GATE, GTK, Gazdasági Informatika Tanszék, Gödöllő

Előzmények: 1995 ősze óta folyik Magyarországon az EU (EUROSTAT) által megszabott irányelvek szerint a mezőgazdasági számlarendszer (rövidítve MSZR, ill. EAA = Economic Accounts for Agriculture, ill. LGR = Landwirtschaftliche Gesamtrechnung) kidolgozása és az ezen adatalapokra támaszkodó modellek és szimulációk fejlesztése. Az alapadatbázisok egyrészt országos, másrészt regionális (megyei) szinten kerültek kidolgozásra.

Résztvevők: Az országos szintű projektben az AKII koordinálásában a KSH, a PM, az FM és a GATE vettek részt a bonni ASA és a bonni egyetem Agrárpolitikai Intézetének szakmai útmutatásai alapján. A regionalizálás - együtt haladva az országos adatbázis fejlesztésével - az ACDI&VOCA támogatásával a GATE Gazdasági Informatika tanszékén került kidolgozásra és felkínálásra a GIS-alapú Kormányzati Tájékoztatási Rendszerhez (KTRGIS).

Célkitűzés: Az országos MSZR alapadataiból kiindulva, (melyek a magyar agrárszektor teljességét, vagyis termékeit és ágazatait reprezentáló statisztikai és egyéb adatok alapján egy fajta konzisztens tükörkép kialakítását fogalmazták meg célul), kifejlesztésre került egy olyan EXCEL-alapú keretrendszer, mely lehetővé teszi az aggregációk után fennmaradó mintegy 2000 országos adat megyei szintre való szétbontását úgy, hogy az országos szinten megvalósuló konzisztencia nem csak a megyei adatok összegeként jelentkezik, hanem az egyes megyék szintjén is biztosítható.

Módszer: A regionalizálás alapja a megyei bontású statisztikai alapadatok idősora (Megyei Statisztikai Évkönyvek), melyek szakmailag értékes kombinációi alapján a vektoros szétbontást megalapozó szakértői vélemények évről évre leképezhetők. A megyéken belüli inkonzisztenciák felfedését és kiküszöbölését korrekciós koefficienseken keresztül lehet biztosítani.

Eredmények: Az országos adatok módszertani fejlődésével egyidőben rendelkezésre bocsáthatók ezek megyei bontású változatai is. A regionalizálás során az esetleges országos adathibák kiszűrhetők. A megyei bontás lehetővé teszi a megyék agrártermelésének globális, termékek szerinti, ill. ágazatok szerinti összevetését, jövedelmezőségi, hatékonysági, stb. rangsorok képzését. Ez az összehasonlítás szolgálhat alapul a terület- és térségfejlesztési stratégiák kidolgozásához (vö. Területi Információs Rendszer, TEIR), a vállalkozásfejlesztéshez, ill. az agrártámogatási alternatíváinak értékeléséhez.

Szimulációk: A bemutatott adatalapokra támaszkodva az AKII koordinálásában elkészült az 1995-ös konkrét ill. az 1986-1990-es évek átlagát reprezentáló fiktív év adatbázisa és ennek összehasonlítása az Integrációs és Stratégiai Munkacsoport számára. Az összehasonlítás eredményeként kirajzolódtak azok az ár- és árarányhatárok, melyek az egyes ágazatok és termékek, ill. az agrárszektor teljessége esetére jelzik a korábbi években már realizált termelési potenciál közgazdasági következményeinek várható körvonalait.

Táblázatok: A mellékelt 2 táblázat saját kidolgozásban készült. Az 1. sz. táblázat (lásd: RENOAAR) a búza ágazat GDP-elszámolásának EU-módszertan szerinti megyei bontású változatát tartalmazza. A táblázatból egyértelműen leolvasható, milyen mértékű a GDP-különbség az egyes megyék között. A felsorolt ráfordítás és hozampozíciók, ill. az árak alapján a különbségek elsődleges okaira is fény derül. További vizsgálatokat igényel még az, hogy az elsődleges okok hátterében, milyen további tényezők azonosíthatók (klíma, talaj, technológia, fajta, piac, földrajzi távolságok, stb.).

A 2. sz. táblázat ismét csak a búza ágazat esetében azt mutatja be, hogyan alakulnak a MSZR mutatószámai, ha az 1986-1990-es évek átlagos naturális termesztéstechnológiai adatait az 1995-ös árakon értékeljük. A táblázat oszlopainak jelentése:

AKII-1995 = Ágazati költség-jövedelemadatok az AKII-tól,

MSZR-1995 = Mezőgazdasági Számlarendszerben számított és korrigált alapadatok

KSH-ISM-8690 = KSH adatok MSZR-keretrendszerbe transzformálva

MSZR95-ISM8690 = 8690-es termésmenyiség 1995-ös termékmérleg alapján kalkulált áron értékelve

KSH-1986 = Ágazati NPK adagok KSH forrásból.

A szimuláció eredményeként látható, hogy a korábbi technológia az 1995-ös árszerkezetben nem versenyképes. Azonban a jelentős éves áringadozások és az időközben átélt kényszerű erőforrás-racionalizálás nem zárja ki, hogy egy magasabb termelési színvonalat gazdaságosan is el lehessen érni. Másrészt a számítások alapján a közvetlen ágazati támogatások hatása is figyelemmel kísérhető.

Oros I., Pitlik L., 1996: MSZR kézikönyv, AKII, Budapest

Pitlik, 1996: Agrárinformatikai Szöveggyűjtemény, Agroconsult Kft, , Gödöllő

Pitlik L., 1997: Erfahrungen und Nutzung der LGR in Ungarn, ASA, Bonn

Pitlik L., 1997: SPELGR-dokumentáció, http://interm.gtk.gau.hu, GATE, Gödöllő

Pitlik L., 1997: A MSZR elemzési célú felhasználása, GATE, Gödöllő, Konferencia a GTK 10 éves fennállásának alkalmából

Pitlik L., 1997: MSZR-tanulmányok, GATE-AKII-ISM, Gödöllő-Budapest

MSZR-munkacsoport, 1997: Országjelentés, AKII, Budapest,