|
|
| 2. sor: |
2. sor: |
| | __TOC__ | | __TOC__ |
| | == Történeti modul == | | == Történeti modul == |
| − | '''1980:'''
| |
| − |
| |
| − | A szimuláció harmadik hulláma az ágens alapú modellezés, amely az 1980-as
| |
| − | években terjedt el. Az elemzés során az egyéni döntéshozatal és az egyéni viselkedés
| |
| − | (és nem az egyén tulajdonságai, mint a mikroszimuláció esetén) áll a középpontban.
| |
| − | Az ágens alapú modellek autonóm cselekvõket feltételeznek, mely cselekvõk stratégiailag
| |
| − | kölcsönösen függnek egymástól.3 A társadalom makroszintû jelenségei az egyéni
| |
| − | viselkedések aggregált eredményeként jönnek létre. Az ágens alapú szimuláció
| |
| − | alapvetõ célja nem az elõrejelzés, hanem a társadalmi jelenségek magyarázata.
| |
| − | A komplex adaptív rendszerek kutatásának elmúlt 50 évét tekintve négy egymást átfedő korszakot különíthetünk el, melyek határkövét egy-egy új elmélet megjelenése, majd a kutatók szemléletmódjára gyakorolt egyre nagyobb befolyása jelzi. Az ötvenes-hatvanas évek a kibernetika jegyében telnek, majd a hetvenes évek közepétől fokozatosan a káosz-elmélet és a nemlineáris dinamika válik a kutatások irányvonalának meghatározójává. A következő évtized a neuronhálózatok elméletének kidolgozását és egyre szélesebb körű alkalmazását hozza magával, mely ma is dinamikus fejlődést mutat, majd részben ennek utódaként alakul ki a nyolcvanas évek második felében a "mesterséges élet" és az "autonóm ágensek" vizsgálata (GUTOWITZ 1995). Ebben a fejlődési tendenciában két dolog nyilvánul meg : egyrészt azt látjuk, hogy a biológia és a számítástudomány között fennálló kapcsolat nem egyirányú., hiszen nem csak a biológiai kutatások hasznosítják a számítástechnikában rejlő lehetőségeket, hanem az utóbbira is egyre növekvő befolyást gyakorolnak a biológiai rendszerek megismerése során elért eredmények.
| |
| | | | |
| | == Ontológiai modul == | | == Ontológiai modul == |
