+ Ötletistálló +

Erre igazán büszkék vagyunk! close

+ MY-X DVD +

2017.IX.
A MY-X team (fiatal tagjaival közösen) sikeresen vett részt a szarvasi konferencián!

2017.VII.
A MY-X team (fiatal tagjaival közösen) sikeresen vett részt az Enyedi Emlékkonferencián!

2017.VI.
A MY-X team egy tagja elnyerte a Bárdy Péter Természettudományi Díjat többek között kiemelkedő innovativitása okán!

2017.V.
A MY-X team egy tagjának a Gábor Dénes Középiskolai Ösztöndíj pályázatra benyújtott dolgozatát a Zsűri véleménye alapján az Alapítvány kuratóriuma matematikai különdíjban részesítette, ill. a kutatócsoport tagjának további tanulmányait egyszeri ösztöndíjjal segíti!

2017.IV.
Különdíjat kapott a MY-X team egyik tagja a minszki nemzetközi esszéíró versenyen a jövő iskolájában várható IKT használatról szóló tanulmányáért!

2017.IV.
III. helyezés a Hlavay Diákkonferencián!

2017.III.
Az NTP-NFTÖ támogatásával beszerzésre került egy prémium kategóriás laptop!

2017.II.
A TUDOK (nyíregyházi) országos döntőjéből sikeres továbbjutás a (székesfehérvári) Kárpát-medencei döntőbe!



Utolsó módosítás: 2015.VII.19.14:08 - MIAÚ-RSS
A MIAÚ immár 20 éve áll a Köz szolgálatára!

Gondolatkísérletek II.: PhD-Piramis és automatizáció

Vezércikk: 2009. június (MIAU No. 130.) - Pitlik László (MIAU) -
(Előző vezércikk: MIAU No. 129.)

soruce: http://www.deviantart.com/download/53031084/Animated_Blank_Rubik__s_Cube_by_zavaboy.gif

A júniusi történetet kezdjük talán onnan (s ezzel azonnal fény is derül az animált kocka miértjére), hogy remélhetőleg szinte mindenki ismeri a Bűvös Kockát?!
Bizonyára vannak, akik nem tudják kirakni, vannak olyanok, akik másoktól tanulták meg kirakni, s olyanok is, akik maguktól jöttek rá arra, hogyan kell kirakni...
Vajon kik rakják ki a kockát gyorsabban (kevesebb lépésből)? Azok, akik megtanulták az összes ismert eddigi fortélyt, vagy azok, akik maguktól jöttek rá bizonyos fortélyokra?
Nos a válasz nem egyszerű: Valakinek elsőként rá kellett jönnie az első stratégiákra, tehát elsőként a leggyorsabban ő rakta ki a kockát. Ezt követően verseny alakult ki az egyes stratégiák között, majd elképzelhető, hogy volt olyan fázis, amikor a sok stratégiát megtanulók ezek ideális kombinációjára rátalálva gyorsabbá váltak, mint az egyes stratégiák szülői. Ezt, ha akarjuk, tekinthetjük a mennyiség és a minőség átcsapásának is.
Mivel (ha igaz), mind a mai napig nem lehet egzakt módon levezetni, mennyi a minimális lépésszám egy adott állapot kirakásához, ill. mennyi ennek maximuma, (vagyis mennyi a maximális lépésszám a leginkább összekevert állapot eléréséhez), így a 'sratégia-feltalálók' és az 'stratégia-alkalmazók' versenye a leggyorsabb (=legkevesebb lépésből megoldást kínáló) címéért vélhetően váltakozó sikerrel zajlik mind a mai napig...
Akár van ideális szabályrendszer a lekevesebb lépésszám (s persze maguknak a lépéseknek) meghatározásához, akár nincs, a mindenkor létező stratégiák alapján rel. könnyedén építhetők olyan robotok, melyek képesek - a 6 kockaoldal 3*3 színfoltját (azaz az 54 bemenő jelet) azonosítva - a kockát további emberi beavatkozás nélkül kirakni. Vagyis a rendelkezésre álló tudás alkalmazása AUTOMATIZÁLHATÓ!
Az első ilyen robot az első stratégia megjelenéséhez mérhető. Míg a második az elvárható egymásra épülés haszonelvű logikája (vagyis a PIRAMIS-elv) szerint, az elsőnél többet kell, hogy kínáljon: jelen esetben kevesebb lépésszámot kell, hogy szavatoljon...
Így kellene, hogy legyen ez a PhD-dolgozatok egymásra épülése kapcsán is!? Sőt! A hallgatói évközi feladatok (s ezek tárgyak közötti kapcsolatrendszere), a szakdolgozatok, a TDK-dolgozatok, a PhD-dolgozatok, s végül maguk az ezeket inicializáló kutatási projektek mind-mind egy épületkomplexum elemeiként kellene, hogy funkcionáljanak:

A SZIE GTK TATA Kiválósági Központ és Informatika Intézet ill. a SZIE GSZDI (Gazdálkodási és Szervezési Doktori Iskola) keretében éppen most került (talán elsőként?!) elfogadásra egy minden ízében interdiszciplináris disszertáció (URL: http://phd.okm.gov.hu/), melynek középpontjában az ERP (vállalati információs) rendszerek hasznosságának elemzése állt (vö. Szalay 2009.)
A dolgozat természetesen szintén nem előzmények nélküli (vö. irodalmi hivatkozások), de jelen esetben belső benchmark-ként ez nem fontos. Fontos az, hogyan is lehet a best practice ezen legitim változatát a következő disszertációk számára jelzőfényként hasznosítani?!

A szóban forgó dolgozat lényegi momentumait az alábbi felsorolás tartalmazza:
A.) szignifikancia-vizsgálat az ERP-bevezetés hasznossága kapcsán,
B.) hasznosság számítás fogalmi és kalkulációs rendjének (kalkulátor) kialakítása,
C.) a kalkulátor értelmezhetőségének kérdőíves ellenőrzése.

A dolgozat és a bírálatok által jelzett jövőkép fontosabb részletei:
D.) szignifikancia-vizsgálatok kiterjesztése tér/idő/ágazat/stb. bontásban,
E.) az ERP-bevezetés várható hatásának előrejelzése (pl. szakértői rendszer).

Ezen tények alapján az ERP, mint belső információs rendszer kérdéskörének vizsgálatához képest lényegében ennek párját jelentő KIR (külső információs rendszer) hasonló jellegű elemzése (vö. Pető, 2009) előtt az alábbi módszertani területeken kell/lehet előrelépésben gondolkodni:

1/a.) Hogyan automatizálható (vö. online szakértői rendszer) a kísérlet nélküli kezelések hatásának feltárása, vagyis milyen statisztikai próbák milyen előfeltételek mellett alkalmazhatók, s ha alkalmazhatók, akkor milyen értelmező szövegsablonokkal lefedhető eredményre vezetnek az elemzendő primer és mutatószám jelleggel származtatott adatsorok és ezek elnevezésének megadását követően? (vö. A, D)
1/b.) Miként módosul a szignifikancia vizsgálat rendje, ha a (primer) tények mellé ezek megértését feszegető, modell-alapú becslések is belépnek a vizsgálatba? (vö. B)
1/c.) Értelmezhető-e markáns ERP/KIR hatásként egy esetleges szignifikáns statisztikai kijelentés hiányában is, ha egy több-változós jövedelem-termelési függvényben (Y=pl. ROI, ill. bármely jövedelem-jellegű üzemi mutató, ill. Xi=erőforrások, azaz állatok, föld, emberek, gépek, stb., valamint immateriális javak, tanácsadás költségei, kommunikációs költségek, stb.) - melyet pl. hasonlóságelemzés keretében alakítunk ki - az egyes, KIR-re utaló jegyek nem esnek ki zajként? Más megfogalmazásban: a többváltozós modellek tekinthetők-e a kísérlet nélküli megfigyelések kapcsán az alapvetően értelmezhetetlen szignifikancia-vizsgálatokat kiváltó, hatásmechanizmusokat attribútum szinten (ill. ezek lépcsői szintjén) feltárni képes BIZONYÍTÁSI módszertannak? (vö. A,B)
2.) Minden kérdőív kiértékelhető-e? Vagyis meg lehet-e különböztetni a 'kamu' és a következetes válaszokat egymástól? (vö. C)
3.) Az ideális KIR moduljainak bemutatása, ezek alkalmazási feltételeinek feltárása (vö. szakértői rendszer), a várható hasznosság demonstrálása (vö. E).
4.) Vezethetnek-e a KIR kapcsán a megfigyelhető objektumok (anonim FADN-üzemek) tér/idő/méret/jogi forma/tevékenység/stb. jellegű bontásai, a tetszőleges számú modell együttes értelmezései, sőt maguk a párhuzamosan alkalmazható szignifikancia-vizsgálatok inkonzisztens helyzetekhez? (újszerű kérdés)

Ha figyelmesen megnézzük a számozott kitörési pontok és a betű-jellel ellátott best practice / jövőkép elemek kapcsolatát, világossá válik, hogy egy problémakör első megoldásakor a szerzőnek bármilyen hatásos megoldás bemutatása érdemként kerülhet jóváírásra.
Abban a pillanatban azonban, hogy egy szerző egy már létező fogalmi rendet elfogad kiindulási alapnak (már pedig a piramis következő szintjét csak az alatta lévőre lehet építeni), az eddigi hatásossági kérdés azonnal átcsap hatékonysági problémába. A mennyiségi kérdés minden pillanatban minőségi kihívásokat vet fel:

- egy fajta szignifikancia vizsgálat vs. a létező vizsgálati módszerek automatizált és egyben konzisztens eredményt biztosító rendszere, ill.
- egy fajta objektum/kezelés-nézet vs. tetszőleges alrendszerek ellentmondásmentes nézetrendszere, vagy éppenséggel
- ismert módszerek (kérdőívezés) eddig elhanyagolt kockázatainak (RND-jellegű válaszok torzító hatásának) előzetes feltárása, ill.:
- egy ismert úton (vö. kalkulátorok építése: pl. MALINFO) új (előző) sáv építése (lehetséges számításmenetek vs. optimalizált modellek), s végül:
- az inkonzisztens szignifikancia vizsgálatok kiváltása többváltozós modellekkel kísérlet nélküli kezelések hatásmechanizmusainak feltárása érdekében.

Az ERP és KIR logikai párhuzamai után felvetődik a kérdés, hogyan lehet quasi tetszőleges interdiszciplináris elemzési témakörök egymásra épülését (vö. logikai tájépítészet?) biztosítani?

A válaszkereséshez vegyünk nagyító alá a párhuzamosan futó PhD-témák közül egyet: agrár-szektormodellezést:
Az agrár-szektormodellezés keretében elsőként exogén szakértői véleményeket gyűjtenek be a hozamok várható (sok éves, jövőbeli) alakulásáról, ill. globális piaci modellekkel egyensúlyi árakat határoznak meg az egyes termékek egyes minőségi/hasznosítási formációihoz.

Ezen adatok és egyéb rendszer-törvényszerűségek (pl. takarmányozási elvek) alapján keresik azon ágazati méreteket, melyek mentén a mezőgazdaság összjövedelme maximális. Az eredmény tehát a várható termelési szerkezet.
Vajon hogyan ellenőrzi magát a szektormodell alkotója, ha mindenkor fiktív keretfeltételekkel dolgozik (egyrészt a jelenlegi támogatási rend hosszútávú változatlanságával, majd egy tetszőleges politikai szcenárióval). S végül ezek termelési szerkezetre gyakorolt hatáskülönbségét publikálja (csak).
Mint érezhető: az önellenőrzés lényegében lehetetlen! Vagyis sok okos (de a Vonnegut-szindróma által veszélyeztetett) részösszefüggés eredője az eredmény.
Ha ez a best practice, akkor hol és hogyan lehet ezt meghaladni (immár figyelembe véve a fentebb bemutatott PhD-témákat, s ezek egymásra épülését):

Talán nem is olyan bonyolult ráérezni arra, hogy az első beavatkozási pontot az exogén változók becslése jelenti, hiszen az ad hoc szakértői vélemények még iterációk mellett sem verifikálhatók. Vagyis a sok éves hozamváltozások várható mértékét a korábbi sok éves változásokból, s ezek vélelmezett okaiból kell/lehet levezetni hasonlóságelemzéssel (vö. IDARA-jelentés).
Emellett a világpiaci egyensúlyi árak becslésének alternatívája lehet az árak együttes változásának előrejelzése.
Mindenezek mellett, a mezőgazdasági piaci folyamatok egyik markáns, mégis elhanyagolt hatásmechanizmusának, az IDŐJÁRÁS-nak a sok éves becslése sem kerülhető meg. Különösen az évtípusok kérdése: vagyis melyik régióban mikor miből lesz rel. sok/kevés. Más szavakkal: egy hozambecslési termelési függvény megalkotása a feladat.
S ha folyamatosan úgy érezzük, hogy a a fenti modellek egymással szoros kapcsolatban állnak, nos nem tévedünk. A megoldás tehát a jövő minden egyes ma is ismert jelenséghez kötődő pontjának együttes, ellentmondás-mentességre törekvő levezetése!
Az ERP-KIR vonulat kapcsán tehát továbbra is a kísérlet nélküli hatásmechanizmusok minél inkább konzisztens és minél inkább automatizálható feltárása a feladat, melyet a többszörösen felemlegetett (többlépcsős) hasonlóságelemzések tesznek lehetővé.

A PhD-szint egységes szemlélete mellett érdemes röviden kitérni a hallgatói szakdolgozati témák rendszerbe illesztésére...
Az ISZAM3 2009-ben záruló szakdolgozatai, ill. egyéb képzésekben kiadott dolgozati témák és a fentebb említett PhD-témák között az alábbi összefüggések állnak fenn:
KIR: agrár-robotok és ezek navigációs rendszerének fejlesztése (vagyis külső adatbázisokból üzemspecifikusan levonható következtetések automatizált kinyerése), online szakértői rendszerekre (pl. támogatások, licence-politikai) támaszkodó szakkönyv kiváltás, közvetítő nyelvű online fordítástámogatás (ismeretlen nyelvű dokumentumok feltárása), ...
Szektormodellek: árelőrejelzés, meteorológiai előrejelzés, szektorális (pl. posta) erőterek feltárása, vidékfejlesztési fogalmak/stratégiák ellentmondásmentesítése...

A fentiek alapján nem véletlen, hogy az NKTH-OTKA innovációt és alapkutatást ötvöző új pályázati kiírására az EU(-elnökségi), az országos, regionális, vállalati és személyes stratégiák ellentmondásmentességét automatikusan vizsgálni képes fejlesztési terv kerül beadásra... (részletek a júliusi számban)

Észrevételeit érdeklődéssel várjuk email-ben!

((Vissza))
miau.my-x.hu
myxfree.tool
rss.services