formája

lehet, beruházásonként egy ízben. A kamattámogatás egyedül vagy tőkejuttatással vagy kamatmentes hitellel együtt kérhető. A tőkejuttatás és kamatmentes hitel azonban nem igényelhető együtt.

A pályázat útján támogatásban részesülhet belföldi székhelyű jogi személy, belföldi egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

A támogatásról szóló döntés előtt megkezdett fejlesztés nem támogatható. Ebből a szempontból fejlesztés megkezdésének időpontját a következő módon kell értelmezni:

kell a fejlesztés megkezdésének tekinteni. Kivételt képez a forráshiány miatt elutasított projekt, amelynek ismételt pályáztatása esetén az elutasítás napja és a későbbi kedvező döntés között megkezdett fejlesztés nem tekintendő korábban megkezdetnek.

A támogatás szempontjából elismerhető költségek összege képezi a támogatás meghatározásának alapját (100 %).

• Az 1991. évi XVIII. ("számviteli") törvény szerint a beruházás körébe tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésének / előállításának kiadásai, kiegészítve a tárgyi eszközök üzembehelyezéséhez szükséges első beszerzésű készletek költségeivel, de legfeljebb a tárgyi eszközök költségeinek 20 %-ával.

• A fejlesztés benyújtásához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek.

• A térségmenedzserek és fejlesztő irodák munkatársainak képzési vagy továbbképzési költségei.

• Működés finanszírozás esetén 1 éves bér-és rezsiköltség.

Nem ismerhető el a támogatás alapjának a fejlesztésbe apportként bevitt tárgyi eszköz, a magánszemélytől (pl. adásvételi szerződés alapján) vásárolt tárgyi eszköz, a bérelt tárgyi eszközök értéke, a pályázati összegek, a hatósági díjak és illetékek (pl. ÁFA, bérjárulék stb.), valamint a banki hitel kamata (ha kamattámogatást is igényel a pályázó).

A kamattámogatás alapja a fentiektől eltérő. Ebben az esetben a 100 %-ot a projekthez (fejlesztési céllal) felvett bankhitel teljes (tehát több mint 1 évi) kamatköltsége jelenti.

Az igényelhető legnagyobb támogatás egyben a megadható legnagyobb támogatást is jelenti. Mértéke függ a fejlesztés megvalósulásának helyétől (a térség besorolásától, ti. hogy kedvezményezett-e vagy sem), valamint a támogatás hivatkozási címétől.

B.-A.-Z. megyében általában az 1. táblázat adatai érvényesek, mivel a megye csaknem teljes területét a "társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség" kedvezményei illetik meg. Kivételt csak Miskolc és térsége, valamint Tiszaújváros és térsége képez, ezek a térségek "jelentős munkanélküliséggel sújtott térségnek" számítanak. Ezekre az utóbbiakra a 2. táblázat adatai érvényesek.

Mindkét táblázatban az azonos hivatkozási címhez és azonos "megjegyzéshez" tartozó sorok vagylagosan értendők, tehát vagy az egyiket, vagy a másikat választhatja a pályázó tetszés szerint, vegyesen azonban nem alkalmazhatók.

A "különösen fontos" fejlesztés fogalmát egyrészt az 1991. évi LXXXVI. törvény 4. számú melléklete értelmezi, másrészt annak minősül az 50 főnél többet foglalkoztatni, vagy termékeinek több mint 50 %-át exportálni szándékozó fejlesztés is.

A támogatás mértéke növelhető un. vállalkozói övezetben megvalósuló projekt esetében, mégpedig az 1. táblázathoz képest 10 %-kal, valamennyi hivatkozási cím esetében.

Még tovább növelhető a támogatás azáltal, hogy a Pályázó egyéb támogatást (azaz más állami forrásokból elnyert vagy megpályázott támogatást) vagy un. egyéb forrást (pl. lakossági befizetés, partnere részéről befektett tőkét) is szerez.

Az összes támogatás, tehát a jelen pályázatban elnyert és az egyéb támogatás együtt, nem haladhatja meg az elismerhető költségek 80 %-át. A fentebb említett "egyéb forrás" ebbe nem számít bele.

A megengedett legnagyobb támogatási igény 1. táblázat

A megengedett legnagyobb támogatási igény 2. táblázat

Példa az 1.táblázat alkalmazásához.

Legyen a projekt munkahelyteremtő, de nem "különösen fontos" beruházás. Ez az A hivatkozási címet jelenti. Ha a pályázó 30 % vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe, mellette még kaphat 30 % kamattámogatást is, amennyiben fejlesztési hitelt vett fel. Választhat azonban úgy is, hogy nem kér tőketámogatást, ekkor kaphat 50 % kamatmentes hitelt és 30 % kamattámogatást. Ha pedig kizárólag kamattámogatást óhajt, akkor ennek mértéke 50 %-ig terjedhet.

Összhangban azzal, hogy a támogatások összege nem haladhatja meg a 80 %-ot, a kötelező önrész legalább 20 %.

Az önrész nem származhat a források közé sorolt bankhitelből, vagy pályázat útján elnyert egyéb támogatásból. Az önrésznek általában készpénzben kell rendelkezésre állni. Kivételes esetben az önrész fele tárgyi eszköz is lehet (pl. gép, ingatlan), amely a pályázat szempontjából apportként tüntethető fel a Területfejlesztési Tanács hozzájárulásával; összege azonban nem haladhatja meg az elismerhető költségek 20 %-át. Nem lehet azonban az önrészbe szellemi munkát beleszámítani.

A kamatmentes támogatás törlesztését a projekt lezárása után legkésőbb 1 évvel meg kell kezdeni és (további) 4 éven belül be kell fejezni.

A támogatásnak legalább 70 %-át a döntés évében szerződéssel le kell kötni. Ettől eltérő ütemezés esetleg a szerződésben engedélyezhető.

Munkahelyteremtő / megtartó projektet a szerződéstől számított 2 éven belül be kell fejezni, a tervezett foglalkoztatást további fél éven belül el kell érni és legalább 5 évig fenn kell tartani. A vállalat export volument a projekt lezárását követő (üzleti) évben el kell érni és legalább 5 évig fenn kell tartani.

Falusi turizmus fejlesztése címen elnyert támogatással létrehozott szálláshelyet 5 éven át (előírt szabályok szerint) meg kell hírdetni.

A kamattámogatást a Pályázó a hitelkamat esedékességének időpontjáig rendszeresen megkapja. Másféle támogatás a saját forrás (és esetleges egyéb források) egyidejű, arányos felhasználását követően, utólagos elszámolás alapján kapható meg.

A támogatás igénybevételét az üzleti tervben ütemezni kell. A támogatást az Államkincstár a Pályázó számlavezető bankjának utalja át, ha azt a KTM utalványozza. Az utalványozásnál a bizonylatokat és a projekt állását veszik figyelembe.

A támogatott projekttel létrehozott vagyon csak 10 év után idegeníthető el. Addig viszont az elidegenítést (eladást, bérbeadást stb.) a vonatkozó jogszabály 9-ik paragrafusa korlátozza.

Súlyos szerződésszegésnek minősül az üzembehelyezés elmaradása, az elidegenítés a Területfejlesztési Tanács engedélye nélkül, az elfogadottól 50 %-ot meghaladó mértékben eltérő célmegvalósítás, az előirányzottnál 50 %-kal csekélyebb részben megvalósított munkahelynövelés / megtartás, vagy a visszafizetési kötelezettségnek elhanyagolása.

Szerződésszegés esetén az igénybevett támogatás arányos részét, súlyos esetben a teljes támogatást vissza kell fizetni. Mindkét esetben meg kell fizetni a jegybanki alapkamat kétszeresét kitevő késedelmi kamatot is.

A pályázatnak tartalmazni kell a

• a kitöltött űrlapokat

• az üzleti tervet

• a fejlesztés ütemtervét

• és a kötelező mellékleteket.

Az üzleti terv adatait részben az űrlapokon adja meg a Pályázó. Az elismerhető költségek tételein kívül meg kell nevezni a forrásokat, valamint az esetleges tárgyi és szellemi apport tételeit is, jóllehet általában ezek nem számítanak bele a támogatás alapjába. Lényeges, hogy a Pályázó kitérjen a vállalkozás megtérülésének elemzésére is. Legalább 12 %-os belső megtérülési ráta kívánatos, 10 évre vonatkoztatva.

Az ütemterv a megvalósítást és a támogatás folyósítását egyaránt ütemezze.

A pályázati csomag tartalmazza

• a részletes pályázati feltételeket

• a teendőket és azok határidejét

• a pályázati űrlapokat (kitöltési útmutatóval)

A csomag (pályázónkénti 1 példányban) ingyenes.

A tanácsadás írásban (pl. faxon, levélben) nem kérhető.

A (szóbeli) tanácsadás ingyenes. Időtartamát és gyakoriságát csak az ésszerűség korlátozza.

Minden pályázónak tanácsos felkeresni (pályázata költségvetési és finanszírozási tervének összeállítása kapcsán, valamint a szükséges banki igazolások és a hitelezési hajlandóság megállapítása végett) mind a saját számlavezető pénzintézetét, mind a Magyar Államkincstár B.-A.-Z. Megyei Fiókját (Miskolc, Mindszent tér 1.).

Minden Pályázó köteles a támogatási igény 5 ezrelékét pályázati díjként, átutalással (a KTM 10032000-01220263-51000008 számú, a "Területfejlesztési Alaptól átvett feladatok" elnevezésű számlájára) befizetni. Ennek elmulasztása a pályázat kizárásával jár.

A pályázati díjat visszafizetik, ha a Területfejlesztési Tanács a pályázatot forráshiányra hivatkozva esetleg visszautasítaná. A kizárt pályázathoz befizetett pályadíj nem jár vissza.

A pályázatok a meghirdetést követően bármikor (folyamatosan) benyújthatók, de

minden pályázatnak be kell érkezni.

• akár ajánlott (expressz) postai csomagként,

• akár személyesen, a B.-A.-Z. Megyei Fejlesztési Ügynökségen

benyújthatók. Személyes benyújtás esetén az Ügynökség az átvételt a Pályázó saját példányán ismeri el.

A pályázatokat

• két, mellékletekkel felszerelt (kitüntetett) és

• további 8 kivonatos (csak a kitöltött űrlapokat tartalmazó), közöttük 1 db másolásra alkalmas (össze nem fűzött)

példányban kell benyújtani. Csak a csomagban kiadott szerkezetű űrlapok használhatók.

A 2 db kitüntetett példányt spirállal vagy fűzőgéppel kell összefűzni. A másolásra alkalmas nyolcadik példányt kérjük A1 méretű borítékba tenni. - Kérjük a Pályázókat, hogy gemkapcsot ne használjanak.

A felsorolt mellékleteket mindkét kitüntetett példányhoz mellékelni kell. A pályázat többi példányának csak a kitöltött és (cégszerűen) aláírt űrlapokat kell tartalmaznia.

A két kitüntetett példányhoz nem-kötelező mellékletek is csatolhatók (pl. tervrajz, fénykép, leírás, számítás stb.).

Kisebb hiányosság esetén a Fejlesztési Ügynökség a pályázatot a Pályázónak visszaadja. A gyors és határidőn belüli hiánypótlás után természetesen nem kell újból megfizetni a pályázati díjat. A végső határidőhöz nagyon közeli időpontban benyújtott pályázatok hiánypótlására esetleg időhiány miatt nem kerülhet sor.

A Fejlesztési Tanács döntésének lehetséges változatai:

• maximális mértékű támogatás

• csökkentett mértékű támogatás

• elutasítás forrás hiányában

• kizárás.

• az elkésve benyújtott,

• a lehetséges pályázók körén kívül eső pályázó által benyújtott,

• a pályázati céloktól idegen projektekre benyújtott,

• a maximálisan megengedett támogatásnál több támogatást igénylő,

• a kötelező mellékletek valamelyikét nem tartalmazó,

• az előírtnál kevesebb példányban benyújtott,

• a formailag elfogadhatatlan

pályázatok.

A támogatásról szóló döntés hatályát veszti, amennyiben a Pályázónak felróható okból nem jön létre szerződés 1996. november 15-ig, vagy a Pályázó a folyó évben nem kezdi meg a projekt megvalósítását (vagyis nem kezdeményezi a támogatás első részletének átutalását).

A csökkentett támogatású pályázatok költségvetési és finanszírozási tervét módosítani szükséges. Ez egyeztető tárgyalást követő jegyzőkönyv aláírását jelenti. Az egyeztető tárgyalás időpontját az Ügynökség tűzi ki. A tárgyaláson a Pályázó (aláírásra jogosult) képviselője, az MFÜ és az érintett pénzintézet munkatársai vesznek részt. Ebből az alkalomból a pályázati cél csak abban az esetben változtatható meg, ha a Területfejlesztési Tanács döntése ezt engedélyezi.

A fejlesztés megkezdése előtt a Területfejlesztési Tanács megvalósítási szerződést köt a Pályázóval. A szerződést célszerű (és legtöbb esetben lehetséges is) a megszabott határidő előtt megkötni.

A megvalósítás stádiumában mind a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium, mind a Területfejlesztési Tanács képviselője (monitoring szakértője) jogosult a fejlesztést -- akár a helyszínen is -- ellenőrizni. A monitoring szakértővel a Pályázónak szorosan együtt kell működni a projekt lezárásáig.

Miskolc, 1996. július hó.