POPPE, KRIJN — KOVÁCS GÁBOR —KESZTHELYI SZILÁRD

Magyarországon a szövetkezetek átalakulása, az állami vállalatok privatizációja, a termõföld magántulajdonba kerülése révén a gazdálkodó egységek száma a korábbinak a többszörösére nõtt. Közülük a nagyobb méretû gazdasági szervezetek információ-szolgáltatása — bár jelentõs átalakításra szorul, de — többé-kevésbé megõrizte mûködõképességét. Ezzel szemben a magángazdaságokról csak minimális ismerettel rendelkezünk. Az agrárpolitikai intézkedések tervezéséhez, gyakorlati kivitelezéséhez és felülvizsgálatához viszont elengedhetetlen, hogy a mezõgazdaság egészére, valamint az üzemek minden fontosabb csoportjára vonatkozóan megbízható és aktuális információk álljanak rendelkezésre. Hasonló információigény jelentkezik az Európai Unió szintjén is.

A közös agrárpolitika kialakításához szükséges információk biztosítása céljából az Unió tagországai egy reprezentatív adatgyûjtésre épülõ üzemgazdasági információs rendszert mûködtetnek. A tagországok számára kötelezõ az adatszolgáltatás az Európai Bizottság részére. A meghatározott szempontok szerint kiválasztott üzemek önkéntesen csatlakoznak a hálózathoz, egységes könyvelést vezetnek, s adataikat — az adatvédelemre vonatkozó elõírások szigorú betartása mellett — az említett agrárpolitikai célokra rendelkezésre bocsátják. A rendszer elnevezése: Mezõgazdasági Számviteli Információs Hálózat (ang.: Farm Accountancy Data Network, rövidítve: FADN). A tagországok nemzeti adatgyûjtései az adott ország sajátos igényeinek megfelelõen az adattartalom tekintetében általában bõvebbek a közösségi rendszernél. A nemzeti információs rendszereket eltérõ elnevezésekkel illetik. Nálunk — német mintára — a tesztüzemi (információs) hálózat elnevezés kezd meghonosodni.

A továbbiakban beszámolunk a magyar tesztüzemi hálózat kiépítésének elõkészületei során alkalmazott módszertani megoldásokról (az agrárpolitikai célok elemzése, az érintett szervezetek elemzése, a hálózat tevékenységeinek elemzése) és ismertetjük a gyakorlati megvalósításban elért eredményeket.

A magyarországi tesztüzemi hálózat adatrendszerének kialakítása során egyaránt figyelembe kell venni az Európai Bizottságnak a Mezõgazdasági Számviteli Információs Hálózatra (MSZIH) vonatkozó feladat-definícióját, valamint a magyar agrárpolitika célkitûzéseit.

Az MSZIH módszertani útmutatójában a következõk szerint történik a hálózat feladatának meghatározása:

A bizottság ezen funkciók ellátására hozta létre a Mezõgazdasági Számviteli Információs Hálózatot."

Az agrárgazdaság fejlesztésérõl szóló 1997. évi CXIV. törvény szerint a magyar agrárgazdaságban a következõ célkitûzéseknek kell érvényre jutniuk:

• a lakosság élelmiszerkeresletének megfelelõ mennyiségben és minõségben történõ kielégítése, elsõsorban hazai termékekkel;
• a termelés versenyképességének javítása; gazdaságos, exportorientált termelés a kedvezõ agráradottságok kihasználásával;
• az agrártermelésbõl élõk részére — a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítottan — arányos tõke- és munkajövedelem biztosítása, és ezáltal hozzájárulás a vidék lakosságmegtartó-képességének javításához;
• a természeti környezet megõrzése, az agrárgazdaság fenntartható fejlõdésének biztosítása;
• az emberi erõforrások fejlesztése; az agrárinnováció segítése.

A tesztüzemi hálózatból nyert információknak — amellett, hogy lefedik a brüsszeli igényeket — elsõsorban a fentiekben vázolt agrárpolitikai célok megvalósítását szolgáló intézkedések meghozatalát és azok folyamatos kontrollját kell biztosítaniuk (természetesen az egyéb forrásokból származó információkkal együtt).

A tesztüzemek információszolgáltatásának súlypontjait tehát — véleményünk szerint — az alábbi területekre célszerû helyezni:

1. A termékek (termelési folyamatok) hazai és nemzetközi versenyképességének alakulása, mindenek elõtt a mezõgazdasági termékek elõállításához felhasznált naturális ráfordítások, valamint a termelés költségének és jövedelmezõségének bemutatásával.

2. Az üzemek méretében és a tulajdoni viszonyokban bekövetkezõ változások (életképes gazdaságméret, a földtulajdon és a földhasználat nagyobb fokú egybeesése).

3. A termelés anyagi-mûszaki feltételeinek változása (a beruházások alakulása, a termelõkapacitások cseréje, korszerûsítése).

4. A termelés és a termelési szerkezet alakulása (a termelés racionális mértékû növelése; a természeti adottságok jobb kihasználását, az üzemi jövedelmek növelését eredményezõ termelésszerkezeti változások).

5. A mezõgazdasági foglalkoztatottság, a munkatermelékenység, a mezõgazdasági jövedelmek alakulása.

6. Az agrártámogatások hatása a versenyképességre és a jövedelmezõségre.

7. A természeti környezet és a mezõgazdaság kölcsönhatásai.

A fentiekben körvonalazott információigény — amely szélesebb körû, mint amit az uniós adatszolgáltatás megkíván — kielégítését szolgáló üzemi kérdõív (adatstruktúra) az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben (AKII) kialakításra került. Szélesebb körû szakmai megvitatására és véglegesítésére 1998-ban kerül sor. A kérdõív az alábbi adatcsoportokat tartalmazza:

• az üzem azonosító és alapadatai,
• földterületi adatok a tárgyév végén,
• a földterületi adatok változása a tárgyév során,
• a munkaerõ-állomány adatai,
• a vállalkozás mérlegadatai,
• eredménykimutatás,
• részletezõ kiegészítések a mérleghez és az eredménykimutatáshoz:

• a befektetett eszközök állományának változása,
• kimutatás az állatállomány értékérõl,
• kimutatás a készletek értékérõl,
• kimutatás a követelések esedékességérõl,
• kimutatás a kötelezettségek lejáratáról,

• az állatállomány változása,
• a készletek változása,
• vetés- (termõ-)terület, átlaghozamok, átlagárak.
• ágazati költség- és eredményelszámolások.

Az adatok forrásául alapvetõen a szabályszerû kettõs könyvvitel szolgál, a szükséges analitikus üzemi nyilvántartásokat is beleértve. Az adatgyûjtés minden cégjogi formára egységesen alkalmazható rendszerben történik, de szükség szerint lehetõség van az eltérõ sajátosságok figyelembe vételére is (pl. eltérõ rendszerben közlik munkaerõ-állományukkal kapcsolatos adataikat az egyéni és a társas vállalkozások). Az adatok elõállítása (a könyvvitel) egyéni vállalkozások esetében könyvelõirodák bevonásával történik, nagyobb üzemek - a feltételek megléte esetén - önállóan is végezhetik. Mindkét esetben számítógépes könyvelõprogram alkalmazása van elõirányozva.

Az átalakult nagyüzemekben (és általában a számviteli törvény alapján kettõs könyvelésre kötelezett gazdasági szervezeteknél) az adatok jelentõs része jelenleg is rendelkezésre áll. Ezen a területen a szükséges kiegészítéseket kell végrehajtani, illetve a tartalmi és formai összehangolást kell megvalósítani. Az egyéni (családi) gazdaságok kettõs könyvvitelre alapozott adatszolgáltatását viszont gyakorlatilag az alapoktól kezdve kell kiépíteni és megszervezni. Ez a könyvelõirodák feladata, költségeiket az állam finanszírozza.

A korábbiakban említett agrártörvény konkrétan is rendelkezik a tesztüzemi információs hálózat létrehozásáról, amikor kimondja, hogy az agrárgazdaság megalapozott irányítása, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek teljesítése érdekében a kormány „ reprezentatív üzemgazdasági információs rendszert hoz létre és mûködtet.”

Jóllehet az eddigiekben fõként a tesztüzemi hálózatnak az agrárágazat irányításában betöltött szerepérõl esett szó, de nyilvánvaló, hogy a feldolgozott adatok használatában más szervezetek is érdekeltek. A felhasználók igényeinek lehetõ legnagyobb mértékû kielégítése mellett az adatszolgáltatók, az adatgyûjtõk, a szervezésben közremûködõk lehetõségeit és kívánalmait is figyelembe kell venni a rendszer kialakítása és mûködtetése során. Ilymódon remélhetõ az érintettek zavartalan együttmûködése, valamint az is, hogy a tesztüzemi hálózat meg fogja találni helyét a komplex mezõgazdasági információs rendszerben.

Az érintett szervezetekrõl és a rendszerben betöltött szerepükrõl az 1. ábra ad áttekintést. (Az ábra a jövõbeli helyzetet mutatja, így például feltünteti azokat a szereplõket is, amelyek csak a késõbbiekben foglalják el helyüket a kapcsolati rendszerben.)

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az AKII-t jelölte ki a tesztüzemi hálózat bázisintézményeként. Az intézet feladata a hálózat mûködésének szervezése, szabályozása, az érintett intézmények közötti együttmûködés fenntartása, az adatok ellenõrzése, feldolgozása, elemzése, továbbá az eredmények közzététele. Más szervezetekkel együttmûködve az AKII végzi a rendszer teljes mértékû EU-harmonizációjából adódó módszertani fejlesztéseket is.

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium finanszírozza és ellenõrzi a rendszer mûködését. Ennek ellenében — elõre szabályozott módon, vagy eseti igények alapján — információkat kap az agrárpolitikai döntések elõkészítéséhez. Az FVM-nek fontos szerepe volt a tesztüzemi hálózat jogszabályi hátterének a kialakításában is, ami az 1997-es agrártörvényben valósult meg.

A könyvelõirodák feladatairól röviden már esett szó. 1997-tõl — az agrártámogatási rendszer keretében — állami támogatásra benyújtott pályázatuk alapján nyerhetik el az egy-egy megyére szóló megbízásukat. Rajtuk múlik elsõsorban, hogy az üzemi adatok egységes tartalommal és formátumban jelenjenek meg. (Ehhez a jelenleginél részletesebb és operatívabb módon kell — egy kézikönyvben — az adatdefiníciókat megfogalmazni és rendelkezésükre bocsátani.) Az õ szervezõ és meggyõzõ tevékenységük eredménye fõként, ha az üzemek a szükséges számban és összetételben kapcsolódnak be az adatszolgáltatásba. Ezért fontos, hogy munkatársaik az adott körzetben kapcsolatokkal, ismeretséggel rendelkezzenek és a gazdák szemében hitelesek legyenek. (Könyvelõirodaként egyébiránt nem csak kifejezetten könyvelési szolgáltatást végzõ vállalkozások, hanem megfelelõ felkészültségû munkatársakkal és technikai háttérrel rendelkezõ egyéb szervezetek is megjelenhetnek.)

Az adatszolgáltató gazdaságok kulcsszerepet játszanak, mivel együttmûködési készségük és gondosságuk befolyásolja az alapadatok megszerzésének lehetõségét és azok minõségét. A jelenleg alkalmazott megoldás szerint alapvetõen a könyvelõirodáknak kell megoldaniuk a termelõk együttmûködésre történõ motiválását. Erre — mint az eddigi tapasztalatok is mutatják — számos megoldás létezik: a könyvelési eredmények megbeszélésétõl, a termelõknek nyújtott adótanácsadástól kezdve, pályázatok összeállításán keresztül, tanfolyamok, tanulmányutak szervezéséig terjed a skála. Az adatszolgáltatók számának növekedésével lehetõség nyílik az információknak a gazdálkodókhoz történõ visszaáramoltatására is. Ezáltal a termelõk összehasonlítási alaphoz jutnak, vagyis adataikat összevethetik a hasonló adottságú üzemek átlagával és kimutathatják saját erõsségeiket és gyenge pontjaikat. Ezek ismerete pedig az üzem továbbfejlõdésének egyik záloga lehet.

A késõbbiekben belépõ új szereplõk közé fog tartozni az Európai Bizottság, amely szabályzatokat és útmutatást nyújt ahhoz, hogy Magyarország adatai bekerülhessenek az Unió adatbázisába, másfelõl információkat ad át hazánknak más európai országok mezõgazdaságáról. Az EU FADN-szakbizottsága informálisan máris jelezte, hogy a csatlakozást megelõzõen is fogadna adatokat Magyarországról, s ezért az Unióban szokásos költségtérítést is biztosítaná (jelenleg üzemenként 120 ECU).

További új résztvevõ a Központi Statisztikai Hivatal. A KSH fogja szolgáltatni a gazdaságszerkezeti összeírásból származó adatokat, amelyek a tesztüzemi hálózat üzemkiválasztási tervének alapját képezik. A tesztüzemi hálózat információt fog szolgáltatni a KSH-nak az ún. standard fedezeti hozzájárulásokról az üzemosztályozási rendszer kialakításához, más adatok pedig a Mezõgazdaság Számlák Rendszerében hasznosulhatnak.

A kutatók (az AKII-nál, illetve az agráregyetemeken) szintén az érdekeltek új csoportját képezik. Számukra a tesztüzemi hálózat adatai nagyon hasznosak lehetnek pl. az EU-csatlakozás mikroökonómiai hatásainak elemzésénél. Ezenkívül a tesztüzemi hálózat adatai a makromodellek inputjaiként is felhasználhatók. Az agráregyetemek kutatói, hallgatói az adatgyûjtõ munkába is bekapcsolódhatnak, amint az pl. az Egyesült Királyságban kiterjedten történik, és Magyarországon is megvalósult. (Jelenleg a Debreceni Agrártudományi Egyetem vesz részt adatgyûjtõként a programban.) De pl. az AKII informatikai részlegének árstatisztikával foglalkozó munkatársai és mások is bekacsolódhatnak résztvevõként azáltal, hogy a jelenlegi és jövõbeli árakról adatokat szolgáltatnak, amelyek elõrejelzéseket tesznek lehetõvé. Az EU-szabályozásnak megfelelõen a tesztüzemi hálózatnak kell jeleznie ugyanis a rövidtávú fejlõdési folyamatokat is; ennek következtében sok tagországban foglalkoznak jövedelemprognózisok készítésével.

A Magyar Agrárkamara jelezte, hogy munkájuk ellátásához szükség lenne a tesztüzemi hálózat adataira. Hajlandók közremûködni az üzemek kiválasztásában. Ez kedvezõ helyzet lenne, mivel segítene a hálózatot független tevékenységként bemutatni, amely biztosítja, hogy az adatokat a gazdálkodók érdekében lehessen hasznosítani.

Az érdekelt intézmények a tesztüzemi hálózat keretében széles körû tevékenységet folytatnak. Ezeket a tevékenységeket ún. folyamat-modellben lehet csoportosítani. Ez a modell a tevékenységek szerkezetét írja le. (lásd 2. ábra). A modell nem csak arra szolgál, hogy a rendszer bemutatását a kívülállók számára megkönnyítse, hanem a továbbfejlesztésnek is kiinduló pontját képezheti. Esetünkben az összes folyamatra (tevékenységre) vonatkozóan leírható a jelenlegi és a jövõbeli állapot eltérése, amely meghatározza a további elõrehaladás lépéseit.

A folyamat-modell 9 funkciót (tevékenységcsoportot) tartalmaz, összhangban az Európai Bizottság folyamat-modelljével. Az elsõ négy az irányítótevékenységek különbözõ szintjeire, a következõ kettõ az adatok átvételére és kezelésére, a hetedik az információk közzétételére, a nyolcadik a külön kívánságra történõ (ad-hoc) információ-elõállításra, az utolsó pedig az elõrejelzésekre vonatkozik. Részletesebben:

A stratégiai tervezés célja, hogy a tesztüzemi hálózat irányítását és mûködését összehangolja a külsõ környezet változásaival a hosszú távú siker érdekében. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni az (agrár)politika változásait, hogy lássuk: szükség lesz-e új típusú adatokra a jövõben. Magyarország esetében különösen fontos szem elõtt tartani az EU-csatlakozási tárgyalásokat, mivel ez befolyásolja a magyar agrárpolitikát és így az adatszükségletet is. Hasznos lesz továbbá az EU-FADN-t és az ott zajló innovációs folyamatokat (ezek az ún. PACIOLI-projekt keretében folynak) figyelemmel kísérni, mivel ez a Magyarországon folyó fejlesztést is befolyásolja.

A legtöbb idetartozó tevékenységre egy éven belül egyszer vagy kétszer kerül sor bizonyos kiemelt idõpontokban (pl. új agrárpolitikai dokumentumok közlése). Mivel a szervezeti struktúra (tesztüzemi bizottság, regionális bizottságok, EU-összekötõiroda) Magyarországon még nem épült ki, viszont a kapcsolatok a növekvõ számú érdekelttel együtt bõvülnek, a szervezeti kereteket fejleszteni kell.

Az adatmenedzsment célja az adatok minõségének biztosítása az adat-definíciók kidolgozása, aktualizálása, az üzemkiválasztási és adatgyûjtési eljárások megfelelõ kialakítása révén. A 2. ábrán több folyamat elnevezése magáért beszél. Az elemzés módszertana a mutatószámokkal és a prezentációs módszerekkel foglalkozik, annak érdekében, hogy a felhasználók értelmezni és hasznosítani tudják az adatokat. Mivel az üzemek esetenként vonakodnak csatlakozni a tesztüzemi hálózathoz, továbbá mivel a termelõk, valamint egyes könyvelõk a gazdasági elemzésben járatlanok, ezért fontos feladat egy világos public relations stratégia kialakítása és a felhasználók betanításának megszervezése.

Az operatív menedzsment rendszeresen ismétlõdõ tevékenység a napi munkavégzés zavartalansága érdekében. Magában foglalja a különbözõ ülések, megbeszélések gondos elõkészítését. Ezen felül irányítani kell a könyvelõ irodákkal való kapcsolattartást, beleértve a forró dróton keresztül történõ tanácsadást is, arra az esetre, ha valamilyen sürgetõ kérdés, probléma merülne fel.

Az adatfeldolgozó rendszer menedzselése funkció a tesztüzemi hálózat szoftver- és hardverrendszerével foglalkozik. Az adatbáziskezelõ szoftvert az AKII-n belül kell használni. Az adatrögzítõ szoftvereket a könyvelõ irodáknak, illetve a nagyobb termelõszervezeteknek kell megkapniuk. Ellenõrzõ szoftverek fejlesztésére is szükség van (és részben át lehet venni az EU-tól), amelyeket a könyvelõ irodák is megkapnak. A szoftverek karbantartása magában foglalja a továbbfejlesztést is.

Az adatok fogadása funkció az adatok konkrét kezelését jelenti azzal a céllal, hogy az adatbázis hibamentes legyen. Ennek érdekében plauzibilitási ellenõrzésnek kell alávetni a könyvelõirodáktól kapott adatokat. Az adatok alapján történik az üzemtípusok és a méretkategóriák meghatározása, valamint a jövedelem- és egyéb mutatók számítása.

A minta reprezentativitásának ellenõrzéséhez és a súlyozási faktorok kiszámításához a gazdaságszerkezeti összeírás adatai kerülnek felhasználásra.

Az adatok forgalmazása funkció egyrészt a táblázatokat és szöveges értékelést tartalmazó éves jelentés publikálását jelenti. További feladat az információk eljuttatása az EU részére és kutatási célokra. A megjelent információkkal kapcsolatban várhatóan gyakran merülnek majd fel kérdések, pl. definíciók értelmezésére vonatkozóan, és elõfordulhatnak különbözõ kívánságok, illetve panaszok is. Ezért szükség van a felhasználókat segítõ tájékoztatásra („ információs pult” ).

A standard szöveges jelentések és adatok nyilvánosságra hozatalán túl gyakran jelentkezhetnek egyedi információ-igények is. A tesztüzemi hálózatot fel kell készíteni az ilyen elemzése végrehajtására is. Ennek — más tényezõkkel együtt — hatása lesz az adatbáziskezelõ szoftverre is.

A könyvelési adatok a múltra vonatkoznak. Ennek ellenére a felhasználókat az aktuális jövedelem-helyzet is érdekli. Ezért a tesztüzemi hálózat adataira építve gyakran kell szimulációt készíteni az aktuális ár-adatokat vagy a változási indexeket felhasználva. Ez az elõrejelzések készítése funkció szerepe.

Az információs hálózat létrehozásának elõkészítése 1995 második felében kezdõdött meg az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben német kormányzati támogatással, az FVM felügyelete és finanszírozása mellett. (A rendszer kialakítására egy PHARE-program keretében már 1991-ben is folytak munkálatok az AKII-nál, de ezek — a szükséges anyagi források hiányában — csak részeredményekre vezettek.)

A felkészülést és módszertani alapozást jelentõ 1995. év után 1996-ban Fejér megyében került sor az EU-konform tesztüzemi adatgyûjtési módszer kísérleti beindítására. Célkitûzésként 50 üzem felmérése szerepelt, amelyek közül 40 eltérõ méretkategóriájú és gazdálkodási típusú egyéni vállalkozás volt (a kettõs könyvelést az utóbbiakban egy könyvelõ- és szaktanácsadó iroda szervezte meg). Értékelhetõ adat végül 42 üzembõl érkezett, ezek feldolgozása 1997 júniusában megtörtént, s az eredményeket kiadvány formájában az AKII — a kísérleti jelleg és a kisszámú minta miatt csak szûk körben — megjelentette.

1997-ben már 6 megyére terjedt ki az adatgyûjtés (Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Somogy és Vas megyék) és 500 üzemet fog át. A vizsgált üzemkör az 5 ha-nál nagyobb területen gazdálkodó, vagy 5 számosállatnál többet tartó egyéni gazdaságokból és a gazdasági szervezetekbõl állt össze. Az üzemek a mezõgazdasági tájkörzetek szerinti elhelyezkedésük, méretük és termelési profiljuk figyelembe vételével kerültek kiválasztásra. Az adatgyûjtést — magángazdaságoknál a számviteli számlák és egyéb nyilvántartások folyamatos évközi vezetését is beleértve — 1997-ben négy, közbeszerzési eljárás során kiválasztott adatgyûjtõ szervezet végezte. Az adatgyûjtõk az adatszolgáltatás feltételeit az üzemekkel kötött megállapodásban rögzítették.

kiválasztására, illetve az adatszolgáltatásban történõ önkéntes közremûködésére van szükség. A kívánt üzemszám elérése a 2000. évre tervezhetõ.

A fokozatos mennyiségi fejlesztéssel együtt kell, hogy járjon a reprezentativitás növelése és — a kezdetben szükségszerûen jelen levõ - módszertani szükségmegoldások kiküszöbölése.

Ki kell építeni a hálózat szervezeti hátterét (a meglevõ szervezetek bevonásával), meg kell oldani a részvevõk kiképzését. A fokozatos kibõvítéssel és módszertani továbbfejlesztéssel párhuzamosan a tesztüzemi hálózat céljait és mûködését meg kell ismertetni a szakmai közvéleménnyel. Meg kell szervezni továbbá az eredmények széleskörû hasznosítását is. A feladat nagysága minden érintett csoport és szervezet tevékeny, segítõ közremûködését kívánja meg.

IRODALOMJEGYZÉK

1. Farm Accountancy Data Network. An A to Z of methodology. Commission of the European Communities, Brussels, 1989.
2. 1997. évi CXIV. törvény az agrárgazdaság fejlesztésérõl.
3. Poppe, K. J. — Kovács G. — Keszthelyi Sz.: The Hungarian Farm Accountancy Data Network on the Road to the EU: the strategy 1998-2000. Kézirat. Budapest, 1997.