BA3:laptop

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A közel 200000 Ft-ba kerülő laptop-ok összehasonlítása hasonlóságelemzés segítségével.

A feladat előtörténete

A jelenlegi problémával akkor találkoztam, amikor 2 évvel ezelőtt laptop vásárlás előtt álltam, és korlátozott mennyiségű pénz állt a rendelkezésemre. A probléma ebben a helyzetben a legjobb ár/teljesítményű laptop kiválasztása volt.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A laptopok kiválasztása és megvétele egy igen fontos döntés, hiszen több százezer forintba kerülnek, és általában több évig is ugyanazt a laptopot használjuk a megvétele után. Véleményem szerint az emberek többségének vannak pénzügyi korlátai; egy közelítő árat szabnak meg, amit ki tudnak adni egy új laptop-ért, és természetesen a pénzükért a legjobb gépet szeretnék megkapni. Én 2 évvel ezelőtt úgy oldottam meg a laptopom vásárlásának problémáját, hogy a laptopok tulajdonságainak ránézésével döntöttem el melyiket fogom választani. Más emberek, akik új laptopot szeretnének venni először is tájékozódni szoktak az ismerőseik körében (mik a tapasztalatok az egyes márkákról, milyen tulajdonságú laptopot érdemes venniük), ezután szétnéznek a piacon (pl.: műszaki üzletekben, vagy az internetes áruházakban: http://www.laptop.hu/, http://www.xstore.hu/laptop), majd vannak olyanok, akik különböző összehasonlító oldalak szolgáltatásai veszik igénybe (pl.: http://www.laptopmania.hu/compare.php), de kérhetnek neten tanácsot szakemberektől is (pl.: http://elsolaptop.blog.hu/. A tájékozódás után érzelmektől vezérelve, vagy más véleményétől függően, vagy esetleg az összehasonlító oldalak segítsége után eldöntik, hogy melyik a számukra legmegfelelőbb laptop. Ha így választanak laptopot (nem személyes meeggyőződés által) lehet, hogy nem a legjobb konfigurációt, vagy nem az igényeknek megfelelően választanak, ezért lehet célravezetőbb, ha más módon (pl.: solver) segítségével közelítik meg a problémát. Tehát eddig nem született pontos megoldás erre a problémára. A vásárlók eddigi laptop-vásárlási szokása nem minden esetben volt hatékony, hiszen lehetséges, hogy több pénzt fizetett a laptopért, mint amennyit az valójában ért.

A feladatomban a www.laptop.hu oldalról választottam ki 9 fajta laptopot, melyeknek az árai a 200000 Ft-hoz közelítettek (+/- 10000 Ft).

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

Az objektumokhoz összesen 9 fajta laptop tartozik 6 féle márkából.

1.Acer Extensa 5620G 5A2G25bi

2.Dell Inspiron 1525 N Street

3.Fujitsu Siemens Amilo Si2636

4.Fujitsu Siemens Esprimo V5505

5.HP Compaq 6830s

6.HP Pavilion dv5-1140eh

7.Lenovo 3000 N500

8.Toshiba Satellite A200-1IW 2G

9.Toshiba Satellite A300-1JH

A kiválasztásom csak az ár szerint történt.

Attribútumok (oszlopok)

A laptopok-nak összesen nyolc jellemzőjét soroltam ide, amik természetesen számszerűek, és ezek alapján hasonlítottam össze a fent leírt laptopokat.

1.Memória (MB)

2.Processzor (GHz)

3.Merevlemez (GB)

4.Akkumulátor (mAh)

5.USB-k száma (db)

6.Videókártya (MB)

7.Jótállás (év)

8.Ár (Ft)

A feladat által érintett célcsoportok

Minden olyan személy, akinek a szándéka, hogy laptopot vásárol a laptop.hu oldalról, vagy boltjaiból, és korlátozott pénzösszege van rá: 200000 Ft körülbelül.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A kilenc laptop jellemőinek összehasonlítása utána kiderül, hogy melyiket érdemesebb választani a laptop-ot vásároló fogyasztónak. Ez azért hasznos a fogyasztónak, mert a legjobb minőségű laptopotkapja meg, így pénzt takaríthat meg. Ráadásul ezzel a módszerrel egyszerűen, gyorsan meg lehet kapni az eredményt, így a döntési idő is lerövidülhet. Ezek mellett még megtudhatja a fogyasztó, hogy az egyes laptopra jellemző tulajdonságok közül melyik mennyit ér a laptop árából. Ha laptop vásárlást tervező emberek a hasnolóságelemzéssel nyert eredmény szerint vesznek notebook-ot, akkor az új módszerrel választott laptop vásárlásának elégedettségét például kérdőívezéssel lehetne mérni. Ez alapján valószínűleg elégedettebbek lesznek a vevők, mint az eddig megszokott módszer alapján vásárolt vevők, mert pénzükért a legjobb minőséget kapják meg.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A gyakorlati megoldás menete:

- A döntési helyzet és a feladat jellemzése

- Adatok gyűjtése a www.laptop.hu oldalról, majd ez alapján a metaadatbázis elkészítése

- Kimutatásvarázsló segítségével pivot adattáblák készítése: az egyik a metaadadotkból vett alapadatokat tartalmazza, a másiknak pedig ellenőrző funkciója van (adatelírás, átfedés nincs-e)

- Alapadat-tábla elkészítése a maximumok, és minimumok kiszámolásával, majd ezekből a rangsor-tábla elkészítése és irányok kijelölése

- A lépcsők táblázatba véletlen számok genereálása, majd arányosítása (MCM módszer)

- A coco-tábla elkészítése az FKERES függvény segítségével

- Az eltérések, majd értékelés elkészítése HA függvény segítségével (értékelés elkészítésénél 10 minta vétele), ezután átlag, szórás, és szorzatösszeg kiszámítása

- Új munkafüzetben alapadat és rangsortábla felvétele hivatkozásokkal

- Coco-tábla készítése az FKERES függvény segítségével

- A Solver bővítmény beállítása, majd futtatása

- értékelés a HA függvény és SZORZATÖSSZEG függvények segítségével, majd a szórás és átlag kiszámítása

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

1. Eredmény az MCM módszerrel: A kettő minták-táblázat végén található végső értékelés oszlopban találhatók meg az eredmények. A kettő végső értékelés azért lett különböző a két táblázatban, mert a laptopok sok hasonló tulajdonságai miatt a rangsorszámok között több azonosat találhatunk, ezért a becslés nem olyan pontos. Azonban az eredményből látszik, hogy melyek azok a laptopok, amelyeket érdemes megvásárolni (olcsó laptopok), és melyek azok, amelyeket nem (drága laptopok).

2. Eredmény Solver segítségével: A Solver bővítmény futtatása által kapott eredmény pontosabb lenne sokkal, mint a becslésekre és véletlen számokra alapuló MCM módszerrel készült eredmények. A Coco-táblázat utolsó sorában található végső eredmények oszlopban találhanánk az eredményt, ami lehetne: drága, olcsó, ár/érték arányos, azonban a feladatban csak ár/érték arányos laptopok szerepelnek, mert a solver frissítése után a becsült eredmény ugyanaz lett, mint a laptopok eredeti árai, ezért ha valaki szeretné megtudni a pontos eredményt, akkor a solvert újra futtania kell. Ebben a dokumentumban az ár/érték arányos laptopok a következők: Acer Extensa 5620G 5A2G25bi; Fujitsu Siemens Amilo Si2636; HP Compaq 6830s; Toshiba Satellite A200-1IW 2G; Dell Inspiron 1525 N Street; Fujitsu Siemens Esprimo V5505; Lenovo 3000 N500; Toshiba Satellite A300-1JH; HP Pavilion dv5-1140eh.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az solver támogatással létrehozott eredmény világosan kimutatta volna, hogy melyek azok a laptopok, amelyeket a kijelölt tulajdonságok alapján érdemes megvásárolni, és megtudhattuk volna melyik a legolcsóbb laptop ilyen eredmények mellett; azonban nem született az exel dokumentumban jó megoldás a solver bővítmény frissülése miatt, minden laptopot helytelenül ár/érték arányosnak mutat. Ez csak egy féle elemzési módszer amit elvégeztünk volna a solver bővítmény segítségével, más tulajdonságokat is lehetett volna állítani az elemzés középponjába pl.: súly, vagy képernyőméret; ezek alapján lehet, hogy egész más sorrend alakult volna ki a solver helyes futása után, és az eredeti adatokkal lefutott solver által kihozott legolcsóbb laptop, akár a drága kategóriába is tartozhatott volna. Tehát ebből azt lehet levonni, hogy mielőtt valaki új laptopot szeretne vásárolni, mindig az egyéni preferenciája szerint válogassa ki azokat a tulajdonságokat, amiket össze akar hasonlítani, és az alapján rangsorolja őket ár/érték arány szempontjából, hiszen csak ekkor kapja meg a számára legoptimálisabb gépkonfigurációt. Pl.: egy folyton úton levő üzletembernek biztos, hogy nem a jótállás lesz a legfontosabb, hanem például a notebook súlya, vagy a képernyő mérete is.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A problémára válaszoló két fajta feladat-megoldás (ha valaki megoldja a solver bővítménnyel a második megoldást helyesen) látható, hogy nagy mértékben eltér egymástól. Az MCM módszer alkalmazása utána beláttam, hogy ekkora méretekben nem vezethet pontos megoldásra. Ez azért van, mert a hasonló árfekvésű laptopok esetén sok tulajdonság megegyezik, így sok azonos rangsorszám keletkezett, és a rangsorszámok között nagy számbeli eltérés mutatkozott, így eleve nem célra vezető a véletlenszámok és a rangsorok párosítása az FKERES függvénnyel. A solver ezzel ellentétben sokkal pontosabb eredményeket adott a frissítés előtti dokumentumban, világosan szemléltette melyek azok a gépek, amik a drága, az olcsó, illetve az ár/érték arányos kategóriába tartoznak, azonban ez a különbség most nem látható a dokumentumban, ezért ebben az állapotban, az MCM módszerrel elvégzett nem pontos megoldás számít jobbnak, a solver teljesen pontatlan, rossz számításával szemben.

A szócikkben szereplő webes megoldás ebben a formában nem ad hasznosságot azoknak az embereknek, akik laptopvásárlás előtt állnak, mivel az MCM módszerrel kapott eredmény nem pontos, a solverrel kapott eredmény pedig nem jó. Azonban ha valakit érdekel a téma, a dokumentum lementése után, ha újra futtajta a solver bővítményt helyesen, akkor megkapja a melyek azok a laptopok, amelyek ár/érték arányosak, olcsók ás drágák.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

1. Dr. Pitlik László: Gazdasági/üzleti informatika jegyzet, 2008, http://miau.gau.hu/miau/121/hr_jegyzet_v2.doc

2. https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/BA3:Notebook

3. Általános követelményrendszer: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta