World Wide Web I.

Hypertext

Mielõtt a World Wide Web-bel (vagyis a “Világméretû Hálóval”) elkezdenénk foglalkozni, meg kell ismerni egy alapfogalmat: hypertext. Ha ismeri a Windows-t, és használta a help-jét, akkor már használt hypertext-et. De nézzük, mi is ez. Adott egy dokumentum, és ennek a dokumentumnak bizonyos részeihez egy másik dokumentum van kapcsolva.

World Wide Web

A World Wide Web (vagy csak egyszerûen a Web) is az elõbbi, hypertext koncepcióra épül. A sima hypertext-nél egy dokumentumot akkor tudott egy másikhoz csatolni, ha azzal fizikailag rendelkezett (vagyis az Ön gépén volt). A World Wide Web segítségével nemcsak a fizikailag egy helyen található dokumentumok, hanem az egymástól több ezer kilométerre levõ anyagok is összekapcsolhatók.
Anyagok alatt nemcsak szöveges dokumentumot értendõek, hanem képek, hangok, és animációk is.
A Web, kezdeti idõszakában csak a szöveges file-okat kezelte. Az elmúlt években azonban rohamos fejlõdésnek indult, és az Internet leggyorsabban fejlõdõ területeként elérte azt a szintet, hogy megfelelõ sebességû Internet kapcsolat mellett teljeskörû multimédia szolgáltatásokat nyújt. Ez alatt értse azt, hogy kérésre megnézhet egy filmet, meghallgathat egy hangfelvételt, élõ rádióadásra hangolhatja rá gépét, fényképeket, különbözõ kiállításokat tekinthet meg, interaktív játékokban vehet részt, és mindemellett természetesen minden olyan információhoz hozzájuthat, ami érdekli. Ezen kívül elolvashatja kedvenc együttese számainak dalszövegét, belehallgathat a dalaikba, kritikákat olvashat az albumaikról, és megrendelheti a legújabb CD-jüket.

Elérhetõségek

Szöveges Ejtsünk elõször néhány szót a World Wide Web szöveges elérhetõségérõl. Ezt a fajta megoldást lehetõleg csak azok használják, akik nem tudják grafikus felületrõl használni a Web-et.
Elsõ lépésként indítsa el a Web programot (Web Browser). Ha telnet-en keresztül akarja elérni a Web-et, akkor a cím, ahova be kell jelentkeznie: “TELNET.W3.ORG” (idézõjelek nélkül). Usernevet és jelszót nem kérnek, ez egy teljesen nyitott szerver.
Fentebb említettük, hogy a hypertext lényege, hogy egy-egy szóra, vagy szókapcsolatra kattintva egy új dokumentumot kap. Most, szöveges módról lévén szó, a “kattintás” nem a megfelelõ szó. Itt a hypertext kapcsolatokat (ahonnan egy új dokumentumra ugorhat) a szögletes zárójelbe tett számok jelzik.
Azokhoz a szavakhoz, amelyek mögött egy szám található, tartozik egy hyperlink, vagyis egy másik dokumentum. A számok valamelyikét kiválasztva, a hozzá tartozó dokumentumot kapja meg, ami természetesen további kapcsolatot, link-eket tartalmazhat. Grafikus Itt kezdõdik a multimédia (vagy a “hypertext” szóból: hypermedia) igazi világa. Egy jó grafikus felülettel már formázottabb szöveget olvashat, képeket nézhet, a dokumentumok mögé hátteret tehet, animációkat nézhet, valamint hangokat (zenét, stb.) hallgathat, és ki tudja, mit rejt még a jövõ.
De mielõtt mélyebben elkezdünk magával a browser-rel foglalkozni, ejtsünk néhány szót a World Wide Web címzésérõl.
Mint egy egyedülálló számítógépen, a World Wide Web világában is nevük van a különbözõ dokumentumoknak. Egy gépen több könyvtár is lehet, ez így van a Web-en is, tehát a dokumentum neve elõtt a könyvtárat is meg kell adni. Eddig egyezik meg a Web a szimpla gépekkel. Mivel többmillió gép van az Internetre kötve, azt is meg kell adnia, hogy melyik géprõl van szó.
Szóval ha egy dokumentumra hivatkozik, akkor a következõ adatokat kell megadnia: Ha csak a gépnevet adja meg, akkor az adott gép HomePage-e jelenik meg. Ez a legtöbb esetben általános információt tartalmaz az adott géprõl, annak tartalmáról, és az azt üzemeltetõ cégrõl. Innen a hyperlinkek segítségével a gép többi részére, többi dokumentumához is eljuthat, valamint más gépekre is ugorhat.
Ahhoz, hogy elinduljon, tudnia kell legalább egy ilyen címet. Ezután már a linkeket követve akár a világ másik felébe is eljuthat.
A kapcsolatok nem egy egész dokumentumot, csak annak címét tartalmazzák. Ha erre rákattint, az adott címen levõ dokumentum töltõdik be. A pontos cím megjelenik ugyan, de Önnek nem kell ezzel törõdnie.
A Web címeket általában a “http://” elõtaggal láthatja. Ez az elõtag jelzi, hogy a dokumentumot a kliensprogram Web dokumentumként kezelje. Miért, hogy kezelheti még? Nos, volt már szó FTP-rõl, és gopher-rõl. Ezeket mind kezelni tudja. A dokumentum címét, az elõtaggal, gépnévvel, stb. URL-nek, Uniform Resource Locator-nak is nevezik.
Térjünk vissza a browser-re. Az ablak felsõ részében adhatja meg az elérendõ dokumentum pontos nevét/címét. Az ablak alsó részében pedig maga a Web dokumentum látható.
A szövegben található linkek jól láthatóak: aláhúzással és/ eltérõ színnel jelennek meg. A linkeknek is két színük lehet: az egyik az új, a másik pedig az, amit már egyszer megnézett.
Linkeket a grafikák is tartalmazhatnak. Ezek természetesen nem lehetnek aláhúzva, és nem jelenhetnek meg más színnel. Ilyenkor, ha az egérrel a grafikára megy, a nyíl általában megváltozik, ezzel jelezve, hogy egy kattintás, és máris máshová kerül.
 
Elõzõ fejezet
Tartalomjegyzék
Következõ fejezet