Szerzők
a magyar nyúltenyésztés eredményeit dolgozták
fel.
Fontosabb
eredményei
1998-ban
a vágott nyúl termelés lényegesen elmaradt
az 1982. és 1991. évi csúcstól, 13.903
tonna élő nyulat vásároltak fel és
6.651 tonna karkaszt exportáltak. Korábban 90%-a Olaszországba
irányult. A feldolgozás időszakában az
olasz piac részesedése 65-70%, a svájcié
20-25%-volt. 1986-ban megszünt az élőállat
exportja, azóta csak vágott nyúl hagyta el az
országot. 1998-ban a kivitel 68%-a egész karkasz, 32%-a
darabolt termék. A legtöbb magyar vágóhíd
teljesen, vagy többségi külföldi tulajdonú.
A vizsgált évben a vágóhidak kihasználtsága
egy műszakban is csak 50%-os volt.
Amíg korábban 5-15 anyás telepekről került
ki a vágóállat 95-98%-a, addig 1998-ban két
vágóhíd 10.000 anyánál nagyobb
nyúlteleppel rendelkezett és 60-70 volt a 100-3.000
anyával rendelkező telepek száma. Ekkor a termelés
20%-a már nagy telepekről származott.
Az angóragyapjú termelés 1988-ban érte
el csúcspontját. Magyarország 190 tonnás
termelésével Európa legnagyobb exportőre
volt. A gyapjú világpiaci árának drasztikus
esését követően, az angóranyúltenyésztés
majdnem teljesen felszámolódott.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő,
Zs. - Bleyer, F.: The current situation in rabbit production in Hungary.
World Rabbit Sci., 1999. 7. (4) 209-216.
Bleyer F. - Szendrő Zs.: A házinyúltenyésztés
helyzete Magyarországon. 11. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1999. 3-12.
Szendrő Zs.: Hongrie: un pays exportateur qui s'essouffle.
Cuniculture. 2001. 157. 28. (1) 11-15.
A
160 anyából és 60 bakból álló
nukleusz állományban a súlygyarapodás
és a vágóérték javítása
a cél úgy, hogy a reprodukciós és nevelőképesség
se romoljon.
Fontosabb
eredményei
A
tenyésznyulak kiválasztásának első
lépése az 5-10 hét közötti súlygyarapodás.
A legjobb eredményt elérő egyedeket CT-vel megvizsgáljuk
és a hosszú hátizom metszési felszíne
alapján a legjobb hústermelő egyedeket választjuk
ki.
A Pannon fehér állományt az alábbi termelési
eredmények jellemzik:
Kifejlettkori súly: 4,3-4,8 kg, vemhesülési arány:
70-75%, évi fialások száma: 6,5-7, alomlétszám
fialáskor: 8,5-9,0; alomlétszám választáskor:
7,0-7,5; 6 hetes súly: 1,2-1,3 kg, 10 hetes súly: 2,4-2,5
kg, 11 heges súly: 2,6-2,8 kg, napi súlygyarapodás:
39-41 g, takarmányértékesítés:
2,9-3,2 kg/kg, vágási kitermelés: 59-62%.
A Kaposvári Egyetemen kívül az alábbi szaporítótelepek
jogosultak tenyésznyulat forgalmazni, Anas Mg. Szöv.,
Flekni Kft, Jáger Kft, Lab-nyúl Bt, Nyírfarm
Bt.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő
Zs. - Biróné Németh E. - Radnai I.: A kaposvári
nyúlállomány súlygyarapodásának
alakulása 1988 és 1996. között. 9. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1997. 11-16.
Szendrő Zs. - Biróné Németh E. - Radnai
I.: A Pannon fehér nyúlfajta kialakítása
és a termelési eredmények alakulása 1988
és 1996 között. Acta Agraria Kaposváriensis.
1997. 1. 37-43.
Szendrő Zs. - Biró-Németh, E. - Radnai, I.: Develepment
of the Pannon White rabbit breed and changes in results for production
between 1988 and 1997. Zb. Biotechniske fak. Univ. v. Ljubljani, Kmetijstvo.
1998. Suplement 30, 179-182.
Garreau H. - Szendrő Zs. - Larzul C. - De Rochambeau H.: Genetic
parameters and genetic trends of growth and litter size traits in
the White Pannon breed. (7th World Rabbit Congress, Valencia) World
Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl. 1., 403-408.
A
nyúl vágóértékének javítása
CT segítségével (NKFP alprogramja)
A
vágóérték javítása céljából
végzett CT vizsgálati módszer fejlesztése.
A Pannon fehér tenyésznövendék nyulak kiválasztása
CT adatok segítségével.
Fontosabb
eredményei
A
Pannon fehér növendéknyulakat (2001-ben 2738 egyedet)
első lépésben a súlygyarapodás
alapján választják ki. Ivartól függően
a legjobb 10-20%-ot a Kar Diagnosztikai és Onkoradiológiai
Központjában CT-n megvizsgálják. Előzetes
vizsgálatok szerint a 2. és 3., illetve a 4. és
5. ágyékcsigolya találkozásánál
felvett metszeten a hosszú hátizom metszési felszíne
és a fontosabb vágási tulajdonságok között
r = 0,6-0,7 szorosságú összefüggés
van. A nyulakat a két metszési felszín átlaga
(L-érték) alapján rangsorolják, a nőivarúak
közül a legjobb 30-40%-ot, a hímivarúakból
a legjobb 10-15%-ot választják ki. A tenyésztésbe
állított nő- és hímivarú
nyulak L-értéke 1,19 és 1,55 cm2-el meghaladja
a populáció átlagát, amely a vágási
kitermelés generációnkénti egy százalékos
javulását jelenti.
Az
1992 és 1996 ill. 1997 közötti adatok feldolgozása
alapján vizsgálták, hogy a Pannon fehér
fajta termelése hogyan javult és ezt a változást
milyen genetikai tényezők alapozták meg.
Fontosabb
eredményei
A
súlygyarapodásra folytatott szelekció hatékony
volt, évente 1,3-1,4 grammal javult a napi átlagos súlygyarapodás.
Ezzel párhuzamosan nőtt a 10 hetes és a kifejlett
súly, az alomlétszám és az alom 21 napos
kori súlya. 1992-ben és 1996-ban sorrendben az alábbi
termelési eredményeket érték el: 10 hetes
súly 2,13 és 2,31 kg, alomlétszám 8,04
és 8,55; 21 napos alomsúly 2,38 és 2,56 kg, 3
hetes egyedi súly 335 és 370 g. A CT adatok alapján
történő szelekció szintén eredményes
volt, javult a vágási kitermelés.
A növekedést és az alomlétszámot
jellemző genetikai paramétereket REML módszerrel
határozták meg. Három tulajdonságot vizsgáltak:
a 6 és 10 hetes kor közötti súlygyarapodást,
a 10 hetes egyedi súlyt és a születéskori
alomlétszámot. Az 1992 és 1997 közötti
termelési adatokat értékelték, összesen
4042 alom 28.325 egyedének termelését dolgozták
fel. Az egyes tulajdonságok örökölhetőségére
- a fenti sorrendben - 0.25, 0.20 és 0.06 értéket
kaptak. A súlygyarapodás szoros korrelációban
van a 10 hetes súllyal (rg=0.74, rp=0.72). Az alomlétszám
és a növekedési tulajdonságok közötti
kapcsolat pozitív, de gyenge. A súlygyarapodásra
(+0.64 g/nap évente) és a 10 hetes súlyra (+18.5g
évente) kedvező genetikai trendet állapítottak
meg. Az alomlétszám genetikai szintje a vizsgált
periódusban változatlan volt.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő
Zs. - Biróné Németh E. - Radnai I.: A kaposvári
nyúlállomány súlygyarapodásának
alakulása 1988 és 1996. között. 9. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1997. 11-16.
Szendrő Zs. - Biróné Németh E. - Radnai
I.: A Pannon fehér nyúlfajta kialakítása
és a termelési eredmények alakulása 1988
és 1996 között. Acta Agraria Kaposváriensis.
1997. 1. 37-43.
Szendrő Zs. - Biró-Németh, E. - Radnai, I.: Develepment
of the Pannon White rabbit breed and changes in results for production
between 1988 and 1997. Zb. Biotechniske fak. Univ. v. Ljubljani, Kmetijstvo.
1998. Suplement 30, 179-182.
Garreau H. - Szendrő Zs. - Larzul C. - De Rochambeau H.: Genetic
parameters and genetic trends of growth and litter size traits in
the White Pannon breed. (7th World Rabbit Congress, Valencia) World
Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl. 1., 403-408.
Pannon
fehér nyúl anyai vonalának nemesítése
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Labnyúl Bt-vel közösen)
Időtartama
1997-től
folyamatos
Célkitűzése
A
150 anyából és 60 bakból álló
nukleusz állomány kialakítása 1997-ben
kezdődött, cél a reprodukciós és
nevelési tulajdonságok javítása.
Fontosabb
eredményei
A
tenyészállatok kiválasztása az alábbi
szempontok szerint történik. A legjobb képességű
anyanyulak népes almából a gyengébbeket
selejtezzük (dajkásítjuk). Megszámoljuk
az egynapos nyulak csecsbimbószámát és
megjelöljük őket. Ezek közül lehetőleg
csak a 10 csecsbimbójú hím- és nőivarú
nyulakat hagyjuk meg tenyészállatnak.
Az állomány fontosabb termelési mutatói:
Kifejlettkori testsúly: 4,0-4,5 kg, vemhesülési
arány: 70-80%, évi fialások száma: 6,5-7,
alomlétszám fialáskor: 8,5-9,5; alomlétszám
választáskor: 7,2-7,7; 6 hetes súly: 1,1-1,3
kg, 10 hetes súly: 2,2-2,4 kg, 12 hetes súly: 2,7-2,9
kg, napi súlygyarapodás: 37-40 g, takarmányértékesítés:
3,0-3,3 kg/kg, vágási kitermelés: 58-60%.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
-
Baknyulak
ondóvizsgálata
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Bodnár Károly Ph.D. témája)
Időtartama
1998-2000.
Célkitűzése
Egy
éven keresztül, havonként gyűjtöttek
ondót 20 Pannon fehér, 20 új-zélandi fehér
és 20 angóra baknyúltól. Összesen
697 ejakulátumot bírálva vizsgálták
a genotípus és az évszak hatását
a spermium rendellenességek gyakoriságára.
Fontosabb
eredményei
A
fajták (Pannon fehér, új-zélandi fehér,
angóra) sorrendjében a rendellenes ondósejtek
aránya 16,1±1,8; 16,5±0,2 és 27,3±0,3%
volt. Fej és farok rendellenesség minden genotípusban
gyakrabban fordult elő, mint más abnormalitás,
de az angóra nyulakban magas arányban találtak
akroszoma rendellenességet is. A deformációk
előfordulása minden évszakban magasabb volt az
angóra bakokban, mint a Pannon fehér vagy az új-zélandi
fehér fajtában. Magyar klimatikus viszonyok között
a nyári magas hőmérséklet elsődleges
és másodlagos degradációt okoz az ondó
minőségben. A nyári hőstressz spermatogenesisre
gyakorolt hatása az ondóminőség romlásában
ősszel is kimutatható.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Bodnár
K. - Szendrő Zs. - Biró-Németh E. - Eiben Cs.
- Radnai I.: Comparative evaluation of abnormal spermatozva in Pannon
White, New Zealand White and Angora rabbit semen. Arch. Tierzucht,
2000. 43. 5. 507-512.
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Eiben Csilla Ph.D. témája)
Időtartama
1995-1997.
Célkitűzése
Német
típusú angóra anyanyulakat termékenyítettek
Pannon fehér és angóra baktól vett ondóval,
illetve kevert spermával (n=54, 65 és 53). A vemhesülési
arány, az alomltészám, az alom- és az
egydi súly alakulását vizsgálták
abból a célból, hogy a termékenyítéshez
használt normál szőrű vagy angóra
nyúltól levett ondó hatását elemezzék.
Fontosabb
eredményei
A
Pannon fehér (N), az angóra (A) és a kevert ondóval
(N+A) termékenyített angóra anyák vemhesülési
aránya sorrendben 59,3; 47,7 és 58,5 %, az alomlétszáma
fialáskor 7,09; 6,19 és 6,36, 21 naposan 5,73; 4,89
és 5,97, a 21 napos alomsúly 1739, 1446 és 1700
g volt. A heterospermásan termékenyített csoportban
az elméletileg várt 1:1 aránnyal szemben 70,1
és 29,9% volt a normál szőrzetű (NA) és
az angóranyulak (AA) aránya.
Az NxA párosításból született 91
NA, az (N+A)xA termékenyítésből született
74 NA és 30 AA, valamint az AxA kombinációból
származó 94 AA ivadék 21, 42 és 70 napos
súlya sorrendben 317, 287, 288 és 303 g, 1054, 993,
869 és 908 g, 2004, 1891, 1610 és 1594 g, a 3-6 és
a 6-10 hét közötti napi súlygyarapodásuk
35,0; 33,6; 27,7 és 28,8 g, 33,4; 32,1; 25,4 és 24,7
g volt. Úgy látszik, hogy az angórától
származó ondó kedvezőtlenül befolyásolta
a vemhesülési arányt és az alomlétszámot.
Heterospermás termékenyítéskor az NA és
AA nyulak közötti súlykülönbség
a kor előrehaladtával nőtt.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Eiben,
Cs. - Szendrő, Zs. - Allain, D. - Thebault, R. G. - Radnai,
I. - Biróné Németh, E. - Lanszki, J.: Az angóra
anyanyulak és ivadékaik termelése a termékenyítéshez
használt ondótól függően. 10. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1998. 23-28.
Eiben, Cs. - Szendrő, Zs. - Allain, D. - Thebault, R. G. -
Radnai, I. - Biróné Németh, E. - Lanszki, J.:
The performance of angora rabbit does and their progeny depending
on the semen used for AI. 2nd International Conference on Rabbit Production
in Hot Climates. Adana, 1988. szept. 7-9. p.20.
Eiben, Cs. - Szendrő, Zs. - Allain, D. - Thébault, R.G.
- Radnai, I. - Biró-Németh, E. - Lanszki, J.: The performance
of angora rabbit does and their progeny depending on the semen used
for artificial insemination. World Rabbit Science, 1999. Vol. 7, (1)
3-8.
Eiben, Cs. - Szendrő, Zs. - Allain, D. - Thebault, R. G. -
Radnai, I. - Biró-Németh, E. - Lanszki, J.: The performance
of Angora rabbit does and their progenies depending on the semen used
for AI. Cah. Options. Mediteir., 1999. Vol. 41, 163-168.
Eiben Cs.: Az angóra, a normál szőrű és
a keresztezett nyulak termelésének összehasonlítása.
Ph.D. értekezés, Kaposvár, 1999.
Közvetlen
fialás utáni mesterséges termékenyítés
eredményességét befolyásoló tényezők
Közvetlenül
a fialás után inszeminált Pannon fehér
anyanyulak termelési adatait egy éven keresztül
gyűjtötték. Azt vizsgálták, hogy a
különböző külső és belső
tényezők hogyan befolyásolták az anyanyulak
teljesítményét.
Fontosabb
eredményei
Post
partum termékenyítéskor az átlagos vemhesülési
arány 46,8%, az alomlétszám 7,7 volt. Az első
alkalommal nem vemhesült (később újból
termékenyített) anyanyulak 71,8%-a fialt le, az átlagos
alomlétszám 8,85. A post partum csoporton belül
az első és a második fialás utáni
termékenyítéskor a vemhesülési arány
igen alacsony, 36,1 és 30,8%, idősebb korban 47,9-52,4%
volt. Az első alom volt a legkisebb (6,73), a 4. a legnagyobb
(8,26), a többi alom között nem találtak szignifikáns
különbséget (7,64-7,76). Február és
július között vemhesültek a legjobban (50-56,8%),
októberben és novemberben a leggyengébben (24,7%)
az anyák. A február és május között
inszeminált anyák hozták világra a legnagyobb
(8,46-8,66), az október és január között
termékenyítettek a legkisebb (6,19-6,21) almokat. Az
előző alom 21 napos kori alomlétszáma
szignifikánsan befolyásolta a következő
vemhesülés esélyét. A teljes almot elvesztő
és a 10 vagy több nyulat nevelő anyák vemhesültek
a legrosszabbul (33,3 és 29,3%), míg az 1-9 nyúl
között nevelők 48,1-53,3%-a fialt le. Az alomnépesség
ugyanakkor független volt az előző alom létszámától.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Radnai,
I. - Szendrő, Zs. - Theau-Clement, M. - Jovánczai, Zs.
- Biró-Németh, E. - Milisits, G. - Poigner, J.: Some
factors influencing the effectiveness of post-partum artificial insemination.
11th Symp. Housing and Diseases of Rabbits…, Celle, 1999. 43-49.
Szendrő Zs. - Radnai I. - Theau-Clement, M. - Jovánczai
Zs. - Biróné Németh E. - Milisits G. - Poigner
J.: A közvetlen fialás utáni mesterséges
termékenyítés eredményességét
befolyásoló néhány tényező
vizsgálata. 11. Nyúltenyésztési Tudományos
Nap, Kaposvár, 1999. 113-118.
Az
anya-alom elkülönítés és a termékenyítés
előtt az anyanyulak közé helyezett baknyulak, mint
biostimulációs módszerek hatását
vizsgálták. A kísérletek célja
a két módszer alkalmazásával a mesterséges
termékenyítés időpontjára az ivarzó
anyák számának növelése és
a reprodukciós tulajdonságok javítása.
Fontosabb
eredményei
Három
kísérleti csoportban a termékenyítés
(fialás utáni 9-11. nap) előtti napon egy szoptatást
kihagytak. Az egyik csoportban a termékenyítés
után két órával (B-2), a másikban
a termékenyítéssel egyidőben (B-0), a
harmadikban a termékenyítés előtt két
órával (B+2) engedték az anyát újból
szoptatni.
Az anya-alom elkülönítés hatására
alig javult a receptivitás (0-7%) és a vemhesülési
arány (1-5%). Az alomlétszám a B-2 és
a B-0 csoportban 0,74 és 0,70-al nőtt, a B+2 csoportban
nem találtak változást.
A szoptatás kihagyását követő napon
az anyanyulak 22%-kal több tejet adtak, de a következő
napokban tejtermelésük 33, 15 és 6%-kal csökkent.
Két nappal a szoptatás kihagyása után
a tej szárazanyagtartalma 4,2%-kal, a zsír 1,7%-kal,
a fehérje 2,6%-kal és a hamutartalom 0,53%-kal nőtt.
A tejtermelés és a tej összetétele néhány
nappal később az eredeti szintre állt be. Az
egy szoptatás kihagyása miatt a kísérleti
csoportokban a szopós- és a növendéknyulak
súlya 26-34 g-mal csökkent.
A másik kísérletben a baknyulakat az inszeminálás
előtt 3 vagy 4 nappal helyezték az anyanyulak közé
úgy, hogy a bakoktól mindkét irányba 7-7
anyanyúl volt. Az anyákat a fialás után
10 nappal termékenyítették. Az eredményének
alapján sem a bakok behelyezése, sem a bakok és
az anyanyulak ketrece közötti távolság nem
befolyásolta az ivarzást, a vemhesülést
vagy az alomlétszámot.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő,
Zs. - Jovánczai, Zs. - Theau-Clement, M. - Radnai, I. - Biróné
Németh E. - Milisits G.: The effect of doe-litter separation
on production performance in rabbit does and their kits. World Rabbit
Sci., 1999. 7. (3) 165-169.
Szendrő, Zs. - Jovánczai, Zs. - Theau-Clement, M. -
Radnai, I. - Biróné Németh E. - Milisits G.:The
effect of mother-litter separation on production performance in does
and their kits. 11th Symp. Housing and Diseases of Rabbits…,
Celle, 1999. 24-33.
Szendrő, Zs. - Jovánczai, Zs. - Theau-Clement, M. -
Radnai, I. - Biróné Németh E. - Milisits G.:
A termékenyítés előtti napon történő
szoptatás kihagyás hatása az anyanyulak és
ivadékaik termelésére. 11. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1999. 119-127.
Kustos K. - Eiben Cs. - Szendrő Zs. - Theau-Clement M. - Gódor
Sné - Jovánczai Zs.: Effect on reproductive traits of
male presence among rabbit does before artificial insemination. (7th
World Rabbit Congress, Valencia) World Rabbit Science, 2000. Vol.
8, Suppl. 1., 161-166.
Eiben Cs. - Szendrő Zs. - Theau-Clement M. - Kustos K. - Gódor
Sné - Jovánczai Zs.: A termékenyítés
előtt anyák közé helyezett baknyulak hatása
a szaporasági eredményekre. 12. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 2000. 65-69.
Eiben Cs. - Kustos K. - Szendrő Zs. - Thenau-Clement M. - Gódor-Surman
K.: Effect of male presence before artificial insemination on receptivity
and prolificacy in lactating rabbit does. 12. Arbeitstagung über
Haltung und Krankheiten der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere, Celle,
2001, 1-6.
A
magzatok és az újszülött nyulak súlya
a méhen belüli poziciójuktól függően
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Poigner Judit Ph.D. témája)
Időtartama
1996-1999.
Célkitűzése
A
kísérletben azt vizsgálták, hogy a magzatok
méhen belüli pozíciója, milyen hatással
van súlyukra.
Fontosabb
eredményei
36
nőivarú nyúl egyik petefészkét
16 hetes korukban eltávolították, így
csak az egyik méhszarvban fejlődtek embriók és
magzatok. A termékenyítés után a 30/31.
nap hajnalán oxitocinnal indították el a fialást
és az újszülött nyulak súlyát
a születés sorrendjében megmérték.
A születési sorrend megegyezett a méhen belüli
elhelyezkedésükkel.
Az elsőtől a hatodik fialásig végzett
kísérletben megállapították, hogy
az alomlétszám szignifikánsan befolyásolja
a születési súlyt: 2-, 6- és 10-es almokban
sorrendben 69,5; 56,9 és 49,7 g volt a nyulak súlya.
Az alomlétszámtól függetlenül a legnagyobb
magzat a petevezetőhöz legközelebb eső pozicióban
növekedett (súlyuk 69,3; 60,1 és 54,3 g volt a
2-es, 6-os és 10-es almokban). A legkisebb magzatot a méhszájtól
számított második helyen találták
(a 6-os és a 10-es almokban 53,5 és 37,2 g). A méhszájhoz
legközelebb átlagos súlyú magzat növekedett.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Poigner,
J. - Szendrő, Zs. - Lévai, A. - Biróné
Németh, E. - Radnai, I. - Schán, É.: Az újszülött
nyulak testtömege a létszámtól és
a méhen belüli elhelyezkedéstől függően
unilateriálisan ovariektomizált anyanyulakban. 10. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1998., 29-33.
Poigner J. - Szendrő Zs. - Lévai A. - Biróné
Németh E. - Radnai I.: Weight of newborn rabbits in relation
to their number and position in ovariectomised does. (7th World Rabbit
Congress, Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl. 1.,
231-237.
Poigner J.: A születési súlyon és az alomlétszámon
keresztül érvényesülő anyai hatás
vizsgálata házinyúlon. Ph.D. értekezés,
Kaposvár, 2000.
Két
anyával történő nevelés
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Gyarmati
Tünde Ph.D. témája)
Időtartama
1998-2001.
Célkitűzése
A
szopósnyulak jobb tejellátása érdekében
kezdődtek a két anyával történő
neveléssel kapcsolatos vizsgálatok. Az első kísérletben
a hagyományosan, egy anyával nevelt nyulakat (SS) 35
napos korban választották el. A DD csoportban 35 napos
választásig két azonos napon fialt anya nevelte
a szopósokat. A DS nyulakat 23 napos korig két, majd
35 napos elválasztásig egy anya nevelte. A D0 csoportban
a két anyával történő nevelés
a 23. napig tartott és a nyulakat ekkor elválasztották.
A másik kísérletben a laktáció
21. ill. 25. napján elválasztott anyákat használtak
másodiknak szoptatóként.
Fontosabb
eredményei
Az
első kísérletben két anyával nevelt
nyulak 89%-kal több tejet fogyasztottak, 70%-kal nagyobb volt
a 21 napos testsúlyuk és 9 nappal hamarabb érték
el a 2,5 kg-os vágósúlyt, mint az SS csoportban
levő egyedek. Az SS nyulak kezdtek leghamarabb és a
DD csoportbeliek legkésőbb szilárd takarmányt
enni. A DS csoport fogyasztása a 23. napig a DD, majd a 23.
nap után az SS csoportéhoz volt hasonló. A D0
nyulak a 23 napos elválasztást követő két
napon alig ettek, de ezt követően hirtelen megnőtt
a fogyasztásuk. A kétszer szoptatott nyulak napi tápfogyasztása
az egész hízlalási időszak alatt nagyobb
volt, mint az SS csoporté, de a 21. nap és a 2,5 kg
között mégis kevesebbet fogyasztottak (4,7 ill. 5,3
kg). A két anyával történő nevelés
nem befolyásolta a vágási kitermelést,
de a nyulak zsírosabbak lettek.
Amikor a 21. és a 25. napon elválasztott anyát
használtak pótanyaként, a saját anyához
viszonyítva két anyától 56 ill. 65%-nál
több tejhez jutottak a szopósnyulak és a növendékek
5-6 nappal hamarabb érték el a 2,5 kg-os súlyt.
A gyakorlat számára azt a módszert ajánlják,
hogy a saját anya reggel szoptat, a 20. napon elválasztott
pótanya pedig a munkaidő végétől
a következő reggelig szabadon juthat be az elletőládába.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő,
Zs. - Milisits, G. - Papp, Gy. - Gyarmati, T. - Lévai, A. -
Radnai, I. - Biróné Németh, E.: Az egy és
a két anya által szoptatott nyulak tejfogyasztása
és tömeggyarapodása. 10. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap. 1998, Kaposvár, 35-39.
Gyarmati, T. - Szendrő, Zs. - Biró-Németh, E.
- Radnai, I. - Papp, Gy. - Milisits, G.: Effect of double suckling
on the production of kits. 11th Symp. Housing and Diseases of Rabbits…,
Celle, 1999, 18-23.
Gyarmati T. - Szendrő Zs. - Biróné Németh
E. - Radnai I. - Papp Gy. - Matics Zs.: A napi kétszeri szoptatás
lehetősége és perspektivája a nyúltenyésztésben.
11. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
1999, 61-70.
Gyarmati, T. - Szendrő, Zs. -Papp, Gy. - Matics, Zs.: Possibility
of double feeding of suckling rabbits. 2nd International Conference
of PhD students, Miskolc, 1999. aug. 8-14.
Szendrő Zs. - Gyarmati T. - Maertens L. - Radnai I. - Biró-Németh
E. - Matics Zs.: Trials to produce rabbit young nursed by two does.
1. Milk production of does and milk intake of young. (7th World Rabbit
Congress, Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl. 1.,
453-460.
Szendrő Zs. - Gyarmati T. - Maertens L. - Radnai I. - Biró-Németh
E. - Matics Zs.: Trials to produce rabbit young nursed by two does.
2. Weight gain, body weight and mortality of young. (7th World Rabbit
Congress, Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl. 1.,
461-467.
Gyarmati T. - Szendrő Zs. - Maertens L. - Biró-Németh
E. - Radnai I. - Milisits G. - Matics Zs.: Effect of suckling twice
a day on the performance of suckling and growing rabbits. (7th World
Rabbit Congress, Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl.
1., 283-290.
Zomborszky-Kovács M. - Gyarmati T. - Párizs T. - Szendrő
Zs. - Kametler L. - Tóth Á.: Some physiological properties
of the digestive tract in traditionally reared and exclusively milk-fed
young rabbits. (7th World Rabbit Congress, Valencia) World Rabbit
Science. 2000. Vol. 8, Suppl. 1., 499-506.
Gyarmati T. - Szendrő Zs. - Zomborszky-Kovács M. - Matics
Zs. - Radnai I. - Biró-Németh E.: Effect of double suckling
and early weaning on the weight and length of the gastrointestinal
tract. (7th World Rabbit Congress, Valencia) World Rabbit Science.
2000. Vol. 8, Suppl. 1., 591-598.
Gyarmati T. - Szendrő Zs. - Maertens L. - Biró-Németh
E. - Radnai I. - Milisits G. - Matics Zs.: New possibilities of raising
rabbit young by alternative nursing methods. Agriculture, Vol. 6.
No 1, 136-139.
Gyarmati T. - Szendrő Zs. - Maertens L. - Biróné
Németh E. - Radnai I. - Milisits G. - Matics Zs.: A napi kétszeri
szoptatás hatása a szopós és növendéknyulak
termelésére. 12. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 2000, 79-85.
Szendrő Zs. - Gyarmati T. - Maertens L. - Radnai I. - Biróné
Németh E. - Matics Zs.: A kétszer szoptatott nyulak
termelése. 1. Tejtermelés és tejfogyasztás.
12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
2000, 87-93.
Szendrő Zs. - Gyarmati T. - Radnai I. - Biróné
Németh E. - Matics Zs.: A kétszer szoptatott nyulak
termelése. 2. Súlygyarapodás, testtömeg
és elhullás. 12. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 2000, 95-100.
Gyarmati T. - Szendrő Zs. - Zomborszkyné Kovács
M. - Matics Zs. - Radnai I. - Biróné Németh E.:
A kétszer szoptatás és a választási
életkor hatása a fiókák bélcsatornájának
hosszára és súlyára. 12. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 2000,. 101-106.
Zomborszkyné Kovács M. - Gyarmati T. - Párizs
T. - Szendrő Zs. - Kametler L. - Bencs-Küllő Z.:
Egyszer, illetve kétszer szoptatott nyulak néhány
emésztésélettani paraméterének
vizsgálata. 12. Nyúltenyésztési Tudományos
Nap, Kaposvár, 2000, 107-113.
Szendrő Zs. - Gyarmati T. - Maertens L. - Radnai I. - Biróné
Németh E. - Matics Zs.: A szopósnyulak két anyával
történő nevelése a 21. napon elválasztott,
délutántól reggelig szabadon szoptató
pótanyával. 13. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 2001, 63-67.
Gyarmati T.: Az egy és két anyával nevelt nyulak
termelése. Ph.D. értekezés. Kaposvár,
2001.
Tenyésztési
adatok feldolgozása során azt vizsgálták,
hogy az anyanyulak élettartama és termelése között
milyen kapcsolat van. Ehhez 197 Pannon fehér anyanyulat attól
függően csoportosítottak, hogy életük
során hányszor fialtak (A = 1-3, B = 4-6, C = 7-9, D
= 9 fölött), illetve milyen hosszú ideig voltak termelésben
(0,5 és alatt, 0,5-1; 1-1,5; 1,5-2 és 2 év fölött).
Fontosabb
eredményei
A
termelési adatok feldolgozása alapján azt állapították
meg, hogy a fiatalabb korban magasabb termelési szintet elérő
egyedek hosszabb ideig maradnak termelésben. Szerzők
feltevése szerint az anyanyulak fiatal kori termelése
a konstitúció indikátora lehet. Ezek szerint
a jobb konstitúciójú és egészségesebb
nyulak hosszabb ideig maradnak termelésben.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő,
Zs. - Biró-Németh, E. - Radnai, I. - Milisits, G. -Zimányi,
A.: The production ability of rabbit does in relation to their longevity.
Acta Agraria Kaposváriensis. 1998. 2. 1. 57-63.
Szendrő, Zs. - Biró-Németh, E. - Radnai, I. -
Milisits, G. -Zimányi, A.: Connection between reproductive
perfomrance and productive lifetime of rabbit does. 6th World Rabbit
Congress, Toulouse, 1996. Vol. 2, 123-126.
A
születési súly és az alomlétszám
hatása az anya termelésére
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Poigner Judit Ph.D. témája)
Időtartama
1996-1999.
Célkitűzése
A
kísérletben azt vizsgálták, hogy a születési
súly és az az alomlétszám, amelyben az
anyanyulat felnevelték, milyen hatással van a későbbi
termelésre. A kis (39-43 g) és nagy súllyal (63-70
g) született nyulakat 6-os és 10-es, a közepeseket
(53-56 g) 8-as alomban nevelték fel.
Fontosabb
eredményei
Az
anyanyulak termelési eredményeinek (n = 394) elemzése
alapján megállapították, hogy a születési
súly az első termékenyítés eredményességét
szignifikánsan befolyásolja, de a későbbi
vemhesülésre már nincs hatással. Több
tulajdonság esetén kedvezőbbnek bizonyult a nagy
születési súly: az alomlétszám 12%-kal
(9,52 ill. 8,34), és 9%-kal (7,64 ill. 6,92) volt nagyobb fialáskor
és 21 naposan, a 21 napos alomsúlyban 5%-os különbséget
kaptak (2,70 ill. 2,58 kg). A teljes alompusztulás a két
csoportban 21 és 8% volt. A neveléskori alomlétszám
(6, 8 vagy 10) egyik vizsgált termelési tulajdonságot
sem befolyásolta.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Poigner,
J. - Szendrő, Zs. - Lévai, A. - Radnai, I. - Biróné
Németh, E.: Effect of birth weight and litter size at suckling
age on reproductive performance in does as adults. 11th Symp. Housing
and Diseases of Rabbits…, Celle, 1999. 1-9.
Poigner J. - Szendrő Zs. - Lévai A. - Radnai I. - Biróné
Németh E.: Az anyanyúl születési súlyának
és szopóskori alomlétszámának hatása
a szaporasági mutatókra. 11. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1999. 27-34.
Szendrő Zs.: The nutritional status of foetuses and suckling
rabbits and its effects on their subsequent productivity. (7th World
Rabbit Congress, Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl.
1., 375-393.
Poigner J. - Szendrő Zs.: Az alomlétszám és
a születési testsúly, mint az anyai hatás
mutatója a nyulak termelésében. Állattenyésztés
és Takarmányozás. 2000., 49. 5. 419-437.
Poigner J.: A születési súlyon és az alomlétszámon
keresztül érvényesülő anyai hatás
vizsgálata házinyúlon. Ph.D. értekezés.
Kaposvár, 2000.
A
születési súly, a tejtáplálás
és a takarmányfogyasztás hatása a nyulak
termelésére
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Gyovai Mónika
Ph.D. témája)
Időtartama
2001-2004.
Célkitűzése
A
kis, közepes és nagy születési súlyú
nyulakat egy és két anyával nevelve, elválasztás
után ad libitum vagy korlátozva takarmányozva,
14.5 vagy 17.5 hetesen tenyésztésbe véve vizsgálják
a fenti tényezőknek a szopós-, a növendék-
és az anyanyulak termelésére gyakorolt hatását.
Fontosabb
eredményei
Mindhárom
vizsgált tényező szignifikánsan befolyásolja
a takarmányfogyasztást, a súlygyarapodást
és a testsúlyt. A takarmányértékesítés
független tőlük. A kis, közepes és nagy
újszülött nyulak 10 hetes súlya 2,26; 2,41
és 2,57 kg, az egy és a két anyával nevelteké
2,27 és 2,56 kg, az ad libitum és korlátozva
takarmányozottaké 2,48 és 2,34 kg volt. A leghátrányosabb
(kis születési súly, egy anyával nevelés,
korlátozott takarmányozás) és a legelőnyösebb
helyzetben levő csoport (nagy születési súly,
két anyával nevelés és ad libitum takarmányozás)
10 hetes súlya 2,09 és 2,85 kg volt.
3 hetes korig a kis, közepes és nagy újszülött
nyulak közül 23, 17 és 18%, az egy- és a két
anyával neveltek közül 23 és 9% hullott el.
3 és 6 hetes kor között a születési súly
(sorrendben 5, 4 és 2%), illetve a nevelő anyák
száma 85 és 4%) alig befolyásolta a mortalitást.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő
Zs. - Gyovai M. - Biró-Németh E. - Radnai I. - Nagy
I. - Matics Zs. (2001): Einfluss von Gerburtsgewicht, Milchversorgung
und Fütterungsmethode auf das Wachstum von Kaninchen. 12. Arbeitstagung
über Haltung und Krankheiten der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere.
Celle, 19-26.
Szendrő Zs., Gyovai M., Biróné Németh
E., Radnai I., Nagy I., Matics Zs. (2001): A születési
súly, a tejellátottság és a takarmányozás
módjának hatása a nyulak növekedésére.
13. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
69-74.
Szendrő Zs. - Gyovai M. - Biróné Németh
E. - Radnai I. - Nagy I. - Matics Zs. (2001): A magzati, a szopós-
és a növendékkori táplálóanyag-ellátottság
hatása a 3. és 13. hetes kor közötti nyulak
termelésére. Állattenyésztés és
Takarmányozás. Vol. 50. 6. 549-554.
Az
anyanyulak szoptatási viselkedése
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Matics Zsolt Ph.D. témája)
Időtartama
2000-2001.
Célkitűzése
A
legtöbb irodalmi adat szerint az anyanyúl napjában
csak egyszer szoptat. Néhány újabb vizsgálat
szerint gyakori a kétszeri szoptatás. A kísérletben
24 órás video megfigyeléssel azt vizsgálták,
hogy szabad szoptatás vagy napi egyszeriből szabad szoptatásra
történő változásnak milyen hatása
van a szoptatási viselkedésre.
Fontosabb
eredményei
Szabad
szoptatás esetén a fialás után az 1. és
9. illetve a 10. és 16. nap között az anyanyulak
75 és 78%-a egyszer, 25 és 22%-a kétszer szoptatott.
Ha az első 9 napban az anyanyulat csak reggel engedték
az elletőládába, a 10. naptól 36%-ban
figyeltek meg napi kétszeri szoptatást. Az egyszer szoptató
anyáknál a szoptatási időszak rövidebb
volt, mint a kétszer szoptatóknál az első
és a második alkalom külön-külön.
Szabad szoptatásnál - 1-9. és a 10-16. nap között
- az anyanyulak 75, illetve 85%-a a sötét (éjszakai)
órákban kereste fel az almot. A kezdetben egyszer, majd
a 9. nap után szabadon szoptató csoportban csak 39%-ban
esett az éjszakai órákra a szoptatás.
A két szoptatás között átlagosan 8
óra 42 perc telt el, emiatt az első szoptatás
gyakran a sötét időszak előtti, a második
pedig a kivilágosodás utáni időszakra
esett. Az anyanyulak 45%-a 8 és 12 óra között
(délelőtt) szoptatott.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Matics
Zs. - Szendrő Zs. - Hoy St. - Radnai I. - Biró-Németh
E. - Nagy I. - Gyovai M. (2001): Untersuchungen zum Säugeverhalten
von Hauskaninchen. 12. Arbeitstagung über Haltung und Krankheiten
der Kaninchen, Pelztiere und Heimtiere. Celle, 115-124.
Matics Zs., Szendrő Zs., Hoy S., Radnai I., Biróné
Németh E., Nagy I., Gyovai M. (2001): Házinyúl
szoptatási viselkedésének vizsgálata.
13. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
55-61.
Növendéknyulak
vágóértéke, húsminősége
és testösszetétele
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Kenessey
Ágnes Ph.D. témája)
Időtartama
-
Célkitűzése
Az
első kísérletben 70 naposan 1,9; 2,3 és
2,7 kg, 84 naposan 2,3; 2,7 és 3,1 kg, és 98 naposan
2,7; 3,1 és 3,5 kg átlagsúlyban vágták
le a nyulakat. Ez a kísérleti elrendezés lehetőséget
nyújtott az életkor és a testsúly vágóértékre
gyakorolt hatásának elkülönített elemzésére.
A második kísérletben dán fehér
(DD), Pannon fehér (PP) fajtatiszta és a két
fajta reciprok keresztezett (DP és PD) ivadékainak teljestest-összetételét
vizsgálták 6, 8, 10, 12, 14 és 16 hetes korban.
Fontosabb
eredményei
Az
első kísérlet eredményei szerint a vágóértéket
elsősorban a testsúly befolyásolja, de esetenként
az életkornak is szerepe van. Az azonos életkorú
nyulak között jobb vágási kitermelést
kaptak a nagyobb súlyú egyedeknél. Az azonos
súlyúakat összevetve, az idősebb állatok
adtak jobb eredményt. Ellentétes összefüggést
figyeltek meg az emésztőrendszer testtömeghez viszonyított
arányában. Az eredmények szerint az életkor
jobban befolyásolja a vese körüli zsír mennyiségét,
mint a középső karkaszon levő hús
mennyiségét. A hús víz- és zsírtartalmának
változásában lényegesen nagyobb szerepe
van az élősúlynak, az életkor hatása
elhanyagolható.
A második kísérletben 6 és 16 hetes életkor
között a teljes-test szárazanyagtartalma 27,6%-ról
34,2%-ra, a zsírtartalom 5,4%-ról 10,1%-ra, a fehérje
18,4%-ról 20,9%-ra nőtt, míg a hamutartalom 3,5%-ról
3%-ra csökkent. Az életkor és a testsúly
elkülönített hatását vizsgálva
megállapították, hogy a súly hatása
nagyobb, mint az életkoré. A két legnagyobb létszámú
genotípus (PP és DP) összehasonlítása
alapján úgy találták, hogy mindkét
populációban hasonló a fehérje- és
a hamutartalom, de a DP nyulakban több a zsír, mint a
PP-ben. Az ivar csak a zsírtartalmat befolyásolta, a
nőivarú nyulak zsírosabbak voltak, de a különbség
csak 12 hetes korban volt szignifikáns.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Kenessey,
Á. - Szendrő, Zs. - Jensen, F. J. - Radnai, I. - Biróné
Németh, E.: A genotípus, a kor és a testtömeg
hatása a növendéknyulak vágóértékének
alakulására 6 és 16 hetes kor között.
10. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
1998, 95-105.
Milisits G. - Romvári R. - Szendrő Zs. - Masoero G.
- Bergoglio G.: The effect of age and weight on slaughter traits and
meat composition of Pannon White growing rabbits. (7th World Rabbit
Congress, Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl. 1.,
629-636.
Szendrő, Zs. - Kenessey, Á. - Jensen, J. F. - Jensen,
N. E. - Csapó, J. - Romvári, R. - Milisits, G.: The
effect of genotype, age, body weight and sex on the body composition
of growing rabbits. World Rabbit Science. 1998, 6. 3-4. 277-287.
A
hőmérséklet hatása az anyanyulakra
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(együttműködő:
SzIE ÁOTK, Lab-nyúl Bt)
Időtartama
1997-1998.
Célkitűzése
A
kísérletben a hőmérsékletnek és
a takarmányfogyasztásnak a szoptató anyanyulak
termelésére gyakorolt hatását vizsgálták.
Négy csoportot ad libitum etettek és 5, 15, 23 vagy
30°C-os klímakamrában tartották őket
(5A, 15A, 23A, 30A). A másik két csoportot 15°C-on
tartották, de a napi takarmány fejadagjuk a 23 és
a 30°C-on tartott nyulak fogyasztásával egyezett
meg (15/23R, 15/30R).
Fontosabb
eredményei
Az
5, 15, 23 és 30°C-on tartott (23A és 30A) csoportok
sorrendjében a hőstressz hatására csökkent
a takarmányfogyasztás (289, 278, 261 és 185g/nap),
a napi tejtermelés (159, 161, 161 és 114g) és
a vízfogyasztás (505, 521, 536 és 435g/nap),
de nőtt a víz/takarmány fogyasztás aránya
(1,91; 2,02; 1,99 és 2,53). Az ad libitum takarmányozott
23 és 30°C-on tartott és ezekkel a nyulakkal azonos
mennyiségű takarmányt fogyasztó, de 15°C-on
elhelyezett anyanyulak (15/23R és 15/30R) termelési
adatait összehasonlítva megállapítható,
hogy a tejtermelés 7,8 és 5,2%-kal, a vízfogyasztás
8,4 és 13,3%-kal és a víz/takarmány aránya
0,18 és 0,18-al volt magasabb.
A laktáció 3., a 7., a 14., a 21., a 24. és a
27. napján vettek tejmintákat és laboratóriumban
megvizsgálták őket. Az 5A, 15A, 23A, 30A, 15/23R
és 15/30R csoportokban sorrendben a tej szárazanyag-tartalma
30,2; 29,9, 31,3; 28,9; 31,7 és 30.0%, a nyersfehérje
tartalma 14,4; 14,2; 14,6; 14,1; 14,5 és 14,1%, a nyerszsír
tartalma 12,2; 11,9; 12,6; 11,9 és 13,2%, a hamutartalma 2,25;
2,35; 2,30; 2,30; 2,33 és 2,27% volt. Vagyis a kezelések
nem hatottak a tej összetételére.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő,
Zs. - Papp, Z. - Kustos, K.: Effect of environmental temperature and
restricted feeding on production of rabbit does. 2nd International
Conference on Rabbit Production in Hot Climates. Adana, 1998. szept.
7-9. p. 1.
Kustos, K. - Papp, Z. - Szendrő, Zs. - Bálint, Á.:
Effect of environmental temperature and restricted feeding on composition
of rabbit milk. 2nd International Conference on Rabbit Production
in Hot Climates. Adana, 1998. szept. 7-9. p. 9.
Szendrő, Zs. - Papp, Z. - Kustos, K.: Effect of environmental
temperature and restricted feeding on production of rabbit does. Cah.
Options. Mediteir., 1999. Vol. 41, 11-17.
Kustos, K. - Papp, Z. - Szendrő, Zs. - Bálint, Á.:
Effect of environmental temperature and restricted feeding on composition
of rabbit milk. Cah. Options. Mediteir., 1999. Vol. 41, 19-24.
Papp Z. - Kustos K. - Szendrő Zs.: A hőmérséklet
és a takarmánykorlátozás hatása
az anyanyulak termelésére. 11. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1999. 83-89.
Takarmánykorlátozás
hatása a hízó- és az anyanyulak termelésére
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(KÁTKI-val együttműködve)
Időtartama
1997-2000.
Célkitűzése
Az
első kísérletben növendéknyulakon
vizsgálták a takarmánykorlátozás
hatását. A kontroll csoport ad libitum ehetett egész
nap, a kísérleti nyulakat pedig naponta 16 (16R), 14
(14R) és 12 (12R) órát engedték enni.
A második kísérletben tenyésznövendék
anyanyulak takarmányfogyasztását korlátozták,
és az anyák termelését vizsgálták.
A kontroll (C) nyulak ad libitum ehettek. A 130 R csoportban 17 hetes
korig 130 g, majd az első termékenyítésig
140 g napi fejadagot kaptak. Az 1D csoport heti egy nap (24 órán
át) éhezett. A 9H csoport nyulait naponta 9 órán
át engedték enni.
Fontosabb
eredményei
A
napi evési idő csökkenésével a hizónyulak
egyre kevesebb takarmányt fogyasztottak (C = 136, R16 = 135,
R14 = 135, R12 = 134 g/nap). A napi átlagos súlygyarapodás
a csoportok sorrendjében 46,8; 46,3; 44,6 és 45,1 g
volt. A kísérleti csoportokban a takarmányértékesítés
javult (C = 3,23; R16 = 3,11; R14 = 3,12; R12 = 3,10 kg/kg). A kezelés
a vágási kitermelést nem befolyásolta
(61,4-61,8%). Az eredmények alapján 40g/nap súlygyarapodásra
képes állományban 14-16 órás napi
etetési idő tekinthető ideálisnak.
A C csoporthoz viszonyítva a 130R és az 1D csoportból
7-10%-kal kevesebb anya lett kiselejtezve és több fialt
három alkalommal. A korlátozva etetett anyanyulak 5-10%-kal
jobban vemhesültek. A születéskori alomlétszám
és alomsúly, illetve a 21 napos alomnépesség
és súly a 130R (8,5 és 514g, ill. 7,6 és
2726g) és a 9H csoportban (8,6 és 499, ill. 7,7 és
2624g) nagyobb volt, mint a kontroll anyáknál (8,4 és
461g, ill. 7,1 és 2444g), de az eltéréseket nem
tudták statisztikailag is igazolni. A 130R anyanyulak vesztettek
a legkevesebb súlyt fialáskor és ők mutatták
a legjobb kondíciót a laktáció folyamán.
A viszonylag nagy alomlétszám ellenére a 130R
csoportban az egyedi születési és 21 napos testsúly
sem csökkent a C csoporthoz viszonyítva.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Eiben,
Cs. - Kustos, K. - Kenessey, Á. - Terenyi, E. - Virág,
Gy. - Szendrő, Zs.: A felnevelés alatti különböző
takarmánykorlátozás hatása az anyanyulak
termelésére. 10. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1998, 63-69.
Eiben, Cs. - Kustos, K. - Kenessey, Á. - Virág, Gy.
- Szendrő, Zs.: Effect of different feed restrictions during
rearing on reproduction performance in rabbit does. 11th Symp. Housing
and Diseases of Rabbits…, Celle, 1999, 10-17.
Eiben, Cs. - Kustos, K. - Kenessey, Á. - Virág, Gy.
- Szendrő, Zs.: Az anyanyulak termelése a felnevelés
alatti különböző takarmánykorlátozástól
függően. 11. Nyúltenyésztési Tudományos
Nap, Kaposvár, 1999, 83-89.
Szendrő Zs. - Mihálovics Gy. - Milisits G. - Biróné
Németh E. - Radnai I.: Az időben korlátozott
takarmányozás hatása a növendéknyulak
termelésére. 11. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 1999, 91-95.
Szendrő Zs. - Mihálovics Gy. - Milisits G. - Biró-Németh
E. - Radnai I.: Effect of reduction of feeding time on the performance
and carcass quality of growing rabbits. (7th World Rabbit Congress,
Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol. 8, Suppl. 1., 459-465.
Nyúlketrec
fejlesztése
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Jáger Bt-vel együttműködve)
Időtartama
1998-2001.
Célkitűzése
Cél
a Jáger Bt által fejlesztett ketrecek és berendezési
tárgyak ideális kialakításához
elővizsgálatok végzése, illetve az új
ketrecek tesztelése.
Fontosabb
eredményei
A
különböző magasságba (5, 10 és
15 cm) helyezett etetőknél megállapították,
hogy az etető peremének legalább 10 cm magasan
kell lennie ahhoz, hogy a táp ne szennyeződjön
és a lehető legkevesebb legyen a kikaparás miatti
veszteség. Kidolgozták azt az etetési módot,
amely mellett legjobb a takarmány hasznosulása.
A tenyészketreceknél használt műanyag rácspadló
kényelmesebb tartózkodást biztosít, de
hamarabb szennyeződik, mint a ponthegesztett rácspadló.
A rács és tömör (lemez) oldalfalú ketrecek
közül a lemezfalúban nagyobb volt a szopósnyulak
elhullása. Az elletőládánál a szabad
és napi egyszeri szoptatás összehasonlításánál
az először fialt anyáknál az egyszeri, az
idősebbeknél a szabad szoptatás az előnyösebb.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Eiben
Cs., Szendrő Zs., Radnai I., Biróné Németh
E. (2001): A választási életkor, a ketrecméret
és a telepítési sűrűség hatása
a hízónyulak termelésére. 13. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 75-79.
Angóra
és normálszőrű nyulak keresztezése
Felelőse
Dr.
Szendrő Zsoltaz
MTA doktora, egyetemi tanár,
(Eiben
Csilla Ph.D. témája)
Időtartama
1995-1998.
Célkitűzése
A
kísérletben azt vizsgálták, hogy a normál
szőrzetű (N) és az angóranyulak (A) termelése
hogyan változik, ha a genetikai hátterükben a másik
fajta génhányadát eltérő mértékben
hordozzák. Ehhez különböző keresztezési
kombinációkat (NxN, AxA, F1xF1, F1xN, NxF1, AxF1) állítottak
elő.
Fontosabb
eredményei
A
vemhesülési arányt, a születéskori
és 21 napos alomlétszámot és alomsúlyt
elsősorban az anyai fajta genotípusa határozta
meg, az N és F1 anyák teljesítménye szignifikánsan
felülmúlta az angórákét. Úgy
tűnik, hogy az angórizmus gén jelenléte
csökkenti az embrionális túlélést,
mivel az F1xF1, illetve az AxF1 párosításból
az elméletileg várt 3:1, illetve 1:1 arány helyett
80%-ban, illetve 60%-ban születtek normál szőrű
ivadékok.
A normál szőrzetű nyulak jobb súlygyarapodást
értek el, mint az angórák. Az N nyulakon belül
az A génhányad növekedésével (0,
25, 33 és 50%) csökkent, az angóra csoporton belül
az N génhányad növekedésével (0,
25, 50%) javult a súlygyarapodás és nőtt
a növendéknyulak testsúlya. A keresztezett normál
szőrzetű nyulak vágóértéke
hasonló vagy jobb volt, mint a fajtatisztáké,
de a keresztezettekben magasabb volt a vesekörüli zsír
aránya.
Az angóra nyulakban a normál szőr génhányad
növekedésével csökken a gapjútermelés,
ami azt bizonyítja, hogy a gyapjútermelésben
az angórizmus gén mellett a genom más része
is közrejátszik. A szőrtípustól függetlenül
az angóra nyulak szőrzete hosszabb, nagyobb keresztmetszetű
és vastagabb volt, valamint több fedőszőrt
tartalmazott, mint a fajtatiszta normál szőrűeké.
Ugyanakkor a fajtatiszta angóra nyulakhoz viszonyítva
25 és 50%-ban normál szőrzet génhányadú
angóra nyulak gyapja rövidebb és finomabb volt.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Eiben
Cs. - Szendrő Zs. - Allain D. - Thebault R. G. - Radnai I.
- Biróné Németh E. - Lanszki J.: Fibre characteristics
in normal-haired and angora rabbits as dependent on their genetic
background. (7th World Rabbit Congress, Valencia) World Rabbit Science.
2000. Vol. 8, Suppl. 1., 583-590.
Eiben Cs. - Szendrő Zs. - Allain D. - Thebault R. G. - Radnai
I. - Biróné Németh E. - Lanszki J.: Effect of
dam and sire genotípe on reproduction traits in normal-haired,
angora and their single-cross rabbits. (7th World Rabbit Congress,
Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol. 8., Suppl. 1., 591-598.
Eiben Cs. - Szendrő Zs. - Allain D. - Thebault R. G. - Radnai
I. - Biróné Németh E. - Lanszki J.: Survey on
wool yield in angora rabbits of different genetic background. (7th
World Rabbit Congress, Valencia) World Rabbit Science. 2000. Vol.
8., Suppl. 1., 599-606.
Eiben Cs. - Szendrő Zs. - Allain D. - Thebault R. G. - Radnai
I. - Biróné Németh E. - Lanszki J.: Study on
growth and carcass characteristics in normal-haired and angora rabbits
of different genetic background. (7th World Rabbit Congress, Valencia)
World Rabbit Science. 2000. Vol. 8., Suppl. 1., 607-614.
Eiben Cs. - Szendrő Zs. - Allain D. - Thebault R. G. - Radnai
I. - Biróné Németh E. - Lanszki J.: Az anyai
és az apai genotípus hatása a normál szőrű
és az angóra nyulak, valamint egyszeres keresztezéseik
szaporaságára. 12. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 2000. 115-120.
Eiben Cs. - Szendrő Zs. - Allain D. - Thebault R. G. - Radnai
I. - Biróné Németh E. - Lanszki J.: A különböző
genetikai hátterű normál szőrű és
angóra nyulak növekedési és vágási
tulajdonságainak vizsgálata. 12. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 2000. 121-126.
Eiben Cs. - Szendrő Zs. - Allain D. - Thebault R. G. - Radnai
I. - Biróné Németh E. - Lanszki J.: Különböző
genetikai hátterű angóra nyulak gyapjútermelésének
vizsgálata. 12. Nyúltenyésztési Tudományos
Nap, Kaposvár, 2000. 127-132.
Eiben Cs. - Allain D. - Szendrő Zs.- Thebault R. G. - Radnai
I. - Biróné Németh E. - Lanszki J.: A szőrzet
vagy gyapjú vizsgálata a különböző
genetikai hátterű normál szőrű és
angóra nyulaknál. 12. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 2000. 133-138.
Eiben Cs.: Az angóra, a normál szőrű és
a keresztezett nyulak termelésének összehasonlítása.
Ph.D. értekezés. Kaposvár, 1999.
A
melatoninkezelés hatása az angóranyúl
gyapjútermelésére és a nemes csincsilla
prémfejlődésére
A
kutatás célja természetes megvilágításban
tartott angóranyúlon a (nyári napforduló
előtti és utáni) melatonin (MEL)-kezelés
gyapjútermelésre, szőrtüszőműködésre,
testsúlyra, tápfogyasztásra; valamint természetes
megvilágításban elhelyezett növendék
csincsillán a prémérés időtartamára,
szőrtüsző működésére,
testsúlyára gyakorolt hatásának vizsgálata.
Fontosabb
eredményei
A
200-210 napos korban végzett MEL-kezelés (36 mg) hatására
14-18 %-kal (P<0,01, ill. P<0,05) több volt a termelt gyapjú
mennyisége és 6%-kal (P<0,001) hosszabb volt a gyapjú;
nőtt a tápfogyasztás és a testsúly
a kísérlet első heteiben (n=106 hím és
nőivarú angóranyúl). A kezelés
32 %-kal (P<0,001) növelte az aktív gyapjúszálak
számát a szőrtüsző-csoporton belül.
Több első osztályú gyapjút termeltek
a májusban kezelt angóranyulak. A kezelés hatása
jelentősebb volt tépéssel történő
gyapjúeltávolítás alkalmazásakor,
mint nyíráskor. Négy hónapos korban végzett
kezelés hatására a csincsillák prémérettségi
életkora lényegesen (P<0,001) lerövidült
18 mg, ill. 9 mg MEL alkalmazásakor. A prémérés
a rövidnappalos időszakban 11 nappal (P<0,05) korábban
következett be, a MEL-kezelés mindkét időszakban
hatásos volt. MEL-kezelés (18 mg) hatására
a szőrtüsző aktivitás gyorsabb ütemben
csökkent, a különbség a kezelt és a kontroll
csoport között a kísérlet 2. hónapjától
szignifikáns (P<0,01, ill. P<0,05) volt. A szőrtüszők
egy hónappal korábban telogén fázisba
kerültek. A MEL-kezelés eredményeként, érett
prémen több szőrszál (P<0,001) volt található
a szőrtüsző-csoportokban. Nem volt lényeges
különbség a csoportok között tápfogyasztás,
testsúly és az érett prémen mért
prémhosszúság tekintetében.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Lanszki
J. - Lengyel K. (1996). Melatoninkezelés hatása húsevő
prémesállatok prémfejlődésére.
Magyar Állatorvosok Lapja, 5: 307-309.
Lanszki J. - Allain D. - Thébault R.G. - Bodnár K. -
Radnai I. - Eiben Cs. - Lengyel K. (1996). Nyári melatonin-kezelés
hatás angóranyulak sperma tulajdonságaira. 8.
Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
15-23.
Lanszki J. - Allain D. - Thébault R.G. - Bodnár K. -
Radnai I. - Eiben Cs. - Lengyel K. (1996): The effects of various
melatonin treatments on the summer semen characteristics of angora
rabbits. Proc. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 1: 365-370.
Lanszki J. - Eiben Cs. (1997). Nyári melatoninkezelés
hatása angóranyulak gyapjútermelésére.
III. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely,
70-74.
Lanszki J. - Thébault R.G. - Allain D. - Eiben Cs. (1997).
Melatoninkezelés hatása angóranyulak gyapjútermelésére.
9. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
114-121.
Lanszki J. - Thébault R.G. Allain D. - Szendrő Zs. -
Eiben Cs. (1998). Melatoninkezelés hatásának
vizsgálata angóranyulak gyapjútermelésére.
10. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
119-127.
Lanszki J. (1999): Melatoninkezelés hatásának
vizsgálata gyapjútermelő angóranyúlakon
és prémtermelő csincsillákon. MTA Pécsi
Akadémiai Bizottság (1. díjas pályamunka),
pp. 61.
Lanszki J. - Thébault R.G. - Allain D. - Szendrő Zs.
- Eiben Cs. (1999). Melatoninkezelés hatása angóranyulak
szőrtüsző-működésére.
11. Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár,
129-134.
Lanszki J. (2000). A fényperiódus és a melatonin
szerepe emlősök szezonális bioritmusában.
Irodalmi áttekintés. Acta Agraria Kaposváriensis,
2: 57-83.
Lanszki J. - Thébault R.G. - Allain D. - Szendrő Zs.
- Eiben Cs. (2000). The effects of melatonin treatment in angora rabbits.
World Rabbit Science, Vol. 8. Suppl. 1: 615-621.
Lanszki J. - Thébault R.G. - Allain D. - Szendrő Zs.
- Eiben Cs. (2000). The effect of melatonin treatment on hair follicle
cycle in angora rabbits. World Rabbit Science, Vol. 8. Suppl. 1: 623-629.
Lanszki J. - Allain, D. - Thébault, R.G. - Szendrő Zs.
(2000). The effects of melatonin treatment on feed intake, body weight,
fur maturation period and fur length in growing chinchillas. Scientifur,
4: 168-173.
Lanszki J. - Allain, D. - Thébault, R.G. - Szendrő Zs.
(2000). The effect of melatonin treatment on hair follicle activity
in growing chinchillas. Scientifur, 4: 174-178.
Lanszki J. - Allain D. - Thébault R.G. - Szendrő Zs.
(2000). Melatoninkezelés hatása növendék
csincsillák tápfogyasztására, testsúlyára,
prémérésének időtartamára
és prémhosszára. 12. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 143-149.
Lanszki J. - Allain D. - Thébault R.G. - Szendrő Zs.
(2000). Melatoninkezelés hatása növendék
csincsillák szőrtüsző-működésére.
12. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
151-156.
Lanszki J. (2001). Melatoninkezelés hatása az angóranyulak
gyapjú és a növendék csincsillák
prémtermelésére. Doktori (PhD) értekezés,
Kaposvár. pp. 106.
Lanszki J. - Thébault R.G. - Allain D. - Szendrő Zs.
- Eiben Cs. (2001): The effects of melatonin treatment on wool production
and hair follicle cycle in angora rabbits. Animal Research, 50: 79-89.
Szeged, 2001, 110-111.
Szárazföldi
ragadozó emlősök táplálkozási
kapcsolatainak vizsgálata
A
kutatás célja a különböző ragadozó
emlős fajok évszakos táplálékának
összehasonlító vizsgálata, valamint az interspecifikus
táplálkozási kapcsolatok tanulmányozása
volt, vadgazdálkodási és természetvédelmi
szempontok szerint.
Fontosabb
eredményei
Ragadozó
emlősök táplálék-összetételét
és táplálkozási szokásait dél-nyugat
Magyarországon hullaték-analízissel tanulmányoztuk.
Kisemlősök (főként rágcsálók)
voltak a legjelentősebb téli-tavaszi táplálék
fajok a vörösróka (Vulpes vulpes), a nyest (Martes
foina), a nyuszt (Martes martes) és a hermelin (Mustela erminea)
számára. Nyáron és ősszel ízeltlábúak
és gyümölcsök szerepe nőtt a róka,
a nyest és a nyuszt táplálékában.
A borz fő táplálékát ízeltlábúak
és kukorica alkotta, valamint ősszel a kisemlősök
szerepe nőtt. Háziállatok (baromfi és
nyúl) a róka és a nyest táplálékában
minden évszakban előfordultak mezőgazdasági
élőhelyeken, valamint elhullott nagyvadakat (főleg
szarvasféléket) is fogyasztottak ezek a ragadozók
és a borz is. Az apróvad predációja nem
volt jelentős. Az aranysakál (Canis aureus) táplálékában
kisemlősök domináltak (45 % előfordulási
gyakoriság alapján és 56% biomassza alapján),
emellett másodlagosak voltak az elhullott állatok (25,
ill. 41%). Egyéb táplálékok: madarak,
hüllők és kétéltűek, ízeltlábúk,
növények nem voltak jelentősek; hal és háziállat
nem fordult elő. Az apróvad (mezei nyúl, fácán)
predációja nem volt jelentős. Az aranysakál
és a vörösróka táplálkozási
niche-átfedése különösen a biomassza
adatok alapján volt jelentős (72%). A Boronka-melléki
Tájvédelmi Körzetben vizsgáltuk a róka
és a nyuszt kisemlős-preferenciáját.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Lanszki
J. (1996): Az alkalmazkodás mestere a nyest. TermészetBúvár,
3. 43,
Lanszki J. (1998): Az éjszaka vadászai. TermészetBúvár,
4: 34-35.
Lanszki J. - Sugár L. (1999): A szőrmés ragadozók
szaporodása. Magyar Vadászújság, 1: 10.
Begala A. - Lanszki J. - Heltai M. - Szemethy L. (2000): Adatok néhány
fontosabb ragadozó táplálkozásáról.
A Vadgazdálkodás Időszeru Tudományos Kérdései,
1: 28-37.
Lanszki J. (1999): Ragadozó emlősök táplálkozási
kapcsolatainak vizsgálata a Balaton-Dráva ökológiai
hálózatban. MTA Pécsi Akadémiai Bizottság
pályázata, 1-78. p.
Lanszki J. - Körmendi S. - Hancz, Cs. - Zalewski A. (1998): Effects
of habitat changes on the feeding habits and trophic niche overlap
of a Carnivora community in Hungary. In: Euro-American Mammal Congress,
Santiago de Compostela, 331-332.
Lanszki J. - Körmendi S. (1999): Ragadozó emlős
életközösség táplálékösszetétele
mezőgazdasági élőhelyen, Somogy megyében.
In: Természetvédelmi Közlemények, 8: 121-136.
Lanszki J. - Körmendi S. - Hancz Cs. - Zalewski A. (1999): Feeding
habits and trophic niche overlap in a Carnivora community of Hungary.
. In: Acta Theriologica, 44:429-442.
Heltai M. - Lanszki J. - Szemethy L. (2000): Adalékok a vörösróka
táplálkozásához. Vadbiológia 7:
72-82.
Heltai, M. - Szemethy, L. - Lanszki, J. - Csányi S. (2000):
Returning and new mammal predators in Hungary: the status and distribution
of the golden jackal (Canis aureus), raccoon dog (Nyctereutes procyonoides)
and raccoon (Procyon lotor) in 1997-2000. Beiträge zur Jagd-
und Wildforschung, 26: 95-102.
Begala A. - Lanszki J. - Heltai M. - Szemethy L. (2000): Adatok néhány
fontosabb ragadozó táplálkozásáról.
. In: A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos
Kérdései, 1: 28-37.
Heltai M. - Lanszki J. - Biró Zs. - Begala A. - Szemethy L.
(2000): A róka (Vulpes vulpes) táplálékválasztása
a táplálékkínálat függvényében.
In: Acta Biologica Debrecina, Suppl. Oecologica Hungarica, 11/1: 68.
Heltai M. - Lanszki J. - Szemethy L. (2000): Adalékok a vörösróka
táplálkozásához. In: Vadbiológia,
7: 72-82.
Lanszki J. - Körmendi S. (2000): Diet of a Carnivora community
living at Boronka Nature Conservation Area, in Somogy county. In:
Somogyi Múzeumok Közleményei, 175-182.
Lanszki J. - Heltai M. (2000): Az aranysakál előfordulása
és téli-tavaszi táplálékösszetétele
délnyugat Magyarországon. In: Acta Biologica Debrecina,
Suppl. Oecologica Hungarica, 11/1: 95.
Lanszki J. (1999): Faunisztikai vizsgálat a Balaton-Dráva
ökológiai hálózatban közvetett módszerekkel.
In: Somogyi Műszaki Szemle, XXIII: 22-28.
Horváth Gy. - Lanszki J. (2000): Két erdei habitat kisemlős
együttesének összehasonlító szünbiológiai
vizsgálata. In: Somogyi Múzeumok Közleményei,
367-374.
Lanszki J. (2001): Az aranysakál (Canus aureus) táplálkozás-ökológiai
vizsgálata a Dél-Dunántúlon. MTA Pécsi
Akadémiai Bizottság pályázata. 1-59.
Lanszki J. - Purger J.J. (2001): Somogy megye emlős (Mammalia)
faunája. Natura Somogyiensis, 1: 481-494. In: Ábrahám
L. (szerk.) Somogy fauna katalógusa. Somogy Megyei Múzeumok
Igazgatósága, Kaposvár.
Lanszki J. - Heltai M. (2002): Az aranysakál táplálkozási
viszonyainak vizsgálata a Dél-Dunántúlon.
A MBT Állattani Szakosztály 916. sz. előadóülésén
elhangzott előadás 2002 január 9.
A
kutatás során a Karunk standard csincsilla állományán
végzett tartási és tenyésztési
vizsgálatok alapján cél a hazai csincsilla-tenyésztés
kultúrájának javítása, az ismeretek
bővítése, az ágazat versenyképesség
növelése. A kapott eredmények hazai és esetenként
nemzetközileg is hiánypótlók.
Fontosabb
eredményei
Csincsillán
az alomnagyság és az aktív csecsbimbószám
közötti korreláció közepesen szoros:
fialáskor r=0,40 (p<0,001), választáskor r=0,66
(p<0,001). Az átlagos alomnagyság fialáskor
2.04, és választáskor (2 hónapos korban)
1.87. A fialási alomnagyság nem függ a fialás
sorszámától, a választási alomnagyság
a 7. fialásig nőtt, azután csökkent. Az
anya testsúlya, a két fialás közötti
időtartam nem volt szignifikáns hatással az alomnagyságra.
A szopóskori elhullások 70 %-a az első élethétre
jutott. A szoptatási gyakoriság a fialás napjától
az 50. napig tíznaponkénti etológiai megfigyelésben
az anyák 1, 2, 3, 4, 3 és 8 óránként
szoptattak, a 60. napon nem fordult elő szoptatás. A
növendékek kétféle tartási módjától
függően nem tért el a növendékek súlya
a 7 hónaposkori küllemi bíralat idején,
az almon tartott csincsillák kevesebb tápot szórtak
ki (p<0,01), a rácspadlón tartottak prémje
pedig szignifikánsan (p<0,01) tisztább volt.
A testsúly és a prémhossz közötti korrelációs
koefficiens értéke közepesen szoros (r=0,65, p<0,001),
a törzshossz és a prémhossz közötti korreláció
közepes (r=0,48, p<0,01) összefüggést mutatott.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Lanszki
J. (1999): A korszerű prémesállat-tenyésztés
gyakorlata. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó,
Budapest.
Lanszki J. (1994): Húsevő prémesállatok
tenyésztése, Egyetemi jegyzet, PATE, Állattenyésztési
Kar.
Lanszki J. (1997): Prémesállat-tenyésztés,
Egyetemi jegyzet, PATE, Állattenyésztési Kar.
Lanszki J. - Szepesi Sz. (1996): Ethological examination of breeding
chinchillas (Chinchilla lanigera). Scientifur, 1: 35-41.
Lanszki J. (1996): The effect of litter size and individual weight
at birth on the growth and mortality of chinchillas. Scientifur, 1:
42-46.
Lanszki J. - Horváth P. (1997): A comparative study on the
effects of different housing methods and diets on growing chinchillas
(Chinchilla laniger). Scientifur, 1: 11-18.
Lanszki J. Jauk E. Bognár Z. (1998): Examination of traits
related to prolificacy and suckling ability in chinchillas (Chinchilla
laniger). Scientifur, 3: 219-223.
Lanszki J. (1999): Correlation between body weight at pelting and
pelt length in chinchillas (Chinchilla laniger). Scientifur, 4: 267-270.
Lanszki J. - Demeterné P.T. - Mayerné, F.B. (1999):
Magyarország "nagyhatalom" a csincsilla tenyésztésben,
további fejlesztési lehetőségek. Állattenyésztés
és Takarmányozás. Vol. 48. 6: 869-871.
Lanszki J. (1995): A fialáskori alomnagyság és
testtömeg hatása a csincsillák (Chinchilla lanigera)
növekedésének és elhullásának
alakulására. 7. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 178-184.
Lanszki J. - Horváth P. (1996): Eltérő tartásmódok
és tápok összehasonlító vizsgálata
növendék csincsillákon (Chinchilla lanigera). 8.
Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár,
195-203.
Lanszki J. - Jauk E. - Bognár Z. (1997): Szaporasággal
összefüggő tulajdonságok vizsgálata
csincsillán (Chinchilla laniger). 9. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap, Kaposvár, 122-129.
Lanszki J. - Eiben Cs. (1997): Nyári melatoninkezelés
hatása angóranyulak gyapjútermelésére.
III. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely,
70-74.
Lanszki J. - Pénzes R. (1998): Csincsillák (Chinchilla
laniger) prémtulajdonságai a szüleik párosítási
kombinációjától függően. 10.
Nyúltenyésztési Tudományos Nap. Kaposvár,
129-133.
Lanszki J. (1999): A prémezési testsúly és
a prémhossz közötti összefüggés
vizsgálata csincsillán (Chinchilla laniger). 11. Nyúltenyésztési
Tudományos Nap. Kaposvár,141-144.
A
kutatás célja egy hazai vezető gazdaság
(Sződ) ezüstróka, sarki róka és kanadai
nyérc állományából származó
tenyésztési adatok feldolgozása a hazai prémesállat-tenyésztés
kultúrájának javítása, az ismeretek
bővítése, az ágazat versenyképesség
növelése érdekében. Hasonló adatfeldolgozás
és közlés Magyarországon eddig nem történt.
Fontosabb
eredményei
A
vizsgált létszám: ezüstrókánál
1160 szuka és 385 kan, sarki róka fajban 1918 szuka
és 566 kan. A fedeztetett ezüstróka szukák
14,2 %-a, a sarki rókák 23,2 %-a nem kölykezett.
A fedeztetések száma (1-3), valamint a szukák
életkora szignifikánsan befolyásolta a kölykezési
arányt. A fedeztetett anyánkénti kölykezési
alomnagyság ezüstrókánál: 3,43, 4,09,
4,52, 4,69, 4,77 és 4,87 (p<0,01), átlagosan 4,01
és a választási (6 hetes) alomnagyság
1 és 6 éves korú szukáknál sorrendben:
2,71, 3,44, 3,79, 3,86, 3,90 és 3,31 (p<0,01), átlagosan
3.27. A teljes alomvesztés 12.0 %, a kölyökelhullás
választásig 18.6 %. A sarki róka fajban a fedeztetett
anyánkénti kölykezési alomnagyság
1 és 7-8 éves kor között sorrendben: 5,58,
6,76, 6,91, 6,18, 7,19, 6,06 és 5,48 (p<0,05), átlagosan
6,38 és a választási alomnagyság (6 hetes
korban): 2,76, 4,16, 4,58, 4,26, 4,72, 3,82 és 2,43 (p<0,0001),
átlagosan 3,94. A kölyökelhullás választásig
38,6 %, a teljes alomvesztés 23,2 %. A fedeztetési időszakban
az ezüstróka hímek fedezőképessége
átlagosan 21 napig, a sarki rókáké 28
napig maradt fenn, a fedezések száma átlagosan
5,8, illetve 6,4 volt.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Szendrő
Zs. - Lanszki J. (1991): Mit ér a prém ha (nem) extrém
? 1. A rókák és a nyestkutya. Kistermelők
Lapja, 10: 22-24.
Szendrő Zs. - Lanszki J. (1991): Mit ér a prém
ha (nem) extrém ? 2. Nyérc és prémgörény.
Kistermelők Lapja, 11: 20-22.
Lanszki J. (1991): Röviden a prémesekről. Kistermelők
Lapja, 12: 18.
Lanszki J. (1992): Föld alatti vadásztársunk. Nimród,
2: 5-8.
Lanszki J. (1992): Prémezésről - tenyésztőknek.
Kistermelők Lapja, 1: 18-19.
Lanszki J. (1992): Prémesállatokról röviden.
Kistermelők Lapja, 5: 24.
Lanszki J. (1992): Prémpiaci kitekintés 1. A róka
és a nyestkutyaprém. Kistermelők Lapja, 9: 24.
Lanszki J. (1992): Prémpiaci kitekintés 2. Nyérc
és görényprémtermelés. Kistermelők
Lapja, 10: 24.
Lanszki J. (1992): Prémesállatokról röviden.
Kistermelők Lapja, 11: 25.
Lanszki J. (1994): A vadászgörény hasznosítása
I. Kistermelők Lapja, 2: 35.
Lanszki J. - Waltner I. (1994): A vadászgörény
hasznosítása II. Kistermelők Lapja, 3: 36.
Lanszki J. (1995): Prémeket inkább tenyésztésből.
Kistermelők Lapja, 3: 21.
Lanszki J. (1995): Prémpiaci hírek Finnországból.
Kistermelők Lapja. 10: 28.
Lanszki J. - Hollósi É. (1997): Rókák
etológiai vizsgálata. Kistermelők Lapja, 1: 27.
Lanszki J. (1999): A korszerű prémesállat-tenyésztés
gyakorlata. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó,
Budapest.
Lanszki J. (1994): Húsevő prémesállatok
tenyésztése, Egyetemi jegyzet, PATE, Állattenyésztési
Kar.
Lanszki J. (1997): Prémesállat-tenyésztés,
Egyetemi jegyzet, PATE, Állattenyésztési Kar.
Lanszki J. - Udvardy J. (1996): The effect of age and of mating date
on some reproductive traits of arctic fox vixens, Alopex lagopus.
Applied Science Reports, 27: 219-225.
Lanszki J. - Udvardy J. - Szendrő Zs. (1996): The effect of
age and of mating date on some reproductive traits of silver fox vixens,
Vulpes vulpes. Applied Science Reports, 27: 227-232.
Lanszki J. - Udvardy J. - Lengyel K. (1996): The effect of age on
sexual activity of arctic fox and of silver fox males. Applied Science
Reports, 27: 233-240.
Lanszki J. (1995-96): A nyérc csecsbimbószáma
és alomnagysága közötti összefüggés.
(Irodalmi áttekintés) Szaktanácsok, 1-4.
A
vidra táplálkozás-ökológiai vizsgálata
és biomonitoringja
A
kutatás célja a fokozottan védett vidra táplálkozási
szokásainak részletes vizsgálata volt halastavi
körülmények mellett, valamint természeteshez
közeli élőhelyeken. Halastavakon a halpreferencia
meghatározása volt a legfőbb szempont, melynek
halgazdasági jelentősége van. A Dráva
menti élőhelyeken végzett biomitoringban a környezeti
változások vidrasűrűségre és
táplálkozási szokásokra gyakorolt hatását
követtük nyomon.
Fontosabb
eredményei
Egy
mezőgazdasági művelés alatt álló
terület és egy természeteshez közeli, védett
terület eutróf halastavain a vidra haltápláléka
(hullaték analízis, n= 1942, ill. 1280 minta a két
területen) és a rendelkezésre álló
haltáplálék-készlet relatív gyakorisági
adataiból számolt korrelációs együtthatók
általában szorosak voltak. A vidra haltáplálék
választását azonban nemcsak a halfaj határozta
meg, hanem jelentős volt a halak méret szerinti preferenciája
(p<0,01) is. A halpreferencia-számítás Ivlev-féle
preferencia index-szel történt (Ei, min.:-1, max.: +1).
A vidra a nagy súlyú (1000 g felett) halakat fajtól
függetlenül mellőzte (Ei= -0,51), az 500 és
1000 g közötti halakat preferálta (Ei= 0,79). Nem
volt jelentős és határozott preferencia az 500
g alatti mérettartományra (Ei= -0,02-0,38). A halak
víztérben való jellemző előfordulása
szerinti preferencia is jelentős (p<0,01) volt. A vidra
mellőzte az elsősorban nyíltvízi (Ei=
-0,64) és kismértékben mellőzte a fenék
közelben élő halakat (Ei= -0,22). Előnyben
részesítette a vízinövényekkel (hínár
fajokkal) benőtt területen (Ei= 0,46) és kismértékben
a sekély part menti régiókban élő
halakat (Ei= 0,14). 2000-ben kezdődött a vidra biomonitoringja
a Duna-Dráva Nemzeti Park területén a Dráva
folyó Somogy megyei szakaszán, valamint a holtágakon,
patakokon és más csatlakozó vizes élőhelyeken.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Lanszki
J. - Körmendi S. (1993): Adatok a vidra (Lutra lutra L.) tógazdasági
szerepének megítéléséhez. Halászat
(Tudományos melléklet), 4: 190-192.
Lanszki J. - Körmendi S. (1996): A vidra tápláléka
és a rendelkezésre álló haltáplálék-készlet
közötti összefüggés vizsgálata egy
magyarországi halastavon. Anser, 3: 9-24.
Lanszki J. - Körmendi S. (1996): Otter diet in relation to fish
availability in a fish pond in Hungary. In: Acta Theriologica, 41:
127-136.
Lanszki J. - Körmendi S. (1997): Élőhelyváltozás
hatása a vidra táplálék-összetételére.
IV. Magyar Ökológus Kongresszus, Pécs, 115.
Lanszki J. - Körmendi S. - Hancz Cs. (1998): Investigation of
otters' diet from economic aspect in a fish pond. VII. International
Otter Colloquium, Trebon, 20.
Lanszki J. Körmendi S. Hancz Cs. (1998): Effects of habitat changes
on the otters' habitat using, trophic niche breadth and relative abundance
at a fish pond. VII. International Otter Colloquium, Trebon, 29.
Lanszki J. (1999): Ragadozó emlősök táplálkozási
kapcsolatainak vizsgálata a Balaton-Dráva ökológiai
hálózatban. MTA Pécsi Akadémiai Bizottság
pályázata, 1-78.
Lanszki J. - Körmendi S. - Hancz Cs. (1999): Élőhelyi
változások hatása vidrák táplálkozási
szokásaira, élőhely használatára
és állományalakulására - egy halastavon.
In: Halászatfejlesztés, 21: 58-67.
Lanszki J. - Körmendi S. - Hancz C. - Martin T. G. (2001): Examination
of some factors affecting selection of fish prey by otters (Lutra
lutra) living by eutrophic fish ponds. In: Journal of Zoology (London)
255: 97-103.
Lanszki J. (2001): A vidra biomonitoring tapasztalatai Dráva-menti
élőhelyeken, Somogy megyében. Dráva kutatók
2. konferenciája, Pécs, 2001 október 26.
Lanszki J. (2001): A fonói halastó vidra kutatásának
eredményei. KÖM pályázata, 1-19.
Lanszki J. (2002): A vidra halpreferenciája. A MBT Állattani
Szakosztály 916. sz. előadóülésén
elhangzott előadás 2002 január 9.
A
természetes és mesterséges vízterek természetes
táplálékszervezeteinek (zooplankton) kvalitatív,
kvantitatív vizsgálata; a biológiai vízminőség
változásainak megállapítása, valamint
a halak számára hasznosítható természetes
táplálékkészlet dinamizmusának
meghatározására.
Fontosabb
eredményei
A
zooplankton (Crustacea, Rotatoria) fauna kutatása során
eddig 199 rákfajt és 343 Rotatoria fajt mutattak ki
Somogy megye különböző víztereiből.
Legjobban a Balaton faunája ismert. Eddig e tóban 61
Cladocera, 36 Copepoda, 26 Ostracoda és 69 Rotatoria fajt találtak.
A megye más víztereinek zooplankton faunájáról
alig van adat. Kutatásainkat a Duna-Dráva Nemzeti Park
területén található vízterekben és
a természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű
Baláta-tó vizes élőhelyein végezzük
1998-tól és 2000-től már biomonitoring
vizsgálatok is folynak. A Duna-Dráva Nemzeti Park területéről
eddig 76 Rotatoria, 37 Cladocera, 10 Copepoda fajt sikerült kimutatni.
A Baláta-tóból összesen 42 Rotatoria, 22
Cladocera, 6 Copepoda fajt mutattunk ki. Megállapítható,
hogy az előforduló fajok többsége kozmopolita,
euriök faj, az adott víztípusokra jellemző
indikátor fajok száma az össz-fajszám 1-5%-a.
A Nemzeti Park víztereinek és a Baláta-tó
zooplankton biomonitoringja az alapállapot felmérés
után adatokat szolgáltat e vízterek vízminőség
változásáról a különböző
taxonok biológiai indikációja alapján,
ezáltal lehetővé válik megfelelő
természetvédelmi beavatkozások végrehajtása.
Másrészt adatokat kapunk a halak számára
hasznosítható természetes táplálékkészlet
dinamizmusáról, tömegéről.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Körmendi
S. (1997): A vízbiológiai vizsgálatok módszertana.
Eötvös József Főiskola Műszaki Fakultás,
Főiskolai jegyzet, Baja, 1-54.
Körmendi S. (1998): Rotatoria és Crustacea vizsgálatok
a Duna-Dráva Nemzeti Park különböző víztereiben.
Dunántúli Dolgozatok Természettudományi
Sorozat 9. Pécs, 37-43.
Körmendi S. (2001): Zooplankton vizsgálatok a Baláta
tó különböző élőhelyein.
Hidrológiai Közlöny, 5-6.
Körmendi S. - Lanszki J. (2000): Összehasonlító
zooplankton vizsgálatok a Duna-Dráva Nemzeti Park különböző
víztereiben. Acta Biológica Debrecuna. Suppl. Oecologica
Hungarica, fasc. 11/1, 253.
Körmendi S. - Ponyi J. (2001): Somogy megye rákfaunájának
(Crustacea) katalógua. Natura Somogyiensis 1. Somogy Megyei
Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 71-82.
Körmendi S. - P. Zánkai N. (2001): Somogy megye kerekesféreg
faunájának katalógusa (Aschelminthes:Rotatoria).
Natura Somogyiensis 1. Somogy Megyei Múzeumok igazgatósága,
Kaposvár, 17-28.
Körmendi S. - Lanszki J.: A Duna-Dráva Nemzeti park különböző
vizes élőhelyeinek zooplankton vizsgálata I.
A Rotatoria fauna kvalitatív vizsgálata. Somogy Megyei
Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, in press.
Körmendi S. - Lanszki J.: A Duna Dráva Nemzeti park különböző
vizes élőhelyeinek zooplankton vizsgálata II.
A Crustacea (Cladocera, Copepoda) fauna kvalitatív vizsgálata.
Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár,
in press.
Környezetkímélő
integrált kacsa-hal rendszer kutatása a dél-balatoni
régióban
A
kutatási téma célja a kacsatelepen keletkező
folyékony halmazállapotú melléktermékek
környezetkímélő hasznosítása
sorbakapcsolt stabilizációs tó-halastó
rendszerben.
Fontosabb
eredményei
A
kutatómunka során heti és kétheti mintavételi
gyakorisággal vizsgáltuk a 0,5 ha stabilizációs
tó és a hozzákapcsolódó 25 ha halastó
vízkémiai állapotát, a természetes
haltáplálékkészlet minőségi
és mennyiségi összetételét és
a halhozamokat. Az első kísérleti évben
háromnyaras, a másodikban kétnyaras hal előállítása
volt a cél, ponty dominanciás polikultúrás
népesítéssel, míg a harmadik kísérleti
évben egynyaras hal előállítása
történt ponty-fehérbusa bikultúrában.
A vízminőség vizsgálatok szerint a N és
P tápanyaglimitáció nem volt, az ammónia
és az oldott oxigén koncentrációk sem
akadályozták a haltenyésztést. Környezetvédelmi
szempontból rendkívül fontos, hogy a halastóban
mért tisztítási hatásfokok a halkorosztályok
szerint lényegesen különböztek: első
évben az ammóniára vonatkoztatva 99%, foszfátra
88%, kémiai oxigénigényre/KOI/(=szervesanyag
tartalomra) 42%, a második évben ammóniára
96%, foszfátra 91%, KOI-ra 69%, a harmadik évben ammóniára
97%, foszfátra 86%, KOI-ra 85%. A természetes haltáplálékkészlet
(zooplankton a stabilizációs tóban Daphnia pulex-Brachionus
rubens dominanciáju, míg a halastóban a haltelepítéstől
függően Cyclops adult-Daphnia pulex-Moina sp. (1.év),
Bosmina longirostris-Cyclops sp.-Daphnia pulex (2.év), Daphnia
pulex-Bosmina longirostris-Cyclops sp. (3.év) az egyedszám
és biomassza alapján is. A legnagyobb halhozamot az
egynyaras hal előállításakor értük
el (1129 kg/ha). A kétnyaras illetve háromnyaras hal
előállításakor 988 kg/ha és 947
kg/ha volt a hozam. Különösen jelentős, hogy
ezen hozamokon belül a természetes hozam aránya
az első évben 73%, a másodikban 69%, harmadikban
64% volt, amely messze meghaladja az országos átlagot.
Megállapítható, hogy a sorbakapcsolt stabilizációs
tó-halastórendszer nem csupán a halászati,
hanem a környezetvédelmi igényeket is kielégíti,
megfelelő technológia betartásával.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Körmendi
S. - Szári Zs. (1997): Evaluation of an integrated duck-fish
farming system at the Balaton fishing Co.LTD. in Hungary. Problems
and Solutions in Environmental Pollution Short Intensive Course on
Selected Topics in Environmental Biotechnology. ICER TEMPUS, Baja.
43-60.
Körmendi S. - Szári Zs. (1997): Híg szervestrágya
tisztítása és hasznosítása stabilizációs
tó-halastó sorbakapcsolt rendszerben. XXI. Halászati
Tudományos Tanácskozás, Szarvas. Halászatfejlesztés
20., 105-106.
A
Balaton vízminőségvédelme érdekében
a vízgyűjtőn elhelyezkedő halastavak elfolyó
vizének minősítése anyagmérleg
alapján.
Fontosabb
eredményei
A
Balatoni Halászati Rt. irmapusztai és fonyódi
üzemegységének kacsanevelésre kijelölt
halastavaiban vizsgáltuk a kacsatelepítés előtti
vízminőséget és a halastavakról
elfolyó víz minőségét.
Az irmapusztai 71 ha területű tóra 360 egyed/ha
kacsa és polikultúrában egynyaras halkorosztály
(7824 egyed/ha), a fonyódi 43 ha területű tóra
515 egyed/ha kacsa és polikultúrában kétnyaras
halkorosztály (1293 egyed/ha) lett kihelyezve. A halhozam az
irmapusztai halastóban 764,8 kg/ha, a fonyódi halastóban
959,6 kg/ha, a kacsahozam 865,5 kg/ha illetve 1234 kg/ha volt a tenyészidőszakra
vetítve.
Kutatásaink alapján megállapítható,
hogy az alkalmazott technológia nem befolyásolta kedvezőtlenül
a vízminőséget. 11 vizsgált paraméter
közül (pl. anorganikus-N, foszfát-P) a kémiai
oxigénigény kivételével egyik sem érte
el a Balatonra megadott határértékeket. Ebből
következik, hogy az ésszerűen kialakított
kacsanevelési rendszer a megfelelő halnépesítési
szerkezettel és sűrűséggel kombinálva
környezetvédelmi problémát kiemelten védett
vízminőségi területen sem okoz.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Körmendi
S. - Varga L. - Balogh I. - Szári Zs. (2000): A halastavi kacsatartás
hatása a vízminőségre. Acta Biologica
Debrecina, Suppl. Oecologica Hungarica, fasc. 11/1.2000.253.
Körmendi S. - Varga L. Balogh I. - Egri I. (2000): A halastavi
kacsatartás hatása a halastavak vízminőségére.
XXIV. Halászati Tudományos Tanácskozás.
Szarvas.
Hígtrágya
és vágóhidi szennyvíz tisztítása
és hasznosítása stabilizációs tórendszerben
A
folyékony halmazállapotú mezőgazdasági
melléktermékek akvatikus ökológiai rendszerekben
történő hasznosítási lehetőségeinek,
módszereinek kutatása.
Fontosabb
eredményei
Az
anaerob (2db), fakultatív (4db) és aerob (2db) sorbakapcsolt
stabilizációs tavakban napi 60-100 m3 hígtrágyát
és vágóhidi szennyvizet tisztítottunk
meg. Az elmúlt öt évben kialakított technológiával
(a rendszer higitás nélküli és az utolsó
tóról flszíni vízbe elfolyás nincs)
az alábbi tisztítási hatásfokokat értük
el: vezetőképesség 48-58%, kémiai oxigén
igény (KOI) 68-75%, szárazanyag-tartalom 25-74%, ammónia
70-82%, összes-N 80-85%, összes-P 89-92%. A fakultatív
és aerob tavakban a szervesanyag hasznosítása
zooplanktonnal történt, mert a magas ammónia szint
és az oldott oxigén koncentráció szélsőséges
ingadozása a halasítást nem teszi lehetővé.
Higítás nélküli rendszerben a Moina macrocopa
rákfaj tömeges tenyésztése valósítható
meg. A biomassza 1,1-38,4 mg/dm3, a produkció 1,2-48 mg/dm3.nap
között változik 100-150 kg/nap KOI terhelés
esetén. A zooplankton produkcióbiológiai vizsgálatokon
alapuló rendszeres letermelése szükségszerű
a rendszer folyamatos működésének fenntartása
miatt. A letermelt zooplankton a halivadéknevelésben,
akvarisztikában jól hasznosítható, az
eltávolított szervesanyag növeli a rendszer tisztítási
hatásfokát. A stabilizációs tavak alacsony
létesítési, fenntartási költségei,
valamint a megfelelő tisztítási hatásfokai,
a hasznosítás lehetőségei alkalmassá
teszik arra, hogy megfelelő területi adottságok
esetén a folyékony halmazállapotú melléktermékeket
környezetkímélő módon lehessen kezelni.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Körmendi
S. (1989): A hígfázisú mezőgazdasági
melléktermékek hasznosítása zooplanktonnal.
Szaktanácsok 2-3. 20-22.
Körmendi S. (1990): Állattartó telepek melléktermékeinek
környezetkímélő hasznosítási
lehetőségei. XXXIII. Országos Biológus
Napok, Kaposvár
Körmendi S. (1990): Gondolatok a biomassza hasznosításáról.
Szaktanácsok 3-4. 28-32.
Körmendi S. (1995): A hígfázisú mezőgazdasági
melléktermékek hasznosítása halasított
vízi rendszerekben. INTACT'95 Nemzetközi Környezetvédelmi
Konferencia, Budapst, 157-164.
Körmendi S. (2000): Vágóhidak és állattartó
telepek melléktermékeinek tisztítása és
hasznosítása. MTA PAB Környezetvédelmi és
Településtudományi Szakbizottsága és
a PAB Környezetegészségügyi Munkabizottsága
Előadóülése, Pécs
Körmendi S. - Szinyi O. (2001): Hidrobiológiai vizsgálatok
stabilizációs tórendszerben. Hidrológiai
Tájékoztató, 25-27.
Dél-magyarországi
halastavak természetes haltáplálék-készletének
vizsgálata
A
halnépesítési szerkezet és sűrűség
hatása a természetes haltáplálék-készlet
kvalitatív és kvantitatív összetételére,
és a biológiai vízminőség indikációja
a zooplankton alapján.
Fontosabb
eredményei
Somogy,
Baranya és Bács-Kiskun megye több, mint 50 halastavának
közel két évtizedes zooplankton vizsgálata
során 63 Rotatoria, 29 Cladocera és 14 Copepoda taxont
találtunk. Ezek döntő többsége euriök,
kozmopolita és ubiquista. A vizsgálatok során
két, e víztípusban eddig meg nem talált
taxont találtunk: Brachionus diversicornis f. homoceros és
Brachionus forficula.
A biológiai indikáció alapján a taxonok
többsége a-, és b-mezoszaprób, valamint
mezo-eutróf, eu-politróf vízminőséget
jelez. A fajösszetétel változása a tenyészidőszakon
belül jelzi a tápanyagdúsulási folyamatot.
A ponty monokultúrás halastavi rendszerekben a Polyarthra,
Keratella-Bosmina, Daphnia-Cyclopoida adult és nauplius, a
polikultúrás rendszerekben a Brachionus, Keratella-Bosmina,
Moina-Cyclopoida adult és nauplius volt a domináns.
A ponty monokultúrás tavakban a zooplankton fajösszetétele
megegyezik az 1960-as évek elején vett mintákban
találtakkal. Ebből következik, hogy a zooplankton
minőségi átalakulásának oka a tavak
korának előrehaladásából adódó
vízminőség változás mellett az
1965-től alkalmazott polikultúrás halnépesítési
szerkezet és a népesítési sűrűség
jelentős növelése. Kutatásaink szerint a
költségtakarékos, extenzívebb halgazdálkodás
érdekében alkalmazott polikultúrás, de
kisebb népesítési sűrűség
alkalmazása (pl. 1999. évre vonatkoztatva 50-60%-os
kihelyezés) a természetes haltáplálékkészlet
minőségi és mennyiségi összetételét
jelentősen átalakította, újra megjelentek
a nagyobb generációs idejű, kisebb produktivitású,
nagyobb méretű taxonok (pl. Calanoida sp.-k). A gazdaságos
haltermelés érdekében a fehérjebázison
(természetes táplálék) alapuló
megfelelő népesítési sűrűség
kialakítása további kutatásokat igényel.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Körmendi
S. - Varga L. (1998): Zooplankton vizsgálatok dél-dunántúli
halastavakban. XXXX. Hidrobiológus napok, Tihany
Körmendi S. - Pintér F. - Pintér G. - Hendrich
R. (2000): Halastavak zooplankton dinamikájának vizsgálata.
XLII. Hidrobiológus Napok, Tihany
Körmendi S. - Ponyi J. (2001): Somogy megye rákfaunájának
(Crusracea) katalógusa. Natura Somogyiensis 1. Somogy Megyei
Múzeumok Igazgatósága. Kaposvár, 71-82.
Körmendi S. - P.Zánkai N. (2001): Somogy megye kerekesféreg
faunájának katalógusa (Aschelminthes:Rotatoria).
Natura Somogyiensis 1. S.M.M.I., Kaposvár, 17-28.
Körmendi S. (2002): Dél-dunántúli halastavak
zooplanktonjának vizsgálata. Hidrológiai Közlöny
(in press)
A
halastavakban található természetes haltáplálék-készlet
(zooplankton) ásványianyag és aminosav összetételének
vizsgálata
A
környezetkímélő és gazdaságos
haltakarmányozási módszerek továbbfejlesztéséhez
szükséges adatok szolgáltatása.
Fontosabb
eredményei
A
Balatoni Halászati Rt. négy üzemegységében
3-3 halastó zooplankton állományát vizsgáltuk
kéthetenkénti mintavételi gyakorisággal.
Miután meghatároztuk a mintákban a fajonkénti,
majd csoportonkénti egyedszámot és biomasszát
atomabszorpciós spektrofotométerrel, illetve vékonyréteg-kromatográfiás
módszerrel meghatároztuk az ásványianyag-tartalmat
és az aminosav összetételt.
A kísérleti tavakban az össz-zooplankton ásványianyag-tartalma
között 5-10% különbség volt, de ez a különbség
nem magyarázható sem az össz-egyedszám és
az össz-biomassza tórendszerenkénti alakulásával,
eltéréseivel, sem az egyes tórendszerekben a
Rotatoria, Cladocera és Copepoda egyedszám és
biomassza arányaiban tapasztalható különbségekkel.
Vizsgálataink szerint üzemegységenként a
zooplankton foszfor, kalcium, mangán és vas tartalmában
mutatkozott szignifikáns különbség, míg
a nátrium és kálium teljesen hasonló.
Úgy tűnik, hogy a halastó adottságai alapvetően
befolyásolják a zooplankton összetételét.
A zooplankton szárazanyag-tartalomra vonatkoztatott fehérje-tartalma
63,77-65,51% között volt. Ebből következik,
hogy a fehérje-tartalom lényegesen nem különbözik
az egyes tórendszerekben az egyedszám és a biomassza
arányokban mutatkozó eltérések ellenére
sem. Az esszenciális aminosavak közül pl. a lizin
6,2-6,7 gAS/100 g fehérje, a methionin 1,9-2,4 gAS/100 g fehérje,
a fenilalanin 4,8-6,2 gAS/100 g fehérje közötti volt
a különböző tórendszerek zooplanktonjában.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Körmendi
S. (2000): A zooplankton aminosav-összetételének
és ásványianyag-tartalmának vizsgálata
különböző halastavakban. XXIV. Halászati
Tudományos Tanácskozás, Szarvas
Magyarországon
domináns vízinövényfajok testanyag összetételének
vizsgálata
Különböző
tórendszerekben élő vízinövényfajok
(makrofiták) testanyag összetételének, aminosav-
és ásványianyag-tartalmának vizsgálata
termelésbiológiai és környezetvédelmi
szempontból.
Fontosabb
eredményei
A
természetes vízterekben, halastavakban és víztározókban
illetve azok közvetlen környezetében többtízezer
hektár területet foglal el a makrovegetáció,
melynek állományszabályozása vízminőségvédelmi
szempontból is alapvető fontosságú. A
makrovegetáció produkcióbiológiai vizsgálatával
és testanyag összetételének analízisével
lehetőség nyílik környezetkímélő
hasznosítási eljárások (pl. takarmány
alapanyag, komposzt) kidolgozására. Vizsgálataink
során a lebegő, gyökerező hínár
és a rhizomenon összesen 14 domináns fajának
(100% sza.-ra vonatkoztatva) nyersfehérje tartalma 9,36-23,08
%, nyersrost-tartalma 11,57-43,54 % , a víztartalma 5,2-92,0%
között változott. Az ásványianyag-tartalom
víztípusonként, szezonálisan és
fajonként szignifikánsan eltérő. Egyes
mikroelemek bioakkumulációja bizonyítható.
Környezetvédelmi szempontból fontos, hogy a produkció
biológiai és a kémiai vizsgálatok alapján
a vízinövényzet kitermelésével 200-600
kg/ha.év N és 15-92 kg/ha.év P távolítható
el. Az aminosav analízisek alapján a vizsgált
vízinövények takarmányozási célra
történő felhasználása javasolható.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
-
A
ponty testanyag-összetételének szezonális
változása
A
haltest fehérje és zsír arányának
szezonális változása különböző
ponty korosztályoknál hagyományos haltakarmányozási
rendszerben fehérje kiegészítés nélkül.
Fontosabb
eredményei
A
Balatoni Halászati Rt négy üzemegységének
12 halastavában négy vizsgálati hónapban
(VI-IX.) a próbahalászatok során begyűjtött
halminták vizsgálati eredményei alapján
a következő eredményeket kaptuk:
Minden halkorosztályban a tenyészidőszak során
a fehérjetartalom csökkent, a zsír pedig növekedett.
A kéthónapos (előnevelt) ivadék 65-70%-s
fehérjekoncentrációja a tenyészidőszak
végére 55-60%-ra csökkent, míg zsírtartalma
12-13%-ról 27-33%-ra nőtt. A kétnyaras (tenyész)
ponty 70-74%-os fehérjekoncentrációja 47-53%-ra
változott, zsírtartalma 16-22%-ról 40-42%-ra
növekedett. Az étkezési hal (háromnyaras)
fehérjekoncentrációja 64-67 %-ról 40-45%-ra,
zsírtartalma 18-30%-ról 33-50%-ra változott.
Az eredményekből látható, hogy a korosztályonkénti
testanyagösszetételt a teleltetés, valamint az
adott tó sajátságai (természetes táplálékkészlet,
vízminőség, vízkészlet, a takarmány
minősége, emberi tényezők) befolyásolhatják.
(A fennti eredmények 100% sza.-ra vonatkoznak)
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Körmendi,S.-Varga,L.-Balogh,I.-Hideg,B.:
Hidro-, hal- és halászatbiológiai vizsgálatok
a Balatoni Halászati Rt. halastavaiban. XXV. Halászati
Tudományos Napok, Szarvas, 2001.
A
növénytermesztésben és az állattenyésztésben
használt vegyszerek hatásának vizsgálata
halakra.
Fontosabb
eredményei
Az
MSZ-ISO szabvány alapján összeállított
statikus toxikológiai tesztek során a növénytermesztésben
gyakran használt fungicid (réz-szulfát), herbicid
(Teridox, hatóanyag:dimetaklór)) és inszekticid
(Furviorec, hatóanyag:cipermetrin) vizsgálatát
végeztük el. A kísérletekhez 22,5 ±
5 g átlagtömegű pontyivadékot használtunk.
Az LC(50) réz-szulfátnál 17 mg/dm3, a Teridoxnál
24 mg/dm3, míg a Furviorecnél 0,004 mg/dm3 volt. A gyakorlatban
alkalmazott mennyiségekben csak a Furviorec kifejezetten veszélyes
a halállományra.
Az állattenyésztő telepeken használt fertőtlenítőszereknek
a gyakorlatban alkalmazott mennyisége halpusztulást
nem okozott 100 m3/nap szennyvízre vonatkoztatva. A H-lúg,
a Wescodyne(jodoform) és a formalin a gyakorlatban alkalmazott
mennyiség százszoros értékeinél
sem okozott halpusztulást.
Adatok
szolgáltatása a ponty takarmányozási technológiájának
javításához.
Fontosabb
eredményei
A
táplálkozásbiológiai vizsgálatokat
(béltartalom) zsenge, előnevelt, egynyaras, kétnyaras
és háromnyaras pontykorosztályokon végeztük.
Mintaszám összesen 650 db volt. A zsenge ponty a rotatoria
méretű táplálékot fogyasztja, de
inszekticiddel nem kezelt tavakban a nauplius és juvenilis
cladocerák is 20-40 %-ban megtalálhatók a bélcsatornában.
Intenzíven népesített és takarmányozott
ivadéknevelő tóban a tíz napos ivadék
bélcsatornájában szinte kizárólag
takarmány található. Ennek nem a takarmánypreferencia
az elsődleges oka, hanem a megfelelő méretű
és mennyiségű természetes táplálék
hiánya. Az előnevelt ivadéktól kezdődően
valamennyi pontykorosztály bélcsatornájában
az 500 µ-nál nagyobb természetes táplálékkészlet
hasznosul. Vizsgálataink szerint a ponty a vizsgált
tavakban elsősorban zooplanktont fogyasztott. A bentonikus
szervezetek hiánya nem a ponty zooplankton preferenciáját
mutatja, hanem azzal van összefüggésben, hogy az
öreg, eutrofizálódott halastavak iszapjában
kedvezőtlen fizikai, kémiai és biológiai
folyamatok zajlanak (pl.anaerob viszonyok) és megakadályozzák
a bentosz szervezeteinek tömeges elszaporodását.
A takarmányozott halastavakban a táplálkozás
intenzitására a tényleges és elméleti
béltelítettség arányának időbeli
változásából következtettünk.
Az egy-, két- és háromnyaras halak béltelítettsége
etetés előtt (természetes táplálék)
18,4-27,2 % közötti, míg etetés után
egy órával 26,8-36,4 %, négyórával
pedig 42,5-65,5 % volt. A ponty míg takarmányhoz hozzájut
természetes táplálékot nem keres.
A
témában megjelent
publikációk jegyzéke
Körmendi,S.-Hancz,Cs.-Tóth,Sz.:
Comparison of evaluating methods for fish ponds zooplankton. Aquaculture
in Eastern European Countries. International Aquculture Conference,
Stara Zagora, Bulgaria, 1995. 57.
Hancz,Cs.-Körmendi,S.-Bánhegyi,P.: Egynyaras hal nevelése
természetes táplálékon és abraktakarmányon.
Halászatfejlesztés 18. HAKI, Szarvas, 1995. 172-176.
Körmendi,S.-Varga,L.-Balogh,I.-Hideg,B.: Hidro-, hal- és
halászatbiológiai vizsgálatok a Balatoni Halászati
Rt. halastavaiban. XXV. HAKI Napok, Szarvas, 2000.
Körmendi,S.-Hancz,Cs.: Quanlitative and quantitative investigation
of the zooplankton in fish ponds. Acta Agraria Kaposvariensis 4/2.2000.95-107.
