Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság No 3	HU ISSN 1419-1652
<SZÖVEGES NAVIGÁCIÓ> <NAVIGATION WITHOUT GRAPHICS> <IMPRESSZUM> <AKTUÁLIS> <ARCHÍVUM> <HAZAI TÉMÁK> <NEMZETKÖZI ROVAT> <SZOLGÁLTATÁSOK>

Az elvárásrendszerrel, a monitoringgal, és az információáramlással kapcsolatban megfogalmazható követelmények a másodlagos nyersanyagok környezetkímélõ hasznosítása terén

(Christian Noell nyomán, 1998. GIL-Tagung, Halle)

1. A mezõgazdaság szerepe az anyag- energia és információáramlás körfolyamataiban

Miután Németországban – az eddigi számos kapcsolódórendelet és törvény mellett - hatályba lépett az új törvényi szabályozás a recycling-gazdaságról, a hulladékokról, s különösen a kommunális szemétrõl, valamint a trágyázásról ill. a közeljövõben várhatóan a trágyázó anyagokról, vagyis kialakulni látszik ahulladékgazdálkodás új rendje, ezért a német mezõgazdaságnak is jelentõs változásokkal kell számolnia a jövõben. Ezen változások egyike, hogy a deponálással szemben az újrahasznosítás minden hulladék esetében elõnyt élvez. A kommunális hulladékok szervesanaygtartalmú részei pedig 2005 után egyáltalán nem deponálhatók. Ebbõl következõen újra kell gondolni a komposztálás, erjesztés, égetés, takarmányozás, ill. a mezõgazdasági területekre való kijuttatás lehetõségeit. Ezáltal a jövõ egyik fontos versenyelõnytbiztosító tényezõje a földterület lesz. A becslések szerint az említett módozatok segítségével ártalmatlanított hulladék érteke potenciálisan 2-15 mrd/év német márkára rúghat. Természetesen számolni kell eközben bizonyos restrikciókkal, célkonfliktusokkalés kockázatokkal. Egy példa a szennyvíziszap-kezelés módozatainak költségeirõl:

Várakozások szerint a hulladékok mezõgazdasági hasznosításának mennyiségi és minõségi szerkezete a következõ 3-5 évben jelentõs változáson megz majd keresztül. A recycling-gazdaság és a mezõgazdaság tradicionálisan is meglévõ kapcsolata így új megvilágításba kerül, s jelentõs potenciálnövekedésnek néz elébe (WERNER 1997, NOEL 97/98, POLETSCHNZ 1996). A jövõbeli történések egyik mozgatórugója a deponálási tilalom alá esõ anyagok megjelenése a recycling-gazdaságban. (OSWALD 1997, SCHULZE-WESLARN 1996, BUNDESREGIERUNG 1995, ROCKHOLZ 1995).

A mezõgazdaság tipikus újrahasznosítási tevékenységei körébe általában a talajba-talajra (ki)juttatás egyedi üzemi ill. kooperációs formái, ezen belül a gyûjtés és szállítás, a komposztálás, erjesztés és égetés, ill. a másodlagos (ipari vagy egyéb forrásból származó) nyersanyagok kijuttatása és értékesítése tartozik. (SCHNUBER 1996, KEHRES 1995) Ehhez adottak az adminisztratív keretfeltételek, valamint technikai vonatkozásban a komposztáló, biogáz- és égetõberendezések.Növekvõ tendecia mellett már jelenleg is több, mint 500-féle anyag hasznosítása biztosított. Külön kiemelendõ a szennyvíziszap, a komposzt és a hígtrágya szerepe, ill. az élelmiszeripari hulladékok, a hamu és a gipsz. Kisebb volumennel bír, pl. a csontliszt és az algaliszt. Fontos kiemelni, hogy a mezõgazdaságon belül keletkezõ trágyaféleségek, hulladékok hasznos0tása valódi konkurenciát jelent a nem-mezõgazdasági hulladékok újrafelhasználásával szemben. (FRICKE 1991)

A mezõgazdaságra jellemzõ extenzív hasznosítási módozatok versenyképessége a koncentrált jellegû deponálás térbeli korlátai miatt jelentõs, ill. a jövõben még markánsabb elõnyökre lehet számítani a költségarányok eltolódása miatt (SEVERIN 1996), hiszen egyedül a mezõgazdaság rendelkezik az extenzív technológiákhoz nélkülözhetetlen területmennyiséggel.

A mezõgazdaság egyre nagyobb volumenû megjelenése a recycling-folyamatokban tehát magától értetõdik. Egyedül a szennyvíziszap-hasznosítás során, éves szinten mintegy 300-600 millió DM jövedelemtöbblettel lehet számolni, ami megflel 4-5 mrd DM forgalomnövekedésnek. Az erre alkalmas üzemek esetében a fedezeti hozzájárulás 10-20%-os növekedése várható, még akkor is, ha leszámítjuk a max. 20%-nyi értékesítési nehézségekre visszavezethetõ veszteségeket. (NOELL, 1997/1998)

A mezõgazdasági és mezõgazdaságon kívüli korlátozó tényezõk két karakterisztikus, egymással is átfedéseket mutató (ökológiai, közgazdasági), hatásmechanizmushoz tartoznak. A másodlagos nyersanyagok hasznosításának tehát az alábbi tényezõk szabnak határt:

• a gazdasági haszonnövények korlátozott tápanyagfelvevõ képessége,
• a talajból való kimosódás,
• a légkör szennyezése,
• toxikus anyagok feldúsulása,
• nem kívánatos organizmusok megjelenése a feldolgozási láncban,
• törvényi korlátok,
• a kijuttatás gazdaságossági korlátai,
• az így termelt termékek piacra jutási nehézségei,
• a mezõgazdaságon kívüli hasznosítás kockázatai és gazdaságossága,
• a deponálás, égetés, stb. költségei,
• az élelmiszertermelés veszélyeztetésének aspektusai, a társadalmi elfogadottság mértéke,
• ma még elõre nem látható következmények fellépése.

A felsorolt tényezõk (HEISSENHUBER 1997, NOELL 1997, SCHURER 1996, KLUGE 1995) alapján egyben beazonosíthatók a potenciális célkonfliktusok is (PADBERG 1995): pl. talajvédelem, anyagok újrahasznosítása, mezõgazdaság jövedelmezõségének biztosítása, káros anyagoktól mentes termõhely és élettér, életminõség, élelmiszerek minõsége, stb.

Szennyvíziszapok nehézfémterhelése az NSZK átlagában (zárójelben az 1992-es határértékek láthatók):

• cink (2500): 42% a határérték maximumához viszonyítva,
• réz (800 ppm): 40%,
• higany (8 ppm): 29%,
• kadmium (10 ppm): 25%,
• nikkel (200 ppm): 17%,
• ólom (900 ppm): 13%,
• króm (900 ppm): 7%.

Sztochasztikus kockázatok és esélyek az újrahasznosítással kapcsolatban:

Folyamatábra

Másodlagos nyersanyag talajon keresztüli hasznosításának elfogadottsága szakértõi vélemények és érdekcsoportok szerint

Másodlagos nyersanyagok talajon keresztüli értékesülése

 

Hipotézisek és megítéslésük a mezõgazdaság környezetvédelmi szerepével kapcsolatosan	Szakértõk (n=10)	Környezetvédelmi vállalkozások (n=26)
A másodlagos nyersanyagok mezõgazdasági hasznosítása negatívan befolyásolja a termékek értékesíthetõségét	2.7	2.0
Kiemelkedõ minéségû mg-i termékek elõállítása a másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett is elképzelhetõ	2.4	3.3
Az élelmiszertermelés és a másodlagos nyersanyagok hasznosítása koordinálható	2.6	3.1
Az ökológiai szemléletû termelés és a másodalagos nyersanyagok hasznosítása összeegyeztethetõ	2.3	2.8
A mezõgazdaság, mint végfelhasználó szerves beépülése a környezetvédelmi folyamatokba (tervekbe) reális	2.9	3.2
A mezõgazdaság, mint technológia üzemeltetõ szerves beépülése a környezetvédelmi folyamatokba (tervekbe) reális	2.1	2.3
Kockázati alapok szervezése alkalmas eszköz a mezõgazdasági termelés biztosítására	1.8	2.2
A mezõgazdaság bevonásának a környezetvédelmi folyamatokba feltétele egy intenzív felvilágosító tevékenység	2.6	3.0

2.0 = részlegesen helyes; 3.0 = helyes

 

NSZK tartományai városállamok nélkül 1995/96	Szántó 1000 ha	Szennyvíziszap			Komposzt
		Mennyiség 1000 t/év	Alkalmas terület 1000 ha	Nem alkalmas terület 1000 ha	Mennyiség 1000 t/év	Alkalmas terület 1000 ha	Nem alkalmas terület 1000 ha
Baden-Württemberg	839	267	129	710	522	243	596
Bayern	2.145	306	33	2.112	587	433	171
Brandenburg	1.038	40	88	950	175	256	782
Hessen	503	195	56	447	169	105	398
Mecklenburg-Vorpommern	1.060	207	238	822	11	409	651
Niedersachsen	1.771	290	355	1.420	245	608	1163
Nordrhein-Westfalen	1.098	580	146	952	620	328	770
Rheinland-Pfalz	400	148	66	334	177	96	304
Saarland	39	7	1	38	20	6	33
Sachsen	714	84	73	641	76	152	562
Sachsen-Anhalt	991	55	330	661	169	415	576
Schleswig-Holstein	582	116	67	515	107	149	433
Thüringen	626	246	144	482	86	204	422

 

NSZK tartományai városállamok nélkül 1995/1996	Szennyvíziszap-potenciál			Komposzt-potenciál
	Alkalmas szántó %	Rendeletileg max. iszap- mennyiség millió DM/év	Alkalmas területen befogadható iszap- mennyiség millió DM/év	Alkalmas szántó %	Rendeletileg max. komposzt- mennyiség millió DM/év	Alkalmas területen befogadható komposzt- mennyiség millió DM/év
Baden-Württemberg	15,4	29,0	23,4	29,0	9,8	21,4
Bayern	1,5	33,3	5,9	20,2	11,0	75,1
Brandenburg	8,5	4,4	16,0	24,7	3,3	31,5
Hessen	11,0	21,2	10,1	20,8	3,2	9,2
Mecklenburg-Vorpommern	22,5	22,5	43,2	38,6	0,2	32,0
Niedersachsen	20,0	31,6	64,3	34,3	4,6	47,3
Nordrhein-Westfalen	13,3	63,1	26,5	29,9	11,6	34,1
Rheinland-Pfalz	16,4	16,0	11,9	23,9	3,3	5,6
Saarland	2,8	0,8	0,2	15,1	0,4	0,9
Sachsen	10,2	9,2	13,2	21,4	1,4	14,9
Sachsen-Anhalt	33,3	6,0	59,8	41,8	3,2	15,9
Schleswig-Holstein	11,5	12,6	12,1	25,5	2,0	15,3
Thüringen	23,1	26,7	26,2	32,6	1,6	11,2

Az újrahasznosítás gazdaságossága:

• egyedi üzemekre vonatkozó módszer alapján
• vegyes-egész értékû LP (255 oszlop, 640 sor
• átlagosan 120 ha üzemi mezõgazdasági terület, 100 ha bérelt terület, 800 hízósertés férõhely
• trágyázás tápanyagmérleg szerint
• I. szcenárió: változó prémiumrendszer
• II. szcenárió: értékesítési nehézségek
• III. szcenárió: szennyvíziszap-komposzt keverék

I. szcenárió: változó prémiumrendszer

Szennyvíziszap/ Komposzt Prémium DM/szat		- 50 / - 30	100 / 0	100 / 10
Másodlagos nyersanyagok használata nélkül	Õszi búza, õszi árpa, burgonya, nem étkezési repce (11 ha)	220 ha	0 ha	0 ha
Másodlagos nyersanyagok használata mellett	Õszi búza, õszi árpa, burgonya, nem étkezési repce (11 ha)	0 ha	220 ha	220 ha
Felhasznált Szennyvíziszap		0 szat	358 szat	0 szat
Felhasznált Komposzt		0 szat	0 szat	2102 szat
Sertéstrágya értékesítés		0 m3	704 m3	704 m3
N hatóanyag beszerzés		33522 kg	36834 kg	14629 kg
P2O5 hatóanyag beszerzés		15057 kg	4410 kg	2458 kg
K2O hatóanyag beszerzés		37627 kg	38266 kg	18723 kg
MgO hatóanyag beszerzés		9436 kg	6775 kg	10140 kg
CaO hatóanyag beszerzés		19886 kg	4473 kg	21998 kg
Fedezeti hozzájárulás összesen		545831 DM	598305 DM	616276 DM
Másodlagos nyersanyagok N-tartalmának értéke		0 DM	16801 DM	49502 DM
Összes prémium		0 DM	35800 DM	21020 DM
Értékesített szervestrágya		0 DM	5632 DM	5632 DM
Tápanyagarányok kiegyenlítésének jérulékos költségei		0 DM	- 8279 DM	- 8279 DM
Munkadíj, szállítási költség megtakarítás		0 DM	2520 DM	2570 DM

Relatív Fedezeti hozzájárulás

S	190	16	16	16	16	16	17	21	25	28	32	36	40	44	48
Z	180	15	15	15	15	15	17	21	25	28	32	36	40	44	48
E	170	14	14	14	14	14	17	21	25	28	32	36	40	44	48
N	160	14	14	14	14	14	17	21	25	28	32	36	40	44	48
N	150	13	13	13	13	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
Y	140	12	12	12	12	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
V	130	12	12	12	12	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
Í	120	11	11	11	11	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
Z	110	10	10	10	10	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
I	100	10	10	10	10	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
S	90	9	9	9	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
Z	80	8	8	8	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
A	70	8	8	8	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
P	60	7	7	7	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
P	50	6	6	6	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
R	40	6	6	6	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
É	30	5	5	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
M.	20	4	4	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
	10	4	4	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
D	0	3	3	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
M	-10	2	2	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
/	-20	2	2	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
s	-30	1	1	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
z	-40	0,5	1	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
a	-50	0	1	5	9	13	17	21	25	28	32	36	40	44	48
t		-30	-20	-10	0	10	20	30	40	50	60	70	80	90	100
Komposztprémium DM/szat

II. Szcenárió: értékesítési nehézségek

Értékesítési veszteségek az értékesítési ár %-ában (Bázisszenárió: "100/0")		0 %	10 %	20 %
Õszi búza	Másodlagos nyersanyagok felhasználása nélkül	0 ha	0 ha	69,66 ha
Õszi árpa		0 ha	0 ha	43,27 ha
Burgonya		0 ha	69,66 ha	69,66 ha
Nem étkezési repce		0 ha	0 ha	0 ha
Õszi búza	Másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett	69,66 ha	69,66 ha	0,00 ha
Õszi árpa		69,66 ha	69,66 ha	26,29 ha
Burgonya		69,66 ha	0,00 ha	0,00 ha
Nem étkezési repce		11,00 ha	11,00 ha	11,00 ha
Felhasznált Szennyvíziszap		358 szat	237 szat	47 szat
Felhasznált Komposzt		0 szat	12 szat	0 szat
Fedezeti hozzájárulás összesen		598305 DM	561042 DM	552737 DM
FH-különbség értékesítési veszteség esetén		0 %	- 6,2 %	- 7,6 %
FH-különbség másodlagos nyersanyagok felhasználása nélkül		+ 9,6 %	+ 2,8 %	+ 1,3 %

III. Szcenárió: Szennyvíziszap-komposzt keverék

Kijuttatási forma (Bázisszenárió "100/0")	Szennyvíziszap vagy komposzt	Szennyvíziszap és komposzt keverék
Õszi búza másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett	69,66 ha	69,66 ha
Õszi árpa másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett	69,66 ha	69,66 ha
Burgonya másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett	69,66 ha	69,66 ha
Nem étkezési repce másodlagos nyersanyagok felhasználása mellett	11,00 ha	11,00 ha
Felhasznált szennyvíziszap	358 szat	358 szat
Felhasznált komposzt	0 szat	630 szat
N hatóanyag vásárlás	36834 kg	29904 kg
P2O5 hatóanyag vásárlás	4410 kg	0 kg
K2O hatóanyag vásárlás	38266 kg	31966 kg
MgO hatóanyag vásárlás	6775 kg	6775 kg
CaO hatóanyag vásárlás	4473 kg	4473 kg
Fedezeti hozzájárulás összesen	598305 DM	613143 DM
FH-különbség	0 %	+2,5 %

4. A koordináció, az ellenõrzés és az információáramlás javítását célzó javaslatok-tervek:

• A kockázatok és ellenérzések csökkentésének eszköze, pl. a szennyvíziszap image-ának növelése a fogyasztók, feldolgozók esetében a tájékoztatáson keresztül.
• A mezõgazdaság, mint végfelhasználó kiterjesztheti befolyását a feldolgozás és a logisztika területeire is.
• A másodlagos nyersanyagok termelõi és a mezõgazdaság, mint végfelhasználó között kialakuló piaci szereplõ (logisztika) a vertikális koordinációt elõmozdítaná.
• A folyamatok (anyagkörforgás: levegõ-, talajállapot, termékek, fogyasztók) folyamatos és következetes méréstechnikai felügyelete elkerülhetetlen.
• Ennek információs technológiai alapja egy szövetségi szintû, egységes GIS-alapú adatbázis, a kijuttatott anyagféleségek (eredettel együtt), bevont területegységek, termelt termékek és értékesítési piacok nyilvántartására, ill.
• Egy intranetes információs rendszer kiépítése a piaci szereplõk (nyersanyagtermelõk, szállítók, disztribútorok, mezõgazdasági üzemek, élelmiszerfeldolgozók) hiánytalan ellenõrzésére, folytonos informálására.

Irodalomjegyzék

scan

Az utolsó módosítás: 2005.05.29.
© miau