„Mobile computing” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Definíciós modul)
 
(45 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
'''Angol megnevezés:''' ...
+
*'''Angol megnevezés:''' Mobile computing
 +
*'''Magyar megnevezés:''' Mobil számítás
 
__TOC__
 
__TOC__
 
== Történeti modul ==
 
== Történeti modul ==
* Az embernek állandó információ éhsége, illetve információ átadási (továbbítási) késztetése van. Az ősember dobolt és füstjeleket váltott, nagyon valószínű, hogy a baráti törzsek kiépítették a maguk kódrendszerét. Aztán az ember feltalálta a képírást, majd a betűírást, az inkák a csomóírást, tehát az információt nem csak átadni, hanem már tárolni is tudta, majd azt is kitalálta, hogyan tudja ezt a már eltárolt információt nagyobb távolságra átvinni (pl. futárok). A betűk továbbítására az első emlékeink i.e. 1180-tól vannak, ekkor jelent meg Görögországban az első fénytávíró, ami kódolt fényjeleket használt fel az üzenetek továbbítására.
+
* '''1996''' "Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót." [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21189]]
* Néhány mérföldkő:
+
* '''1998''' "A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll." [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21190]]
** 1794-ben Claude Chappe készítette el Lille és Párizs között az első „professzionális” optikai (szemaforos) távírót. Azután feltalálták az elektromosságot, utána szinte azonnal – 1809-ben - megjelent az első, Sömmering bajor professzor feltalálta elektrokémiai távíró(rossz hatásfok, rövid táv).
+
* '''1999''' "Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code)." [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21191]]
** Az amerikai Samuel Finley Breese Morse rövid és hosszú jelekből álló kódokat küldött el két vezetéken bármekkora távolságra. Morse szavai szerint: „ … megkerülhetem az egész Földet.”
+
*'''2004:''' "Magyarországon inkább üzleti célból használják a notebookokat, és jellemzően a desktop gépeket váltják ki egy-egy új noteszgép vásárlásakor, így ma még nem a mobilitás szempontjai az elsőrendűek." [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21546]]
** Megjelentek a betűíró, majd a drótnélküli távírók, ettől kezdve már nem kellett túlzott szakértelem az üzenetek elküldéséhez és visszaolvasásához.
 
** A fejlődés következő nagy állomása a vezetéken való hangtovábbítás, azaz a telefon feltalálása volt. Számos használhatatlan kísérlet után Graham Alexander Bell-nek sikerült – hosszas kísérletezés után, 1875. június 2-án – két pont között villamos vezetéken hangot átvinni.
 
** Azután hamarosan kitalálták a vezeték nélküli hangátvitelt, tért nyert a rádió, miközben mások azzal kísérleteztek, hogy ne csak írást és hangot, de képet is továbbítani lehessen mind vezetéken, mind pedig vezeték nélküli összeköttetéseken keresztül. Ezzel megszületett a televízió.  
 
* Mindezekre az informatikai találmányokra a koronát a 20. század talán legnagyobb találmánya, a számítógép tette fel, aminek a segítségével bármilyen információt bináris jelekké lehet átalakítani, a számítógépnek a hírhálózatra (telefon, rádió, TV) kötésével pedig egy másik számítógéphez lehet továbbítani. Megszületett a világméretű információs hálózat, az Internet, amin egységesen lehet szöveget, hangot és képet továbbítani, a vevőállomáson telepített szoftver segítségével tudja a felhasználó kideríteni, hogy milyen információt kapott a hálózaton.  
 
* Közben – viszonylag csendben – elkezdődött a telekommunikációs forradalom is, miután a számítógépes technológia nem csak hatott a telekommunikációs eszközök fejlődésére, de kiszorította a hagyományos eszközöket – például az elektromechanikus telefonközpontokat - a távközlési rendszerekből. A számítógép először a vonalak (hívó, hívott) összekapcsolási funkcióját látta el, majd átvette és bevezette a számítógép-hálózatokban sikerrel használt újabb funkciókat is, mint például az adattárolás, a hívóról és a hívott félről való információk megőrzése és átadása, üzenetrögzítés, elektronikus telefonkönyv stb, így hamarosan eltűnt a különbség a telekommunikációs és az információ-feldolgozó eszközök és módszerek között.  
 
* Ez volt az a pillanat, amikor az addig teljes mértékben gépi kapcsolás (hardver) helyére a szoftver (telefonszolgáltatás) lépett, gyakorlatilag átvette az uralmat a gépi megoldások felett. Ez a telefonközpontok értékében is egyre inkább tükröződött, egy telekommunikációs rendszer értékét már nem a hardver megoldások, hanem a benne lévő „tudás”, azaz a szoftver adta.  
 
* A „mának” az egyik legújabb forradalmát a valamikor mellékes távközlési technológiának tekintett „rádió-telefon”, mai néven a mobil telefonálásra szolgáló eszközök és rendszerek jelentik.  
 
* A telefónia és főleg a mobil-telefónia fejlődése természetesen visszahatott a számítástechnika fejlődésére is, hiszen rövidesen megteremtette a mobil számítástechnikát, azaz a mobil telefon és a számítógép kapcsolatát vagy szintézisét, tehát azt a lehetőséget, hogy a számítógép a világ bármelyik pontjáról bekapcsolódhasson a világméretű számítógép-hálózatba. (Internet).  
 
* A „ma” egyik utolsó (?) fejlődési fázisa, amit az elektronikus elemek miniatürizálása tett lehetővé, hogy a számítógép egyes funkcióit ellátó eszközöket olyan kis méretben lehet előállítani, hogy az belefér akár a telefonkészülékbe is.
 
* Megszületett a telefon nagyságú hordozható számítógép, amin van klaviatúra, a működését egy operációs rendszer végzi, meglehetősen nagy memóriája van, Internetezni lehet vele, a színes képernyőjén már nem csak írást, de képet is meg lehet jeleníteni. Ezt a telefont nyilvánvalóan nem lehet egy teljes értékű számítógép helyett használni, de bizonyos fontos számítógép funkciókat a számítógép-telefon is el tud látni.
 
  
 
== Ontológiai modul ==
 
== Ontológiai modul ==
* ...
+
* '''"ez egy" kapcsolattípus: '''
 +
**[[Mobil kommunikáció]] (mobil eszközök)
 +
**[[Internet]] (hálózati eszköz)
 +
*'''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:'''
 +
** [[TCP / IP]]
 +
** [[IP]]
 +
** [[FTP]]
 +
** [[HTTP]]
 +
** [[WAP]]
 +
** Hálózati menedzsment
 +
* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''
 +
** Elektronikus kereskedelem (Mobile computing, E-Classifieds)
 +
** Intelligens adatfeldolgozás (Mobile computing, WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)
 +
 
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* Biztonságos-e a távoli kapcsolat?
+
* '''1998:''' Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.
**Igen! Mert a távoli hozzáférés nem jelenti azt, hogy a számítógépe minden hacker számára nyitva áll; a kapcsolat két olyan számítógép között jön létre, amelyek kiválasztása és védelme jelszóval történik. Bizonyos szoftverek megengedik az átküldött adatok titkosítását is. A felhasználó továbbá korlátozhatja a kapcsolatot bizonyos IP címekre és kizárhat másokat.
+
* '''1998:''' Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.
 +
* '''1998:''' Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.
  
 
== Definíciós modul ==
 
== Definíciós modul ==
*'''Hozzáférés-mobilitás:'''
+
Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.
**A távoli hozzáférést speciálisan arra tervezték, hogy kielégítsék a számítógép hordozhatóságának igényét. Az IDC tanácsadó cég egy felmérése alapján a felhasználók által létfontosságúnak tartott információk 80%-a merevlemezen található. A mágneslemezek és egyéb adathordozók korlátozzák azokat, akik nagyobb fájlokat mozgatnak. Mivel a számítógépen lévő összes elem használatát engedélyezi, a távoli hozzáférés minden távoli felhasználó számára megoldást jelenthet. Az összes teendő csupán egy távoli számítógép elérése, melyen az azon lévő elemeket úgy használhatja, mintha a számítógép előtt ülne. A képernyőn megjelenik a távoli számítógép munkaasztala, ami után elérhetővé válnak a merevlemezen lévő fájlok és szoftverek. Használhatja az egeret, billentyűzetet, műveleteket hajthat végre, szoftvert tölthet le és megnyithat vagy módosíthat egy állományt. Ez a két számítógép közötti közvetlen kapcsolat specializált szoftveren alapul. A két számítógépet ugyanazzal a szoftverrel kell ellátni, és természetesen be kell kapcsolni a gépeket. Ha nincsenek helyi hálózattal összekötve, a kapcsolat az interneten keresztül jön létre. Amint a szoftver telepítésre kerül a munkaállomásokra, a felhasználók az IP számukkal azonosítják az elérni kívánt számítógépeket. A kapcsolat létrehozásához megadnak egy bejelentkezési nevet és egy jelszót.
 
  
*'''Távoli hozzáférés:'''  
+
== Tesztkérdések modul ==
**Napjainkban már nem csak a nagyvállalatok igénylik ezt a technológiát. Például MP3 vagy JPG fájlok tárolása vagy elektronikus levélben való elküldése igen komplikált feladat lehet. Ugyanez igaz azokra az állományokra is, ahol kompatibilitási problémák lépnek fel-így például Macintosh vagy szoftverspecifikus dokumentumok esetén. Bosszantó egy gondosan megszerkesztett Power Point prezentációt tönkretenni eltérő szoftververzió használata miatt. A távoli hozzáférés az operációs rendszertől és az alkalmazás verziójától függetlenül, az összes fájl megnyitását lehetővé teszi.
+
* Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? ''(hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)''
**Az egyik legjobban fejlődő alkalmazási terület a távközlési és mobil iparág. A távoli hozzáférés lehetővé teszi, hogy az informatikai szakemberek a munkahelyükről oldhassák meg a felmerülő problémákat. Az egyes szoftverekben meglévő „hangos párbeszéd” és „grafikus követés” lehetőségeknek köszönhetően útmutatást tudnak adni. A szoftverek leltározása és frissítése szintén elvégezhető távolról.
+
* Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz?
 +
**'''Válasz:''' Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.
  
== Tesztkérdések modul ==
 
* ...
 
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
* ...
+
* C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21192]]
 +
* C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21193]]
 +
* D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21133]]
 +
* M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21134]]
 +
* J. E. White: Telescript Technology [[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21135]]
 +
[[Kategória:Lexikon_(special)]]

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:27-kori változata

  • Angol megnevezés: Mobile computing
  • Magyar megnevezés: Mobil számítás

Történeti modul

  • 1996 "Általános értelemben olyan komputer rendszer, ami használat közben nincs egy meghatározott helyhez kötve. A legtöbb esetben a rendszer mozgása alapvető eleme az alkalmazásnak. Más jelentésben olyan végső felhasználó, aki különböző helyszínek között mozog, és ezek mind fel vannak szerelve számítási erőforrásokkal, és a használó megjelenésekor automatikusan átkonfigurálódnak, ill. helyreállítják azt az állapotot, amit az illető az előző helyszínen hátrahagyott. Ez a működésmód feltételez egy állandóan használt, a userhez rendelt azonosítót." [[1]]
  • 1998 "A mobil számítás koncepciójának lényege egy (akár világméretű) elosztott architektúra, mely ún. számítási környezetekből (computational environment) és végrehajtási egységekből (executing unit) áll." [[2]]
  • 1999 "Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra különböző megoldásokat javasolnak, melyek egyike a mobil számítás (mobile computing), vagy más néven mobil kód(mobile code)." [[3]]
  • 2004: "Magyarországon inkább üzleti célból használják a notebookokat, és jellemzően a desktop gépeket váltják ki egy-egy új noteszgép vásárlásakor, így ma még nem a mobilitás szempontjai az elsőrendűek." [[4]]

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
  • "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
    • Elektronikus kereskedelem (Mobile computing, E-Classifieds)
    • Intelligens adatfeldolgozás (Mobile computing, WLAN, GPRS, EDGE (EGPRS), Bluetooth)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • 1998: Egyes paradigmákhoz bizonyos technológiák jobban, míg mások kevésbé illeszkednek.
  • 1998: Az üzenetalapú technológia a hagyományos kliens-szerver paradigmához tökéletesen illeszkedik, míg a további paradigmák alkalmazása többletmunkát igényel, mely főként a kód (illetve programállapot) adattá konvertálásából, illetve visszaállításából áll.
  • 1998: Kliens-szerver alkalmazások implementálása esetén a hatékonyság erősen romlik, míg a mobil ágensek futási állapotainak továbbítását és visszaállítását a technológia nem támogatja.

Definíciós modul

Az Internet növekedésével és a számítógépes hálózatok fejlődésével az elosztott programrendszerekkel szemben támasztott igények is megnőttek. Az ezzel kapcsolatos tervezési kihívásokra adott válaszok egyike a mobil kód, a mobil számítás koncepciója, melyben az elosztott alkalmazás kódkomponensei és az azokat végrehajtó hardver közötti kötés nem statikus – azaz a kód a végrehajtás során a végrehajtó gépek között vándorolhat.

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e, hogy: Az elektronikus kereskedelem nem veszi hasznát a mobil technológiáknak? (hamis, ugyanis egyre inkább elterjed a mobile marketing, vagyis a mobil reklám és kereskedelem)
  • Mobil alkalmazások teljesítménye hogyan viszonyul a hagyományos technológiák felhasználásával fejlesztett hasonló alkalmazásokéhoz?
    • Válasz: Sok alkalmazás esetében a hatékonyság romlásával kell fizetnünk a technológia előnyeiért. Ugyanakkor prototípusok implementálására még a hatékonyságra leginkább érzékeny alkalmazások esetén is érdemes ezt a technológiát választani, hiszen jelentősen leegyszerűsítheti pl. új szervertípusok telepítését egy nagy kiterjedésű hálózat gépeire.

Ajánlott irodalmak modulja

  • C. Ghezzi, G. Vigna: Mobile Code Paradigms and Technologies[[5]]
  • C. Ghezzi, G. Cugola, G. P. Picco, G. Vigna: Agents on the Move [[6]]
  • D. Johansen, R. van Renesse, F. B. Schneider: An introduction to the TACOMA Distributed System [[7]]
  • M. Strasser, J. Baumann, F. Hohl: MOLE [[8]]
  • J. E. White: Telescript Technology [[9]]