Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Agrárszaktanácsadás

Anyai termékenységi zavarok, involúció, embrióelhalás, vetélés dr. Látits György, GATE

Kontrollált elletés, báránynevelő képesség, báránykiesések dr. Molnár András, ÁTK

Elhullási arány, választási arány dr. Kukovics Sándor, ÁTK

Kontrollált elletés

Mivel a juhok termék-előállításának alapja a szaporodás biztosítása, a tenyésztő legfontosabb feladata az ellések rendszerének kézben tartása. Gyakorlatilag ehhez kell igazítani valamennyi tevékenységet. Ezt természetesen csak egyedileg ellenőrzött állományoknál lehet tökéletesen, vagy ahhoz közeli hatékonysággal végrehajtani.

A munka nagyobb része az állattenyésztő számára szakmai jellegű, de nem elhanyagolható a gazdasági, közgazdasági oldal sem. A környezeti és piaci viszonyoknak megfelelően kell megválasztani a tenyésztési módszereket, eljárásokat.

Magyarországon a gazdaságosság elsődleges feltétele a minél több bárány. Ennek megfelelően az ikerellési arány növelése és a két ellés közötti idő csökkentése fontos feladat. Törekedni kell arra, hogy az anyák életteljesítménye minél nagyobb legyen, hiszen a termelés legdrágábban előállítható elemei ők.

Számos tenyésztéstechnikai módszer áll rendelkezésünkre ehhez. A korai tenyésztésbevétel növeli az anyák életteljesítményét, de csak akkor, ha megfelelő színvonalú takarmányellátottsággal és egészségügyi felügyelettel párosul.

A mesterséges termékenyítés elsősorban a jó genetikai képességű egyedek kihasználásának hatékonyságát javítja - az apai oldalon, míg az embrió-átültetés az anyai oldalt támogatja ebben.

A vemhességvizsgálat az üresen maradó, tehát abban a ciklusban nem termelő egyedek számát csökkenti. Ha ez kapcsolódik egy olyan elletési technológiával, mely azonnali termékenyítést tesz lehetővé (osztott vagy folyamatos elletés) a hatékonyság máris javul.

Mindezek az egyedi nyilvántartással párosulva a magas genetikai értékű egyedek kiválasztását, elszaporítását teszik lehetővé és alacsonyabb selejtezési arány mellett is nagy hatékonyságú minőségjavítást eredményeznek.

Báránynevelő képesség

A juhok általában jó nevelők. Az anya intenzíven védi bárányát, folyamatosan gondozza.

Nagyon fontos, hogy az ellés utáni fél-egy órában a szülő-utód kontaktus meglegyen. Az anya a magzatvíz lenyalásával rögzíti a bárány szagát, ez lesz a későbbi felismerésnek az alapja. Az ikerellések alkalmával - mivel a két bárány gyakran 20-40 perc különbséggel születik - fontos, hogy az elsőszülött is végig az anyja közelében legyen, mert ha elkóborol, nehezen fogadja vissza az anya.

Ritkán előfordul, hogy az anya nem fogadja el a bárányt. Ez általában a keresztezett utódoknál történik meg, amikor a bárány esetleg színes, vagy foltos. A gyakoribb inkább az, hogy az elárvult bárányt nevelő anyához adják, aki azt rövid szoktatási időszak után elfogadja.

Az anya báránynevelő képessége a bárány gondozásán túl elsősorban a tejtermeléstől függ. Ha nincs elég tej, bármilyen gondos is az anya, a bárány vagy bárányok fejlődése visszamarad. Ha alacsony a tejtermelési szint, fontos szerep jut a perzisztenciának. A kezdeti időszakbani magas tejtermelés fontos, mert ilyenkor még ez az egyetlen tápláléka a báránynak.

Báránykiesések

A szoptatási időszakban az elhullások leggyakoribb formája az anyonnyomás. Oka elsősorban nem az anyák gondatlanságára, hanem az elhelyezés túlzsúfoltságra, az etetők rossz elhelyezésére vezethető vissza.

Téli elletés esetében a hideg okozhat még kieséseket. Ha a bárány fázik, a kiszopott tejből hőt fejleszt, mozgásra kevés energiája marad. Később már szopni sem tud az anyjához menni. Különösen a kis súllyal született, gyenge bárányokat érdemes tovább a fogadtatóban tartani, hogy mindig az anyjuk közelében legyenek.

Emésztőszervi problémák miatt is elég gyakori az elhullás. A mesterségesen nevelt bárányok túletetése - egy-egy alkalommal nagyobb mennyiség itatása - a bendőben megromlandó tej miatt veszélyes.

Ugyancsak problémát okozhat, ha a még nem működő előgyomorba az anyákkal etetett szilázsból kerül túl sok mikroba.

Végül technológiai hiányosságból is eshetnek ki bárányok köldök fertőzés miatt, ha az ellés után a fertőtlenítés elmarad.

Anyai termékenységi zavarok

A termékenységi, illetőleg ciklus rendellenességi zavarok a juhban más fajtákhoz viszonyítva ritkábban fordulnak elő.

Leggyakoribb a tünetmentes csendes ovuláció. Alig van adat a follikulus funkció rendellenességeiről. Irodalmi közlések szerint előfordulnak szabályos ovuláció-luteinizáció mellett is nagy, vagy bevérző, csak később luteinizáló follikulusok. Természetes ciklusú anyajuhokban ez ritkább, gyakoribb a gonadotropinnal kezeltekben.

Előfordulnak szabályos, ciklusbeli sárgatest mellett ún. perzisztáló, 5-15 mm nagyságot elérő follikulusok. Ezek közül a 7-8. napig tovább növekvő és bevérző follikulusok közül a nagyobbak fala luteinizál és ezek már nem különböztethetők meg a szabályos sárgatestekből. A kisebbek általában nem luteinizálnak, ezekben az esetekben általában follikus artrézia, vagy cisztaképződés jön létre.

Az involució

Az involució a méh méreteinek és szövetszerkezetének az eredeti, a vemhesség előtt állapotára történő visszaalakulása.

Általánosan jellemző, hogy a méh az ellés utáni 12 órában mintegy 10-15%-kal, a 25. napig pedig mintegy 80%-kal lesz kisebb. Az ellés utáni 12 napban a karunkulák szövetének kétharmada feloldódik, a megmaradt rész pedig hialinosan elfajul.

Nagy vonalakban jellemző, hogy

Az őszi hónapokban ellett juhok mintegy 75%-ában a petefészek működése már az involució idején, majd az ellés utáni 90. napig megindul. A télen és a tavasszal bárányozott állatok nemi működése többnyire elmarad az ellés utáni első három hónapban.

Az évszak az involució menetére nem, de a petefészek reaktiválódására befolyással bír.

Az anyajuhok szabályos involució esetén 8 hónaponként újra vemhesíthetők.

Az embrió-, ill. magzatelhalás

Az embrió-, ill. magzatelhalás vonatkozásában a juh kiemelkedik a többi gazdasági állat közül. Az embrióelhalásban legközvetlenebb tényező az endokrin működés zavara a szezonszerű ivari és bonyolult hormonműködés folytán könnyen előfordul.

A szezonszerűen változó hormonállapot eltérő mértékben alkalmas az embriók kihordására is. A szezonkívüli időben kiváltott ivarzások után a gonadotrop funkció folyamatosságának labilitása olyan tényezővé nőhet fel, ami a többi fajnál egyáltalán nem is szerepel.

Az ikerellés hormonviszonyai szintén faji adottságok, ugyanúgy az ebből előadódó sajátos embrióelhalás is. Részben az endokrin zavarokra, részben pedig az involúció rendellenességére vezethetők vissza azok a veszteségek, amelyek az ellés után korán végzett ciklusindukciók miatt állnak elő.

A környezeti tényezők rendellenességei is okozhatnak magzatelhalást. Ezek közül legjelentősebb a juh rossz hőregulációs rendszere miatt a hőstressz. Szóba jöhetnek még takarmányozási hiányosságok, és nem utolsó sorban különböző okokból elő álló (nyírás, fürösztés, ki-be hajtás stb) traumás ártalmak.

A magzatkori veszteség nagysága rendkívül változó. Különösen változik aszerint, hogy évenként egyszer, a szezonban, vagy sűrítve, tehát szezonon kivül is történik termékenyítés. Ez utóbbi esetben könnyebben, és több kedvezőtlen körülmény esik egybe. Ezért beszél az irodalom 10-40%-os előfordulásról. Az elhalás mértéke rendkívül változó lehet, tehát 5-6% ugyanúgy előfordulhat, mint a szaporítást gyakorlatilag tönkretehető mérték.

A vetélés

A vetélés nem fertőző és fertőző okok miatt következhet be. A penészes, dohos,fagyos, romlott takarmányok etetése, az anyajuh kimerülése pl. az őrző kutyák zaklatása miatt, a gondatlan szállítás, a félelemből eredő hirtelen összezsúfolódás okozhat vetélést, illetőleg koraellést.

A fertőző szaporodási betegségek

A listeriosis okozója a listeria monocytogenes, amely juhokban agyvelőgyulladásban, vetélésben, főleg bárányokban vérfertőzésben nyilvánul meg. A kórokozó érzékeny ugyan az antibiotikumokra, de a vetélés megakadályozása ezen készítményekkel nem lehetséges.

A salmonellosis: többnyire szórványosan fordul elő. Megnyilvánulhat bél-, tüdő,-ízületgyulladásban, továbbá vetélésben. A vetélni készülő anyák étvágytalanok, lázasak, némelyikük hasmenéses, a hüvelyből többnyire véres váladék szivárog.

A vetélt állatok tartósan salmonella ürítők. A beteg állatok elkülönítése, széles spektrumú antibiotikum parenterális kezelés javasolható, valamint az általános higiénés helyzet általános és hathatós javítása.

A brucella ovis fertőzés kosokban here és mellékhere gyulladást, az anyákban pedig vetélést, valamint gyenge bárányok születését idézi elő. Az anyajuhok ritkábban betegszenek meg, mint a kosok. A fertőzött kosokban here.... bőre kipirul, az állatok lázasak, étvágytalanok, a mellékherék és herék megduzzadnak, az állatok a herék fájdalmassága miatt kaszálva járnak. A fertőzött vemhes anyák általában a vemhesség második felében vetélnek. A betegség nem gyógykezelhető. A beteg és a nerológiailag pozitív kosokat selejtezni kell.

Vetélést okozhat még a juhok clampylobacter-fertőzöttsége, a leptospirosis, a chamydiosis.

Elhullási arány

E címszó alatt szereplő mutatók bárányokra, anyákra, növendékekre és hízóbárányokra egyaránt kiszámíthatók.

Választási arány

E jelzőszám azt mutatja meg, hogy az egy állományban születés után felvett, bejelölt, bekrotáliázott bárányok hány százaléka éri meg a választási kort. Kiszámítási képlete a következő:

Vál% = választott bárányok száma x 100

megszületett bárányok száma

ÁTK Herceghalom 1999 november