„Public Private Partnership” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 13., 21:34-kori változata

Magyar megnevezés: privát-és közszféra együttműködése

Történeti modul

• 2000: "A PPP az állami és a magán szektor közötti társulás, melynek célja

olyan projektek létrehozása vagy olyan szolgáltatások nyújtása, amelyeket hagyományosan az állami szektor végez. A PPP különböző formákban jöhet létre, de minden sikeres projekt lényege az az elv, hogy a magán szektor kompetenciájából adódóan ugyanazért a pénzért több értéket tud létrehozni és a PPP segítségével elérhető, hogy a kockázatot az a fél viseli, amely azt a legjobban képes kezelni."( PPP politikai irányvonalak, Környezetvédelem és Önkormányzatok Minisztériuma, Írország) [1]

• 2003: "A PPP a legegyszerűbben megfogalmazva egy olyan együttműködése a privát és a közszférának, ahol a befektetők átvállalják az állami feladatok teljesítéséhez szükséges beruházásokat valamint az adott beruházásban megvalósított eszközök üzemeltetését és az állam által felvállalt szolgáltatások nyújtásának egy részét.

Az állam a befektetőnek szolgáltatási díjat fizet, amely szolgáltatási díj magában foglalja az elvégzett szolgáltatások ellenértékét, a beruházás finanszírozásához kapcsolódó kamatköltségeket és törlesztő részleteket valamint a befektető által befektetett tőkére számított elvárt hozamot."
A PPP megvalósítására alapvetően négy modellt dolgoztak ki az évek során annak függvényében, hogy az egyes feladatokból mennyit vállal magára a magán befektető:

- tervezés és megépítés (DB - design and build)
- tervezés, megépítés és üzemeltetés (DBO - design, build and operate)
- tervezés, megépítés, üzemeltetés és finanszírozás (DBFO - design, build, finance and operate)
- koncesszió
Meg kell még említeni a közös vállalkozás (joint venture) létrehozásának lehetőségét is, amely szintén jelen van az állami és magán szektor együttműködésében, de ez az együttműködési forma nem tartozik a klasszikus PPP konstrukciók közé.[2]

• 2004: PPP (Public Private Partnership) a közfeladatok ellátásának az a módja, amikor az állam a szükséges létesítmények és/vagy intézmények létrehozásába, fenntartásába és üzemeltetésébe versenyeztetés útján bevonja a magánszektort. A PPP keretében a vállalkozó szolgáltatást nyújt az állam részére, átvállalja az állam feladatait és ezért a szolgáltatásért az állam és/vagy a szolgáltatások tényleges igénybe vevője szolgáltatási díjat fizet. A konstrukció keretében az állam, mint megrendelő azt határozza meg, hogy milyen szolgáltatást, milyen minőségben és mennyi ideig - jellemzően 20-30 év - kíván igénybe venni, tehát a szolgáltatás nyújtását a magánszektor végzi, az állam monitoring szerepet tölt be.

Az EU tagállamokban a PPP konstrukciók alkalmazása mára elterjedt Az EUROSTAT ez év februárban határozatban fogalmazta meg a PPP-projektek nemzetgazdasági elszámolásának irányelveit. Az ajánlás szerint a fő szempont a kockázatallokáció. Így egy PPP-projekt keretében épülő eszköz kormányzati szektoron kívüli eszköznek minősül, ha a magántársaság viseli az építési kockázatot (construction risk), valamint az eszköz rendelkezésre állási kockázatának (availability risk) vagy keresleti kockázatának (demand risk) legalább egyikét. [3]

• 2004:A PPP-együttmûködések keretében az állam a közszolgáltatások létrehozását a tradicionálisnál komplexebb módon bízza a magánszférára.Említést kell tenni a PPP alkalmazásáról a nagy növekedési képességû vállalkozások inkubációját segítõ programok és az innováció megvalósításában, valamint a K+F konstrukciók hatékony elterjesztésében is. Eltérõen az infrastrukturális beruházásoktól, amelyek esetében a PPP alkalmazása a fejlesztés nagy költségigénye miatt kézenfekvõ megoldás, a technológiaintenzív vállalkozások esetében részben a fejlesztés kockázata az, ami miatt a vállalkozások

kezdeti, ún. magvetõ szakaszában indokolt az állam szerepvállalása. Ennél is fontosabb azonban, hogy a PPP nemcsak finanszírozási szempontból jelent kölcsönös érdekeken alapuló,hatékony együttmûködést, hanem az inkubáció szakmai feladatainak megoldása szempontjából is. A köz- és magánszféra együttmûködése tehát a finanszírozási források bõvítésén és a kihasználatlan erõforrások bevonásán túl jelentõs hozadékot biztosít azáltal is, hogy a fejlesztéseket a magánszféra mobilizálásával és érdekei érvényre juttatásával valósítja meg. [4]

Ontológiai modul

• ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• ...

Tesztkérdések modul

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• ...