Nőifoglalkoztatás

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/hr_regiok.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Melyik régióban nagyobb a nők elhelyezkedésének esélye Magyarországon?

A feladat előtörténete

Az elemzés alapját az adta, hogy ugyanerről a témáról írok a szakdolgozatomban: a női foglalkoztatás néhány dimenziójáról. Így hasznos nekem, ha ezt a témakört járom körbe. Továbbá érdekel, hogy hazai női munkaerőviszonyok hogyan vizsgálhatók.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A célom az volt, hogy meghatározzam a 7 régióban történő női foglalkoztatási viszonyokat több szempont alapján. Az adatokat 7 attribútum szerint vizsgáltam meg. A KSH adatai alapján dolgoztam. Ha a tantárgy keretein belül nem találkoztam volna a hasonlóságelemzéssel, a foglalkoztatási adatokat a KSH honlapján hasonlítottam volna össze, majd ezeket egy excel fájlba behelyezném a könnyebb átláthatóság kedvéért. A nők elhelyezkedési lehetőségeit szeretném megvizsgálni, hogy az egyes régiók foglalkoztatási adatai függvényében hol alkalmaznak több, illetve kevesebb női munkaerőt. A kritériumok, amiket számításba vettem a foglalkoztatottak száma és a foglalkoztatottak rátája. Ez alapján alakulna ki a régiók közötti rangsor:

• 1. Közép-Magyarország
• 2. Dél-Alföld
• 3. Észak-Alföld
• 4. Közép-Dunántúl
• 5. Nyugat-Dunántúl
• 6. Észak-Magyarország
• 7. Dél-Dunántúl

A sorrendem úgy alakult, hogy a foglalkoztatás száma a Közép-Magyarország régióban volt a legjelentősebb és lefelé haladva csökken az érték. Ez a sorrend nem mutathat teljes képet, mert több tényezőt nem vesz figyelembe. Ilyen például a munkanélküliségi ráta és a gazdaságilag nem aktívak munkavállalási szándéka.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Azokat a tényezőket vettem figyelembe, amik a 2010-es évre jellemzőek voltak a női munkavállalás, foglalkoztatás és munkanélküliség szempontjából. A mértékegységek beazonosítása nem jelentett gondot, vagy %-ban vagy 1000/fő-ben van megadva.

Objektumok (sorok)

• Közép-Magyarország
• Közép-Dunántúl
• Nyugat-Dunántúl
• Dél-Dunántúl
• Észak-Magyarország
• Észak-Alföld
• Dél-Alföld

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Foglalkoztatási ráta (%)
• Foglalkoztatottak száma (1000fő)
• Alkalmazottak száma (1000fő)
• Munkanélküliségi ráta (%)
• Munkanélküliek száma (1000fő)
• Gazdaságilag aktívak száma (1000fő)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által érintett célcsoportok elsősorban a munkáltatók, akiknek hasznos egy ilyen felmérés vizsgálata, továbbá a HR területén dolgozók és a humán szakemberek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A best practice alapján alkalmazott módszer, tehát a megfelelő (munkaerő közvetítéssel foglalkozó) szakértői vélemény költségvonzatai:

• Adatvagyon megszerzése
• A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (Excel/Open Office beszerzése)
• A szakértői munkaidő költségei

A hasonlóságelemzés költségvonzatai:

• Adatok megszerzése
• A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (MY-x beszerzése)
• A számítások elvégzéséhez szükséges munkaidő költségei

Költségkülönbözet becslése, a hasonlóságelemzés javára: 20.000 Forint

• Az adatvagyon megszerzése azonos költségvonzattal jár
• A számításokhoz szükséges feltételek megteremtése (tehát a licencek megvásárolása/letöltése) szintén egyező költségeket jelent
• Szakértői munkaidő az adatvagyon meglététől számítva:

hasonlóságelemzés: 20 perc szakértői vélemény 45 perc

Hasznosság különbözet becslése

Önellenőrző mechanizmusok:

• Szakértői vélemény ellenőrzése egy személyes találkozó alkalmával (1 óra): 20.000 Forint
• Önellenőrző számítások elvégzése: 0 Forint

Szuboptimális megoldások kockázata

• A szakértői vélemény ellenőrzése szakirodalmak, szaklapok (vagy folyóiratok), online hivatkozások segítségével: max. 20.000 Forint

Összegezve, 60.000 Ft-ot spórolhatunk ezzel a módszerrel.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat kezdeténél, rögzítettem az objektumokat és az attribútumokat, az alapadatokat, majd összegyűjtöttem az érték oszlop alatt található számokat. A adatokat a KSH honlapjáról szedtem le. Az érték oszlop mellett pedig meghatároztam az adott számokhoz tartozó mértékegységeket. A kimutatás varászló segítségével elkészítettem a pivot fül alatt található táblázatot. Az irányok alapján felállítottam egy rangsort a régiók között a SORSZÁM függvény segítségével. Végül elvégeztem a COCO elemzést.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• A COCO vizsgálat eredményei alapján látható, hogy a Közép-Dunántúli és a Dél-Alföldi régióban a legnagyobb az esélye a nők foglalkoztatásának.
• Elhelyezkedés szempontból további jelentős régiók még Közép-Magyarország, Nyugat-Dunántúl, Dél-Dunántúl.
• Megfigyelhetjük, hogy a munkanélküliségi ráta és a számadatok Észak-Magyarország és Észak-Alföldön mutatnak legmagasabb értéket.
• A gazdaságilag aktívak száma jelentős a Közép-Magyarországi és a Dél-Alföldi régióban.

Az eredmény szerint a következő sorrend alakult ki a régiók között a vizsgálat tárgyában:

• 1 Közép-Dunántúl
• 2 Dél-Alföld
• 3 Közép-Magyarország
• 4 Nyugat-Dunántúl
• 5 Dél-Dunántúl
• 6 Észak-Alföld
• 7 Észak-Magyarország

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények eltértek az általam felállított rangsortól. Ez azt mutatja, hogy a nők elhelyezkedése szempontjából egyéb tényezőket is célszerű figyelembe venni, mint a foglalkoztatottak számára vonatkozó adatok. Ilyen tényezők a munkanélküliségi ráta és a munkavállalási szándék.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ahhoz, hogy még pontosabb következtetéseket, összehasonlításokat tudjunk levonni, még több adatra van szükség. A foglalkoztatottak régiókra való lebontásával azonban nyomon követhetők a változások. A hasonlóságelemzés hasznot is hozott, 55000 forintot sikerült megtakarítani.