„Objektum-orientált fejlesztés” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
(→Történeti modul) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
'''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. | '''* 1972.''' A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak. | ||
| + | |||
| + | '''* 1989.''' A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz. | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
A lap 2005. december 11., 20:16-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
Az objektum-orientált programozás (OOP) a 90-es évek uralkodó stílusirányzata, s egyre inkább felváltja a - lassan már elavulttá váló, de ugyanakkor még klasszikusnak is számító - strukturált programozást. Az objektum-orientált programozás jobban megközelíti, utánozza a valóságot, és jobban igazodik a tárgyakhoz. Minden valóságos tárgyat nemcsak alakja, elhelyezkedése jellemez, (Tehát nem csak a rá jellemző adatok -méretek-.) hanem az is, hogyan viselkednek bizonyos körülmények között. Így a tárgyakat minden jellemzőivel együtt komplex egészként tekintjük. (Azaz, az objektum az adatok és jellemzőjük komlpexe, elválaszthatatlan egésze.) Amikor egy objektumot deklarálunk akkor írjuk le szerkezetét a mezőkkel, másrészt azokat a szubrutinokat, amelyek leírják az objektum viselkedését.
* 1964. A PL/1 programozási nyelvet az IBM cég fejlesztette ki. Ez a nyelv még nem igazán sorolható a harmadik generációs programozási nyelvek közé. A PL/1 szabad formátumú nyelv, amely a FORTRAN, az ALGOL és a COBOL nyelvek előnyeit egyesíti magában. Egyaránt alkalmas az adat-feldolgozási és a számítási problémák megoldására, emellett a program szerkezete egyszerű és követhető, formai előírásai nem túl szigorúak. A programok blokk-szerkezetű felépítése már a strukturáltság koncepcióját vetíti előre. A program tartalmaz egy főprogram részt, amely külön blokkokban több alprogramot foglalhat magába, az alprogramok egymásba ágyazhatók. A fordító a deklarációkat utólag helyezi el a program elején.[1]
* 1970. A PASCAL nyelv volt az első igazi és legteljesebb körű megvalósítása a struktúrált szemléletű programozás elveinek. Niklaus Wirth professzor, a zürichi Műszaki Főiskola oktatója dolgozta ki a nyelvet a 70-es években, és Blaise Pascal francia matematikus-filozófusról nevezte el. Wirth professzor az ALGOL programozási nyelv alapján definiálta a PASCAL szabályait, a cél egy az ALGOL-hoz hasonló, de általános célú programozási nyelv elkészítése volt. A PASCAL általános célú programozási nyelv, amelyet elsősorban az oktatásban, a műszaki-tudományos számítások területén és a komplex programrendszerek fejlesztése során alkalmaznak elterjedten. Szabad formátumú nyelv, mely viszonylag kevés utasítást tartalmaz. A programok szerkezete kötött, szigorú előírások vonatkoznak rá. A PASCAL programok blokkokból épülnek fel, a blokkok a begin foglalt szóval kezdődnek és az end foglalt szóval érnek véget. Minden utasítás végére „ ; „ -t kell tenni. A PASCAL nyelv támogatja a moduláris programozást, függvények és eljárások definiálhatók a function és a procedure foglalt szavak segítségével. A függvények, eljárások egymásba ágyazhatók, sőt a nyelv támogatja a rekurziót is. A PASCAL erősen típusos nyelv. A programban használni kívánt változókat a főprogram előtt elhelyezkedő deklarációs részben fel kell tüntetni. A PASCAL fordítók compiler típusú fordítók. A programok szabályos, szigorú, egyértelmű felépítése miatt a nyelv az oktatás kedvelt programozási nyelve. A PASCAL nagyon jó alapot biztosít más programozási nyelvek tanulásához, a struktúrált programozás alapelveinek megértéséhez.
* 1972. A rendszerprogramozás fejlődése során mérföldkőnek tekinthetjük az 1972-ben megjelent C nyelvet. Megalkotója Dennis Ritchie, aki eredetileg a UNIX rendszerek fejlesztőeszközének szánta. Később különleges hatékonyságát és sokoldalú felhasználási lehetőségét látva más operációs rendszerekhez kidolgozták a C nyelvű fordítóprogramokat. A nyelv különlegessége, hogy egyesíti magában a hardverközeli programozás és a magasszintű nyelvek előnyeit, ilyen módon jól kihasználhatjuk a hardver adta lehetőségeket – javul a futási idő – mégis gyorsan tudunk új programokat írni, mivel logikájában a magas szintű nyelvek formáját követi a C is. A Pascal-hoz hasonlóan viszonylag kevés utasítást tartalmaz, a legtöbb műveletet előre definiált függvények segítségével oldja meg. A C nyelv támogatja az alprogramok készítését, de csak a függvény típusú modulokat ismeri. Az eljárásokat visszatérési érték nélküli függvényként definiálhatjuk. Lehetőség van rekurzív alprogramok készítésére is. A C nyelv nagyon erősen támaszkodik a mutatókra. Előnyös a C programok írása során kihasználni a mutatók adta lehetőségeket, mert programunk ezáltal gyorsabb, hatékonyabb lehet. Típuselőírásai sokkal engedékenyebbek, mint azt a Pascal nyelv esetén tapasztaltuk, bár az automatikus típusdeklarációt nem támogatja, a konverziók terén igen nagy szabadságot biztosít a programozónak.
* 1989. A C nyelvet 1989-ben fogadta el az Amerikai Szabványügyi Hivatal. Ekkor jelent meg az ANSI-C, az első szabványos C fordító. A későbbi változatok ennek lehetőségeire építkeztek. A C nyelvet ma is széles körben használják, első számú alkalmazási területe a rendszerprogramozás. A mai követelményeknek megfelelő C változatok a C++, az objektum-orientált lehetőségekkel bővített C nyelv, és a Concurent C, a párhuzamos folyamatok programozását segítő eszköz.
Ontológiai modul
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- ...
Tesztkérdések modul
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
- ...
