Kutatási témakörök

Almagyümölcsûek fajtakutatása, rezisztens almák honosítása
Dr. Szabó Tibor
A több mint 30 évvel ezelõtt beindult alma fajtakutatási program célja:
- hazai környezeti feltételek mellett biztonságosan termeszthetõ új, gombabetegségeknek ellenálló almafajták honosítása, klónszelekciója, nemesítése,
- a hazai környezeti feltételekhez jól alkalmazkodó birs- és naspolyafajták honosítása, szelekciója,
- az új alma-, birs- és naspolyafajták szedési idejének és tárolhatóságának meghatározása, termékenyülési viszonyaik tisztázása.
A nemesítési munka - eltekintve a kezdeti próbálkozásoktól - a három fõ fajta: a Jonathan, a Golden Delicious és a Starking klónszelekciójára korlátozódott. A klónszelekciós munka során olyan Jonathan változatokat emeltünk ki, melyeknél a szedési érettség a fedõszín kialakulása után következik be, optimális szüreti idejük egymástól eltérõ. A Starking és Golden Delicious fajtacsoport esetében a klónszelekció nem hozott említésre méltó eredményt.

Szaporításra engedélyezett alma fajták megoszlása
1998/1999
összes

ebbõl újfehértói

újfehértói fajták megoszlása
db db % nemesítés honosítás
Fõ árufajták 27 19 70 5 14
Választékbõvítõ fajták 19 17 89 5 12
Szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajták 40 9 22 2 7
Összesen 86 45 52 12 33

Szõlõ- és gyümölcsfajták jegyzéke, Országos Mezõgazdasági Minõsítõ Intézet, Budapest

A honosító munka eredményeként folyamatosan kiegészítettük a nyári, õszi és téli almaszortimentet.
Az utóbbi években egyre jobban elõtérbe került az ember és a környezet védelme, így a varasodásnak ellenálló fajták jelentõsége is megnövekedett. Néhány év múlva elegendõ tapasztalattal rendelkezünk a román, a német, a cseh, a francia, valamint az amerikai varasodás rezisztens fajták (pl. Poiana, Rewena, Melodie, Judaine, Liberty) hazai viselkedésérõl. Megkezdtük a Franciaországból és Angliából származó boralma fajták vizsgálatát is.
A Brózik Sándor által elkezdett birs és naspolya tájszelekció, a begyûjtött változatok értékelése állomásunkon folytatódott. A 63 értékelt változat közül állami elismerésben részesültek az Angersi, a Champion, a Bõtermõ Bereczki és a Mezõtúri fajták.
A naspolya, mint gyümölcskülönlegesség keresett áru a piacon. A 28 naspolya változat közül a Szentesi rózsa, Hollandi óriás és a Nottingham fajták készek az állami elismerésre. Fajtakísérleteinkben jelenleg több mint 280 alma, birs, naspolya fajta és változat vizsgálata folytatódik.

Öntermékeny meggyfajták elõállítása
Dr. Szabó Tibor

Hazánkban már a XVI. századtól kezdve kialakultak azok a körzetek, ahol tudatosan foglalkoztak a meggy termesztésével. A kelet-magyarországi termõtájban ebbõl a szempontból jelentõsek: Debrecen, Újfehértó, Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvárda városok és környékük.
Az 1960-as években állomásunkon dr. Pethõ Ferenc irányításával megkezdõdött a népi szelekció által fenntartott változatok összegyûjtése, értékelése azzal a céllal, hogy eltérõ érési idejû, kocsányától szárazon váló, öntermékeny, nagy termésbiztonságú és jó áruparaméterekkel rendelkezõ fajtákat tudjunk átadni a termesztésnek.
Munkánk eredményeként eddig állami elismerésben részesültek az Újfehértói fürtös, a Debreceni bõtermõ és a Kántorjánosi 3 fajták, melyek a jelenleg értékesítésre kerülõ oltványmennyiség több mint felét adják. Ezek a fajták különbözõ idõben érnek, de hasonló megjelenésükkel folyamatos szüretet és homogén áruminõséget tesznek lehetõvé. Öntermékenyek, tehát pollenadó fajta nélkül is telepíthetõk, tapasztalataink szerint több fajtás ültetvényekben nõ a termés-biztonságuk.
A tájszelekció folytatásaként Szõke Ferenc közremûködésével Kisvárda környékérõl sikerült öt változatot kiemelni, melyek értékelése folyamatban van.
Az utóbbi években az édesipar igénye a kisebb gyümölcsátmérõjû (14-18 mm), kemény húsú fajták felé tolódott el. A meggy fajtasor kiegészítése céljából megkezdtük a fenti célnak megfelelõ Oblacsinszka fajta honosítását, klónszelekcióját.

Az északkelet-magyarországi meggyfajták fõbb jellemzõi
(Újfehértó, 1983-1994)
Fajta 22 mm feletti gyümölcsök aránya (%) A gyümölcs átlagos átmérõje(mm) Termésmennyiség
kg/fa g/korona /m3
Újfehértói fürtös 54 21,7 58 1,78
Debreceni bõtermõ 63 21,8 41 1,51
Kántorjánosi 3 65 22,2 48 1,54

 

Az északkelet-magyarországi tájfajták termékenyülési viszonyai
(Újfehértó)
Megporzandó fajta Mesterséges megporzás utáni terméskötõdés (%) Természetes autogámia (%)
Újfehértói fürtös Debreceni bõtermõ Kántorjánosi 3
Újfehértói fürtös 35,7 0,8 0 6,5
Debreceni bõtermõ 39,5 34,5 36,5 6,8
Kántorjánosi 3 35,3 49,5 36,7 5,6

 

Újfehértói elõállítású meggyfajták szaporítási aránya Magyarországon
1998
Fajta Oltvány (db) %
Debreceni bõtermõ 128.897 17
Kántorjánosi 73.062 9
Újfehértói fürtös 199.472 26
Összesen (3 fajta) 401.431 52
Egyéb fajták (17 db) 374.736 48
Mindösszesen: 776.167 100

Forrás: OMMI 1998.

 

Köszméte nemesítése, honosítása
Dr. Szabó Tibor

Hazánk éghajlata szuboptimális a köszméte termesztés céljára. Ezzel magyarázható a törzses mûvelésmód kialakulása. A házikertekben heterogén alany és nemes fajtákat szaporítottak. A hozamok javítása érdekében határoztuk meg célként a mûvelésmódnak megfelelõ, a mindenkori piaci igényeket kielégítõ fajták elõállítását, honosítását.
A nemesítés - mely dr. Harmat László nevéhez fûzõdik - a debreceni termõtájban uralkodó Zöld óriás fajta klónszelekciójával kezdõdött. Az elsõ eredményt az 1972-ben minõsített Pallagi óriás fajta jelentette. Kiválasztásánál legfontosabb szempontként az erõsebb hajtásrendszer és a kiváló termõképesség szerepelt. Legjobb alanya a Ribes aureum Pallagi 2, melyet a Ribes aureum Brecht fajta állományából emeltünk ki. A Gyöngyösi piros magoncai közül kiemelt fajtát, a Piros ízletes-t 1973-ban minõsítették. Sötétpiros, nagyméretû gyümölcse harmónikusan édes-savanykás ízû, 1992-ben elismerték a Zöld gyõztes fajtát, mely a Pallagi óriásnál kompaktabb növekedésû, sötétebb zöld lombja ellenállóbb a betegségekkel, az idõjárási anomáliákkal szemben.
Az utóbbi idõben - fõleg cukrászipari készítményekhez - keresik a kisgyümölcsû fajtákat is. A munkabérek növekedése pedig a tüskétlen vagy kevés tüskéjû fajták bevezetését indokolja. A több mint 60 fajtát, változatot magába foglaló alany- és fajtakísérletekben lévõ fajták, fajtajelöltek értékelése lehetõvé teszi az újonnan felmerülõ igények kielégítését is.
A 0,3 ha területû központi törzsültetvény, valamint a 0,2 ha központi köszméte alany anyatelep biztosítja a megfelelõ szaporítóanyag mennyiséget az üzemi törzsültetvények számára.
Köszméte fajták fõbb jellemzõi.

Köszmétefajták fõbb jellemzõi
Újfehértó

Fajta

Szedési idõ
B o g y ó
tömeg (g) hossza (mm) széless. (mm)
Pallagi óriás VI. 5 - VI. 15 5 23,3 19,4
Zöld gyõztes VI. 5 - VI. 15 5,1 24,1 19,2
Piros ízletes VI. 7 - VI. 17 4,1 24,9 17,4

 

Almafajták fajtafenntartó nemesítése, alma, körte, birs és naspolya génbank létesítése, fenntartása
Dr. Szabó Tibor

A fajtafenntartó nemesítés a fajták klónon belüli szelekcióját öleli fel, a fajta érté-kének fenntartása, esetleges fokozása érdekében. Magába foglalja a fajták termõ ültetvényekben történõ utóvizsgálatát is. A központi törzsgyümölcsösben 102 almafajta 1252 törzsfáját tartjuk fenn, fõ feladata a szuperelit minõségû törzsállomány kiinduló alapanyagának biztosítása.
A természetes génkészletek megóvása, az értékes biológiai és termesztési tulajdonságú egyedek átmentése a jövõ nemesítési munkáihoz csak megfelelõ géntárolókban lehetséges. Helyet kapnak benne a tájfajták, azok változatai, a már termesztett, nemesített fajták, a kultúrfajtákkal rokon vadfajok, a különbözõ nemesítési vonalak, hibridek.
A génbankokban lévõ tételekrõl részletes adatfelvételezés készül (több mint 25-féle tulajdonságot, mért adatot rögzítünk), mely alkalmas azok azonosítására, a központi nyilvántartásra, lehetõvé teszik ezen keresztül az igény szerinti hozzáférhetõséget mind a hazai, mind a külföldi kutatók, oktatók, nemesítõk és más érdeklõdõk számára.
Nemzetközi kapcsolataink a Nemzetközi Génbank Szervezetén (IBPGR) keresztül valósulnak meg.
Az 5 hektáros génbank ültetvényben jelenleg 673 alma, 480 körte, 57 birs, 28 naspolyafajta, változat, hibrid, stb. található.

 

 

A gyümölcsfák virágrügyképzõdésének vizsgálata
Dr. Bubán Tamás

Miért?
A gyümölcsfák virágzását és termõképességét szabályozó módszerek kidolgozásához elengedhetetlen a virágrügyképzõdési folyamat sokoldalúan alapos ismerete.

Hogyan?
A rügyfejlõdés vegetatív szakaszát követõen a rügy tenyészõkúpjának átalakulása (a virágrügy differenciálódás) a cytokémiai, szövettani és morfológiai változások egymásra épülése. Gyümölcsfákra vonatkozóan elsõként írtuk le, hogy az almafák rügyei tenyészõkúpjának sejtmagvaiban a nukleinsavak ill. a nukleinsav rendszer mûködését szabályozó hisztonok szintjének jellegzetes változása a virágindukció megvalósulásának eszenciális feltétele és/vagy jelzése (Bubán és Faust, 1982).
Almafákon a nukleinsav bázisanalógok (pl. 5-bróm-uracil) gátolják a viráginiciálódást. Molekuláris biológiai értelemben ez nem egy specifikus gátlás, hanem a nukleinsavak szintézisében a bromacil kezelést követõen megnyilvánuló általános represszió eredménye (Bubán et al., 1974).
A virágindukciót követõ két további fázist: a tenyészõkúp szövettani szerkezetének átalakulását és a virág(zat) kezdemények morfológiai differenciálódását az almára, õszibarackra és köszmétére vonatkozóan írtuk le (összefoglalva ld. Bubán 1996a,b). Az alma virágkezdemények morfológiai differenciálódása és méretnövekedése télen is folytatódik, de lassabban, mint októbertõl decemberig (Bubán és Faust, 1994).
A fenti és más, kapcsolódó vizsgálatainkat kollégáinkkal közösen végeztük Németországban (Dresden-Pillnitz, Stuttgart, Tübingen), Hollandiában (Wilhelminadorp, Wageningen) és az Egyesült Államokban (Beltsville, MD).

Következtetés:
Vizsgálati eredményeink megfelelõ alapot nyújtanak a termésszabályozás - jelen kiadványunkban egyéb helyen leírt - módszereinek fejlesztéséhez.


Paturyl 10 WSC: fiatal almafák elágazódását fokozó bioregulator
Dr. Bubán Tamás

Miért?
A hiányosan elágazódó almafajták fiatal fáin késõn alakul ki a termõreforduláshoz szükséges növekedési egyensúly, azaz: a hosszúhajtások és a termõrész funkciójú rövid hajtásképletek megfelelõ aránya.

Hogyan?
Az elágazódás fokozására alkalmas készítményünk a Paturyl 10 WSC (h.a. benzyladenin, 10 %) már Lengyelországban is engedélyezett (Bubán és mtsai 1990, Basak és mtsai 1994). A készítményt már a telepítést követõ évben is használhatjuk.
A kezeléseket akkor kezdjük, ha a csúcs- (vagy végálló) rügyekbõl fejlõdõ hajtások 3-5 cm hosszúak ill. 4-6 kiterült levélkéjük van. Ezt követõen 4-5 naponként még kétszer permetezünk 0.1 - 0.2 % Paturylt, nedvesítõszerrel együtt (Tween-20, 0.1 %). A kezelt fákon a hajtáshosszúság mérséklõdése egy közvetett hatás, miután a növekedési erély több növekedési pont között oszlik meg.
Paturyllal sikeresen kezelték a Gola körtefajta fáit Indiában (Bist és Bubán, 1997) és folyamatban van a gyümölcsritkításra alkalmasságának vizsgálata is.

Következtetés
Paturyl kezelésekkel a termõrefordulás 1-2 évvel korábban elérhetõ.

Táblázat
1. A Paturyl kezelések hatása 3. ill. 4. nyaras Gloster/M.9 fákon
2. Növekedési tulajdonságok a kezelés évében
3. Hajtás db/ágfolyóméter
4. Hajtás összes cm/cm ágkörméret
5. A kezelést követõ évben
6. Virágzó dárda, %
7. Virágzat db/folyóméter évesvesszõ
8. Termés, kg/fa

1 Effects of Paturyl treatments in trees of cv 'Gloster'/M.9*
Újfehértó
Evaluation Paturyl Untreated
2 Growth properties in the year treatment
Average shooth length, cm 32,2 48,6
3 Shoots, number/running metre of branch 15,5 6.9
Spurs, number/running metre of branch 8.2 10,5
4 Total shoot length cm/cm of branch circumference 101.5 76,3
5 Effects a year after treatment
6 Flowering spurs, % 87.0 52.0
7 Flower cluster, number/metre of 1-year-old shoot 11,3 7,2
Fruit set, number/100 flower clusters, on spurs 45.0 48.0
on 1-year-old shoots 20.0 15.0
8 Yield, kg/tree 16,7 10,8

 

Termõkorú almafák virágrügy képzõdését serkentõ etefon kezelések
Dr. Bubán Tamás

Miért?
A túlzottan nagy virágzás évében fáink sok, de kis méretû, s ezért csekély piaci értékû gyümölcsöt teremnek. A következõ évben viszont csak szegényes virágzásra és kis termésre számíthatunk.

Hogyan?
Az etefon tartalmú készítmények (pl. Ethrel) kipermetezése után megjelenõ és biológiailag aktív etilén fokozza a virágrügyek képzõdését (Bubán, 1979). Ez a hatás a terméssel túlterhelt fákon is érvényesül, noha - az ilyen célra ajánlott dózis és idõzítés esetén - a kezelésnek nincs gyümölcsritkító hatása. A virágzást követõ rövid idõn (1-3 héten) belül végzett kezelések mérsékelhetik a gyümölcskötõdést, de ez csak esetleges, megbízhatóan nem ismételhetõ ritkító hatás.

Következtetés:
A sziromhullást követõ 4-6. héten, 10-14 napon belül kétszer elvégzett etefon kezelés (120-150 ppm h.a.) eredménye a következõ évi gazdagabb virágzás és nagyobb termés mennyiség, mint a kezeletlen fákon.

Ábra
1. Etefonnal kezelt Jonathan/M.4 fák virágzása és termése
2. Minden évben nagyvirágzású fákat kezeltünk
3. Termés a kontrollhoz viszonyítva, sorrendben: a kezelés évében, kezelést követõ évben,
a két év átlagában
4. A kezelést követõ évben, virágzó dárda %, sorrendben: kezeletlen fák, kezelt fák

 

 

A Golden Delicious gyümölcseinek minõségét javító kezelések
Dr. Bubán Tamás

Miért?
Az alma héjának parásodását - sok egyéb ok mellett - elõidézheti az alacsony hõmérséklet, egyes fajtaváltozatok gyümölcseinek parásodásra hajlamossága ill. néhány növényvédõ szer mellékhatása is.
Hogyan?
A parásodás mérséklésére gibberellin hatóanyagú készítmények használhatók. Bioregulatorunk, a Phyl-Gold (h.a. GA4+7 10 g/liter) alkalmasnak bizonyult a parásodástól mentes gyümölcsök arányának növelésére. A kezelések nem befolyásolják a következõ évi virágzást, de a gyümölcskötõdés valamivel mérsékeltebb lesz (81-88 %, ha a kezeletlen fákon 100 %). Ez egy kedvezõ kezeléshatás a gazdag virágzású fákon, de a gyengén virágzó ültetvények kezelése nem ajánlott (Bubán és mtsai 1993, 1995).
Következtetés:
A Phyl-Gold permetezésével (100 ml/100 liter) az alma gyümölcsök parásodása számottevõen mérsékelhetõ. A kezelések elõször sziromhulláskor, majd további három alkalommal, hetenként esedékesek, az éppen aktuális növényvédelmi permetezéssel együtt.

Golden Delicious gyümölcsök kezelt (A) és kezeletlen (B) fákon


A gyümölcsök megoszlása (%) a parásodás mértéke szerint*
Kezelések Parásodástól mentes A parásodás mértéke % Árbevétel**
1 2 3 4 5
GA4+7 48 32 13 4 3 121
Kezeletlen 16 34 24 12 14 100
* = 5 évben összesen 9 kísérlet átlagos eredménye
** = az összes termés relatív piaci értéke a kezelt, ill. kezeletlen területen,
a különbözõ mértékben parásodott gyümölcsökhöz tartozó egységárakkal számolva.


A facsíkok kezelésének módszerei fiatal almaültetvényekben
Dr. Bubán Tamás

Miért?
Új telepítésekben a fiatal fák megfelelõ fejlõdéséhez alapfeltétel a talaj nedvességtartalmának megõrzése, különösen akkor, ha az ültetvény öntözõ-berendezés nélkül létesült.

Hogyan?
Florina/M.26 suhángokat telepítettünk csekély (<1%) humusztartalmú homoktalajba, 1994 tavaszán. Közvetlenül ültetés után a 120 cm széles facsíkokat szalmával, istállótrágyával, fenyõkéreg zúzalékkal vagy feketefóliával takartuk, vagy - a 2. év tavaszán - gyepesítettük (Festuca pseudovina cv Puszta). A kontroll parcellákban a facsíkot kapával mûveltük vagy herbiciddel (Finale) gyommente-sítettük.
A takart facsíkokban álló fák hajtásnövekedése és törzsgyarapodása bizonyítottan jobb volt az elsõ két évben ill. a fenyõkéreg és feketefólia takarású területeken a 3. évben is. A gyepesített facsíkokban viszont drasztikusan mérsék-lõdött a fák fejlõdése.
A facsíktakarás igen hasznosnak bizonyult a talaj víztartalmának megõrzésében (Lakatos és mtsai, 1998), a talaj tápanyag szintje, valamint a gyomnövekedést gátló hatás a takaró anyag minõségétõl függõen változott.
A különbözõ fiziológiai csoportokba tartozó (pl. nitrifikáló, aerob cellulózbontó) baktériumok populációja legnagyobb a szalmával és istállótrágyával takart talajban, az arbuszkuláris vezikuláris mikorrhiza gombák (Glomus, Acaulospora sp.) spóráit viszont legnagyobb gyakorisággal a fenyõkéreg és feketefólia takarású parcellák fáinak gyökér környezetében találtuk.

Következtetés:
A legjobb kezelések meggyõzõen jobb vegetatív fejlõdést és nagyobb kezdeti terméseket biztosítanak
(ld. táblázatunk, ahol
1. = törzskeresztmetszet felület cm2,
2. = termés kg/fa,
3. = fenyõ-kéreg,
4. = feketefólia,
5. = kapával mûvelt,
6. = herbicid,
7. = a 3. ill. 4. nyaras fákon).

Vegetative development and yield in trees of apple cv 'Florina'/M.26
Újfehértó
Evaluation Ground cover by

Clean cultivation(5)

Herbicide (Finale)(6)
pine bark(3) black plastic(4)
Trunk cross-section area* cm2(1) 9,8 8,9 6,5 7,0
Yield** kg/tree‚(2) 11.0 9.0 5,8 7,3


(7)! * and ** = in the 3rd and 4th season resp.

A 2. nyaras Florina/M.26 fák takaratlan és takart facsíkokban


Fiatal almafák termõrefordítása növekedést szabályozó anyagokkal
Dr. Bubán Tamás és Csiszár László

Miért?
Az eros hajtásnövekedés a fiatal fák jellemzõ tulajdonsága. Bármilyen, a növekedési egyensúlyt megteremtõ beavatkozás fokozza a virágképzési hajlamot ill. korábbi termõrefordulást tesz lehetõvé.

Hogyan?
A hajtásnövekedés mérséklését ill. a rövid termõrészek (dárdák) képzõdését a gibberellin bioszintézist gátló anyagok, mint a Cultar (h.a. paclobutrazol) használata biztosítja. Ilyen típusú készítményekkel két évesnél nem fiatalabb, vegetatív túlsúlyban lévõ fákat kezelünk. Általánosan ajánlott két permetezés (egérfüles állapotban és sziromhullás után 4 héttel), a további 1-2 permetezés szükségességét a hajtásnövekedés alapján ítéljük meg.
Elsõ eredményeinket (ld. táblázat) az árutermelõ ültetvényekben szerzett tapasztalatok igazolták vissza (Bubán, 1986 a, b).

Következtetés:
A Cultar (0,1 0,2 % olajadalékkal) permetezve gyorsítja a fiatal ültetvények termõrefordulását.

Cultar kezelések eredménye Gloster/M.9 almafákon*
Újfehértó
Kezelések A kezelés évében A kezelést követõ évben
Végálló hajtások hosszúsága, cm Dárda db/cm ágkörméret Virágzat db/folyóméter évesvesszõ Virágzó
dárda, %		 Termés
kg/fa
Cultar 48 3,3 11,7 2,1 19,4
Kezeletlen 88 2,2 9.2 1,1 10,8
* = 3., ill. 4. nyaras korban

Cultar kezelések eredménye Gloster/M.9 almafákon*
Környezetkímélõbb eljárás, amikor a törzset ecseteljük a Cultar, könnyû nyári olaj és víz elegyével (= paclobutrazol 0.9 g/fa). Egy nagyon ígéretes új bioregulator (prohexadione-Ca) hatásvizsgálata is folyamatban van.
Kép: Az Ashton Bitter/MM.106 tavasszal törzskezelt (A), illetve kezeletlen (B), 2. nyaras fái

Az elõzõ évben kezeletlen (A), ill. Cultarral permetezett (B) Gloster/M.9 fák

 

Tápoldatozási technológia vizsgálata és a fák víz-felhasználásának mérése fiatal almaültetvényben
Lakatos Tamás, és Dr. Bubán Tamás

Miért?
A kutatási téma fõ céljai a következõk: 1, az almafák vízforgalmi paramétereinek megismerése az adott klimatikus viszonyok között; 2, az öntözési idõpont és vízmennyiség meghatározás könnyen használható módszereinek kifejlesztése ill. adaptálása; 3, az integrált termesztés követelményeinek is megfelelõ tápoldato-zási program kidolgozása.

Hogyan?
A kísérleteket 1994-ben, homoktalajon, 5x2 m-re telepített, csepegtetõtestes öntözõrendszerrel felszerelt ültetvényben végeztük. Három tápoldatos kezelést állítottunk be, amelyekben eltérõ az NH4-N és NO3-N arány. A tápoldatozás idõzítése a különbözõ kezelésekben azonos volt: 3 idõpontban a növekedési idõ-
szak elsõ felében és az összes N hatóanyag kb. egyharmadát pedig a szüret után juttattuk ki. Különbözõ mértékben öntözött 6 fán mértük a törzsön átáramló víz mennyiségét a fák vízfelhasználásának meghatározásához. A hajtásnövekedést, a levélfelület kialakulását és a gyümölcsök növekedését az egész növekedési idõszakban nyomon követtük, míg a terméssel és a fák vegetatív fejlõdésével kapcsolatos számos mutatót a vegetációs idõszak végén határoztunk meg.

Következtetések:
A jelenlegi eredményeink arra utalnak, hogy a 3. ill. 4. nyaras fák számára a tápoldatban kijuttatott 20 ill. 30 g N elegendõ az optimális terméshez és növekedéshez, míg a nitrogén formának (NH4/NO3) szabadföldön nincs jelentõs szerepe (Bubán és Lakatos, 1998). A xylémnedv áramlásának mérése is alkalmas lehet az öntözési idõpont meghatározásához (Lakatos et al., 1998), de további két (a talajnedvesség mérésén és a gyümölcs növekedésén alapuló) módszer is kipróbálás alatt áll.
(1)Water use of 5th year old 'Florina'/M.26 apple trees related to the foliage ‚ (2)-Water use (l/m2/day)
1. Ötödik nyaras Florina/M.26 almafák vízfelhasználása ‚ 2. Vízfelhasználás (l/fa/nap)

 

Kézi gyümölcsritkítás
Zatykó Imre

Végezhetõ vegyszeres gyümölcsritkítás kiegészítésére, vagy önállóan.
A ritkítás idõszaka: május-június
A ritkítás munkaszükséglete: 8-20 munkanap/ha
- elsõdleges célja a gyümölcsméret növelése, de
- egyidejûleg javul a színezõdés,
- jobb lesz a következõ évi termés és
- csökken a szüret munkaerõ szükséglete,
A ritkítás távolsága átlagosan 11-16 cm.
Példa: egy 12 éves Jonathan ültetvényben a gyümölcs 30 %-át távolítottuk el.

A legfontosabb eredmények:
Kontroll Ritkított (1)
Gyümölcs db/fa 2 1336 895 -32%
Átlag gyümölcs-átmérõ mm 3 55 70 27%
Apró gyümölcs (60 mm>) % 4 57 6 -89%
Átlag fedõszín borítottság % 5 40,2 52,4 30%
Termés t/ha 6 28,4 34,9 23%
Következõ évi termés t/ha 7 18,3 33,7 84%
Ritkítási munka mnap/ha 8 - 11,1 (+ 11,1)
Szüreti munka mnap/ha 9 22,6 14,2 (- 8,4)
Összesen: mnap/ha 10 22,6 25,3 +2,7


A mennyiségbõl és minõségbõl adódó árbevétel 62 %-kal nõtt.
Ezt a többlet árbevételt kevesebb mint 3 nap/ha munkával lehetett elõállítani.
A ritkításra fordított munkaidõ 75 %-a a munka szempontjából kritikusabb szüreti idõben térült meg.
A gyümölcsritkítás nettó munkaidõ ráfordításának minden munkaórája 300 kg/ha többlettermést eredményezett. A minõségjavulásból származó jövedelem növekedés ennek többszöröse.
Ha a nyár vége és az õsz eleje hûvös és napfényben szegény (kevesebb mint 5 óra/nap), a gyümölcsrikítás csak kis mértékben növeli a következõ évi virágzást.
Ilyenkor csak az igen korai gyümölcsritkítás hatásos.


A FRIGOCUR teljesítménynövelõ hatása
Zatykó Imre

A FRIGOCUR a Kutató Állomáson szabadalmaztatott készítmény. Alkalmazásának legfontosabb vonatkozásait a grafikonnal kombinált táblázat szemléllteti.
Hatása nagyrészt a kambium serkentésén alapul.
Kora tavasszal, a tárolt asszimilátumok bõsége idején a kambium háncsszövetet termel. Ilyenkor a FRIGOCUR alkalmazását a termõrügyek rügyfakadására idõzítjük. Ebben az idõben a hajtásrügyek még zárt állapotban vannak, ezért szelektíven a termõrügyekbõl fejlõdõ virágkezdemények, virágok, majd gyümölcsök háncsgyarapodását serkentjük a hajtásnövekedés esetleges túlzásaival szemben is.
Azáltal, hogy a fa tartalékaiért folytatódó kezdeti osztozkodást a termõrügyek javára billentjük, a gyümölcsök fejlõdésének egész évre szóló elõnyt biztosítunk, ezért jelentõsen növekszik a gyümölcsméret és a színezõdés.
Késõbbi permetezések fokozatosan inkább a farész képzõdését serkentik, így hatásukra javul a fa víz- és ásványi-anyagellátottsága.
Akkor is eredményesen alkalmazható, ha nem történt komolyabb fagykárosodás. A szállítószövetek gyarapodása ugyanis mindig növeli a fák mennyiségi, minõségi teljesítményét és élettartamát.
A fák élettartama azért arányos a korona átmérõjével, mert a nagyobb fák nagyobb számú rügye és hajtása sikeresebben mûködteti a kambiumot, így a szállítószövetek hálózata tovább marad mûködõképes .

Almafák fagy- és aszálykárosodása
Zatykó Imre

Magyarország kontinentális klímája alatt rendszeresek a téli fagykárok és a nyári aszálykárok. Ezek kölcsönösen erõsítik egymás hatását. Különösen a fagykárok aszályérzékenyítõ következménye jelentõs, ezért hatásaikat nem is lehet mindig elkülöníteni.
A fagyok hatására leghamarabb a xylém elemek károsodnak, ami elbarnult körök, félkörök vagy pontok formájában mutatkozik a keresztmetszetekben. Ennek közvetlen következménye a víz- és ásványi tápanyaghiány, ezért a levelek:
- kisebbek és halványabbak lesznek,
- kanalasodnak és hegyesszögben állnak a hajtástengelyhez;
a gyümölcsök ugyancsak;
- kisebbek lesznek hiányos fedõszínnel és
- csökken az eltarthatóságuk.
Mindezek hatására csökken a termés mennyisége, romlik a minõsége, ezáltal a jövedelmezõség is.
A vízhiány mértékét a kanalasodás mértékével fejezzük ki, 100 % az az állapot, amikor a fa minden levele szivarszerûen összesodródott.
Az 1998-as évben annyi csapadék esett, hogy a gyökereket mindvégig vízben gazdag talaj vette körül. Az ábrákon demonstrált jelentõs vízhiány mégis bekövetkezett, mert a fagy által csökkentett funkciójú szállítószövetek nem tudták a vizet a szükséges ütemben közvetíteni.
Az ábrákról leolvasható egyik tanulság, hogy az állományi önárnyékoltságban a vízhiány még nagyobb lesz, ezért a túl sûrû gyümölcsös aszályérzékenyebb.
A másik tanulság, hogy a fagy által kiváltott vízhiány a korona átmérõjének a csökkenésével rohamosan fokozódik.
Ezt szemlélteti a 3. ábra grafikonja is. Figyelemre méltó, hogy a 2 m-nél kisebb koronaátmérõ alatt a vízhiány kritikusan megnövekszik. Adataink szerint a koronaméret csökkenése hajlamosít a gyümölcs elaprósodására is.
A legalapvetõbb következtetés mégis az, hogy az elõzetes fagykár által bekövetkezõ vízhiányt az öntözés nem képes megszüntetni