„Hypertext Markup Language” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Történeti modul)
(Ontológiai modul)
8. sor: 8. sor:
  
 
== Ontológiai modul ==
 
== Ontológiai modul ==
* ...
+
*"ez egy kapcsolattípus":
 +
**Web oldalak írása (alkalmazási példa)
 +
**szöveges információk formázása, képek és más multimédiás tartalmak oldalakba illesztése, oldalak közti hiperkapcsok kialakítása (szolgáltatások)
 +
**ún. szerveroldali programozási nyelv alapja
 +
*"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
 +
**leírókód
 +
**jel-, és kódkészlet
 +
**"tag" (ún. "html címke")
 +
*"a címszó része valaminek(a címszóval egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:
 +
**a WWW (World Wide Web) alapja
 +
 
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
* ...
 
* ...

A lap 2005. december 9., 02:00-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

  • Vannevar Bush tervezte meg elsőként a hypertext alapjait, amelyet az 1945-ös „As We May Think” című cikkében írt le. Rendszere, amit Memex-nek hívtak egy aktuális mikrofilm technológián alapult.[1][2]
  • 1960-ban Ted Nelson feltalálta a számítógép-alapú hypertextet.[3]
  • Douglas Engelbart, miután elolvasta Bush cikkét, kifejlesztette a hypertext első kivitelezését a „Stanford Research Institute”-ban az 1960-as évek elején. Ez ma NLS vagy „On-Line System”–ként ismert.[4]
  • 1990-ben Tim Berners-Lee, a WEB kezdeményezője és Daniel W. Connolly megalkotta a HTML-t.[5]

Ontológiai modul

  • "ez egy kapcsolattípus":
    • Web oldalak írása (alkalmazási példa)
    • szöveges információk formázása, képek és más multimédiás tartalmak oldalakba illesztése, oldalak közti hiperkapcsok kialakítása (szolgáltatások)
    • ún. szerveroldali programozási nyelv alapja
  • "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
    • leírókód
    • jel-, és kódkészlet
    • "tag" (ún. "html címke")
  • "a címszó része valaminek(a címszóval egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:
    • a WWW (World Wide Web) alapja

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • ...

Definíciós modul

  • ...

Tesztkérdések modul

  • ...

Ajánlott irodalmak modulja

  • ...