Cégek2006-2011 forrásának megtekintése

=Forrás=
[http://miau.gau.hu/oktatas/2012osz/cegek_2006-2011.xls XLS]

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
Ingatlanpiacon résztvevő, ingatlant tulajdonló cégek 2006-2011 adataik összehasonlítása a ROE (sajáttőke arányos megtérülés) mutatóra gyakorolt hatásuk alapján.

=A feladat előtörténete=
Egy budapesti, ingatlangazdálkodással foglalkozó cégnél dolgozom immár 6. éve. Kollégáimmal együtt arra törekszünk, hogy a ránk bízott ingatlanokat a legmagasabb szinten kezeljük, üzemeltessük. Munkánk során nem csak az ingatlan üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat látjuk el, hanem a bevételi forrást is mi teremtjük elő, azaz felkutatjuk a leendő bérlőket, és a meglévőket menedzseljük.

Tanulmányaim során bepillantást nyerhettem a számok világába is, így többek között a számvitel segítségével olyan információk birtokába is kerületem, mint pl. mérlegelemzés és eredménykimutatás elemzése. Ezen információk ismeretében kíváncsi voltam arra, hogy egy cégtulajdonos számára fontos mutatóra (ROE) milyen hatással lehetnek egyes, mérleg illetve eredménykimutatásból nyerhető adatok.

Szakdolgozatom témájának egy vállalkozás elemzését választottam. Konkrét vállalatnak azt a céget elemzem, amelyiknek alkalmazásában jelenleg is állok. A jelenlegi feladat megoldását szakdolgozatomhoz is fel tudom használni.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
A feladat megoldása előtt saját tapasztalatomat felhasználva (hiszen ezen a területem dolgozom már 6. éve) alternatív megoldásként kikértem a vizsgált cégek vezetőinek véleményét, hogy szerintük mi befolyásolja a saját tőke hozamát, illetve mik a tapasztalatik az elmúlt évek folyamán.

A vezetők egybehangzó véleménye az volt, hogy a saját tőke hozamát a saját tőke értéke befolyásolja.

Mind a 4 cégnél megállapítható, hogy a ROE elmarad az elvárhatótól, ami a banki alapkamat kétszerese. A 2008-as válság előtt a banki hitelekhez könnyen hozzá lehetett jutni, viszont manapság az a cég számít erősnek, aki saját forrásból tudja fedezni kiadásait, és nem függ a hitelezőktől, illetve a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásától. A legjobb eredményt ezen mutató tekintetében az Emeric Invest Kft. érte el 2008-ban, de még ez sem mondható kedvezőnek.

Az általam legfontosabbnak vélt szempontok kiválasztása után rangsoroltam a cégeket. A két legfontosabb szempont véleményem szerint az adózott eredmény és a saját tőke értéke (hiszen a ROE: Adózott eredmény/Saját tőke képlettel számolható).

Az adózott eredmény és a saját tőke szerint is a rangsor:

1. Corner 21 Kft.

2. Sinai Kft.

3. Maglódi Kft.

4. Emeric Invest Kft.

Ezt követően összevetettem a kapott eredményeket az eredeti ROE szerinti rangsorral.

1. Corner 21 Kft.

2. Sinai Kft.

3. Maglódi Kft.

4. Emeric Invest Kft.

Kritika: az összehasonlítás nem objektív.

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az adatokat könyvelő programból (SUP), illetve az archívumból gyűjtöttem ki, rendelkezésre álló mérlegekből és eredménykimutatásokból, valamint saját számításokat is alkalmaztam. 4 db ingatlantulajdonos céget választottam. 
Az adatokat Excelben egyenként rögzítettem fel, nem állt rendelkezésre olyan komplex adatbázis a könyvelésben, illetve az archívumban, amely kizárólag a jelen feladat megoldásához szükséges adatokat tartalmazta volna.

==Objektumok (sorok)==
Az objektumok a négy összehasonlított cég (Corner 21. Kft., Emeric Invest Kft., Maglódi 6. Kft. és a Sinai Kft.) egyes évei 2006-tól 2011-ig.

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
'''Y oszlop:''' 
* ROE mutató (%): a társaság részvényesei/tulajdonosai számára ez a legfontosabb átfogó jövedelmezőségi mutató. Ezzel arra kaphatunk választ, hogy a saját tőke az adott időszakban mekkora hozamot biztosított. 

'''X oszlopok:''' 
* Nettó árbevétel (ezer Ft): minél nagyobb a cégek nettó árbevétele, annál nagyobb a ROE mutató,
* Mérleg szerinti eredmény (ezer Ft): minél nagyobb a mérleg szerinti eredmény, annál nagyobb a ROE mutató,
* Saját tőke (ezer Ft): minél kisebb a saját tőke, annál nagyobb a ROE mutató,
* Költségek (ezer Ft): minél kisebbek a költségek, annál nagyobb a ROE mutató.

Irányok megadása:
* 1, minél kisebb, annál jobb, 
* 0, minél nagyobb, annál jobb.

=A feladat által érintett célcsoportok=
Célcsoport lehet bármilyen ingatlanpiacon tevékenykedő cég. Ugyanis, ha az elemzés megadja a helyes utat a ROE mutató növelésére, akkor az elemzés vezetési döntéseket is befolyásolhat.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
'''Saját elemzés:''' 
* Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes). 
*Az adatvagyon tárolásához szükséges program beszerzési költsége (Office, ingyenes). 
* A munkahelyemen végzett felmérés (vezetők megkérdezése): 
**Költsége: 2000Ft/óra 
**Ideje: 6 óra 
* A szakértői munka (a kiválasztott szempontok összehasonlítása): 
**Költsége: 2000Ft/óra. 
**Ráfordított idő: 2 óra. 
''Összköltség: 16.000 Ft.''

'''Hasonlóságelemzés:''' 
* Adatvagyon összegyűjtése (ingyenes). 
* Az adatvagyon tárolásához és az elemzés elvégzéséhez szükséges program beszerzési költsége (Office, ingyenes). 
* A szakértői munka: 
** Költsége: 2000Ft/óra 
** Ráfordított idő: 3 óra. 

''Összköltség: 6000Ft.''

Tehát '''10.000 Ft''' reményében végzem el a feladatot a tantárgy követelményei szerint.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
Excel munkalapok: Adat, Pivot, Elemzés, Inverz

* Az "'''Adat'''" munkalap tartalma: az elemzéshez szükséges adatok, értékoszlopos metaadatbázis.

* A "'''Pivot'''" munkalap tartalma: a szükséges adatokból két OAM (összeg, ill. darabnézetben). Az összegnézetű OAM  sor-és oszlopösszegek nélkül szerepel, a darabnézetű OAM pedig sor-és oszlopösszegekkel.

* Az "'''Elemzés'''" munkalap tartalma: 
** az alapadatok a kimutatásból, úgy rendezve, hogy az utolsó oszlop az Y (A2:F28)
** rangsor táblázat az alapadatokból (A30:E55). A rangsorok az irányok szerint kerülnek növekvő, ill. csökkenő sorrendbe.
** lépcsők táblázata (A57:E81), amely csak az elemzés során kerül automatikusan feltöltésre
** segédtáblázat (A83:E106), 
** Elemzés táblázat: 
*** fkeres függvény (B111:E134), 
*** az eredeti Y-értékek (F111:F134),
*** a tényezők összegeként számított Y-értékek (G111:G134),
***  a delta  (H111:H134) ,
***  a Solver célcella (H135), 
*** a "HA" függvény: döntés az adott tényezőről (alulteljesít, túlteljesít, semleges) (J111:J134),
***  hitelesség ellenőrzése az "Inverz" értékei alapján (K111:K134), 
*** a tényezők fontossága és rangsor (A136:E137), 
*** a tényezők szórása (A139:E140).

* Az "'''Inverz'''" munkalap tartalma: ugyanolyan elemzést tartalmaz, mint az "Elemzés" munkalap, csak az irányokat ellentétesen adjuk meg.

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Az elemzést elvégezve az ellenőrzés után láthatjuk, hogy sok döntés hiteltelennek bizonyult. Ezeket nem célszerű figyelembe venni:

1. 2006. Corner 21. Kft.

2. 2006. Sinai Kft.

3. 2008. Sinai Kft.

4. 2009. Emeric Invest Kft.

5. 2009. Maglódi 6 Kft.

6. 2009. Sinai Kft.

7. 2010. Corner 21. Kft.

8. 2010. Emeric Invest Kft.

9. 2010. Sinai Kft.

10. 2011. Maglódi 6 Kft.

11. 2011. Sinai Kft.


A  Corner 21. Kft. 2007-ben és 2011-ben alulteljesített. 
Ez azt jelenti, hogy a ROE mutató a Corner 21. Kft-nél 2007-ben és 2011-ben kevesebb, mint az elvárható lenne.

A Maglódi 6 Kft. 2010-ben túlteljesített. 
Ez azt jelenti, hogy 2010-ben a Maglódi 6 Kft-nél a ROE mutató értéke magasabb az elvártnál.

A tényezők fontosságának rangsora:

1. Költségek	

2. Mérleg szerinti eredmény

3. Saját tőke
	
4. Nettó árbevétel


A tényezők szórása rangsor szerint: (a szórási rangsor azt tükrözi, hogy egy tulajdonság változására mennyire érzékeny a kiszámítandó összeg (Y) ) 

1. Nettó árbevétel

2. Költségek

3. Saját tőke	

4. Mérleg szerinti eredmény

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
Az elemzés eredménye azt erősítette meg, hogy a felmerülő költségek befolyásolják a legjobban a saját tőke hozamát. Ez azért érdekes, mert az adózott eredményt és a saját tőkét vártuk a két legfontosabbnak a best practice megoldás esetén.

A tananyag szerinti módon kivitelezett elemzést célszerű választani, hiszen csak számszerűsített adatokkal dolgozunk, csak objektív következtetésekhez jutunk általa, míg a best practice megoldás esetén sok és szinte csak szubjektív döntést hozunk.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=

Mivel a két eredmény nem azonos, el kell dönteni, hogy melyiket választjuk.

A tervezés során nem számítottam arra, hogy az eredeti állítás nem nyer igazolást. Előzetes számítás során 10.000 Ft "nyereség" reményében vágtam bele az elemzésbe. Ennél sokkal több nyereségünk keletkezett, hiszen egy másik megközelítésből is megvizsgáltuk a ROE-t, és egy hasznos információhoz jutottunk.

A COCO elemzés elvégzése lényegesen kevesebb időt vett igénybe, mint az önkényes elemzés, sőt, "olcsóbban" elvégezhető. A COCO elemzés bebizonyította, hogy minden számszerűsíthető, objektív módon lehet dönteni egy adott problémáról. Tehát az elemzés felhasználható vezetési döntések esetén is, hiszen  kiküszöböli a szubjektív véleményből adódó félretájékoztatásokat.

A költségek és a hasznosság különbözetéből eredően a tanagyag szerinti megoldást (COCO) választom. 

A hasznosság teljesült.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Innovatív ERP-modulok]]