Header (fejléc) és aláírás
Ha kap egy levelet, akkor általában
nemcsak magát az üzenetet kapja meg, hanem egy pár soros
fejlécet is. Ez a legtöbb esetben nem tartalmaz az átlagos
felhasználó számára lényeges információt,
de néha fontos lehet tudni, hogy merre járt a levele. A fejléc
az alábbi részeit és azok tartalmát az alábbiakban
részletezzük.
“From”: azt a címet
tartalmazza, ahonnan a levél jött (nem feltétlenül
az, ahova válaszolnia kell!).
“Received”: azoknak az állomásoknak
a neveit, és a használt protokollokat tartalmazza, amelyeken
a levél keresztülment. Minden levél esetében
van legalább egy ilyen sor. Ha a levél nagyon “kavargott”
a világban, akkor 10 fölé is mehet ezeknek a soroknak
a száma. Egy levélnek általában 4-5 ilyen sora
van.
“Date”: a levél elküldésének
dátuma.
“Message-ID”: egy
egyedülálló azonosító. Általában
a levelek útjának követésére használják,
de a USENET leveleknél is fontos szerepe van. Erre késõbb
térünk rá.
“To”: a címzett email
címet tartalmazza. Lehet, hogy egy levelet több helyre
küldtek, ilyenkor vesszõvel vannak elválasztva a címek.
Ha több embernek küldték a levelet, akkor lehet, hogy
nem a “To:” mezõben vannak felsorolva, hanem egy “Cc”:
mezõben. A “Cc:” a “Carbon Copy” rövidítése.
A Carbon Copy-hoz hasonló a “Blind Copy”. Ez is több embernek
van elküldve, de a nevek nem jelennek meg a fejlécben.
Ha a feladó nem szeretné,
hogy arra a címre válaszoljon, ahonnan a levél jött,
hanem megad egy másikat (hasznos lehet például levelezési
listáknál), akkor ezt a “Reply-To”: után
találja meg. Néhány levelezõprogram ezt kezeli,
és ha válaszol, akkor egybõl erre a címre ír,
néhány program azonban erre nem képes, és Önnek
kell ezt figyelnie.
Ezután jön maga a levél,
majd egy aláírás (signature, sig).
Visszapattant levelek (bounced mail)
Visszapattant (bounced) levélnek
nevezik azokat a leveleket, amelyeket Ön küld, de valami miatt
nem éri el a címzettet, ezért visszakerül Önhöz.
Miért nem lehet elérni
a címzettet? Például elgépelte a címét.
Ez a leggyakoribb eset. Ilyenkor javítsa ki a címet, és
küldje el újra a levelet.
Egy másik eset, amikor “Unknown user” hibaüzenetet kap.
Ez azt jelenti, hogy a usernév, amit megadott (a “@” elõtti
rész) nem létezik az adott rendszeren. Ez lehet megint elgépelés,
vagy más userneve van a címzettnek. Ilyenkor megkérdezheti
az ottani rendszer postmaster-ét,
hogy mi lehet a címe a keresett felhasználónak. A
postmaster eléréséhez használja a “POSTMASTER@domain”
címet, ahol a “domain” az eredeti címzett domain-jével
megegyezik.
És lehet, hogy (ami a legbosszantóbb)
“egyéb” okok miatt nem kézbesíthetõ
a levél. Ez lehet bármi, a visszakapott üzenetbõl
néha ki szokott valami derülni, de ez igen ritka. Ilyenkor
meg kell próbálni elküldeni a levelet megint.
Smilie-k
A hétköznapi beszélgetések
során nagy szerepe van a testbeszédnek és a hangsúlynak
is a mondanivaló mellett. Levélben ezek közül
egyiket sem használhatja, ezért az Ön által humorosnak
szánt megjegyzésen esetleg a másik fél megsértõdhet.
Az ilyen esetekre találták ki a smilie-kat. (Tegye a bal
fülét a bal vállára, és úgy nézze
õket.) Ezek a beszélõ
“hangulatát” fejezik ki az elõzõleg elhangzottakra:
humorosan mondta, tehát nem kell komolyan venni; szomorúan
mondta; stb.
A kreatív emberek folyamatosan
találnak ki újabb és újabb smilie-ket, de van
néhány alap, amit mindenképpen érdemes tudni
és használni:
| :-) | Vigyorgó fej |
| :-( | Szomorú fej |
| :-O | Meglepõdés |
| ;-) | `Kacsintás |
Ha angolul ír valakinek levelet,
akkor nincs gond, mert a címzett ugyanazt fogja megkapni, amit Ön
elküldött neki. A magyar karakterekkel viszont már baj
van. Ha email-t küld, akkor az Interneten elterjedt 7 bites kódolás
miatt a legtöbb esetben az ékezetes karakterek elvesznek, ami
az olvasást nagyon nehézzé, néha lehetetlenné
teszi.
Egy lehetõség van csak: a magyar karaktereket
is 7 biten kódolni. Erre négy módszer terjedt el,
nézzük meg ezeket.
|
|
|
|