„Objektum-orientált fejlesztés” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
|||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | + | Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. Az első magas szintű programozási nyelv mely ezt tökéletesen támogatja, a Borland Pascal. Az objektumokat | |
| + | a Pascal nyelv az 5.5-ös verziótól támogatja. Az 5.5-ös verzió még nem követte az objektumorientált programozás elméletét, majd 6.0-ás verzió kezdte el kiegészíteni ezeket a hiányosságokat. Az jelenlegi (7.0) verzió - szinte - tökéletesen igazodik az elmélethez, mind az öröklés, a profilizmus, a zártság, a sokoldalúság és az adatrejtés elvét tekintve. Ezenkívül a Borland Pascal nyelvhez tartozik - kiegészítésként - a Turbo Vision mely segít egy objektum-orientált felhasználói felület kialakításában. | ||
| + | |||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
* ... | * ... | ||
A lap 2005. december 11., 18:58-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését. Az első magas szintű programozási nyelv mely ezt tökéletesen támogatja, a Borland Pascal. Az objektumokat a Pascal nyelv az 5.5-ös verziótól támogatja. Az 5.5-ös verzió még nem követte az objektumorientált programozás elméletét, majd 6.0-ás verzió kezdte el kiegészíteni ezeket a hiányosságokat. Az jelenlegi (7.0) verzió - szinte - tökéletesen igazodik az elmélethez, mind az öröklés, a profilizmus, a zártság, a sokoldalúság és az adatrejtés elvét tekintve. Ezenkívül a Borland Pascal nyelvhez tartozik - kiegészítésként - a Turbo Vision mely segít egy objektum-orientált felhasználói felület kialakításában.
Ontológiai modul
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- ...
Tesztkérdések modul
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
- ...
