A szarvasmarha vágóértékének javítása fehér

A fajta főbb jellemzői

A fehér-kék belga, (f-kb) a „duplafarú” jelleg genetikai rögzítése révén, ma a világ legizmoltabb húsmarhája. Fejlődése fiatal korban gyors (a bika éves korban 440 kg), majd elhúzódó; teljes kifejlettségét (kb. 1100 kg) 5 éves korára éri el. Húsformáira jellemző a duplán izmolt far hatalmas combizomzattal, széles, mélyen barázdált hát, nagyon jól izmolt váll és lapocka. Szokásos hizlalási végsúlya 650–750 kg. Vágási százaléka, színhús-aránya igen magas, míg csont-, faggyú aránya csekély.

A magyar honosítási programról

Az 1970-es évek végén, a kelet-közép-európai térségben elsőként, Magyarországon fedezték fel az f-kb húsmarha genetikai értékeit. 1989–90-ben, az ostffyasszonyfai Petőfi Mg.-i Szövetkezetben, beültetésre kerültek az első embriók, és elvégeztük az első keresztezéseket. Ettől kezdve – Belgiumból – jelentős mennyiségű, „csúcsgenetikát” reprezentáló embriót és spermát importáltunk; ez utóbbit a hazai embrió nyerés céljára. Ma Magyarországon több, kiváló belgiumi vonalat képviselő, már itthon született tenyészbika termel spermát.

1994-től működik hazánkban, a térségben elsőként megalapított hivatalos tenyésztő szervezet, a Fehér-Kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete néven, szoros együttműködésben a belga tenyésztő szervezetekkel. 1997-ben – a régióból ismét elsőként – a belgiumi székhelyű nemzetközi fajtaszövetség (BBI), Egyesületünket felvette tagjai sorába.

A magyarországi fehér-kék belga tenyésztési és keresztezési programot 1990-től támogatja a mezőgazdasági kormányzat. A honosítás (kutatási) programjának kidolgozója és irányítója az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet. Az f-kb törzsállomány magyarországi bölcsője az ostffyasszonyfai „Petőfi” Mezőgazdasági Szövetkezet. A gazdaság 1990-től végzi a fajtatiszta tenyésztési program megvalósítását, és egyedülálló tapasztalatokat halmozott fel a fajta üzemi használata során.

Fehér-kék belga növendéküszők

Az f-kb fajta helye az árutermelő gazdaságban, a közvetlen haszonállat-előállító keresztezés

A fehér kék belgát, apai fajtaként, haszonállat-előállító keresztezésre rendkívül alkalmasnak tartják világszerte. A fajtatiszta tenyésztést nem folytató országokban is rohamosan terjed. Nemzetközi tapasztalatok szerint, az ismert fajták bármelyikével keresztezve:

· a húsformákat, a vágási %-ot, a színhús tartalmat jelentősen javítja, a zsír és a csont arányát csökkenti,

· a színhús tartalom mennyiségét az izmok, izomcsoportok méreteinek növelésével is fokozza,

· a hizlalási végsúly emelhető, a zsírlerakódást minden fajtánál csökkenti, a „kényszerű” túltartásban pedig a testösszetétel romlását hosszú ideig késlelteti, az F1 üszők hizlalása is gazdaságos.

Mi az igazság az ellési nehézségek terén a fajtatiszta tenyésztésben és a keresztezésben?

A fehér-kék belga fajtát, még a szakemberek egy része is, a nehéz elléssel azonosítja. Valóban, tisztavérű tenyésztésben, a borjú (és a tehén) anatómiai sajátosságai (és nem a súlya) miatt, szinte kizárólag császármetszéssel segíthető a világra. Viszont az egyszeri haszonállat előállító keresztezés során az első keresztezett (F1) generáció születésekor, nincs ellési nehézség. Az ellési nehézségek a partner fajtára jellemző gyakoriságot nem lépik túl, mivel a duplafarú jelleg génje rejtett (recesszív) módon öröklődik, ezért csak a (homozigóta) tisztavérű tenyésztésben kell vele számolni.

Hiteles hazai adatok szerint 429, öt különböző fajtával (holstein-fríz, finn ayrshire, magyar tarka, magyar szürke, lincoln red) végzett keresztezésből született 416 borjú esetében, nem volt a szokásostól eltérő az ellés. Császármetszésre egyetlen esetben sem volt szükség.

A keresztezés hatását a Pankotai Agrár Rt. (Szentes) lincoln red, Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet (Ostffyasszonyfa) holstein-fríz (hf), Szomor Dezső magángazdasága (Apaj) magyar szürke (msz) és Berzsenyi Dániel Mezőgazdasági Szövetkezet (Egyházashetye) magyar tarka (mt) tehénállományában született, keresztezett (F1) növendék bikák üzemi hizlalásával vizsgáltuk. A kísérleti vágások és csontozások a Zalahús Rt zalaegerszegi gyárában folytak.

Mit mutatnak a keresztezési kísérletek?

A holstein-fríz x f-kb (F1) növendék bikaborjak hizlalási mutatói (hizlalási végsúly, súlygyarapodás, élősúlytermelés) csak kissé jobbak (+3,1–4,7%) a holstein-fríz növendék bikákénál, de a keresztezés hatása nagy a hasított test összetételére (ezzel együtt a takarmány hasznosítására):

- a 16 kg vágási élősúly többlet, a hasított testsúlyban 35 kg (+11%), többletet eredményezett a színhús súlyában pedig 37,8 kg (+17,7%),

- a hasított test csont aránya 12,5%-kal, a csontozási faggyú aránya 18,1%-kal, a testüregi faggyú hányad 20% körüli értékkel volt kevesebb.

A lincoln red x f-kb (F1) és a fajtatiszta lincoln red (lr) növendék bikák eredményeinek összehasonlításakor a különbségek nagyobbak. A keresztezettek 47,3 kg (+8,7 %) élősúly többletéből 41,7 kg-ot a hasított testsúly különbsége tett ki (+14,0%). A színhús fölény igen nagy (49,8 kg +27,0% ), jóval több az élősúly, valamint a hasított testsúly különbségénél. A csontozási faggyú aránya a csontos húsban 34%-kal, a csont hányad 4,5%-kal volt kisebb.

Keresztezések a hagyományos magyar fajtákkal

Magyar szürke (msz) tehenektől f-kb és charolais (ch) bikák spermájával végzett termékenyítésből született bikaborjak hizlalhatóságban, vágóértékben egyaránt csúcsminőségűek voltak, és ezen belül a msz x f-kb (F1) csoport valamennyi fontos tulajdonságban jobb eredményeket mutatott, mint a msz x ch (F1) csoport. Az msz x f-kb (F1) csoport vágási %-a bizonyult a legjobbnak (61,6%).

Az msz x f-kb (F1) 46,4%-kal (+84 kg) több színhúst termelt, mint az msz és 15,6%-kal többet (+36 kg), mint az msz x ch (F1) csoport. A különbség a színhús arányban is jelentős: a msz x ch (F1) és a msz csoport csaknem azonos (72-, illetve 71,1%), míg az msz x f-kb (F1) 75,6 % e tulajdonságban.

A msz x f-kb (F1) csoport csont aránya 9,5%-kal kevesebb a msz és 4,1%-kal a msz x ch (F1) csoportéhoz képest, a faggyú is hasonló eltérést mutat.

A magyar tarka x f-kb (F1) növendék hízóbika csoport hizlalási tulajdonságai megegyeznek a magyar tarka (mt) csoportéval, de a mt súlygyarapodása a hizlalás végre mérséklődött, ami a keresztezettek nagyobb végsúlyra való hizlalhatóságára utal.

Az átlagosan azonos korú és súlyú csoportok vágásakor az mt x f-kb (F1) csoport hasított test súlya, azonos élősúlyba 6,4%-kal (23,4 kg) nagyobb volt, mint a mt-é; a mt x fkb (F1) vágási %-a (61,4%) jelentősen nagyobb volt, mint a mt (57, 7%) csoporté.

Holstein-fríz x fehér-kék belga hízóbika

Az eddig lezárt kutatások főbb eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy

· a súlygyarapodás 5–8%-kal növekedett azonos takarmányozási feltételek mellett,

· 6,5–14%-kal nagyobb volt a vágási %,

· 20–27%-kal emelkedett a színhús tartalom,

· a hizlalási végsúly – az elzsírosodás veszélye nélkül – növelhető, a faggyúlerakódás és a csont aránya a vizsgált fajtákban csökkent, ezért az F1 üszők hizlalása is gazdaságos.

Javasoljuk tehát, hogy

· a tisztavérű f-kb tenyésztés szolgáljon a keresztezési célú szaporítóanyag és tenyészállat előállítására,

· folytassunk haszonállat előállító keresztezést tejelő (pl.: holstein fríz) tehenészetekben az utánpótlás nevelésére alkalmatlan hányaddal, a f-kb húsfajta egyszeri alkalmazásával;

· használjuk befejező fajtaként minden nevelő típusú (pl. hereford, lincoln red, magyar szürke, különböző extenzív típusú, stb.) húshasznú fajtára, fedeztetésre is;

· alkalmazzuk minden más fajtához, így a kettőshasznú hegyi tarkához is, a testösszetétel és a húsformák javítására, összességében a vágóérték növelésére!

Vissza