Digitális videókamerák összehasonlítása forrásának megtekintése

=Forrás=
1. http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/furcsa_inverz.xls

2. http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/digikam.xls

=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=

Hasonló árkategóriájú és tudású digitális videokamerák ár-teljesítmény összevetése hasonlóságelemzéssel, a vásárlás megkönnyítése céljából.

=A feladat előtörténete=

A régi digitális videokamerám elromlott, így elhatároztam, hogy veszek egy újat. Zsebpénzem véges, ezért csak egy bizonyos árkategóriában tudtam nézelődni. Kiválasztottam a kedvelt márkáimat és hasonlóságelemzéssel összevetettem a készülékek tulajdonságait, mivel "csak" pár ezer forint a különbség.

=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=

Az internetes oldalakon rengeteg videokamerát találhatunk, és néhány oldalon össze is tudjuk őket hasonlítani. Azonban ezek az oldalak kettő, maximum három terméknél többet nem tudnak összehasonlítani és összehasonlítási alapjuk is inkább az ár, mivel ez a paraméter van leginkább kiemelve az összes oldalon. A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az emberek nagy százaléka úgy választ a készülékek között, hogy a böngészőben külön-külön megnyitja az egyes termékek adatlapját. Így gyorsan tud ugrálni az egyes adatlapok között és összeveti az értékeket. Én is ezt a technikát választottam volna. Az adatlapok közül első döntési szempontom az ár lenne, egyrészt mivel nem engedhetem meg magamnak, hogy több százezret költsek kamerára, másrészt nem vagyok profi filmes így tökéletesen megfelel számomra egy átlagos teljesítményű kamera amivel meg tudom örökíteni a fontosabb, emlékezetesebb eseményeket az életemben. A másik szempontom a garancia és a súly. A garanciát azért vettem ide, mert a régi kamerámra 1 év garanciát adtak és 14 hónappal a vásárlás után romlott el, amit saját pénzből kellett megcsináltatni. A súly pedig azért szempont, mert általában állvány nélkül kamerázok, és ha sokáig kell tartani a nehéz kamerát akkor egy idő után beremeg az ember keze. Ezeket a szempontokat összevetve a hasonlóságelemzés nélkül a Panasonic HDC-SD80EP-K kamerát hoznám ki győztesnek. Ezzel az a baj, hogy én hasonlóságelemzés nélkül csak összehasonlítanám az adatokat és amelyik szimpatikus azt választanám, a hasonlóságelemzés pedig egy tény alapú döntés-előkészítés, ahol nincsen best practice ott próbál tanácsot adni

=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
Az összehasonlításban az objektumoknál különböző digitális videokamerák szerepelnek. A kiválasztásnál az egyik szempont az volt, hogy számomra elérhető, megvásárolható legyen és ki tudjam fizetni, a másik szempont pedig a kedvenc, illetőleg mások által jónak ítélt márkák. Főként az előbbi miatt esett a választás a közép, inkább alsó kategóriás készülékekre. Ezek a kamerák a "kezdőknek" valók, nem képesek igazán nagy teljesítményre, az egyszerű átlag ember számára készültek akik meg szeretnének örökíteni egy-egy emlékezetes pillanatot. A kamerák adatai közül azokat próbáltam kiválasztani, amelyek a leginkább tükrözik az értéküket. Az adatok valósak, az internetről szereztem be, a mellékelt excel feladatban a linkek megtalálhatók.

==Objektumok (sorok)==
Az első elemzés során 7 különböző kamerát vetettem össze: 
http://miau.gau.hu/oktatas/2011osz/furcsa_inverz.xls

Canon LEGRIA FS406

Canon LEGRIA FS46

JVC Everio GZ-HM445

Panasonic HDC-SD80EP-K

Samsung HMX-H300

Sony DCR-SX85E

Sony HDR-CX130ES

Később Canon LEGRIA FS46-os kamerát kicseréltem a Sony HDR-CX116EB típusú készülékre. (Hogy miért, arra a későbbiekben kitérek)

==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
X1-Súly (Gramm)	

X2-Kijelző mérete (inch)	

X3-Optikai Zoom (X)	

X4-Digitális Zoom (X)	

X5-Gyújtótávolság (mm)	

X6-Garancia (év)	

Y-Listaár (HUF)

A 0 (egyenes arányosság) és az 1 (fordított arányosság) alapján megadtam az irányokat:

A kamera súlya minél kisebb, annál jobb, tehát az iránya 1

A kijelző mérete minél nagyobb annál jobb, tehát az iránya 0

Az optikai zoom minél nagyobb, annál jobb, tehát az iránya 0

Az digitális zoom minél nagyobb, annál jobb, tehát az iránya 0

Az gyújtótávolság minél kisebb, annál jobb, tehát az iránya 1

Az garancia minél nagyobb, annál jobb, tehát az iránya 0

=A feladat által érintett célcsoportok=
Mindenki, aki szeretné a régi kameráját lecserélni, illetve megvásárolni élete első ilyen készülékét, és nem tud dönteni, hogy melyik gépnek jobb az ár-érték aránya, azoknak ez az elemzési módszer segítséget nyújthat a dilemma leküzdésében. Valamint azok számára is hasznos lehet akik csak a módszert szeretnék "ellesni" és átvetíteni egy általuk preferált termékre.

=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
Ezen részben megvizsgáljuk az idő és erőforrás szükségleteket (ha az elemzést szakértővel végeztetjük, illetve magunk elemzünk a hasonlóságelemzési technikával) majd pénzben kifejezzük a hasznosságot.

* Szakértői vélemény költségei:

**     Adatok felkutatása, beszerzése

**     Az elemzéshez szükséges programok megszerzése (Excel/Open office) 

**     A folyamatokhoz szükséges időráfordítás

* Hasonlóságelemzés költségei:

**     Adatok felkutatása, beszerzése

**     Az elemzéshez szükséges programok megszerzése (MY-x)  

**     A folyamatokhoz szükséges időráfordítás

A becsült megtakarítás: 5.000 Ft a hasonlóságelemzés javára. Az adatvagyon megszerzése mindkét esetben díjtalan, tehát 0 Ft. Az elemzéshez szükséges programok az ingyenes licencek miatt ugyancsak 0 Ft. A munkaidőben láthatunk eltérést. A szakértői vélemény az adatvagyon rendelkezésre állásától számítva körülbelül 30-40 perc, míg ugyanez az idő hasonlóságelemzéssel 10-15 perc. 

* A becsült hasznosság-különbözet:

A szakértői vélemény ellenőrzése esetleg valaki ismerőssel való beszélgetés keretei között 2 óra : 20 ezer Ft, önellenőrzési számításokkal 0 Ft. Ha az ellenőrzéshez szakirodalmat, esetleg kérdőívezést, közvélemény-kutatást is igénybe veszünk az további 20 ezer Ft költséget jelent.

* Összefoglalva tehát azt mondhatjuk, hogy 45 ezer forint megtakarítás reményében kezdjük el a hasonlóságelemzést, ami 10-15 perc.

A számítások után fel tudunk majd állítani egy rangsort, amely segítségével ki tudjuk választani a számunkra legmegfelelőbb kamerát. Ezzel egyrészt pénzt spórolunk, másrészt pedig átlátjuk, hogy mely készülékeknek a legjobb az ár-érték arányuk.

=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
1. Excelben létrehozok egy munkalapot, ahova a kamerákat és adataikat gyűjtöm ki. (linkek megtalálhatók)

2. Privot táblát hozok létre az előbb kigyűjtött adatok alapján egy új munkalapra

3. Új munkalapra létrehozok egy objektum-attribútum mátrixot a privot tábla segítségével, majd ez alapján a sorszám függvénnyel rangsor táblát hozok létre

4. Létrehozom a "lépcsők forintban" táblát a Solver segítségével határozzuk meg

5. Fkeres függvénnyel a "lépcsők forintban" táblából a COCO táblát hozom létre.

6. Létrehozom a COCO inverz munkalapot, ahol fordított irányokkal végzem el a Solver segítségével az elemzést

7. Ellenőrzésként a COCo és COCO inverz munkalapot vizsgálom (COCO inverz munkalap "inverz delta" oszlop)

=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
Az első elemzés meglepő eredménnyel zárult. A COCO munkalap COCO táblázata lényegében minden kamerát 100%-ra hozott ki, így ebben az értelemben nem tudtunk volna egy győztesről beszélni. Furcsa módon az inverz alak viselkedése azonos a direkt alakzattal, ami nagyon ritkán fordul elő. A Canon LEGRIA FS406 és a Canon LEGRIA FS46-os kamera teljesen egyező rangsorszámokat mutatott azzal a különbséggel, hogy az utóbbi drágább. Ezért a második elemzésnél a Canon LEGRIA FS46-os készüléket a Sony HDR-CX116EB kamerára cseréltem ki.

Az direkt és az inverz alakzat létrehozása után az eredmények már mást mutatnak.

Öt kamera (JVC Everio GZ-HM445; Panasonic HDC-SD80EP-K; Samsung HMX-H300; Sony DCR-SX85E; Sony HDR-CX130ES) ára reálisan van meghatározva, megfelel az ár-érték aránynak.

Egy kamera (Canon LEGRIA FS406) ára 7 ezer Ft-tal alacsonyabb, mint amennyi a valós értéke, tehát túlértékelték

Egy kamera (Sony HDR-CX116EB) pedig alulértékelt.

Így kijelenthetjük, hogy a győztes kamera a Sony HDR-CX116EB, mivel az árát 7 ezer Ft-tal alacsonyabban határozták meg, mint amennyit valójában ér, így célszerű ezt a készüléket megvásárolni.

=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
A hasonlóságelemzés végeztével, most már látjuk, hogy melyik gépet érdemes megvásárolnunk, illetve melyek azok a készülékek amelyeknek, még jó az ár-érték arányuk. A best practice, és a hasonlóságelemzés eltérő eredményt mutat, ugyanis én a Panasonic HDC-SD80EP-K kamerát vásároltam volna meg, és nem pedig a hasonlóság elemzés által győztesnek ítélt Sony HDR-CX116EB készüléket. Sajnos az emberek hajlamosak percek alatt dönteni, és csak később jönnek rá, hogy talán mégse a legjobb döntést hozták meg.

=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
Már említettem, hogy én az elemzés elején a Panasonic HDC-SD80EP-K géppel szimpatizáltam, és valószínűleg azt vettem volna meg a hasonlóságelemzés ismerete nélkül. Ez a kamera pár száz Ft híján annyiba kerül, mint a győztesként kihozott készülék, amely 7 ezer Ft-tal többet ér, mint amennyiért árulják. Ezzel 7ezer forintot mindjárt spóroltunk. Ezt látva megállapíthatjuk, hogy mindenképp érdemes hasonlóságelemzést végezni, mert kifizetődő, még így is 7 ezer forint a különbség, hogy alsó középkategóriás termékről van szó. De gondoljunk bele mennyit spórolhatunk egy elemzéssel, ha például több tízmilliós luxusautókról lenne szó. De ehhez a 7 ezer forintos nyereséghez még hozzá kell venni azt a 25 ezer forintot, amit hasonlóságelemzés nélkül az ellenőrzésre költöttünk volna (a kérdőívezés, közvélemény-kutatás költségei kiesnek) és így az összes megtakarításunk 32 ezer forint.

=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=

=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet]

[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]]
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]]