Tapasztalatok a DVD-kérdések első nagyobb hulláma alapján:
A feladatot megkapók nagy része automatikusan csak egyik vagy másik DVD-könyvtárra (adott picike darabszámra) kívánja korlátozni a kérdések feltevésének körét, noha mindenkinek az egész DVD feldolgozása lenne a feladata...
A kommunikáció szakon azért érdekes a hasonló témák többrétegű feldolgozása, hogy fény derüljön arra, lehet-e és milyen mértékben/formában másként beszélni ugyanarról a szakmai kérdésről, ha más a célcsoport...
A vidékfejlesztők esetén a komplex kérdéseket eltérő szempontból képviselők logikája lenne megérhető a többrétegű állományok mély ismerete alapján...
Az elemzők számára a megrendelők és a problémák sokszínűsége jelenthetne szép kihívást...
A megszülető kérdések jó része értelmezhetetlen a hanganyag előzetes meghallgatása nélkül.
Így elmarad a didaktikai/dramaturgiai feszültség: vagyis mit mondanék egy önteszt során a tananyag részletes ismerete nélkül, ill. ha nem találtam ki a helyes választ, akkor kapok-e meggyőző érvelést egy másik válaszopció mellett...
A kérdések nagy része nem olyan tartalomra fókuszál, melyet érdemes visszakérdezni: a kérdések az üzenetek átvitelét kellene, hogy segítsék autodidakta tanulási környezetben...
A válaszok és a kérdések nem elég szépen fogalmazottak: nem elég precízek, nem elég kerek mondatokkal operálóak. Még szleng is előfordul, ami szereptévesztés ott, ahol a cél egymás támogatása...
A hibás válaszok felismerése nem jelent zömmel kihívást, mert nem tényleg félreérthető, keverhető részletekben különböznek a válaszok, hanem van egy nagyjából helyes és 3 teljesen értelmetlen (kamu!) válasz...
A kérdések 3 csoportba sorolhatók: valódi lényeget közvetítők, definíciót adók, 'legyünk túl rajta' kérdések... Az arányokat mindenki ítélje meg maga...
A precíz fogalmazás helyett a gyors/rövid kérdezés és válaszadás nem segíti elő az önálló feladatra, ill. a szakdolgozatra való felkészülést...
A lényegre törő kérdések egy része téves értelmezéseket tükröz vissza...
A definíciós támogatásban tananyagfüggetlen (száraz, példa-mentes) definíciók találhatók zömmel...
Vannak, akik még 4 válaszopciót sem tudtak kialakítani: 3-nál megunták...
A kérdések és a válaszok egy része nyelvi szempontból nem egymás logikai párjai...
A válasz gyakran nem a kérdés nyelvi fordulataihoz illeszkedik...
A válasz nem tér ki a kérdés minden rétegére...
A helyesírásellenőrzés esetleges, vagyis egy leendő diplomás kevéssé tiszteli egyik legfontosabb eszközét: az anyanyelvét...
Önellenőrzési tapasztalatok Demo_2 Demo_3 Demo_4 Demo_4 Demo_5 Best-of-ONKOMM? Javított kérdések értékelése Best-of-ONKOMM II. Milyen az ideális kérdés? (Hallgatói definíciós kísérlet a lehetetlen körülírására):
Nyilvánvalóan ideális kérdés, mint olyan, nem létezik. Azonban megpróbálhatjuk körülírni milyen természetűnek kell lennie a tantárgy keretein belül.
A DVD közel 180 állományához kérdést feltenni közelebb visz minket a tananyag megértéséhez, ahhoz a filozófiához melyet elsajátíthatunk, mintha kevesebb kérdést tettünk volna fel?! Nem a darabszám a kérdés, hanem az, hogy tisztán akarunk e látni!
Azt a kérdést tekinthetjük ideális kérdésnek, mely a tananyaghoz kapcsolódik annak elsajátításában, megértésében segít, lényeget közvetít, gondolkodásra ösztönöz, olyan kérdés, melyre érdemes visszakérdezni, további kérdéseket szül, véleményeket formál, olyan kérdés mellyel segítjük a kritikai gondolkodást.
Az ideális kérdés előre visz minket és másokat. Például segít, hogy munkánkban fejlődhessünk, hogy jobb főnökök legyünk, hogy jobb beosztottak legyünk, hogy új szemléletmódot alakíthassunk ki, provokál minket az új és jobb keresésére, gondolat ébresztő hatása van.
Az ideális kérdés bárki számára érthető, írásakor teljes mondatokat írunk, nem fukarkodunk a megfelelő kifejezésekkel, lehetnek hosszabbak is az átlagos mondatoknál, hiszen újrafogalmazott üzeneteket közvetítünk velük, továbbá az ideális kérdés nem tartalmaz helyesírási hibát és szlenget.
Oktatói kommentár: az ideális kérdést elvileg egy olyan anti-diszkriminációs modellel illene megtalálni, mely képes a mondatok nyelvi helyességén (=K.O. feltétel)
TÚL sok szempontra törve mérni azokat az aggregált/fuzzy elvárásokat, mint pl. "nem fukarkodik", "tananyaghoz kapcsolódás", "gondolkodásra ösztönzés", stb.
Vagyis egy fajta szövegbányászati, nyelv-statisztikai mutatószámhalmazra lenne szükség, mely mutatók irányíthatók: minél több karakter/preferált kulcsszó/... van a kérdésben, annál jobb (annál ideálisabb)...
Emellett az ideális kérdés a jó és a rossz válaszok tekintetében is külön értékelendő (az itt leírtak mintájára)...
<--jó nyelvérzékkel megáldott Hallgatók számára gyönyörű feladat! (vö. MIAU WIKI: zenei szépség).
Hallgatói ajánlás minőségi DVD-kérdések készítése érdekében:
Helyzetértékelés: Átolvasva több kérdést, illetve az azokra adott helyes és helytelen válaszokat, látható, hogy a készítők/feltöltők nem feltétlen szakmai,
sőt sokan a feladattól lényegesen eltérő kérdéseket/válaszokat fogalmaztak meg, amely kevésbé minőségi munka eredménye.
A minőségi kérdések/válaszok mögött (feltételezhetően) több utánajárás, honlapok, elemzések, statisztikai sorok,
a hasonlóságelemzéshez kapcsolódó pozitívumok és negatívumok átolvasása történt meg.
A kérdések feltöltésekor nem a mások által feltett kérdések alapján, hanem saját kútfőből kell összeállítani az anyagot.
A feladat elolvasásakor elvárása szerint szakmai kérdéseket és válaszokat szükséges megfogalmazni, hiszen a beadandó dolgozatra épülő,
a tantárgyhoz kapcsolódó feladatról van szó. Ehhez nem rendelkezhet az átlag Hallgató a szükséges tudással előre,
ezért további ismeretek (a tananyag) elsajátítására volt szükség.
A wiki feladat elkészítésével betekintés nyerhető a hasonlóságelemzés alapfokú felhasználásába, rálátás szerezhető az elemzés segítségével kapható információk hasznosságára.
A kérdések/válaszok megfogalmazása előtt (a tananyag: régi jegyzetek mellett) elsőként egy keresőoldal segítségével érdemes rákeresni a "hasonlóságelemzés" szóra,
amely nagyon sok eredményt adott, több esetben elemzéssel foglalkozó cégeket sorolt az első helyekre,
ezért a keresést pontosítani volt szükséges. Ekkor például a "hasonlóságelemzés eredménye", a "COCO módszer előnye és hátránya", "hasonlóságelemzés a gyakorlatban" szavakra keresve,
jelentősen szűkült a találatok száma, és sokkal inkább a magyarázatok bukkantak fel, nem csak cégek hirdetései.
Ezeket az oldalakat átolvasva még nagyobb ismeretre lehet szert tenni az elemzés különböző gyakorlati megoldásaira,
amely a wiki-alapú beadandó feladat értelmezéséhez felkészítésként szolgál, valamint világossá válik a kérdés/válaszok feladat lényege, elkészítésének metodikája.
Felhasznált oldalak, a teljesség igénye nélkül:
http://businessmanagement.hu/dontestamogato-rendszerek-tervezese, http://koine.hu/ptPortal/index.php?mod=news&action=showNews&newsid=9243&lang=hu,
http://office.microsoft.com/hu-hu/excel-help/bevezetes-az-excel-solver-eszkozevel-vegzett-optimalizacioba-HA001124595.aspx, http://innohow.hu/index.php/hu/know-how.