Szélessávú internet előfizetések száma az Eu országaiban

A Miau Wiki wikiből
(Internetelofizetesekeu szócikkből átirányítva)

Tartalomjegyzék [elrejtés]

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/zr2.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A szélessávú internet előfizetések számát befolyásoló tényezők vizsgálata, az EU 9 tagállamában.

A feladat előtörténete

  • A statisztikai adatok alapján szeretném megvizsgálni, az Európai Unió tagállamai közül kiválasztott 9 országában, a szélessávú internet előfizetések eloszlását.
  • A távközlési szolgáltató szektor, továbbá tanulmányokat folytató diákok/hallgatók számára érdekes információ lehet, hogy milyen gazdasági és szociális szempontok, változások befolyásolják az internetet használó lakosok számát
  • A témaválasztásom azért esett erre a vizsgálatra, mivel magam is a távközlési szektorban dolgozom, tudom mennyire fontos lehet az esetleges nemzetközi terjeszkedés, jól informáltság szempontjából egy vizsgálat ezen a téren, emellett a távközlési szolgáltató cégekről írom a szakdolgozatom is, aminél szintén segítség lehet a kimutatás.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Az egyes objektumok mutatószámait figyelembe véve értékelem, hogy mely országban legmagasabb az internet előfizetések száma a lakosság körében és milyen mutatószámoknak, hogyan kell alakulniuk, hogy meghatározzák ezt az értéket.

Ha az xls alapadatok táblája alapján egy rangsort készítek, megmutatkozik, hogy az Egyesült Királyság a győztes az internet előfizetések számát tekintve. Itt megfigyelhető, ha rangsorba teszem a mutatószámokat és a többi országéhoz hasonlítom, hogy a győztes országban a legmagasabb a GDP mértéke.

A legalacsonyabb az előfizetések száma Csehországban, ha itt végig nézem az adatokat a vezetékes telefonok száma marad el a többi ország mutatójától.

Tehát, az ösztönös vizsgálat eredményeként a GDP mértéke és az adott országban élő vezetékes vonalak száma a meghatározó az internet előfizetések számánál.

Ezen adatok alapján elemzés nélkül ezek az értékek lehetnek leginkább hatással az előfizetések számára.

Ahhoz, hogy valós információkon alapuló releváns adatokat kapjuk szükség van a tananyag alapján elvégzett elemzésre. Szükség van minél több adat vizsgálatára a pontos eredményekhez, hogy igazoljuk, vagy cáfoljuk ösztönös feltevésünket. Az ösztönös vizsgálat felületes,szükség van komplexebb elemzésre, hogy megmutatkozzon minden országnál mik a mélyebb összefüggések. Ezért fontos a Coco-elemzés használata, mely a múltbeli mintákból képes akár előrejelzéseket adni, tetszőleges számú objektum elemezhető, melyre ösztönösen már nem lennénk képesek.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A Központi Statisztikai Hivatal által nyilvántartott nemzetközi adatokat tartalmazó táblákból, nyertem ki a vizsgálathoz szükséges mutatószámokat. Az adatvagyon eredeti állapotában jóval nagyobb méretű volt, így szükségesnek bizonyult szűkítenem az általam fontosnak vélt 9 ország adataira. Ennek megoldása érdekében egy excel állományba kikonvertálva, kiemeltem a vizsgálat szempontjából mellőzhető adatokat.

Objektumok (sorok)

A ksh.hu adatai alapján az Európai Unió tagjai közül kiválasztott 9 ország között történt a vizsgálat. Ide tartozik: Ausztria, Bulgária, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A ksh. hu adatai alapján kiválasztott attribútumok:

X:

  • A GDP nagysága (folyó áron, milliárd euró): annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél magasabb az ország gazdasági teljesítménye.

,

  • A 15–64 éves népesség foglalkoztatottsága (%): annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél magasabb a 15-64 éves népesség foglalkoztatottsága.
  • A 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása (%): annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél magasabb a 15-64 éves népesség gazdasági aktivitása.


  • A 15–64 éves népesség munkanélküliségi adatai (%): annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél kisebb a 15-64 éves népesség foglalkoztatottsága.


  • A háztartások végső fogyasztási kiadásai(volumenváltozás az előző évekhez képest): (%) annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél alacsonyabb mértékben változnak, vagy minél inkább csökkennek a háztartások végső fogyasztói kiadása.


  • Egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján (USD): annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél magasabb a lakosság vásárlóerő paritása, vagyis minél több terméket és szolgáltatást lehet vásárolni az ország valutájában egy másik valutához mérve


  • Egy főre jutó kutatási, fejlesztési kiadások vásárlóerő-egységben (PPS): annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma , minél magasabb az adott országban kutatási fejlesztési célokra fordított összeg.
  • Felsőoktatásban részvevők aránya az össznépesség százalékában (%): annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél többen részesülnek a lakosság tagjai közül felsőoktatási képzésben.
  • Fogyasztói árak változása(%) : annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél alacsonyabb mértékben változnak, vagy minél inkább csökkennek a háztartások végső fogyasztói kiadása.
  • Vezetékes telefon-fővonalak száma (db/1000Fő): annál több egy adott országban a szélessávú internet előfizetések száma, minél magasabb a vezetékes fővonala száma.

Y:

  • 1000 főre eső szélessávú internetek száma (db/ 1000fő)

A feladat által érintett célcsoportok

  • Diákok: szakdolgozati kutatómunka kiegészítéseként alkalmazhatják a kimutatott eredményeket.
  • Távközlési cégek munkatársai (marketingesek, befektetők, piac menedzserek): érdekes lehet annak szempontjából, hogy mely országokban érdemes beruházniuk és milyen mutatószámok kell megvizsgálniuk döntésük meghozatala előtt. Emellett későbbi előrejelzések szempontjából is fontos lehet, hogy mely mutatóknak kell mindenképpen pozitívan alakulnia egy országban, ahhoz hogy minél több internet előfizetés kerülhessen értékesítésre, jobban alakulhassanak az adott időszaki értékesítési tervszámai. Meghatározható az is, hogy mi okozhat csökkenést az értékesítési számokban.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Ösztönös megoldás:

  • Adatgyűjtési költség: 0 Ft ingyenes ksh.hu
  • Licencdíjak, office programok: 200Ft/ projekt
  • Munkaidő: 2,5 óra (1óra=2500Ft)

Összesen: 6450Ft

Ösztönös megoldás piaci értéke: 8500Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni a megoldást.)

Tananyag szerinti megoldás:

  • Adatgyűjtés költség: 0 Ft ingyenes ksh.hu
  • Licencdíj: 200Ft/ projekt
  • Munkaidő: 1 óra (1óra=2500Ft)

Összesen: 2700Ft

Tananyag szerinti megoldás piaci értéke: 14500Ft (Várhatóan ennyiért lehet értékesíteni a megoldást.)


Akik, hajlandóak lehetnek megfizetni az adott összeget:

  • Diákok, szakdolgozat vagy egyéb beadandó feladat megoldása érdekében. A számukra legfontosabb lehet az idő tényező, hiszen a leadási határidő szoros lehet, így azon vannak minél előbb szerezzenek be, a legkönnyebb úton egy anyagot.
  • Távközlési cégek: nemzetközi terjeszkedési t6erveik igazolása szempontjából, hogy mely területeket milyen mutatószámokat érdemes figyelembe venni, a jövőbeni sikeres eredmények érdekében.

Hasznosság-különbözet a két érték között:

  • költségkülönbözet: 2750Ft-tal kedvezőbb a tantárgy szerinti megoldás ára.
  • megoldások érték-különbözete: 6000Ft-tal ér többet a tantárgy szerinti megoldás.
  • összes különbözet: 8750 Ft-tal több a haszon a tantárgy szerinti megoldással.

8750Ft reményében kezdek neki a feladat vizsgálatának.

Hasonló vizsgálatot nem végeztek még eddig, így előreláthatóan hasznos információkat hordozhat a célcsoportok számára. Költségek tekintetében kedvezőbb a tananyag szerinti megoldás, ráadásul a megkapott eredmények is csak a hasonlóság elemzés alapján mondhatóak valóban relevánsnak.

Amennyiben az eredmények nem bizonyulnak hitelesnek, akkor nem tudunk a tervezett hasznosság beteljesüléséről beszélni, tehát csökken, vagy elvész a haszon mértéke.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatforrások feltárása, alapadatok kigyűjtése a ksh.hu oldaláról, ezek kiexportálása egy excel táblázatba. ( Tartalmazza az adott ország sorszámát, nevét, a vizsgált tulajdonságot, annak értékét és mértékegységét, az adat forrását, a rögzítő, nevét és a rögzítés dátumát.)

2. Az Excel tábla Pivot elnevezésű munkalapjára kimutatáskészítés darab és összeg nézetben, hogy összeállíthatóak legyenek az elemzéshez szükséges adatok. Ehhez szükséges a kimutatásvarázsló.

3. Coco-elemzéshez szükséges táblázatok elkészítése egy új munkalapra: alapadatok, rangsor, lépcsők, coco elnevezésű táblák elkészítése.

4. Coco-elemzés lefuttatása:

  • A direkt munkalapon a második táblázat tartalmazza a rangsorrendet az ismert attribútumok alapján eldöntjük az adott tulajdonságból a kisebb vagy nagyobb érték-e a jobb, amiből a solver függvény segítségével egy becslés következik (számított y), mely a vizsgált szempontok rangsorrendje alapján meghatározza az adott országban kívánatos internet előfizetési számot, majd ez összehasonlításra kerül az eredeti, valós értékekkel (eredeti y), ebből következik az eltérés oszlop.
  • A következő munkalap az Inverz elnevezésű, mely tábla épp ellenkező irányban rangsorolja a tényezők értékeit, mint a direkt munkalap.
  • A Coco-elemzés végrahajtása után kirajzolódott, hogy a monotonitás miatt szükséges a direkt2 és inverz2 munkalap létrehozása, ahol a kihagyásra kerül a GDP nagysága, a 15–64 éves népesség foglalkoztatottsága, a 15–64 éves népesség gazdasági aktivitása, az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritás alapján, az egy főre jutó kutatási, fejlesztési kiadások vásárlóerő-egységben, felsőoktatásban részvevők aránya az össznépesség százalékában,a vezetékes telefon-fővonalak száma, a nagyobb eltérés érzékeltetése miatt.

5. Elemzés általi eredmények kiértékelése.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Direkt elnevezésű tábla alapján az objektumok kiegyenlítettnek bizonyultak, vagyis egy adott országban, az 1000 főre eső internet szolgáltatások száma, minden esetben megmagyarázható, a többi (y) tulajdonság alapján. Az eredeti értéket viszonyítva a becsült értékhez 0%-os eltérés jött ki mindenhol, így konkrét eredmény és győztes nem volt kimutatható.

A tényezők értékelésénél a legfontosabb a vezetékes fővonalak száma/1000fő. A legkevésbé fontos érték a GDP nagysága (folyó áron) volt. Ez tehát zajként is értelmezhető. Az Inverz elnevezésű munkalap segítségével ellenőrizhető a Direkt munkalap coco-elemzés általi objektumainak minősítésének a hitelessége.

A Direkt2 munkalapon egy zajmentes elemzés lett lefuttatva, ami azért szükségeltetett, mert a Direkt munkalapon 0%-os eltérés jött ki minden esetben, ebből pedig nem szűrhető le túl sok információ. Itt már kimutatható, hogy a győztes Dánia, hiszen jóval több szélessávú internet előfizetés van az országban, mint amennyit becsültünk a gazdasági adottságok alapján. Csehország lett az igazi vesztes, ahol is jóval magasabbnak kellene lennie az előfizetések számának, ha a gazdasági tényezőket nézzük. Az objektumonkénti minősítés hitelessége, azonban kimutatta, hogy ezen eredmények közül a Csehországot érintő eltérés hiteles csak. A hiteles minősítéseket nézve, így a győztes Finnország, hiszen ez az eredmény, ami túlteljesítette a becsült számokat és mégis hiteles.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az ösztönös megoldásnál a GDP és a vezetékes fővonalak száma bizonyult a leginkább fontos és befolyásoló szempontnak.

Az összehasonlítás elemzés általi eredményben részben igazolódott az ösztönös megoldás, hiszen a vezetékes fővonalak száma valóban meghatározó tényező az internet előfizetések számát tekintve. Azonban a GDP mértéke folyó áron nem meghatározó.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

  • Az ösztönös és tananyag szerinti megoldás eredménye nem azonos. Így ki kell választani a megbízhatóbb értékeket.
  • Az ösztönös megoldás nem reális, túl kevés szempont alapján vizsgál.
  • A tanagyag szerinti megoldás a Coco-elemzéssel készült, így sokrétűbb, eredményei több szempont alapján jöttek ki, valós számításokon alapulnak.
  • A tananyag szerinti megoldásnál nem realizálható 100%-ban a tervezett hasznosság. A vizsgálatban megmutatkozott 3 hiteltelen érték. Emiatt körülbelül 5833Ft tűnik a reális hasznosságnak. Ennek ellenére mégis a tananyag szerinti megoldás értékei a megbízhatóbbak, és ez realizál nagyobb hasznot, így ezt a lehetőséget választom.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok