„Információs rendszer üzemeltetése” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 12:50-kori változata

Angol megnevezés: Operation of information system

Történeti modul

• 2000: A szervezet olyan része, mely információt gyűjt, továbbít, feldolgoz, megjelenít és tárol. [1]
• 2000: Az információs rendszer egy közösség behatárolt kommunikációs tevékenységét szolgálja ki. Rendkívül konstruált, kifejlesztett rendszer. Sematikus felépítése a következõkbõl tevõdik össze.
  • Források: olyan személyek, akik új üzenetet (lehet kérdés is) visznek a rendszerbe vagy közölnek a felhasználókkal.
  • Felhasználók, más kifejezéssel rendeltetési helyek: a források üzeneteinek címzettjei, vagy üzeneteket kapnak a rendszer ismeretkészletébõl a maguk vagy a mások által megfogalmazott kérdésüzenetek válaszüzeneteként.
  • A közös ismeretkészlet reprezentációja: a közösség kommunikációjával kialakított és az új üzenetekkel folyamatosan fejlõdõ formalizált, tárolható és hozzáférhetõ ismeretrendszert kódolja ez az adatrendszer. Ebben a megfogalmazásban az adat esetében a csatorna jelsorozataihoz hasonló fogalomról van szó, az különbözteti meg a csatornán áthaladó jelektõl, hogy nincs mozgásban, nincs haladása. Úgy is tekinthetõ, mint a csatorna memóriája, ami a belépõ üzenet hatására változik, s a belépõ üzenet és a memória állapotának függvényében alakul ki a kilépõ üzenet.
  • Kódoló: szerepének a belépõ üzeneteket fogadó illesztõfelület (interfész) felel meg, ami a források számára lehetõvé teszi, hogy üzeneteik az ismeretkészlethez illeszthetõek legyenek. Ezen kívül a források üzeneteit olyan adatformára alakítja, amely megfelel a tárolt adatrendszerbe építhetõség követelményeinek. Többféle fogadófelülete lehet egy információs rendszernek. Fontos megkülönböztetni üzenetbeviteli felületeket, valamint az üzenet kinyerését szolgáló lekérdezési felületet.
  • Dekódoló: szerepét az adatrendszerbõl az üzenetek hatására elõálló válaszadatok üzenetekké alakító felülete tölti be. [2]
• 2002: A vezetői információs rendszer feladata az, hogy a szervezetnél meglévő nagy mennyiségű adatból információt szolgáltasson a vezetők számára, méghozzá könnyen értelmezhető módon. Ez azért fontos, mert a sikeres döntéshozatal legfontosabb kritériuma, hogy a szükséges információk az üzleti tevékenység minden részéről naprakészen rendelkezésre álljanak. A vezetői információs rendszereknek különböző állapotok összehasonlítására és statisztikák készítésére is alkalmasnak kell lenniük. [3]
• 2005: Számítógép-alapú rendszer, ami lehetővé teszi az adatkezelést és a menedzsment döntéshozatalához szükséges információkat biztosítja. [4]
• 2005 A vállalati információs-infrastruktúra nagyszámítógépek, középgépek (pl: AS/400), de főként számítógép-hálózatok telepítésével és üzemeltetésével valósul meg. „A hálózat maga a számítógép” – vallja a SUN Microsystems. Valóban a többnyire nyitott, kliens / szerver architektúrájú, osztott (távoli és lokális) számítógép-hálózat az, amelyet információs infrastruktúraként tekintünk és kezelünk.[5]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • OSIRIS rendszer üzemeltetése (megvalósulási forma)
  • NEPTUN rendszer üzemeltetése (megvalósulási forma)

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Információs többletérték
  • Információ
  • Információs rendszer méretezése
  • Adatbázis (dBase, MS SQL, Oracle)
  • Adatbányászat

• "a címszó része valaminek" kapcsolattípus:
  • Információs rendszer (tervezés, fejlesztés, méretezés, üzemeltetése, ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Időben és folyamatosan történő információszolgáltatás az irányítás minden szintjén minden szereplő felé ↔ megfelelően működő és működtetett információs lánc
• Nem jó gyakorlat, hogy a döntések előkészítésnél nem kérik ki a fenntartók – pl. megyei jogú városok mint a legtöbb intézményt fenntartók – véleményét
• Intézmények eredményességi mutatói ↔ önkormányzatok oktatásirányítói gyakorlata, elvárásai. [6]

===Szerkesztői javaslat=== Hogyan kalkulálható az információs rendszerektől várt információs többletérték?

Válasz a szerkeztői javaslatra

Az adott kuatatási témák gyakorlati hasznosságát az az információs többletérték jelenti, amely ideális döntéshozói magatartás esetén (önkontroll és módszeres prognosztika) növeli a döntéshozó és munkatársainak informáltságát és ezzel a vállalkozás - valamint tágabb értelemben a piac - gazdasági fejlődésére nézve pozitív hatást gyakorolhat - nemcsak az újraelosztás (tőzsde), hanem valós hatékonyság-növekedés révén is (természeti kockázatok kivédése).

Az előrejelzés a későbbi tényadatokhoz viszonyítva adott pontossággal bír, mely a döntés szempontjából meghatározó szerepet játszik. Ahhoz, hogy a döntés gazdasági következménye az adott cég számára a lehető legjobb legyen , egyrészt univerzális jellegű (vagyis majd’ minden típusfeladathoz alkalmas, így költségkímélő), illetve a maximális előrejelzési pontosságot közelítő (kockázatmérséklő) módszerre van szükség.

• offline

1. szakértői rendszerek
2. pivot kimutatások

• online

1. szakértői rendszerek
2. OLAP megoldások

Tehát az infotmáció többletértékét a különbözö módszerekkel tudjuk mérni és ezeknek az eredmények által bekövetkezett a gazdasági többletértékével tudjuk számszerűsíteni.

Definíciós modul

• Az információs rendszer feladata megfelelő adatok rögzítése, feldolgozása és meghatározott jogok alapján történő visszaadása. Üzemeltetésekor ügyelni kell az adatok biztonságára (biztonsági mentések, stb.), a hozzáférés szabályozására (felhasználói jogosultságok megfelelő beállítása, stb) és az egész rendszer kezelhetőségének fenntartására. Fontos továbbá a felhasználók oktatása is a rendszer használhatóságának megtartása érdekében.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e,hogy az információs rendszernek hûen kell tükröznie a rendszer erõforrásait, a feladatokat, a környezetet, a hírfolyamatot? IGAZ

Ajánlott irodalmak modulja

• Hadházi Attila - Dr. Prof. Pethõ Attila: Integrált egészségügyi információs rendszer a Debreceni Orvostudományi Egyetemen [7]
• Benczúr András: Informatika – oktatás – informatikaoktatás [8]