Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium
Agrárszaktanácsadás

dr. Kukovics Sándor - Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, Herceghalom

Tejmintavétel

A kifejt tejből többféle célból vesznek mintát. A tej egyedi beltartalmának meghatározásához elengedhetetlen a kifejt tej megmintázása. Az egy-egy juhtól kifejt elegy tejből általában 0,5-1,0 dl-t vesznek ki a tejmérések (befejések) alkalmával. E mintákat megfelelően tartósítják és meghatározott laboratóriumokba szállítják további vizsgálatok céljából.

A tejmintát kézi fejés esetében nehézkesebb venni, a tejvezető csőbe iktatott készülékek (Juhteszt´84) esetében ez az irányítócsap elfordításával megoldható. Modern fejőgépek esetében már mintavevő berendezések is vannak.

A teljes kifejt elegytej vizsgálata céljából a tejtermelő üzemekben tank mintát vesznek meghatározott időszakonként a tej beltartalmi értékeinek megállapításához.

A tejüzembe beszállított tejet is szabványban meghatározott módszer szerint megmintázzák és a tejmintákat a területileg illetékes nyerstej laboratóriumba küldik vizsgálat céljából.

Tejvizsgálat

A kifejt és a feldolgozónak átadott tejet többféle szempont szerint vizsgálják meg.

A beszállított fejből meghatározott sűrűségben (rendszerint 10 naponként) mintát vesznek a laboratóriumi beltartalmi vizsgálatokhoz, amelyekben megállapítják a tej zsír, fehérje-, cukor-, szárazanyag tartalmát, valamint szomatikus sejtszámát és szermaradvány tartalmát.

Átvételi tejvizsgálat

A tejfeldolgozóba került tejből szabvány szerint mintát vesznek és megállapítják a tej savfokát, fizikai tisztaságát, zsírtartalmát és megmérik a tartályban (vagy kannákban) lévő tej hőmérsékletét. Ezen vizsgálatokat az érvényes szabvány szerint végzik el a feldolgozó üzem tejlaboratóriumában.

Savfok és pH érték

Rendkívül fontos a tej savfoka, a további feldolgozhatóság szempontjából. Az egészséges juhtej savfok értéke 7,5-9,5 - 10 SH° Ezen érték felett a tej savanyodása már megindult, sajttá történő feldolgozása komoly gondokat jelenthet. Magyarországon az első osztályúnak minősített juhtej savfoka 9,0 SH°, amely a tej fehérje tartalmának függvényében elérheti a 10-10,5 SH°-ot is.

Az egészséges, friss tej pH értéke 6,5-6,6.; 6,4 érték alatt már megindul a savanyodás.

Fizikai tisztaság

A beszállított tejből vett minták meghatározott mennyiségét szabvány szerint átszűrik és a szűrőpapíron fennmaradt szennyeződés mennyisége szerint I.-II.-III. osztályúnak minősítik. Hazánkban a juhtej ára csak a I.o. fizikai tisztaság esetén érheti el a meghatározott minimál árat, az ár a szennyeződéssel drasztikusan csökken.

Hőmérséklet

A kifejt tejet rövid időn belül 10 fok alá kell hűteni. A juhtej +2 - +4 Celsius fokú hőmérsékleten több napig eltartható károsodás nélkül.

A kifejt és lehűtött tejben lelassul a mikrobák tevékenysége. A tej hőmérsékletének emelkedésével azonban ezek aktivitása megnövekszik, emelkedik a pH (savfok) értéke és bizonyos idő elteltével a tej megalszik. Az átvételkor mért tej hőmérsékletéből gyakorlott átvevő már annak savfokára is tud következtetést levonni. A feldolgozónak átadott tej hőmérséklete akkor kedvező, ha hosszabb szállítás esetében sem haladja meg a 10, maximum 15 C°-ot !

Zsírtartalom

Az egyes tejfeldolgozókban a beérkezett tejből szabvány szerinti mintát vesznek és a tejlaboratóriumukban meghatározzák annak zsírtartalmát. E vizsgálat eredményéből lehet következtetni a tej értékére és esetleg annak idegen tej (kecske, szarvasmarha) és víz tartalmára is. Juhtej esetében a tej zsírtartalma 4,5-12,5 % között változhat, ennek pillanatnyi értéke függ a fajtától és a laktáció időszakától: nagyobb tejhozamú állománynál és a laktáció elején alacsonyabb, kisebb tejhozamú állomány esetében és a laktáció végén magasabb az érték.

Fajsúly

A feldolgozóba bekerülő tej fajsúlya jelzi annak esetleges vizezettségét (vagy más tejjel való keverését). A juhtej átlagos fajsúlya 1,031-1,050 érték között változhat, átlagosan 1,039. Ezért értékét megfelelő fajsúlymérővel rendszeresen megállapítják.

Fagyáspont

A tej vizezettségének jó jelzője annak fagyáspontja. A juhtej esetében ennek értéke átlagosan -0,588 C°. A tej vizezésének eredményeként a fagyáspont a víz értékéhez (0C°) közelít ! Ezért a beszállított tej fagyáspontját is rendszeresen ellenőrzik.

Laboratóriumi tejvizsgálat

A tejfeldolgozó üzemben a beszállított tejtételekből átlagosan 10 naponként vesznek mintát nyerstej laboratóriumi vizsgálatokhoz.

Ugyancsak a nyerstej laboratóriumokba küldik vizsgálatra az egyedi tejmintákat is.

A bekerült tejmintákat régebben bonyolult és munkaigényes módszerekkel, ma már azonban automata készülékekkel vizsgálják. Ilyen a legtöbb hazai laboratóriumban használt MILCOSCAN 300/600 vagy 900-as típusú készülék, amely meghatározza a beadagolt tejminták

- zsír;

- fehérje;

- laktóz; és

- szárazanyag tartalmát.

A tej hamutartalmát a tej elhamvasztásával állapítják meg.

A tejminták szomatikus sejtszám tartalmát más készülékkel (FASSOMATIC) határozzák meg.

A laboratóriumból visszakapott értékek alapján korrigálják a feldolgozásra átvett tej árát, illetőleg hozzák meg a szükséges egyéb intézkedéseket (pl. szermaradvány tartalom meghatározott szintje felett termék elkobzás, megsemmisítés, büntetés stb.).

Az egyedi tejminták vizsgálatakor leggyakrabban a tej zsír-, fehérje- és cukortartalmát, valamint szomatikus sejtszám értékét vizsgálják. Tenyésztési célból elsősorban az első két tulajdonság %-os értékét használják fel, mert jelenleg ezek tejben található mennyisége alapján határozzák meg a tej literenkénti (kg-onkénti) árát!

A tej szermaradvány tartalmának vizsgálatakor erjedést gátló tejidegen anyagok, fenotiazin és származékai - fürösztéshez használt vegyszerek - és peszticid maradékok jelenlétét igyekeznek meghatározni. Csak az ezektől mentes tejet lehet feldolgozható alapanyagnak tekinteni. Ezen anyagok jelenléte a tejben gyakorlatilag tej- és termék elkobzást és megsemmisítést von maga után.

Összcsíraszám és szomatikus sejtszám

A tõgyben képzõdött tejben kétféle alakos elemet, zömében sejteket találhatunk. Az egyik csoportba a baktériumok és egyéb veszélyessé válható csirák tartoznak. A másik csoportot a tõgy belsõ felületérõl leváló sejtek u.n. szomatikus sejtek alkotják. Az elsõ csoportban tartozók ml-enkénti mennyiségét szigorúan minõségjelzõ tényezõnek tekintik. A szomatikus sejtszámot csak "mutatószámnak" tartják, és egyenlõre értéke nem jelent minõségi kritériumot.

A jelenleg érvényben lévõ elõírások szerint a juhtej engedélyezett összcsíraszáma ml-enként a következõ:

A szomatikus sejtszámra konkrét elõírások nincsenek még hazánkban. Franciaországban az 1.000.000 szomatikus sejtszám/ml tejértéket próbálják bevezetni. Ezt meghaladó érték esetében már értékcsökkenés következne be. A viták azonban még nem eldöntöttek, mert sokan a 1,6 x 106- értéket, mások pedig 3 x 106 - értéket tekintik elfogadhatónak.

A szomatikus sejtszám értékét számos tényezõ befolyásolja: fejési hiba, új fejõ, mechanikus sérülés, gyulladás, egyéb zavaró inger (pl. új kutya!) stb. Ennek megfelelõen pontos elõírható érték meghatározása bonyolult. Nem is beszélve arról, hogy értékét a genotípus is módosíthatja, s az érték a laktáció illetõleg a napok szerint is változik.

ÁTK Herceghalom 1999 november