Halhústermelés fejlesztése sorozat magyar ill. angol összefoglalói

A HALHÚSTERMELÉS FEJLESZTÉSE sorozat / DEVELOPMENT OF FISH CULTURE Series

 

Müller Ferenc: Szikes talajok hasznosításának gazdaságossága vizesforgóval

Hazánk mezőgazdaság-fejlesztési célkitűzése a lakosság élelmiszer-fogyasztásának és a mezőgazdasági exportigénynek maximális kielégítése a termőföld és pénzügyi eszközök, valamint a munkaerő optimális igénybevételével.

Központi feladat a lakosság korszerűbb táplálkozás-igényeinek minél optimálisabb kielégítése, amelyben a halnak és a rizsnek fontos szerep jut.

Tanulmányomban alföldi, gyenge termőerejű, rossz szerkezetű szikes területre olyan termelési eljárást mutatok be, amellyel ezen a területen a legnagyobb értékű, legjobb minőségű – fehérjében gazdag - élelmiszereket, húst, rizst, valamint pillangós takarmányt állíthatunk elő a leggazdaságosabb módon a talajerő és talajszerkezet egyidejű javításával.

A vizesforgó rossz szerkezetű, szikes talajokra kidolgozott nagyüzemi gazdálkodási rendszer, amely az egymástól eltérő kultúrák biológiai kölcsönhatására épül. Monokultúrás tógazdasággal szemben változatosabb, jövedelmezőbb hármas hasznosítást jelent, amelyben csökken a termelési kockázat, és nő a termelési biztonság, mivel a haltermelés mellett a pecsenyekacsa, pillangós széna és a rizs az árutermelésben más-más profilt jelentenek.

A vizesforgó hármas hasznosítást jelent, amelyben a kultúrák vetésforgószerűen követik egymást a következőképpen:

  1. szakasz: Kettős halhústermelés halastavakban

    Az elöregedett rizstelepen, őslegelőn, illetve máskultúrák termesztésre alig alkalmas alföldi szik területen megépült halastavakon polikultúrás haltermelést (ponty, különböző növényevő halakkal kiegészítve) folytatunk. A halak életével párhuzamosan, a halastavon is tartunk, nevelünk minden különösebb beruházás nélkül pecsenyekacsákat. A pecsenyekacsák tavon történő felnevelésével a halak súlygyarapodása nagyon lesz, és a halastó természetes hozama jelentősen megnövekszik. Amíg a halászat országos – hektáronkénti haltermelése – 750-900 kg, amelyből a természetes hozam 250-300 kg, addig a vizesforgó első szakaszának haltermelése 2076 kg, amelyből a természetes hozam 846 kg; ha a pecsenyekacsa súlygyarapodását is figyelembe vesszük, akkor az együttes hústermelés ha-onként 4676 kg.
     

  2. szakasz: Száraz szakasz. Pillangós növények termesztése

    A halastavak őszi lecsapolása és lehalászása után lehetőség nyílik eredményes növénytermesztésre azon a területen, ahol a halhasznosítás előtt nem volt lehetőség. A halastófenéken, a többszörösen kipróbált növények közül a pillangósok és elsősorban a lucerna és vörös here, illetve ezek keverékei adják a legjobb termést, hektáronként, hektáronként, üzemi táblákon 70-80 q, kísérleti parcellákon a 100 q-t is meghaladta. A száraz szakaszban a tófenék higiéniás állapota megjavult, oxigénháztartása jobb lesz. A halastógátak és műtárgyak karbantartása, helyreállítása elvégezhető anélkül, hogy a halastóterület a termelésből kiesne. A pillangós növények termesztése a tavak termékenységét, szerkezetét tovább javítja és megteremti a harmadik szakaszban a rizstermesztés alapjait.

  3. szakasz: Rizstermesztés

Az előző két szakaszban a talaj termőképességét jelentősen növeljük, amelyet leggazdaságosabban és legjövedelmezőbben a tófenéki rizstermesztéssel hasznosíthatunk. A hektáronkénti termésátlag 33,74 q, 70%_kal magasabb az országos átlagnál a bázisévek alatt (1967-1968-1969). A rizstermesztési szakasz 3-4 évig tart. Ez időszakban a tápanyagkészlet jelentősen csökken, de azt követően újra megkezdődik a trágyázási szakasz. A vizesforgó beállításával az egyes szakaszokban elérhető gazdaságossági eredmények egy hektárra vetítve azt igazolják, hogy a szikes talaj hasznosítása a vizesforgóval gazdaságos és jól jövedelmező.

A vizesforgó alkalmazási területe nemcsak az országos gyenge termőerejű földjei, hanem mindazon külföldi állam területe is, ahol balvízi halászat és rizstermesztés folyik és az éghajlat alkalmas a kultúrák előállítására, elsősorban a fejlődő államok – Távol-Kelet és Közel-Kelet, Ázsia országai – ahol az élelmiszerek életfontosságú termékek.

 

 

Buza László: A fertőző hasvízkór oktanának, megelőzésének és gyógykezelésének tanulmányozása

Hazánk lendületes halhústermelésének komoly akadályát képezték és képezik most is a különböző fertőző és parazitás halbetegségek. Ezek közül a II. világháború utáni időben a legnagyobb kárt a pontyfélék fertőző hasvízkórja okozta. Így érthető, hogy a halkórtani kutatások már az ötvenes években elsősorban e bántalom oktanának felderítésére, a betegség megelőzésére, illetve a megbetegedett halállományok gyógyítására vonatkoztak. Bár a rendészeti intézkedések, majd az országosan alkalmazott antibiotikumos kezelések a hatvanas évek második felében már lényegesen csökkentették a kártételt, a bántalom tanulmányozása továbbra is indokolt maradt.

Research into the causative agent, prevention of disease and treatment of the Infectious Dropsy of Cyprinids (IDC)

The study examines the question of the causative agent, prevention of diseases and medical treatment of infectious dropsy of Cyprinids. As far back as the early 60s, examinations of this tendency were initiated and carried on at the Department of Disease of Fish and Bee of the Central Veterinary Institute.

In part, scientific investigation were made by Dr. J. Szakolczai who summed up results in his candidate1s thesis entitled Data for the Causative Agent and Pathogen of the Acute Dropsy. In the framework of Complex Research Programme for Development of Fish Meat Production co-ordinated by the Fish culture Research Institute – Szarvas, Hungary – examinations were going on between 1969 and 1974. The disease still in the early 60s caused an annual loss of 10-20 million Forints in Hungary – the research into the matter, therefore was very important also from the viewpoint of the People’s Economy.

The study in its historical survey sets three approaches forth in respect of the identification, occurrence and causative agent of the disease, i.e. the influence of Aeromonas bacteria, viruses and effect of unproper culture and feeds. The disease has since its first emergence been considered infectious in Hungary. In the course of 1961, it had been counted into the row of infectious animal diseases bound to reporting and Veterinary Code – 1962 – stipulated detailed regulations for its prevention and combination.

The study then describes the pathogen, symptoms, development, diagnostic treatments and prognosis of the disease. Mention is made on results obtained in the field of therapeutically treatment inter alias of chlorocid inoculation started as early as 1956 Hungary, of the use of antibiotic solution in bath – 1960 – and of use of antibiotics as a feed additives – 1964. The prevention of the disease necessitated continuous observance of culture and feeding standards, good quality and sufficient quantity of feeds, the use of the same stock-culture, moreover, keeping fishes of the same age together, study emphasized. Afterwords it talked about the so-called ZATOR method, genetic interventions, policing proceedings and accentuated the importance of therapeutically treatment. Procedures of fish sale even called for an uniform view.

 

 

Fábry Györgyné: A szarvasi vizesforgóban kezelt tavak talajainak kémiai vizsgálata

Szarvason – a Kísérleti Halastavak, majd Haltenyésztési Kísérleti, ill. Kutató Állomás és Haltenyésztési Kutató Intézet területén -, Szalay Mihály és munkatársai, az alföldi kötött, rossz szerkezetű, gyenge termőképességű szikes területekre komplex hasznosítási rendszert dolgoztak ki.

Az I. Halhúsprogram új üzemformák kialakítását is feladatként tűzte ki, melyek között szerepelt a vizesforgó is. E program keretében került sor a vizesforgóban kezelt tavak talajainak és egyben a terület talajának kémiai vizsgálatára. Továbbá hazánkban először itt tanulmányoztuk a tófenék talajában szezonálisan lejátszódó folyamatokat és kidolgoztuk a tófenék vizsgálatának kémiai módszereit. A vizsgálatokkal három feladatot kellett megoldanunk: (1) A vizesforgóban kezelt tavak sajátosságainak jellemzése. (2) A tavak talajaiban szezonálisan lejátszódó folyamatok nyomon követése. (3) A folyamatok differenciálása a vizesforgó szempontjából.

A vizsgálatokat különösen időszerűvé tette az a nagy feladat, hogy hazai mezőgazdaságunk fejlesztése érdekében minél jövedelmezőbben használjuk ki talajainkat, világviszonylatban pedig fehérje-dús termékek előállítása.

Chemical analysis on pond soils treated with “aquaculture rotation” in the ponds of the Fish Culture Research Institute (Szarvas, Hungary)

At the Fish Culture Research Institute, Szarvas – Hungary, M: Szalay and his co-workers elaborated a complex system for the utilisation of the Hungarian Great-Plain, poor fertility, stub-born structure hard sodic area: the aquaculture rotation based on biologic interaction of varying cultures. This large-scale farming system consisted of three phases such as (I) Fish-cum-duck; (II) Cultivation of papilionaceae crops; (III) Cultivation of rice. The project period of phases is three years each.

Experiments with fish pond soils carried on for three years as well data obtained made the rightness of the principle of aquaculture rotation reasonable. The aquaculture rotation – a a whole – was a pioner work in Hungary and demonstrated how could on make use of interactions of processes under large-scale farming systems.

 

 

Bakos János: Halgenetikai kutatások fejlődése, eredményei Magyarországon 1975-ig

A halhústermelés fejlesztése sorozat 4. füzetében rövid áttekintést adunk a halgenetikai kutatások magyarországi kialakulásáról. Az I. halhúsprogramot megelőzően már 1965-től ágazati kutatási főfeladat volt a magyarországi pontytörzsek összehasonlító teljesítményvizsgálata. A szerző már 1971-ben összefoglalta a magasabb termelékenységű hibrid pontyok előállításának módszerét a magyar tógazdaságok tájfajtáinak keresztezésével. A most közzétett tanulmányában erről is rövid összefoglalást ad. A most közlésre kerülő tanulmányának alapját az 1974-ben benyújtott - Halgenetikai kutatások fejlődése és eredményei Magyarországon (1949-1974) - zárójelentése képezi, amelynek eredményei különösen nagy érdeklődést váltottak ki.

Development and results of the fish genetic research in Hungary until 1975

In the 1st Research Programme for Development of Fish Production in Hungary (1969-1974) the development of fish genetics was very important too. The author summarized the short history of the fish genetics research in the period before the 1st Research Programme – after the second world war and especially since 1965.

 

 

Ruttkay András: A halastavak anyag- és energiaforgalmának vizsgálata

A tógazdasági termelésbiológiai kutatások alapvető célja, a halastavak anyag- és energiaforgalmának minél pontosabb megismerése és ennek alapján olyan gazdálkodás-technikai beavatkozások javasolása, illetve végrehajtása, melyek a tavak halhozamát gazdaságosan emelik. Tágabb értelemben a termelésbiológiának az egész halgazdálkodási folyamatot – elő- és utónevelés, étkezési hal előállítás – át kell fognia, és olyan gazdálkodási rendszert kell kidolgoznia, amely a halastavi fehérje termelés – Magyarországon általánosan alkalmazható – és a piaci igényeket figyelembe vevő leggazdaságosabb változatait tartalmazza. Az 1973-ben lefolytatott halastavi kísérletek, azok rendszeres vízkémiai, alga és zooplankton analízisei, kiegészülve a primer, szekunder és tervier produkció mérés sok adataival, valamint a halak energiaforgalmi vizsgálatával, lehetőséget adtak a halastóban lezajló biológiai termelés mennyiségi paramétereinek viszonylag pontos becslésére.

 

 

Márián Teréz: Halkariológiai vizsgálatok

Elvégeztük a Siluridae, Amiuridae és Cyprinidae családba tartozó néhány gazdaságilag hasznos halfaj kariológiai vizsgálatát. Bár ezek közül néhány általunk is vizsgált faj adatait már feldolgozták, ezek a kariológiai vizsgálatok azonban nem voltak sem elég részletesek, sem egységesek. A korábbi eredmények többnyire csak a halak kromoszómaszámának megállapítására szorítkozta. Ahol a faj kariotípusát is leírták, ott a kariotípusok minőségi kiértékelése nem volt egységes. Mivel ezek az eltérések a különböző preparálási és kiértékelési módszerek következményei lehettek, kívánatos volt, a vizsgálatokat azonos körülmények között, azonos preparlásái technika és kiértékelési módszer mellett újból elvégezni. A fajra jellemző diploid kromoszómaszámot fajonként 50-50 kromoszómagarnitúra megszámolásával határoztuk meg. A fajra jellemző kariotípust 10 kromoszómagarnitúra alapján állapítottuk meg. A kromoszómagarnitúrák elemzése során azt tapasztaltuk, hogy a kromoszómák típusa az egyes fajokra jellemző volt. A XVI. táblázat a vizsgált halfajok kariológiai jellemzőit foglalja össze. A táblázat tartalmazza a fajra jellemző diploid kromoszómaszámot (2n), a metacentrikus, szubmetacentrikus, szubtelocentrikus és telocentrikus kromoszómapárok számát, valamint a kromoszómakarok számát, az NF értéket.

Results of karyological investigations of some fish species of family Cyprinidae, Siluridae, Amiuridae are presented in this paper. The diploid chromosome nembers were determined by counting 50 karyotypes. Karyological characteristics of fish species are shown in table 16. The diploid chromosome numbers (2n) of the species we examined, the morphological division of the karyotypes (the ratio of metacentric, submetacentric and telocentric and telocentric chromosome pairs), and the number of arms of the chromosome (NF value) are shown in table 16.

 

 

Bíró Péter: A fogassüllő táplálékának, növekedésének és produkciójának vizsgálata a Balatonban

A balatoni halfauna intenzív kutatásának kezdete a 30-as évek elejére tehető. A napjainkig közölt adatokból a korábbi évekre visszamenőleg többé-kevésbé rekonstruálhatók a halak életkörülményeiben bekövetkezett változások. Így megállapítható volt, hogy a fokozott emberi behatások mély nyomot hagytak a halállomány összetételén. A mezőgazdaság intenzívebb kemizációja révén a vízbe jutott és a táplálékhálózatban felhalmozódott peszticid anyagok mérgező hatása tömeges halpusztulást eredményezett a Balatonban 1965-ben, amelynek lezajlása után többirányú, maradandó változást regisztrálhattunk a süllő táplálékában és növekedésében. Kérdés volt, hogy ezek a változások milyen irányban és mértékben zajlottak le a korábbi helyzethez képest.

A dolgozat olyan összefoglalást ad, amely egyik legfontosabb balatoni halunk, a fogassüllő biológiáját és tavi szerepét – még ha nagy vonásokban is – elemzi. Jelen munka tárgyköre a süllőállomány táplálkozásának, növekedésének, biomasszájának, éves produkciójának felmérése és értékelése.

 

 

Farkas József, Oláh János: Halparazita vízipenészek ökológiája és fungicid érzékenysége

A Sparolegniacea családba tartozó, bizonyos esetekben halpatogén vízigombákról jelentősebb magyar nyelvű irodalom mindeddig nem jelent meg. A Haltenyésztési Kutató Intézetben 1975 óta folytatunk ezekkel a szervezetekkel kutatásokat. Természetesen előtérbe helyeztük a parazita fajok és az ellenük való védekezés lehetőségeinek tanulmányozását, de emellett szükségszerűen gondot fordítunk a gombacsoport általános morfológiai, fiziológiai és ökológiai tulajdonságainak felderítésére is.

Kutatásaink az alábbi területekre terjedtek ki: (1) Vízigombák izolálása vízből és beteg halakról, tisztatenyészetek előállítása, és azok legalább nemzetségekig történő meghatározása. (2) A tisztatenyészetek hőmérséklet és pH toleranciájának, valamint tápanyagigényének, élettani és egyes biokémiai tulajdonságainak megállapítása, és ezen tulajdonságok alapján való rendszerezése. (3) Egy beteg pontyról izolált patogén Saprolegnia sp. No.1 számú törzs fungicid érzékenységének tesztelése.

 

 

Horváth László: A ponty (Cyprinus carpio L.) petefejlődésének elemzése és szabályozása

A pontytenyésztés jelenleg hazánk éghajlati adottságai mellett részben tavi környezetben (anyatartás és ivadéknevelés), részben keltetőházban (hormon-indukció, az ivartermékek termékenyítése, inkubálása, a nem táplálkozó lárva tartása) történik. A szaporítási időszak a természetes szaporodás időszakára, a tavaszi hónapokra esik. Az időjárási tényezők következményeként elsősorban az ivadéknevelés terén a bizonytalanság még jelentős. A továbbfejlődés útjának látszik, ha a kutatás megteremti a tudományos feltételeit a pisztráng mintára történő “iparszerű” pontyivadék nevelésének. Ezzel ugyanis a bizonytalanság jelentősen csökkenthető és az egyre növekvő ivadékigényt fedezni lehet aránytalanul nagy területek ivadéknevelésre történő feláldozása nélkül. Az évszaktól független, folyamatos ivadéktermelés egyik fontos alapfeltétele a programozható petesejttermelés elméleti és gyakorlati hátterének megismerése. Az elméleti kérdések ismeretében széleskörű gyakorlati felhasználásra van lehetőség az egyébként kárba vesző vagy éppenséggel káros ipari vagy geotermikus hulladék-melegvíz igényes haltenyésztési folyamatokban történő hasznosítására.

Production of common carp in climatic conditions of Hungary goes on partly in fishpond (keeping of breeders and raising of fry), partly in hatchery (hormone-induction, fertilisation and incubation and incubation of eggs, keeping of newly hatched larvae). The spawning season is during the natural growing season, in the spring months. Because of climatic conditions the uncertainty is high, mainly in fry production. The way of further development is the scientific establishment of large-scale fry production of common carp, as it is carried out with trout. Applying this technique, the uncertainty can be significantly decreased, and the always-growing requirement of fry can be satisfied without sacrifice of disproportionately large areas for fry production.

 

 

Oláh János és munkatársai: Nitrogénkötés halhústermelő agroekoszisztémákban : Balaton, víztározó, halastavak

A sekély tavak vizsgálatát másfél évtizeddel ezelőtt kezdtük azon a Balatonon, amely még őrizte évszázadok során kialakult szerkezetét és működését. Az elmúlt 15 év során az összehasonlító elemző módszer előnyeit kiaknázandó, bővítettük Balaton kutatásunkat hat sekélytavi ekoszisztéma típus szerkezetének és működésének összehasonlító vizsgálatára. A kutatási objektumokat úgy választottuk ki, hogy a hazai sekély tavak természeti erőforrás hasznosításának főbb irányai képviselve legyenek: tókonzerválás (Siófoki medence), tórekonstrukció (Keszthelyi medence) többcélú víztározó (szarvasi Körös holtág), műtrágyás halastó, háztartási-szennyvízoxidációs halastó, hígtrágyás halastó.

A nitrogénkötés mennyiségi szerepének tisztázása a bioszféra, agrikultúra, aquakultúra és a vízi környezet nitrogénháztartásában, a hetvenes években felgyorsult, miután Schöllhorn és Burris és tőlük függetlenül Dilworth felfedezték a gyors, érzékeny és olcsó acetilénredukciós mérési eljárást. Az új módszert a vízoszlop nitrogénkötésének mérésére Stewart már a felfedezést követő évben, 1967-ben alkalmazta. Vizsgálatainkban használt eljárásnál az eredeti módszer több hibáját kiküszöböltük az elmúlt évek kutatási eredményeit figyelembe véve. Különös gondot fordítottunk a mérés során az in situ körülmények betartására.

The acetylene reduction method discovered by Schöllhorn and Burris and simultaneously by Dilworth for rapid, sensitive and cheap measurement of nitrogen fixation accelerated the research to quantify the role of nitrogen fixation in the nitrogen budget of aquacultural and agricultural agroecosystems and in the biosphere and water environment. Stewart (1967) applied the new method first for measurement of nitrogen fixation of water-column in the year immediately after its discovery. Considering the results of earlier years we have modified the original procedure of the method to maintain as strictly as possible the in situ circumstances during measurements.

 

 

Oláh János és munkatársai: Kopoltyúnekrózis : Környezet, stressz, kórokozó

Nem hivatalos becslések szerint Magyarországon az 1975-1980 közötti periódusban a kopoltyúnekrózis következtében a haltermelés kiesés elérte a 30%-ot. A kopoltyúnekrózis első leírása óta a betegség kóroktanáról sokféle nézet alakult ki. Eleinte a különböző kórokozók által egyedileg kiváltott betegség nézet uralkodott, később egyre inkább a betegség komplex jellege hangsúlyozódott. A nézetek közeledtek a környezet káros stresszhatása, mint elsődleges ok, a halszervezet mozgósító, ellenálló és kimerülő állapota, mint elsődleges okozat és valamely kórokozó támadása, mint másodlagos okozat egységes koncepcióhoz. A betegség kórokairól éppen azért alakult ki olyan sok nézet és gyakran éles vita, mert a betegség lefolyásának teljes folyamatát csak a hidrobiológiában, halfiziológiában, biokémiában, mikrobiológiában és a hagyományos állatorvosi-halegészségügyi kutatásokban és gyakorlatban egyaránt járatos szakember volna képes teljességében megérteni. Ez a felismerés tette szükségessé egy olyan interdiszciplináris munkacsoport megszervezését, amelyben állatorvos, hidrobiológus, mikrobiológus, vízkémikus, fiziológus és biokémikus is részt vett. A környezet-hal-kórokozó komplex kutatását a kopoltyúnekrózis által okozott terméskieséssel leginkább sújtott Hortobágyi Állami Gazdaság egyik makrofitás modellhalastavában végeztük.

According to rough estimations, losses caused by gill necrosis reached 30% in Hungary, in the years of 1975-1980. Many views have cone about on the aetiology of the disease since its first description; first was the theory of infection caused by individual pathogens, followed by the opinion of the complex nature of the disease. These views later on centred around the integrated concept of the adverse effects of environmental, as primary cause, and the impaired immune response and deteriorated state of the animal as primary and the attack of pathogens as a secondary effects of the disease. The cause of controversy in views on the aetiology of the disease might be that the process of the disease involves problems belonging to hydrobiology, fish-physiology, biochemistry, microbiology and conventional hygiene. This recognition necessitated the organisation of an interdisciplinary research team with veterinarist, hydrologist, microbiologist, hydrochemist, physiologist and biochemist. Research works on this environment-fish-pathogen complex were carried out in one of the macrophytous model fishponds of the Hortobagy State Farms, where most of the losses were caused by gill necrosis.

 

 

Oláh János és Janurik Endre: Sekély tavak nitrogénforgalmának mérési módszerei

A külső foszforterhelés hatására eutrofizálódott természetes vizeink jelentős része a további tápanyagdúsulás következtében hipertróffá vált. A természeti erőforrások olcsó és hatékony kiaknázásán alapuló halfehérje termelés is a szerves- vagy műtrágyázással tápanyagdúsított, hipertróf halastavak szabályozott működésére épül. Miután a hipertróf tavakban már bőséges mennyiségű foszfor forog, és a termelési folyamatok limitáló tényezőjévé a nitrogén vált, a nitrogénforgalom kutatása és megértése vezethet el úgy a tavon belüli foszfortartalom csökkentéséhez, mint a halastavak természetes hozamának növeléséhez. A nitrogénforgalom komplex leírásához a tóvízben és üledékben különböző formákban jelenlévő nitrogénvegyületeket az ekoszisztémában játszott szerepük, a (levegő)-víz-üledék rendszerben elfoglalt helyük, valamint mérési lehetőségük alapján kompartmentizáltuk, és az egyes nitrogén kompartmentek között a nitrogénformák átalakulásait és átmeneteit tükröző áramlási utakat állítottunk fel. Módszereket adtunk az egyes nitrogén kompartmentek és áramlási utak meghatározására egybegyűjtve, esetenként átdolgozva és továbbfejlesztve a szakirodalomban szétszórtan található metodikákat a mintavételtől a mérési eredményeknek a nitrogénforgalom jellemzésére legjobban megfelelő megadási módjáig.

Most of our natural water became hypertroph because of evergrowing phosphorus load. At other side the cheap and efficient fishprotein production is based on the regulated function of hypertrophic fishponds. Since phosphorus is abundant in the hypertroph lakes the nitrogen became the limiting factor for producing process. The research and the knowledge of the nitrogen cycle is very important for the phosphorus quality in the lakewater and sediment as well as to increase the natural yield in fish ponds. We have quantified the different nitrogen compartments and the different pathways of nitrogen cycle in lake water and sediment.It was established that the place and time of sampling should be selected according to characteristics of system examined and to the nature of the nitrogen cycle. The layer sampling is the most suitable.

 

 

Oláh János és munkatársai: Hévizek halas hasznosítása és elhelyezése : Helyzetkép és technológia

A hévizek elsődleges halas hasznosítására több iparszerű technológiát dolgoztunk ki. Jelenlegi piaci viszonyok és tenyésztési tapasztalatok alapján az iparszerű harcsatenyésztési technológiák széleskörű bevezetése a legidőszerűbb. Intézetünkben az elmúlt 10 évi kutatásával kidolgoztuk e termelési technológiák biológiai alapjait. Mesterséges starter, előnevelő és nevelő tápokat fejlesztettünk ki, és gyártunk. Az iparszerű tartás mellett jelentkező betegségeket tisztáztuk, preventív és terápiás módszereket dolgoztunk ki. Felmértük a harcsa tenyészvízzel kapcsolatos vízminőségi igényét. Jelenleg a harcsa iparszerű tömegtermelését a beruházási források és a vállalkozó kedv hiánya akadályozza. A rosszabb vízminőségű, a magas ammóniatartalmú hévizek közvetlen halas hasznosítására a magas ammónia tűrőképességű tilápia fajok tömegtenyésztése kínálkozik. hazai behozataluk és tenyésztésük kutatásaink soron következő feladata. A hévíz közvetlen halas hasznosítása iparszerű technológiákkal környezetszennyező tevékenység. Jól példázzák ezt a hévízi iparszerű angolna termelő telep működésével kapcsolatos hatósági beavatkozások. Az iparszerű tenyésztő telepek elfolyó vizének beruházási és működési költségigényes tisztítása helyett egyértelmű szükség és lehetőség e tápanyagban gazdag, értékes használt hévíz halas továbbhasznosítása. Ez az általunk harmadik lépcsős hévíz halas hasznosításának nevezett eljárás, amely az extenzív természetes termelés egyik változata.

For primary fisheries utilisation of thermal water several super-intensive technologies have been elaborated. Based on the present market conditions and production experiences the widerange introduction of super-intensive production technologies of wells are the most timely. During the last ten years the biological bases of these technologies have been elaborated in our Institute. For the purposes of these technologies artificial starter and fingerling feed have been elaborated and produced. The fish diseases occurring in the super-intensive production have been identified and methods of prevention and therapy have been elaborated. The water quality requirements of wells also have been determined. At present the super-intensive production of wells is limited due to shortage of investment sources and absence of venturesomeness. For fisheries utilisation of low water quality and high ammonia content thermal waters mass production of tilapia species can be suggested since these species are highly tolerant for the high ammonia concentration. Introduction and culture of tilapia are the newest objects of our investigations. Direct fisheries utilisation of thermal water by super-intensive technologies is a polluting activity for the environment. It is illustrated well by the official interventions connected to the operation of super-intensive eel-culture farm at Heviz. In spite of high investment and operational costs of purification of effluent thermal water of super-intensive fish farms, the fisheries utilisation of thermal wastewater rich in nutrients is possible and necessary. We call this method tertiary fisheries utilisation of thermal wastewater, what is a version of the natural extensive fish production.

 

 

O.Tóth Erzsébet: Fehérjetermelés és hasznosítás halhústermelő rendszerekben

Jelen munkámmal a halhústermelő ekoszisztémák bonyolult fehére anyagcseréjének megismeréséhez kívántam hozzájárulni. Minthogy maga a fehérje anyagcser forgalom e rendszerekre vonatkoztatva eddig meg sem született, egyik célkitűzésem tehát az ekoszisztéma fehérje anyagcsere egységes koncepció kialakítása volt. Az elmúlt 10 év során, különböző halhústermelő rendszerekben, terepvizsgálatokkal és laboratóriumi kísérletekkel elemeztem a fehérje anyagcsere aminosav kompartmentjeit és áramlási útjait. A következőkben ismertetésre kerülő egységes koncepció alapján vizsgált halhústermelő ekoszisztémák aminosav kompartmentjeinek és áramlási útjainak részletes leírása és szintézise azonban meghaladná egy dolgozat kereteit, ezért jelen munkámban csak a haltenyésztés számára koncepcionálisan új vagy gyakorlati szempontból fontos eredményeimet ismertetem. A 4 különböző ekoszisztéma típust képviselő sekélyvíz rendszer (Keszthelyi-medence, Körös holtág, híg- és műtrágyázott halastó) vizében ás üledékében létező aminosav kompartmentek elkülönítését és mennyiségi feltátását fontosnak ítélem, mivel a halastóban halakhoz áramló alapvető készletét képezik és mennyiségi jelentőségük napjainkig ismeretlen.

Four different types of shallow water ecosystem (Keszthely Basin, Balaton; Körös backwater; artificial fertilised and liquid pigmature-treated fishponds) were analysed for amino acid compartments found in their water and sediment. Isolation and quantitative measurement of the dissolved free amino acid (DFAA) dissolved combined amino acid (DCAA) and particulate amino acid compartment is important due to their quantitative significance which id until recently unknown, however these amino acids give the basic source of the protein and amino acid flux to the fish in the fishponds.

 

 

XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás

Csizmarik Gábor
Fluoreszcens mikroszkópos technikák alkalmazása a vízmikrobiológiában / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 7. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 9-15.

Papp Károlyné, Ördög Vince
 Vízvizsgáló készletek jelentősége a horgászvizek szakszerű kezelésében / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 8. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 16-21.

Hoitsy György
Halfaunisztikai adatok a Sajó folyóról különös tekintettel a folyó szennyezettségére / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 9. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 22-27.

Szipola Imre, Végh Gábor
Védett és veszélyeztetett halaink állományának felmérése a Balaton vízrendszerében / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 10. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 28-33.

Györe Károly
A Tisza folyó márna (Barbus barbus) populációjának túlhalászottsága / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 11. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 34-40.

Gy. Papp Zsuzsanna
C-vitamin formák elemzése HPLC-vel különböző halszövetekben / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 12. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 41-45.

Szító András
Haltáplálék szervezetek tömegtenyésztés technikájának továbbfejlesztése / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 13. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 46-50.

Gubányi András, Havassy László
Eltérő fehérjetartalmú tápok növekedésre gyakorolt hatásának vizsgálata kecskebéka (Rana esculenta) lárvákon / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 14. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15.,
pp. 51-56.

Bozzay Károly, Janurik Endre, Kepenyes János, Sándor György, Váradi László, Zsigri András
 Turboinjektoros levegőztető berendezés előzetes vizsgálata / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 15. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 57-63.

Vörös G., Körmendi S., Stettner G., Csengői Cs.
A süllő stresszérzékenységnek vizsgálata / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 16. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 64.

Vörös Gábor, Körmendi Sándor, Balázsfi Ferencné
A süllő intenzív tartástechnológiájának kialakítására irányuló laboratóriumi kísérletek eredményeinek értékelése a telepítési sűrűségre vonatkozóan / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 17-18. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 65.

Müller Ferenc, Müller Tibor
Lesőharcsa (Silurus glanis L.) termelése kombinált haltermelési rendszerekben / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p.19-20. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 66-76.

Csengeri István, Zsigri András, Péteri András
Táplálkozásélettani összefüggéseken alapuló módszer halastavak népesítés-takarmányozás-hozam viszonyainak tervezéséhez és értékeléséhez / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 21-22. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 77-97.

Garádi Péter, Puppáné Bóna Flóra, Galambos János, Keve Tibor
Új attraktáns hatású vegyület vizsgálata pontyra / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 23. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 98-100.

Zsigri András, Csengeri István
Halastavi hozamszámítási módszerek elemzése / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p.24-25. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 101-133.

Rónyai András, Ruttkay András
A kecsege x lénai tok hibrid ivadék növekedése és takarmányhasznosítása különböző népesítési sűrűségek mellett / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 26-29. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15.,
pp. 134-138.

Ruttkay András
A halgazdálkodás fokozatai / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 30. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 139.

Kiss Dala László
Előzetes adatok a jelzőrák (Pacifastacus leniusculus Dana) növekedéséről Magyarországon / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 31. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 140-145.

Molnár Kálmán, Csaba György, Székely Csaba
Az Anguillicola crassus fertőzöttség dinamikája balatoni angolnákban / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 32. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 146.

Csaba György, Láng Mária, Glávits Róbert, Rátz Ferenc, Sályi Gábor, Ramotsa Julianna, Forgách Katalin
Az 1991. évi balatoni angolna pusztulás okának komplex vizsgálata / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 33. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 147.

Molnár Kálmán, Baska Ferenc, Csaba György, Glávits Róbert, Székely Csaba
Kórtani és kórszövettani elváltozások Anguillicola crassus-szal fertőzött angolnák úszóhólyagjában / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 34. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 148.

Székely Csaba
Előzetes felmérés egyes balatoni élőhelyeken az angolna Anguillicola crassus lárvafertőzöttségéről parathenikus gazda halfajokban / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 35-36. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 149.

Szakolczai József
Környezeti stressz okozta pathomorfológiai elváltozások angolnában / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 37. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 151.

Szakolczai József, Kapp Pál, Vetési Ferenc
“Tenyésztett”, valamint természetesvízi angolnák májának és úszóhólyagjának vizsgálata 1991-ben és 1992 tavaszán / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 38. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 152.

Csaba György, Forgách Katalin, Láng Mária, Glávits Róbert, Rátz Ferenc
Tokivadék vírus okozta új kórképe Magyarországon / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 39. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 153.

Gönczy János
Adatok az 1991. évi balatoni angolnapusztulás körülményeinek tisztázására / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 40. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 154.

Nemcsók János, Kufcsák Oszkár, Szegletes Tivadar, Láng Gabriella, Túry Géza
Az 1991. évi angolnapusztulás okainak vizsgálata / XVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1992). p. 41. / A Halhústermelés Fejlesztése, Vol. 15., pp. 155.

 

 

HALÁSZATFEJLESZTÉS sorozat / Fisheries development Series

 

XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás

Csizmadia Csaba, Jeney Zsigmond, Szerencsés István, Gorda Sándor
 Pontyfajták transzferrin polimorfizmusa a szarvasi élő génbankban / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 9. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 6-10.

Váradi László, Benkó István, Várkonyi Eszter, Horváth László
Genommanipulációs kísérletek afrikai harcsán (Clarias gariepinus) mitotikus sokk alkalmazásával / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 10. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 11-13.

Magyary István, Rónyai András, Váradi László, Horváth László
Kísérletek kecsege (Acipenser ruthenus) és a lénai tok (Acipenser baeri) spermájának mélyhűtésére / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 11. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 14-26.

Bartosiewicz László, Székelyhidy Iván
Rekord méretű pontyok nagyságvariációja és időbeli változásai / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 12. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 17-33.

Takács István
Endrőd-119 korai neolitikus lelőhely halleletei / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 34-38.

Szakolczai József
Fakultatíve patogén baktériumok okozta betegségek keletkezési feltételeinek vizsgálata pontyban / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 13. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 39.

Csaba György, Sályi Gábor, Glávits Róbert
Hepatotoxikus Microcystis algatoxin halakra gyakorolt hatása akváriumi kísérletekben / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 14. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 40.

Pazooki Jamileh, Székely Csaba
Az Anguillicola crassus fejlődésmenetében szerepet játszó vivőgazda halfajok lárvafertőzöttségének vizsgálata a Velencei-tóban / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 15. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 41.

Molnár Kálmán, Székely Csaba, Baska Ferenc
A csökkenő oxigénszint hatása Anguillicola crassus-szal fertőzött angolnákra / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 16. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 42.

Keresztessy Katalin
A hazai védett halfajok előfordulásának, ökológiai igényeinek értékelése / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 18. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 43-50.

Szabó Tamás, Szabó Róbert, Pénzes István
A paduc (Chondrostoma nasus) mesterséges szaporítása / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 20. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 51.

Kiss Dala László
Rákkeltető berendezés az Astacidae rákfajok számára / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 21. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 52.

Müller Ferenc
A halastavi váltógazdálkodás (vizesforgó) kutatási eredményeinek felhasználása egy modell farmgazdaságban / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 23. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 53-58.

Szipola Imre
Halivadék vizsgálatok a Balaton nyugati zónájában / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 24. / Halászatfejlesztés, Vol. 16.,pp. 59-65.

Csikai Csaba, Györe Károly
A dunai galóca (Hucho hucho L.) előfordulása a Tisza magyarországi felső szakaszán / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 66-80.

Györe Károly, Váry Zsolt
A tiszai kecsege (Acipenser ruthenus L.) növekedése, mortalitása, hozama, populációnagysága a folyó Csongrád – Szeged közötti szakaszán / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 26. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 81-101.

Hoitsy György
A Bódva folyó és a folyót tápláló patakok halfaunisztikai fölmérése / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 102-106.

Pimentel Nunes Zélia Maria, Ördög Vince
Busaetetési kísérletek alga és cyanobaktérium-tenyészetekkel / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 28. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 107-112.

Kiss László, Pekár Ferenc, Szabó Pál, Balczó Mihályné
Halastavi pecsenyekacsa hasznos trágyatermelése / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 29. / Halászatfejlesztés, Vol. 16.,pp. 113-118.

Hancz Csaba
Szubtrópusi haltenyésztési módszerek, hazai tanulságok / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 31. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 119-125.

Rónyai András
A kecsege x lénai tok (Acipenser ruthenus x Acipenser baeri) fehérjeigénye / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 32. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 126-133.

Csengeri István, Farkas Tibor
Esszenciális zsírsav-hiányos tápok hatása a lipidek zsírsavösszetételére és a membrán viszkozitásra pontynál / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 33-34. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 134-135.

Erőss István, Soccorro Chacon de Mesquita Mária
A fehérjeellátás és a fehérjebeépülést segítő metabolizálható energia meghatározása különböző etetési technológiai körülmények között / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 35. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 136.

Erőss István, Ximanes Carneiro Antinio Romildo
Állati hulladékok hasznosításának és konzerválásának egyszerű módszerei / XVII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1993). p. 36. / Halászatfejlesztés, Vol. 16., pp. 137.

 

 

XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás

Szűcs István
A halhúsfogyasztási preferenciák alakulásának aktuális kérdései / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 11. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 8-19.

Váradi László, Szabó Noémi, Tóth Balázs, Horváth László
Szöveti inkompatibilitás vizsgálatok halakon / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 13.

Woynarovich Elek
A gonadotrop releasing hormon analógok (GtRH/A) gyakorlati alkalmazása / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 14. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 20-27.

Szabó Tamás, Horváth László
Különböző hormonkezelések ivarsejtminőségre gyakorolt hatásának vizsgálata a csukánál / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 15. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 28-31.

Magyary István, Urbányi Béla, Gorda Sándor, Horváth László
Kísérletek a pontysperma mélyhűtési és hosszútávú tárolási technológiájának fejlesztésére / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 16. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 32-41.

Szegletes T., Bálint T., Szegletes Zs., Halasy K., Nemcsók J.
Két inszekticid pontyra (Cyprinus carpio) gyakorolt hatásának összehasonlító vizsgálata / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 17-18. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 42-55.

Bakos János, Gorda Sándor
A tenyésztő munka időszerű kérdései / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 56-60.

Hoitsy György
Vágóhídi melléktermékek és különböző gyártott takarmányok etetési kísérlete szivárványos pisztránggal / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 61.

Radicsné Ráczkevi Judit, Ráb Petr
Citogenetikai vizsgálatok fehér és vadszínváltozatú afrikai harcsán (Clarias gariepinus Burchell 1822) / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 20. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 62-68.

Radics Ferenc, Kovács Gyula, Kepenyes János
Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) tenyésztése Magyarországon / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 21. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 69-73.

Kovács Gyula, Radics Ferenc, Váradi László
Előzetes eredmények az afrikai harcsa (Clarias gariepinus, Burchell 1822) feldolgozásáról / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 22-23. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 74-76.

Kepenyes János, Radics Ferenc, Váradi László
Alacsony költségszintű intenzív harcsanevelő rendszer méretezési módszere / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 24. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 77.

Pekli József, Kovács Hajnalka
A vízi jácint (Eichhornia crassipes) elterjedése, biológiája és hasznosításának lehetőségei / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 78.

Gy. Papp Zsuzsanna, Tibaldi Emilio, Lanari Domenico
Többszörösen telítetlen zsírsavak hiányának hatása a tengeri sügér (Dicentrarchus labrax L.) zsírsav készletére / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 26. / Halászatfejlesztés, Vol. 17. p. 79-86.

Tamisier, Alain
How Agriculture, Aquaculture and Duck Hunting Compete with Environmental Purposes in Camargue, France? / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 87-91.

Nagy Szabolcs
Vízimadarak energiafelvételének becslése halastavakon / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 92-100.

Faragó Sándor
A halastavak szerepe a magyarországi vadlúd vonulásban és a vadludak szerepe a halastavak anyag- és energiaforgalmában / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 28. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 101.

Szabó Balázs, Polyák Ferenc, Körmendi Sándor
Mesterséges halastavak természetvédelmi problémái Somogyban / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 29. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 102-114.

Hancz Csaba, Dormán Zoltán
Extenzív haltermelési módszerek természetvédelmi területek tavainak célszerű hasznosítására / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 30. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 115-119.

Hancz Csaba, Filotás Zoltán
Természetvédelmi célú halgazdálkodás a Boronka Tájvédelmi Körzetben / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 31. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 120.

Baska Ferenc
A dunai márna (Barbus barbus) parazitás fertőzöttségei / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 32. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 121.

Molnár Kálmán
Kísérletes vizsgálatok Dactylogyrus vastator-ral különböző fokban fertőzött pontyok tűrőképességére alacsony oxigéntartalmú vízben / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 33. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 122.

Székely Csaba
Az Anguillicola crassus potenciális vivőgazdáinak lárvavizsgálata a Balatonban 1991-1993 között / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 34. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 123.

Baska Ferenc
Anguillicola crassus homogenizátummal úszóhólyagba oltott angolnák kórszövettani vizsgálata / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 35. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 124.

Molnár Kálmán, Székely Csaba
Az Anguillicola crassus-fertőzöttség és az általa okozott úszóhólyag-gyulladások dinamikája a Balatonban 3 éves vizsgálatok alapján / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 36. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 125.

Csaba György, Sályi Gábor
A halak piretroid mérgezése / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 37. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 126.

Szakolczai József
A "tömeges" díszhaltenyésztés állategészségügyi feltételei / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 38. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 127.

Csaba György, Rátz Ferenc
Véglények szerepe a díszhalak granulomatozisában / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 39. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 128.

Csizmarik Gábor
Bakteriális respiráció mérése gázanalizátorral, lecsapolt halastó üledékében / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 40. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 129-137.

Hosseini S.A., Ördög V., Herke Zs.
A klorofill-a és egyes fizikai-kémiai tényezők közötti összefüggés tanulmányozása halastavakban / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 41. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 138.

Mahdinejad K., Ördög V., Garádi P.
A Scenedesmus obtusiusculus és az Anabaena flos-aquae táplálóértéke a fehér busa számára / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 42. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 139.

Szipola Imre
A kősüllő (Stizostedion volgensis) szerepe természetes vizekben és szaporítása / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 43. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 140-146.

Szabó István
A Kis-Balaton Védőrendszer halfaunisztikai, halászati, halgazdálkodási szempontból / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 44. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp.147.

Józsa Vilmos
A Szarvas Kákafoki-holtágrendszer lehetséges ívó- és halbölcsőhelyeinek felmérése / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 45. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 148-163.

Hoitsy György
Adatok a Bodrog és a Bodrogzug hal-ökofaunisztikai felméréséből / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 46. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 164-172.

Guti Gábor
Halivadék-állományok összetételének vizsgálata a Szigetközben / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 47. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 173-179.

Ruttkay András
(Szerény) kísérlet az akvakultúra fogalmának definiálására (körbe-járására) / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 49-50. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 180-181.

Rónyai András
A tetszőleges tömeggyarapodáshoz szükséges idő, takarmány- és víz-mennyiség közelítő számítása, illetve a takarmányozás optimalizálása a legjelentősebb változó költségek függvényében / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 51. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 182-190.

Vattamány Gusztáv, Galó Miklós, Harangozó László
A hátrányos helyzetű agrártérségek vízfelületeinek kihasználását javító termelési eljárások / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 52. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 191-198.

Gy.Papp Zsuzsanna, Jeney Zsigmond, Jeney Galina, M. Saroglia
A C-vitamin hatása különböző halakra, különsö tekintettel a hazai tenyésztésben fontos fajokra / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 19. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 199-200.

Müller Ferenc, Müller Tibor
A holtágak halászati hasznosításának gazdaságossága / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 54. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 201-212.

Baráth István
A Balatoni Halászati Részvénytársaság gazdálkodásának egyes közgazdasági kérdései / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 55. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 213-221.

Szító András, Jones Ron W.
Pontyivadék nevelés rizsföldeken / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 56. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 222-229.

Gorda Sándor, Bakos János
A Szarvasi P.34 pikkelyes hibrid ponty / XVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1994). p. 57. / Halászatfejlesztés, Vol. 17., pp. 230-244.

 

 

XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás

Bercsényi M., Magyary I., Amirinia, C., Yousefian, M., Urbányi B.
Módszer kihalófélben lévő halfajok restaurálására spermamélyhűtés és androgenezis alkalmazásával / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 7. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 6-15.

Váradi László, Paulovics Gábor, Varanka István, Tölg László
A Kis-Balaton vadpontypopulációinak felmérése morfológiai és genetikai jellemzők alapján / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 11. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 16-21.

Radics Ferenc, Radicsné Ráczkevi Judit, Horváth László, Kovács Gyula
Monoszex hím afrikai harcsa állomány előállítási programja / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 12. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 22-30.

Gorda Sándor, Bakos János
Tenyész halak jelölése és nyilvántartása korszerű módszerrel törzskönyvezés és keltetőházi azonosítás céljából / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 13. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 31-37.

Radicsné Ráczkevi Judit, Radics Ferenc, Kovács Gyula
Haploid gynogenezis körülmények vizsgálata afrikai harcsánál / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 38-50.

Jeney Zsigmond, Jeney Galina, Gy. Papp Zsuzsanna, Saroglia Marco, Szécsi Erzsébet
Stressz okozta elváltozások különböző C-vitamin tartalmú tápokkal etetett lesőharcsákban (Silurus glanis L.) / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 19. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 51.

Gy. Papp Zsuzsanna, Kovács Gyula, Radics Ferenc
Az európai harcsa (Silurus glanis L.) C-vitamin státuszának alakulása az embrionális fejlődés során, valamint L-aszkorbin sav kiegészítés hatása első, élő táplálékkal etetett lárvákra / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 20. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 52.

Szakolczai József
Az egész test szövettani vizsgálata tömeges pontypusztulások diagnosztikájában / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 21. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 53.

Molnár Kálmán, Székely Csaba
Halelhullások és parazitózisok a Balatonban / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 22. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 54.

Csaba György, Sályi Gábor, Rátz Ferenc, Glávits Róbert
Az utóbbi években megfigyelt pathológiai elváltozások balatoni dévérkeszegben / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 23. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 55.

Masoumian Mahmoud, Baska Ferenc, Molnár Kálmán
Patogén nyálkaspórás fajok iráni márnafélékből / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 24. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 56.

Masoumian Mahmoud
Myxosporean parasites of freshwater fishes from South-Western part of Iran / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 17. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 57.

Pazooki Jamileh, Székely Csaba, Molnár Kálmán
Az Anguillicola crassus lárvái ellen kialakuló sejtes gazdareakció szövettani vizsgálata vivőgazda halfajokban / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 18. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 58.

Guti Gábor
A szigetközi vízterek halászatának rehabilitálása a bősi vízlépcső üzembehelyezését követően / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 59-64.

Hoitsy György
A Bodrog halfaunájának felmérése 1993-1994-ben / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 26. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 65-70.

Szipola Imre
Az ezüstkárász állomány alakulása a Zala-torkolat környékén / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 71-81.

Kovács Gyula
Hal-szaporodásbiológiai vizsgálatok a nagy természeti értéket képező szarvasi Körös-holtágon / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 28-29. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 82-86.

Szító András
Zoobentosz biomassza és produkció eltérő vízellátású Körös-holtágakban / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 30. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 87-95.

Pócsi László
Kecskerák (Astacus leptodactylus) nevelése mesterséges környezetben / Halászatfejlesztés, Vol. 18.,
pp. 96-100.

Újvári Beáta, Pekli József
A vízi sikló (Natrix natrix L.) halgazdálkodási szerepének néhány új vonatkozása / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 16. / Halászatfejlesztés, Vol. 18.,. pp. 101-104.

Knösche Reiner
A tógazdasági haltermelés helyzete és problémái Németországban / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995) / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 105-112.

Merten Miroslav
A tógazdasági haltermelés helyzete a Cseh Köztársaságban / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995) / Halászatfejlesztés, Vol. 18,. pp. 113-116.

Staykov, Yordan
A tógazdasági haltenyésztés jelenlegi helyzete és jövőbeni kilátásai Bulgáriában / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás / Halászatfejlesztés, Vol. 18,. pp. 117-122.

Oláh János
A halászat helye a Kárpát-medence fenntartó földművelésében / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 31. / Halászatfejlesztés, Vol. 18,. pp. 123-124.

Balogh József, Váradi László
A hazai tógazdálkodás helyzete, problémái lehetőségei / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 32. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 125-131.

Ruttkay András
A tógazdasági haltermelés határai / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 33-34. / Halászatfejlesztés, Vol. 18,. pp. 132-133.

Szűcs István
Ökonómiai és marketing szemléletű halászati gazdálkodás / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 35. / Halászatfejlesztés, Vol. 18.,pp. 134-140.

Gönczy János, Tölg István
A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer bekapcsolása a Balaton halgazdálkodásába / Halászatfejlesztés, Vol. 18,. pp.141-146.

Lipták Magdolna, Pekár Ferenc, Szabó Pál, Csengeri István
Előkísérletek a halhús minőségét rontó természetes eredetű szag- és ízanyagok kimutatására termelő halastavakban / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 37. / Halászatfejlesztés, Vol. 18.,
pp. 147-156.

Rónyai András
A vízáramlás hatása a kecsege növekedésére és takarmányhasznosítására / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 38. / Halászatfejlesztés, Vol. 18,. pp. 157.

Szabó Balázs, Szász Sándor, Szári Zsolt
Modellszámítás a kárókatona (Phalacrocorax carbo) halastavi kártételének megítéléséhez adott halastavakban / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 39. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 158-164.

Liptói Krisztina
Növekedési vizsgálatok vízibékákon / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 40. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 165-171.

Hancz Csaba, Körmendi Sándor, Bánhegyi Péter
Egynyaras ponty nevelése természetes táplálékon és abraktakarmányon / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 41. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 172-175.

Majoros Ferenc, Radics Ferenc, Ling Frigyes, Csengeri István
Extrudált szója és zeolit takarmánykiegészítők hatása a ponty és az afrikai harcsa takarmányhasznosítására / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 42-43. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 176-183.

Egri István
Halastavi pecsenyekacsa tenyésztés (technológia – egészségügy) / XIX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1995). p. 44. / Halászatfejlesztés, Vol. 18., pp. 184-189.

 

 

XX. Halászati Tudományos Tanácskozás

Váradi László
90 éves a halászati kutatás Magyarországon / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 7. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 7-15.

SZARVASI AKVAPARK EGYESÜLET
Halászati és akvakultúra kutatás, fejlesztés, vállalkozás, szaktanácsadás és továbbképzés új szervezeti formában / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 8-9. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 16.

Orbán László, Magyary István, Urbányi Béla, Bercsényi Miklós,
Bíró Péter, Tamás Gizella, Horváth László
Egy molekuláris biológiai eljárás (RAPD) alkalmazása a halbiológiában és a haltenyésztésben / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 10-11. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 17.

Magyary I., Urbányi B., Horváth L., Hilge V.
A halsperma mélyhűtése egyszerű, hordozható berendezéssel / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 12. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 18.

Bercsényi Miklós, Magyary István, Urbányi Béla, Orbán László, Horváth László
Fajok közötti és fajon belüli androgenezis halaknál / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 13. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 19-29.

Váradi László
A nyurgapontyok alkalmazkodóképességének vizsgálata / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 14. / Halászatfejlesztés, Vol. 19.,pp. 30-36.

Akpadja Clotaire Richard, Radics Ferenc, Horváth László, Pekli József
Különböző GnRH-készítmények összehasonlító vizsgálata az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) keltetőházi szaporítása során / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 15. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 37.

Radicsné Ráczkevi Judit, Radics Ferenc, Csizmarik Gábor
Előzetes megfigyelések a túlérett ikra termékenyülésre, illetve ploiditásfokra gyakorolt hatására afrikai harcsánál / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 16. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 38-45.

Szakolczai József
Kopoltyúkárosodások szövettani vizsgálata / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 17. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 46.

Baska Ferenc
Természetesvízi és tenyésztett halak "rejtett" spórás protozoonok okozta fertőzöttségei a téli időszakban / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 18-19. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 47.

Csaba György, Láng Mária, Majoros Gábor, Sályi Gábor
Az 1995. évi balatoni angolnaelhullás során észlelt patológiai elváltozások / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 20. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 48.

Majoros Gábor, Csaba György
Az utóbbi években észlelt kagylópusztulások vizsgálata / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 21. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 49.

Majoros Gábor
A tógazdaságokban előforduló csigákban fejlődő mételyek lárvái / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 22. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 50-66.

Józsa Vilmos, Szabó Pál, Oláh János
Körös-holtágak ökológiai állapota / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 23. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 67-80.

Szító András
Előzetes adatok a hínár- és mocsári növényzet alatti üledékfaunáról és annak biomasszájáról a Kiskörei tározóban / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 24. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 81-101.

Györe Károly
A Tisza halállományának abszolút populációnagysága / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 19.,pp. 102-118.

Fürész György, Zellei Ágnes
 Adatok a Ráckevei-Duna-ág süllőállományának ívásáról / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 26. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 119-134.

Hoitsy György, Nagy Dezső
A Sajó folyóban élő halak nehézfém terheltségének vizsgálata / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 135-142.

Hoitsy György
Adatok a Hernád folyó halfaunájáról 1995-1996 / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 26. / Halászatfejlesztés, Vol. 19.,pp. 143-149.

Hancz Csaba, Matics Ferenc, Balázsfi Ferencné
Az egynyaras csuka táplálkozása akváriumokban / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 150.

Ruttkay András
Kölcsönhatások a ponty-félék, valamint a zooplankton között / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 28. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 151-170.

Ördög Vince, Dobolyi Elemér
Tavi üledék biológiailag hozzáférhető P-koncentrációjának a vizsgálata kémiai frakcionálással és bioteszttel / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 29. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 171-179.

Pekli József, Zsuga Katalin
A jászsági csatornarendszer halfaunisztikai felmérése / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 31. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 180-193.

Nagy Sándor, Woynarovich Elek, Dévai György
Az édesvízi halászat fejlesztésének szükségszerűsége a globális problémák tükrében, egy amazóniai projekt példáján / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 32. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 194-200.

Müller Ferenc, Müller Tibor, Radics Ferenc
Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) termelésének gazdaságossága a termelés volumenének függvényében / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 33. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 201-204.

Szűcs István, Stündl László
A halászati ágazat komplex gazdasági elemzése / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 34. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 205-210.

Radics Ferenc, Radicsné Ráczkevi Judit, Józsa Vilmos, Müller Tibor
Vágóérték vizsgálatok afrikai harcsánál / XX. Halászati Tudományos Tanácskozás (1996). p. 35. / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 211.

Bartosiewicz László
Számítógépes mérésbecslések az őskori halmaradványok alapján / Halászatfejlesztés, Vol. 19., pp. 212-220.

 

XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás

Csoma Antal
40 éves a halászok szövetsége / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 7-8. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 7-8.

Bakos János, Gorda Sándor, Váradi László, Balogh József
Tenyésztő szervezetek szerepe a magyar pontyfajták fenntartásában és nemesítésében / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 9. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 9-12.

Cirkovic Miroslav, Cirkovic Danica
Családi halastavak fejlődése Jugoszláviában / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 10. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 13.

Oláh János
Halászat-horgászat-ökoturizmus-természetvédelem quadratúra
Az együttműködés kölcsönös gazdasági haszonrendszerének modellje / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 11-12. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 14-15.

Csajbók József, Szűcs István
A hazai halkonzerv-fogyasztás helyzete / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 14. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 16-26.

Hofer R., Jeney Zs., Bucher F.
 Megfelelők-e a vízminőségi kritériumaink? A hal válasza. / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 15. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 27.

Ábrahám Magdolna, Hermesz Edit, Szegletes Tivadar, Nemcsók János
Molekuláris stresszválasz pontyban a kadmium terhelés kimutatására / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 16. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 28-29.

Banka Lajos, Kissné Deér Aranka, Nemcsók János, Ábrahám Magdolna
Vízminőség nyomonkövetése halak máj méregtelenítő enzimrendszerének vizsgálatával / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 17. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 30-31.

Jeney Zsigmond, Jeney Galina, Gy. Papp Zsuzsanna, Saroglia Marco, Szécsi Erzsébet
Hypoxia hatása eltérő C-vitamin tartalmú táppal etetett tokhibridekre (Acipenser ruthenus L. x Acipenser baeri Brandt) / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 18-19. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 32-33.

Gy. Papp Zsuzsanna, Jeney Zsigmond, Jeney Galina, Saroglia Marco, Terova Genziana
Magas nitrit koncentráció által indukált változások különböző C-vitamin szintű tápokkal etetett tokhibrid (Acipenser ruthenus L. x Acipenser baeri Brandt) szöveteinek aszkorbát státuszában / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 20. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 34-37.

Orbán László, Urbányi Béla, Tamás Gizella, Horváth László
A dinnyési tenyészponty állomány genetikai gazdagságának vizsgálata a RAPD eljárással / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 21. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 38.

Urbányi Béla, Horváth Ákos, Varga Zsolt, Magyary István, Horváth László
Kísérletek az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) spermájának mélyhűtésére / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 22. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 39-48.

Radicsné Ráczkevi Judit, Szabó Noémi, Radics Ferenc, Urbányi Béla, Horváth László
Hősokk eredményezte tetraploidizáció afrikai harcsánál / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 23. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 49-57.

Urbányi Béla, Bercsényi Miklós, Magyary István, Orbán László, Horváth László
Androgenézis halaknál / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 24. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 58-59.

Váradi László, Borsos Botond
Kísérletek a vitellogenezis előtti oocyták "felnevelésére" / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 60-61.

Ördög Vince, Dobolyi Elemér
Balatoni és halastavi üledékminták foszfor-formáinak az összehasonlítása / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 26. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 62-69.

Zsuga Katalin, Pekli József, Válé István
Az integrált termelés hatása a halastavi plankton szerkezetre / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 70-80.

Szító András, Zsuga Katalin, Bancsi István, Kovács Pál, Végvári Péter
A hínár és mocsári vegetáció haltáplálék készletének vizsgálata a Tisza-tóban / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 28. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 81-82.

Gönczy János, Tölg István
Az angolna Magyarországon (múlt, jelen és javaslat a jövőre) / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 29. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 83-89.

Hancz Csaba, Bozzai Tibor
Újabb adatok a balatoni dévérkeszeg (Abramis brama L.) növekedéséről és populáció-struktúrájáról / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 30. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 90-91.

Bartosiewicz László
Őskori vizahalászat a Duna vaskapui szakaszán / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 31. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 92-104.

Körmendi Sándor, Szári Zsolt
Híg szervestrágya tisztítása és hasznosítása stabilizációs tó - halastó rendszerben / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 32. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 105-106.

Cirkovic Danica, Cirkovic Miroslav
A kútvíz használatának előnyei a halgazdaságban / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 33. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 107-108.

Csaba György, Bajmóczi Endre, Láng Mária, Nagy György
 Mycobacterium-fertőzés okozta tömeges elhullás tokhibrid állományban / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 35. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 108.

Székely Csaba, Csaba György, Molnár Kálmán
A Kis-Balaton halállományának halkórtani vizsgálata 1996-ban / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 36. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 109.

El-Mansy Amina, Székely Csaba, Molnár Kálmán
Vizsgálatok a nyálkaspórás egysejtűek actinosporea stádiumainak előfordulására halastavakban / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 37. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 110.

Molnár Kálmán
Új fonálféreg-fajok kimutatása tenyésztett és természetes vízi halakból / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 38. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 111.

Békési László, Hornok Sándor, Székely Csaba, Csonka Zsófia
Az Anguillicola crassus fertőzöttség kiváltotta immunválasz vizsgálata a balatoni angolnákban / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 39. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 112.

Majoros Gábor
Halivadék fertőzése cercariákkal / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 40. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 113-114.

Bardócz T., Garcia-Ortega A., Verreth J., Horváth L.
Egy egyszerű módszer az afrikai harcsa (Clarias gariepinus Burchell) lárvák dekapszulált Artémia-pete fogyasztásának meghatározására / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 41. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 115-119.

Szabó Tamás, Horváth László
Különböző hormonkezelések hatásának vizsgálata a csuka indukált szaporítása során / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 42. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 120-134.

Ruttkay András
Fiatal pontyok etetése és éheztetése, valamint tápanyag-retenciója, illetve -leadása 16 és 23°C vízhőmérsékleten / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 43-44. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp.135-147.

Rónyai András, Csengeri István
Előkísérlet szintetikus aminosav (L-lysin és DL-methionin) kiegészítés alkalmazására a lénai tok (Acipenser baeri Brandt) takarmányozásában / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 45-46. / Halászatfejlesztés, Vol. 20., pp. 148-157.

Szabó Tamás, Horváth László
Technológiai újítások az indukált halszaporítás gyakorlata és kísérletes vizsgálata hatékonyságának fokozása érdekében / XXI. Halászati Tudományos Tanácskozás (1997). p. 47. / Halászatfejlesztés, Vol. 20.,
pp. 158-161.

 

 

XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás

Karácsonyi Zoltán, Stündl László
Környezetvédelem az Európai Unió belví zi halászati politikájában / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 8. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 7-21.

Szabó István, Héri János
A Balatoni Halászati Rt. halgazdálkodása a Kis-Balatonon a “természetvédelem tükrében” / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 12. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 21-31.

Szepe Stefan, Berger Georg
Magyarország on-line / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 13-15. / Halászatfejlesztés, Vol. 21,. pp. 32-35.

Kovács Béla
Különböző növény együttesekhez kötődő halak ökológiai vizsgálata a Tisza-tavon / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 16. / Halászatfejlesztés, Vol. 21,. pp. 37-45.

Specziár András, Tölg László, Bíró Péter
A ponty (Cyprinus carpio L.) táplálkozása és takarmányozási konkurencia viszonyai a Balatonban / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 18. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 46-57.

Lanszki József, Körmendi Sándor, Hancz Csaba
Élőhelyi változások hatása vidrák táplálkozási szokásaira, élőhely használatára és állományalakulására – egy halastavon / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 19. / Halászatfejlesztés, Vol. 21.,
pp. 58-67.

Hoitsy György
A Hámori-tó halfaunájának alakulása a környezetében végbement változások hatására / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 21. / Halászatfejlesztés, Vol. 21,. pp. 68-72.

Szító András
Árvaszúnyogok tömeges fejlődésének monitorozása a Balatonon / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 22. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 73-89.

Magyary István, Petrási Zsolt, Hancz Csaba, Bercsényi Miklós, Romvári Róbert
A számítógépes képelemzés alkalmazása a koi ponty tenyésztésében / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 90-95.

Karácsonyi Zoltán
A fok-rendszer rehabilitációs lehetőségeinek vizsgálata a Tisza felső szakaszán; a Tímári fok-rendszer / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 26. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 96-101.

Váradi László, Tóth Balázs
Az ezüstkárász szaporodása, mint új evolúciós stratégia / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 21.,pp. 102-107.

Szító András
A Tiszalúci-holtág haltermőképessége és állapota az üledékfauna alapján / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 29. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 108-122.

Guti Gábor
A szigetközi vízrendszer hidrológiai rehabilitációjának halbiológiai vonatkozásai / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 31. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 123-128.

Karácsonyi Zoltán
Vizes élőhelyek rehabilitációja; lehetőség a védett halfajok megmentésére / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 32. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 129-130.

Bodó Iván
A Balaton compóállományának revitalizációja / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 33. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 131-135.

Tölg László, Specziár András, Bíró Péter
A halállomány faj szerinti összetételének vizsgálata paneles kopoltyúhálóval a Balaton parti sávjában / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 34. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 136-145.

Szító András
Üledéklakó gerinctelen haltáplálék készlet a Balaton nyíltvízi térségeiben / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 35. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 146-164.

Hancz Csaba, Stettner Gabriella, Merczin Örs, Magyary István
Etetési kísérletek előnevelt csukával / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 36. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 165-170.

Ruttkay András
A tógazdasági haltermelés eredmény - költség elemzése / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 37-39. / Halászatfejlesztés, Vol. 21., pp. 171-177.

Bardócz Tamás, Kovács Éva, Szabó Krisztián, Horváth László
Kísérletek gyenge keltethetőségű Artémia peték dekapszulálására és halivadék táplálékként történő felhasználására / XXII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1998). p. 40. / Halászatfejlesztés, Vol. 21.,
pp. 178-181.

 

 

XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás

Szabó Pál
Tápanyag diffúziós anyagáramok meghatározása halastavak üledék/tóvíz határán / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 10-11. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 8-10.

Józsa Vilmos, Szabó Pál
Eltérő halas hasznosítású Körös-holtágak üledékvizsgálata / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 12. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 11-20.

Váradi László
Az akvakultúra technológiák fejlesztésének lehetőségei hazánkban / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 15-16. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 21-40.

Bardócz Tamás, Albrasi Hussein, Kovács Éva, Horváth László
Kísérletek nagy értékű halivadék intenzív előnevelésére tenyésztett természetes táplálék és dekapszulált Artémia pete alkalmazásával / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 18. / Halászatfejlesztés,
Vol. 22., pp. 41-44.

Ruttkay András
A ponty testösszetétel-változása / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 19. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 45-50.

Csengeri István, Sándor Zsuzsánna, Lengyel Péter, Györe Károly, Szabó Pál, Pekár Ferenc
 Minőségellenőrzés és minőségbiztosítás lehetőségei a haltenyésztésben - II. A ponty húsminőségének függése környezeti, technológiai tényezőktől / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 45-46. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 51-60.

Mátyás Kálmán, Korponai János, Oldal Imre
Eltérő halállományok hatása sekély, hipertróf vízminőségi tározók vízminőségére / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 35. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 61-68.

Molnár Tamás, Hancz Csaba, Magyary István, Stettner Gabriella
A csuka mesterséges környezetben történő nevelésének lehetőségei / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 41. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 69-71.

Radicsné Ráczkevi Judit
Rövid áttekintés a halkromoszómák sajátosságairól, vizsgálati módszereikről és a citogenetika felhasználásának lehetőségeiről a haltenyésztésben / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 72-86.

Szabó Noémi, Szabó Tamás, Urbányi Béla, Horváth László
Haszonhalak keltetőházi mutatóinak felvételezése és minősítése / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 42. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 87-88.

Szanyi Judit, Horváth Ákos, Urbányi Béla
Az afrikai harcsa (Clarias gariepinus) termékenyülés-biológiájának vizsgálata a termékenyülési idő függvényében / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 44. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 89-90.

Tóth Balázs, Váradi László, Hidas A., Várkonyi Eszter
Az ezüstkárász genetikája és alkalmazkodóképessége / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 53. / Halászatfejlesztés, Vol. 22.,pp. 91-96.

Urbányi Béla, Horváth Ákos, Bercsényi Miklós, Magyary István, Horváth László
Androgenezis lehetőségének bemutatása tokféléken: kecsege, mint modellállat / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 54. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 98-99.

Hancz Csaba, Bercsényi Miklós, Magyary István, Molnár Tamás
A stressztűrő képességre történő szelekció lehetőségei pontynál / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 55. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 100-105.

Müller Tamás
Az európai angolna (Anguilla anguilla) hormonálisan indukált ivarérlelésének hagyományos és alternatív útjai / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 56. / Halászatfejlesztés, Vol. 22.,pp. 106-117

Albrasi Hussein, Al-Hassan Laith, El-Toumy Fatma F., Al-Silini Osama
The effect of preservatives and freezing on the morphological characters of two sparid fish species collected from Benghazi, Libya / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 30. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 118-123.

Albrasi Hussein, Al-Hassan Laith, El-Toumy Fatma F., Al-Silini Osama
Eye lens diameter and weight as an age indicator in two sparid fish species collected from Benghazi cosasts, Libya / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 31. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 124-128.

Specziár András, Bíró Péter
A Balaton üledéklakó árvaszúnyogainak tér és időbeni változásai, valamint jelentősége néhány halfaj táplálékában / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 36. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 128-137.

Stündl László, Karácsonyi Zoltán, Pócsi László
Vízterek halállományának és morfológiájának felvételezése korszerű akusztikai (halradar) és helymeghatározó (GPS) eszközök együttes alkalmazásával / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 61. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 138-144.

Lakatos Gyula, Kovács Béla, Kaszáné Kiss Magdolna, Keresztúri Péter
Tarpa környéki eusztatikus holtágak ökológiai állapota és halállomány- szerkezete / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 62. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 145-158.

Sallai Zoltán, Györe Károly
Az őrségi vízterek halfaunisztikai értékei / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 63. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 159-174.

Karácsonyi Zoltán, Stündl László
Phare regionális területfejlesztési programok, mint a halgazdálkodás fejlesztésének lehetséges forrása / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 65. / Halászatfejlesztés, Vol. 22., pp. 175-183.

Báskay Imre
Vizek toxicitásának jelzése mikrobiotesztekkel / XXIII. Halászati Tudományos Tanácskozás (1999). p. 66. / Halászatfejlesztés, Vol. 22.,pp. 184-191.

 

 

Halászatfejlesztés 23: Fish and cristecean nutrition methodology and research for semi-intensive pond-based farming systems / Halak és rákok takarmányozásának módszertana és fél-intenzív halastavi rendszerek kutatása

Csengeri, I.., Tacon, A.G.J.
Progress in fish and crustacean nutrition methodology and needs for research (Foreword to the proceedings of EIFAC Workshop, 1996. Szarvas, Hungary) / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 7-18.

Recommendations of the EIFAC Workshop/ Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 19-20.

Ruttkay, A.
Fish feeding research in Hungary – 1895-1995 / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 21-42.

Fetecau, G., Puscasu, G.
Influence of light intensity on the aquatic plants growth dynamics / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 53-54.

Fetecau, G.
On the dynamics of phytoplankton biomass in fish ponds to nutrient variations / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 55-56.

Fetecau, M., Vadineu, A., Popa, P., Danilescu, L.
Phytoplankton management in fish ponds / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 57-58.

Pecheanu, C., Fetecau, M., Fetecau, G., Partiche, N., Danilescu, L.
Some aspects concerning the establishing of natural productivity of the fish ponds as a control in semi-intensive fish culture / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 59-60.

Widuto, J., Tucholski, S.
The bioregulation of large Cladocera production in fish ponds supplied with treated sewage / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 61-62.

Tucholski, S., Wlasow, T., Kukilnska, B., Widuto, J.
The effect of raising and wintering carp fry (Cyprinus carpio) in ponds supplied with treated sewage / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 63-64.

Geldhauser, F., Lippert, D., Richter, P.
Effects of different contents of crude protein in feed on growth and health of carp (Cyprinus carpio L.) / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 65-74.

Costin, G.M., Rauta, M., Pecheanu, C., Ceapa, C.
Optimisation of feeding regime for Cyprinid juveniles / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 75-66.

Misaila, C.Gh., Misaila, E.R.
Research regarding the intermittent feeding in cage-reared rainbow trout Onchorhynchus mykiss / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 67-82.

Nguyen Thanh Phoung
On farm prepared feed and feeding regimes for Mekong Giant catfish (Pangasius bocourti) cultured in cages in the Mekong River in Vietnam / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 83-84.

Georgescu, R., Paltanea, E., Pecheanu, C.
Studies on various diets administered in intensive nursing of Acipenser stallatus Pallas / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 85-86.

Rodehutscord, M., Becker, A., Pack,, M., Pfeffer, E.
Dose-response studies on the essential amino acid requirements in rainbow trout / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 87-88.

Stribranyiova, I., Parova, J.
The effect of lysine, methionine and threonine supplementation in practical diets with graded protein levels on growth, body composition and nitrogen excretion in juvenile African catfish (Clarias gariepinus) / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 89-90.

Pricope, F., Apetroaei, M.
Utilisation of the methionine as biostimulator in the feed of fingerlings of the rainbow trout (Onchrohynchus mykiss) / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 91-94.

Csengeri, I., Majoros, F., Janurik, E., Mátrai, T., Franci, C., Lanari, D.
Application of animal and soybean protein in the diet of Nile Tilapia reared in warm water recirculation system / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 95-96.

Martinez-Palacios, C.A., Harfush-Melendez, M., Chávez-Sánches, C.M., Ross, L.G.
Protein requirements of tropical cichlid: a comparison of fisxed-rate feeding and satiation feeding / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 97-98.

Paltanea, E., Georgescu, R., Partiche, N.
Studies on the activity certain digestive enzymes in Acipenser stellatus Pallas / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 99-100.

Chavez-Sanchez, C.M., Martinez-Palacios, C.A., Martinez-Perez, G.
Phosphorus and calcium requirements in the diet of the American cichlid Cichlasoma urophthalmus (Gunther) / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 101-102.

Pócsi, L., Stündl, L.
Utilisation of leguminous seed screening in the Common carp production / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 103-110.

Halver, J.E.
Essential fatty acid and vitamin allowance techniques / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 111-116.

Gy. Papp, Zs., SAroglia, M., Jeney, Zs., Jeney, G., Terova-Saroglia, G.
Methodological study on determination of vitamin-C requirements of different fish species / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 117-118.

Csengeri, I., Tulli, F., Tibaldi, E., Franci, C., Lanari, D.
Effects of various dietary oils on the metabolism of fatty acid (PUFA) in common sea bass (Dicentrarchus labrax) reared in recirculation system / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 119-136.

Zubcova, E.I.,, Toderash, I.K., Onuchenco, A.E.,
Approaches to application of trace metal preparations to fish food in pond farming / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 137-142.

Wirth, M., Steffens, W., Meinelt, Th.
Significance of docosahexaenoic acid for Rainbow Trout larvae / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 143-144

Grozev, G.K., Kovatcheva, N.P.
Feeding on the crayfish (Astacus leptodactylus) juveniles and summerlings in artificial conditions and ponds / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 145-148.

Nguyen Thanh Phoung, Yen, P.T., Ba, N.V.
A comparison of 3 feeding regimes on growth and feed consumption of shrimp (Panaeus monodon) from postlarvae to juvenile stage / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 149-150.

Todaresh, I.K., Zubcova, E.I., Muhammed, M.
Characteristics of accumulation of trace elements in the freshwater shrimp Macrobrachium nipponense during ontogenesis / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 151-156.

Schwarz, F.J.
Product quality evaluation / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 157-158.

Wedekind, H., Füllner, G., Pfeifer, M., Rümmler, F.
Body composition and flesh quality in sturgeon hybrids raised in ponds and in a warm water recirculation system / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 159-168.

Wozniak, M.
Concentration of carotenoids in body of rainbow trout (Oncorhynchus mykiss) from different environments / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp.
169-176.

Bakos, J., Godra, S.
Growth performance and dressing yields of Hungarian common carp strains / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 177-178.

Szűcs, I., Stündl, L.
Technological and economic evaluation of feed-management in pond-production / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 179-180.

Simalcsik, F.
Environmental impact of aquaculture activities in oligotrophic man-made lakes / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 181-182.

Roncarati, A., Mordenti, O., Melotti, P.
Extensive marine production using wastes from an intensive plant / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 183-190.

Saroglia, M., Cecchini, S., Sarogli Terova, G., Alikani, A.
Effect of the basin shape on the internal impacts of intensive sea bass and eel aquaculture in Italy/ Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp.
191-206.

List of participants / Proceedings of EIFAC Workshop, 3-5 April 1996, Szarvas, Hungary / Halászatfejlesztés, Vol. 23., pp. 207.

 

 

XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás

Szűcs István, Nábrádi András
Egy új számítógépes tógazdasági tervezési modell bemutatása - Oktatási tapasztalatok a halászati szakmérnök képzésben - / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 6. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 5-30.

Molnár Tamás, Hernádi Jordán, Stettner Gabriella, Hancz Csaba
A takarmányozás és a telepítési sűrűség hatása a pisztrángsügér (Micropterus salmoides) növekedésére és takarmányértékesítésére / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 7. / Halászatfejlesztés,
Vol. 24., pp. 31-38.

Váradi László, Gál Dénes, Szabó Pál, Kovács Gyula, Valentinyi Károly, Pekár Ferenc
 Kombinált intenzív-extenzív tavi recirkulációs rendszer működésének tapasztalatai, különös tekintettel a tápanyagforgalomra / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 8-9. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 39-46.

Péterfy Miklós
A halfeldolgozás a halfogyasztás növelésének és a halászati ágazat versenyképességének kulcskérdése. A hazai halfeldolgozó ipar helyzete, fejlesztésének irányai és lehetőségei / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 12-14. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 47-60.

Horváth Ákos, Urbányi Béla
Ponty- és sügérfélék spermamélyhűtésének előzetes eredményei / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 16. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 61.

Kormos Balázs
Különböző genetikai hátterű pontyvonalak stresszreakciója hidegsokk hatására / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 17. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 62-70.

Váradi László, Harka Ákos, Sallai Zoltán, Tóth Balázs
Az ezüstkárász és környezete / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 18. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 71-81.

Lehoczky István, Magyary István, Christian Schlötterer, Steven Weiss, Hancz Csaba
Néhány hazai ponty fajta DNS-szintű vizsgálata / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 23. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 82-85.

Körmendi Sándor
A zooplankton aminosav-összetételének és ásványianyag-tartalmának vizsgálata különböző halastavakban / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 24. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 86-87.

Specziár András
A bélürülési ráta hőmérséklet függésének in situ vizsgálata öt pontyfélénél / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 88-96.

Báskay Imre
Toxicitás vizsgálata fotobaktériumokkal / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 26. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 97-104.

Körmendi Sándor, Varga László, Balogh Imre, Egri István
A halastavi kacsatartás hatása a halastavak vízminőségére / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 105.

Báskay Imre
Halasított vízterületek vízvizsgálati tapasztalatai 1995-99 között / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 28. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 106-114.

Specziár András, Tölg László, Bíró Péter
A Balaton halfaunájának vizsgálata / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 35. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 115-125.

Kovács Béla, Takács Péter
Halfaunisztikai és ökológiai kutatások a Keleti-főcsatorna eltérő vízhozamú szakaszain / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 36. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 126-136.

Lengyel Péter, Sándor Zsuzsánna, Anthony Taylor, Cesarettin Alasalvar, Csengeri István, Maria Alexis
Étkezési ponty tárolási minőségével kapcsolatos elővizsgálatok / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 39-40. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 137-144.

Kerepeczki Éva, Lengyel Péter, Bodea Teodora, Szabó Pál, Csengeri István, Pekár Ferenc
A víz és a halhús minőségét befolyásoló íz- és szagrontó anyagok vizsgálata. I. Képződés, beépülés, felhalmozódás, kiürülés, kezelés / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 41-42. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 145-152.

Sándor Zsuzsánna, Oncsik Mária, Csengeri István, Lengyel Péter, Györe Károly, Szabó Pál, Pekár Ferenc, Elena Zubcova, Ian Todirash, Maria N. Alexis
A halhús esszenciális és toxikus elem tartalmának vizsgálata / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 45-46. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 153-160.

Szító András
A cianid mérgezés hatása a Tisza üledéklakó állataira / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 49. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp.161-173.

Pócsi László, Stündl László
Ciánszennyezések nemzetközi tapasztalatai / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 50. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp. 174-183.

Nagy Sándor, Dévai György, Czégény Ildikó
Javaslat egy új mutató, a veszélyeztetettségi állapot (perniciozitás) bevezetésére a vízminősítésben és a halászatbiológiában / XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2000). p. 51. / Halászatfejlesztés, Vol. 24., pp.184-191.

 

 

XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás

Boros Attila, Györe Károly, Józsa Vilmos
A pisztrángsügér egynyaras állományrészének növekedése és táplálkozása / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 14-15. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 6-29.

Stündl László, Karácsonyi Zoltán, Pócsi László
A Felső-Tisza hullámtéri holtágainak szerepmódosulása az utóbbi évek hidrológiai helyzetének függvényében / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p.17. / Halászatfejlesztés, Vol. 26.,
pp. 30-35.

Guti Gábor
 Vízfolyások biológiai integritásának minősítése a halállomány szerkezete alapján / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 18. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 36-47.

Stündl László, ifj. Radóczi János
Halállomány vizsgálati módszerek értékelése halászati- és horgász fogási adatok alapján / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 21. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 48-54.

Keresztessy Katalin, Nagy Zoltán, Bercsényi Miklós, Rideg Árpád, Pethő Ágnes, Urbányi Béla, Horváth Ákos, Horváth László
Néhány veszélyeztetett tiszai halfaj állományának felmérése (Előzetes eredmények) / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 55-58.

Körmendi Sándor, Pintér Ferenc, Pintér Gábor, Hendrich Réka
A zooplankton dinamikájának vizsgálata halastavakban (1985-1998) / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 27. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 59-66.

Tóth László, Stündl László, Lénárt Csaba, Karácsonyi Zoltán
GPS alapú medertérképezés halradar segítségével / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 28. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp.67-71.

Erős Tibor, Guti Gábor
A Duna parti kövezésein gyűjtött Kessler-gébek (Neogobius kessleri Günther, 1861) tápláléka / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 29. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 72-76.

Nagy Sándor Alex, Kovács Pál, Dévai György, Tóth László, Malejkó Edit, Takács Dóra
A Tisza ökológiai állapotának értékelése, hossz-szelvényben végzett halfaunisztikai felmérés, ill. nehézfémtartalom meghatározására történt szövetgyűjtés alapján / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p.32. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 77-85.

Szító András
A Tisza és mellékfolyóinak üledékfaunája a cianid szennyezés előtt és után / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 33. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 86-98.

Kovács Béla, Keresztúri Péter, Gidó Zsolt, Kaszáné Kiss Magdolna, Lakatos Gyula
Ökológiai állapotfelmérés a cianiddal szennyezett Keleti- és Nyugati--főcsatorna szakaszokon / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 34. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 99-109.

Györe Károly, Józsa Vilmos, Specziár András, Turcsányi Béla
A Szamos és a Tisza folyók romániai eredetű cianid-szennyezéssel kapcsolatos halállomány felmérése / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 36. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 110-152.

Lengyel Péter, Sándor Zsuzsánna, Györe Károly, Szabó Pál, Pekár Ferenc, Elena Zubcova, Maria N. Alexis, Csengeri István
A ponty és néhány más hazai pontyféle test-összetételének alakulása a takarmányozással összefüggésben / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 39-40. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 153-161.

Molnár Tamás, Stettner Gabriella, Hancz Csaba
Különböző takarmányváltási módszerek hatása az előnevelt süllő
(Stizostedion lucioperca L.) növekedésére / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 42. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 162-169.

Kiss Gábor
Intelligens informatikai tanácsadó rendszer bevezetése a halgazdálkodásban / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 45. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 170-179.

Gorda Sándor, Demeterné Pédery Tünde, Bakos János
A ponty tenyésztés szervezés helyzete és a származási igazolások kiállításának rendje Magyarországon / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 46. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 180-186.

Lehoczky István, Magyary István, Christian Schlötterer, Steven Weiss, Hancz Csaba
Hazai ponty fajták genetikai vizsgálata mikroszatellit DNS markerekkel / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 50. / Halászatfejlesz-tés, Vol. 26., pp. 187-195.

Müller Tamás, Binder Tibor, Tóth András, Bercsényi Miklós
Az európai angolna (Anguilla anguilla) hormonálisan indukált ivarérlelése és sikeres ikranyerése / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 51. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 196-203.

Kormos Balázs, Jeney Zsigmond, Gorda Sándor, Bakos János
Négy különböző ponty vonal stresszreakciója hidegsokk hatására / XXV. Halászati Tudományos Tanácskozás (2001). p. 53-54. / Halászatfejlesztés, Vol. 26., pp. 204-210.

 

 

XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás

Péterfy Miklós
A feldolgozott haltermékek kínálatának szélesítésével növelhető a halfogyasztás / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 8-9. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 5-11.

Békefi Emese, Váradi László
Az európai édesvízi akvakultúra piaci perspektívái / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 13-14. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 12-20.

Guti Gábor
A halállomány vizsgálatára alapozott biológiai vízminősítési eljárás kidolgozása Magyarországon az EU Víz Keret-irányelv szerint / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 18. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 21-31.

Kerepeczki Éva, Gál Dénes, Pekár Ferenc
Intenzív halnevelő telepek elfolyó vizének kezelése halastavak és vizes élőhelyek alkalmazásával / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 25. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 32-39.

Szító András
A mellékfolyók hatása a Tisza üledékfaunájára a 2000. évi cianid mérgezés után / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 26-27. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 40-54.

Nagy Sándor Alex, Czégény Ildikó, Czédli Herta, Dévai György
Adatok a tiszai halfajok nehézfém-tartalmának felméréséhez / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 30-31. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 55-62.

Györe Károly, Lengyel Péter, Kovács Norbert
Halfaunisztikai és ivadékvizsgálatok a Velencei-tavon / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 32. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 63-69.

Specziár András
A fogassüllő és a kősüllő ivadék tápláléka a Balatonban / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 33. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 70-80.

Papp Károlyné, Kovács Norbert
Prevenciós vizsgálatok a horgászvizeken 2001-ben / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 34. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 81-87.

Pap Zsuzsanna, Ördög Vince, Szabó Pál, Pekár Ferenc
Szarvasi és örspusztai halastavak üledékmintáinak Cylindrospermopsis raciborskii-val és Scenedesmus subspicatus-szal mért BAP koncentrációja / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 36. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 88-95.

Hancz Csaba, Stettner Gabriella, Demeterné Pédery Tünde
A magyar pontyfajták növekedésének, takarmányértékesítésének, testalakulásának és zsírtartalmának összefüggései / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p.47-48. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 96-98.

Kovács Éva, Nagy Péter
Vitaminok hatásainak vizsgálata afrikai harcsa (Clarias gariepinus Burchell, 1822) lárváinak takarmányozásában / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 49. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 99-106.

Vinginder Csaba, Fodor Barna, Pócsi László
A törpeharcsa (Ictalurus nebulosus) nevelés technológiájának kidolgozása szuperintenzív rendszerekben / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 50. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 107-112.

Kucska Balázs, Binder Tibor, Bódis Márk, Müller Tamás, Merth János, Keresztessy Katalin,
Bercsényi Miklós
Kísérletek négy ragadozóhal – csuka (Esox lucius), süllő (Stizostedion lucioperca), menyhal (Lota lota), sügér (Perca fluviatilis) – tápon való felnevelésére / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 51-52. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 113-115.

Váradi László, Hegyi Árpád, Szentes Katalin
Lesőharcsa és az afrikai harcsa sikeres hibridizációja / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 53. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 116-126.

Miskolczi Edit, Mihálffy Szilvia, Patakiné Várkonyi Eszter, Urbányi Béla, Horváth Ákos
Lárvakori torzulások vizsgálata mélyhűtött sperma alkalmazása során / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 54. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 127-134.

Hegyi Árpád, Váradi László
Stresszérzékenység megítélése tógazdasági és természetes vízi körülmények között / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 55. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 135-142

Müller Tamás, Binder Tibor, Váradi Balázs, Horn Péter, Bercsényi Miklós
Hormonálisan indukált ivarérlelés és spermanyerés európai angolna (Anguilla anguilla L.) hímekben / XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás (2002). p. 56. / Halászatfejlesztés, Vol. 27., pp. 143-144.