17.1. A munka kiinduló pontja a gazdaságokban megtermelt termékek mennyisége, mely érték a termõterületek nagysága, ill. az állatállományok nagysága és ezek becsült hozamai alapján kalkulálható.

17.2.1. A vásárolt és értékesített termékek értéke a más ágazatok és a mezõgazdaság közötti kereskedelmet követõ statisztikákból nyerhetõ ki. Ez az eljárás, mely más nemzetgazdasági ágakra aligha lenne alkalmazható, azért alkalmazható a mezõgazdaság tekintetében, mert a potenciális partnerek (malmok, vágóhidak, cukorgyárak, takarmánykeverõk) gyakorlatilag az egyetlen értékesítési alternatívát jelentik.

17.2.2. Hasonlóképpen igaz ez a mezõgazdaság által vásárolt ráfordítások tekintetében is, melyek zöme olyan speciális, hogy csak a mezõgazdaságban használható fel (vetõ- és szaporítóanyagok, növényvédõszerek, trágyák). Ezért lehetséges a szükséges adatokat csak a beszállítók kereskedelmi statisztikáinak figyelésével levezetni.

17.3. Ezen általános szabályok azonban bizonyos hibalehetõségeket is magukkal vonnak. A mezõgazdaság által értékesített javak tekintetében egyfajta alulértékelés lép fel, míg a vásárolt ráfordításoknál mindez fordított. Hiszen pl. a mezõgazdaság értékesítési csatornái között olyan is van, mely ily módon nem kerül figyelembe vételre (pl. takarmányértékesítés lovardáknak).

Hasonlóképpen az általában a mezõgazdaság által vásárolt javak nem csak oda kerülhetnek (pl. vegyszerek, trágyák eladása nyilvános parkoknak). Az így fellépõ hibák azonban a tapasztalatok szerint a tolerálható mértéken belül mozognak.

18. A 6. pontnak megfelelõen a mezõgazdasági és erdészeti termékek, a vásárolt ráfordítások listái, ill. a felhalmozás elszámolása a mellékletekben megtalálható (vö. Melléklet I-VIII, II és VI nélkül). Az ezt követõen részletezett táblázatok (0 és 1) a minimumlistákban megadott pozíciók szerepelnek a 01 és 02 NACE/CLIO osztályokhoz tartozó teljes felsorolás helyett. A táblázatok kidolgozásánál legalább a minimumlistában kijelölt pozíciókról kell részletes mennyiségi és áradatokkal rendelkezni (vö. Melléklet II és VI).

19. Az EK Statisztikai Hivatalához minden tagállamnak évente be kell nyújtania az MSZR (5 táblázat) és ESZR (4 táblázat) keretében elõírt, egymással összefüggõ táblázatokat, melyek tartalmazzák a mennyiségi és értékadatokat a végsõ termelés ill. a vásárolt ráfordítások, valamint a felhalmozás és a hozzáadott érték kalkulálásához.

20.1. A 0 és 1-es kódú táblázatok olyan munkatáblázatok, melyekben az egyes termékek, termékcsoportok adatai alapján fokozatosan számítható a végsõ termelés értéke. A 0 jelû táblázat a mennyiségi (naturális) adatokat foglalja össze, míg az 1. táblázat az árakat és az értékkategóriákat termékenkénti gyûjti.

A táblázat számítási lépései egymásra épülnek: a mennyiségek és az árak ismeretében számíthatók az egyes (a II. mellékletben található minimumlistában felsorolt, minkét táblázatban azonos) tételekhez tartozó értékek. A táblázatok készítésekor meg kell találni az egyensúlyt a statisztikai alapadatok részletessége és a táblázatok áttekinthetõsége között.

Az áttekinthetõség a termékek csoportosítását követeli meg, melynek határt szab a csoporton belül egyre növekvõ heterogenitás, ill. a súlyozott átlagárak és az aggregált mennyiségi adatok értelmezhetõsége. A csak az 1. táblázatban meglévõ „új telepítések" kategóriájánál kell feltüntetni a kiegészítõ szõlõ és gyümölcstelepítések vagyonra gyakorolt hatását. Mivel mennyiségi adatok e tekintetben nem értelmezhetõk, így ez a sor a 0 jelû táblázatban nem szerepel.

20.2. A 0. és 1. táblázat oszlopainak jelentése lényegesen eltér egymástól. A 0. táblázat elsõ blokkja egy adott idõintervallumra vonatkozóan a mezõgazdasági termékekbõl rendelkezésre álló forrás (bruttó termelés, veszteségek, nyitókészlet) áttekintését segíti elõ. A második blokkban a felhasználás pozíció találhatók az alábbi bontásban: tevékenységi körön belüli felhasználás, ebbõl vetõ- és szaporító anyag, takarmány és egyéb (tenyésztojás), végsõ felhasználás, ebbõl mezõgazdasági termékek termelõi feldolgozása a mezõgazdasági üzemben nem mezõgazdasági termékké, mezõgazdasági termékek saját (termelõ általi) fogyasztása, felhalmozás (tenyészállat-állomány növelése), értékesítés nem mezõgazdasági egységeknek, ill. zárókészlet. A nyitó- és zárókészlet egyenlege adja a készletváltozást. A táblázat elsõ és második blokkja alján kalkulálható a végsõ termelés.

20.3. Az 1. táblázat elsõ blokkja tartalmazza a mértékegységnek megfelelõen a termékekre és termékcsoportokra vonatkozó egységárakat a 0. táblázat végsõ felhasználás kategóriájánál bemutatott bontásban. Hasonlóan a 0. táblázathoz az értékesítéseknél itt is megkülönböztetésre kerülnek a belföldi és külföldi értékesítések. A tevékenységi körön belüli felhasználás értékelése elmarad, hiszen a MSZR célja a végsõ termelés kimutatása (vö. 59.2.).

Az 1. táblázat második blokkja tartalmazza a 0. táblázat és az 1. táblázat elsõ blokkjának szintézisét: a 0. táblázat mennyiségi adatai és az 1. táblázat folyó és változatlan árai alapján kiszámítható a végsõ termelés folyó áras, ill. egy bázis év árai alapján számított értéke.

20.4. Megjegyzés: Amennyiben a 0. és az elsõ táblázat adott soraiban nem konkrét termékek, hanem termékcsoportok szerepelnek, akkor az ott feltüntetett mennyiségi és értékadatok az egyes komponensek összegeiként, ill. az árak súlyozott átlagárként értelmezendõk.

21. A 2. táblázat a vásárolt ráfordításokat tartalmazza csoportosítva, melyekhez kizárólag értékbeni adatok szükségesek. Ezen adatok forrását az üzemi vásárlások és készletváltozások különbözetei jelentik, melyeket úgy folyó, mint változatlan árakon értékelni kell.

22. A 3. táblázat a hozzáadott érték számítását és komponenseinek kimutatását szolgálja. Az 1. táblázatban levezetett végsõ termelés és a 2. táblázatból következõ vásárolt ráfordítások értékkülönbözete adja a piaci áron számított bruttó hozzáadott értéket, melybõl levonva a termelési adókat és hozzászámítva a támogatásokat megkapható a bérek, amortizáció, kamatok fedezetéül szolgáló bruttó hozzáadott érték. Ez az amortizáció levonása után adja a nettó hozzáadott értéket, melyet további komponensekre lehet bontani. Ezen számításokat mind folyó, mind változatlan árakon el kell végezni egy-egy évre.

23. A 4. táblázat a felhalmozás csoportok szerinti elszámolását segíti elõ úgy folyó, mint változatlan árakon.