102. Mint ez már a 92.1.1 és a 97.2 pontban kifejtésre került, az állatállományok változásai az agrárstatisztikában állatfajonként, hasznosítási irányonként különbözõképpen vagy a felhalmozásnál, vagy a készletváltozásnál kell, hogy könyvelésre kerüljenek.

103. Tenyésztési célra, tejelõ tehénként és igásállatként importált állatok (kivéve tenyészbaromfi)

Amennyiben az importált állatok származási helyükön is egyértelmûen a felsorolt hasznosítási irányok valamelyikébe tartoztak, úgy kizárólag a 4. táblázatban, mint felhalmozás kerülnek elkönyvelésre. Mezõgazdasági felhalmozásként természetesen csak a mezõgazdasági termelés céljára behozott állatokat lehet figyelembe venni, s privát (sportló) ill. egyéb célra beszerzett állatokat nem.

104.1. Felnevelésre és hizlalásra szánt állatok

Amennyiben az importált állatok származási helyükön nem tartoztak egyértelmûen a felsorolt hasznosítási irányok valamelyikébe, úgy ezeket elõször a 2. táblázatban, mint vásárolt ráfordításokat kell elkönyvelni. Ezután ezen állatok levágásukig, ill. egyéb célra történõ felhasználásukig a 0. és 1. táblázatban zárókészletként szerepelnek. Amennyiben ezek az állatok az év során tenyészállattá, tejelõ tehénné vagy igásállattá kerülnek átminõsítésre, úgy a nettó állományváltozásokat a 0., 1. és 4. táblázatban a felhalmozás oszlopban kell elkönyvelni(vö. 91.1).

104.2. Azonos könyvelési eljárás alá esnek a saját (országon belül) termelésû tenyésztési (tejelõ, igás) célra felnevelt állatok is.

104.3. A tenyész- és igásállat állományok nettó növekedése és csökkenése a közvetlen import kivételével (vö. 103) a végsõ termelés táblázat megfelelõ sorának és a felhalmozás oszlopnak metszeteként elõálló mezõkbe kerül elkönyvelésre. Ez esetben az értékelés a 154.4 pont szerint kell, hogy történjen. Az inputköltségeket a vásárolt ráfordítás táblázatában kell elkönyvelni az állat teljes, átminõsítésig tartó életére vonatkozóan.

105. A közvetlenül vágásra importált állatokat a belföldi vágóhidak importjaként kell elkönyvelni, azaz ilyen tétel nem jelenik meg a MSZR-ben, mely csak a hazai termelés kimutatását célozza.

106. Kereskedelmen keresztül bonyolított országon belüli, üzemek közötti állatforgalom. Ilyen esetben csak a járulékos költségek (kereskedelmi árrések, orvosi költségek, szállítási díjak) kerülnek könyvelésre a vásárolt ráfordítások között, mint szolgáltatás (vö. 16.1, 81.3, 81.4).

108.1. A nem mezõgazdasági állatok (versenylovak, sportlovak, kutyák, macskák, díszmadarak, cirkuszi és állatkerti állatok) szintén a tevékenységi kör termeléséhez számítandók termelõjük kilététõl függetlenül, amennyiben vállalkozás jelleggel kerülnek termelésre. Ezen állatok felnevelése és tenyésztése - ennek helyétõl függetlenül - 01-es tevékenységi körbe tartozik. Amennyiben az állatok nem vállalkozási jelleggel kerülnek felnevelésre, akkor nem tartoznak az árutermeléshez, azaz nem sorolhatók a 01-es kategóriába.

108.2. Ilyen állatok értékesíthetõk

• privát háztartásoknak. Ebben az esetben a további tranzakciók a MSZR-t már nem érintik, hanem mint végsõ fogyasztás a privát háztartásoknál kerülnek elkönyvelésre, s nem jelentenek felhalmozást sem, még nagyon értékes versenylovak esetében sem, minthogy a koncepció értelmében privát háztartások esetére a felhalmozás kategóriáját nem lehet alkalmazni.
• más tevékenységi körnek. Ebben az esetben pl. egy õrzõ-védõ kutya, egy cirkuszi állat ill. egy versenyló a vásárló tevékenységi kör felhalmozásának számít.

108.3. A cirkuszi és állatkerti állatok esetén feltételezhetõ, hogy ezek születésük pillanatában azonnal a tényleges felhasználást megtestesítõ tevékenységi körhöz kerülnek, így ez a fiktív értékesítés a 01-es tevékenységi körtõl a végfelhasználó felé a születés idõpontjában elkönyvelésre kell, hogy kerüljön.