„Hypertext Markup Language” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Történeti modul) |
(→Ontológiai modul) |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
− | * .. | + | *"ez egy kapcsolattípus": |
+ | **Web oldalak írása (alkalmazási példa) | ||
+ | **szöveges információk formázása, képek és más multimédiás tartalmak oldalakba illesztése, oldalak közti hiperkapcsok kialakítása (szolgáltatások) | ||
+ | **ún. szerveroldali programozási nyelv alapja | ||
+ | *"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus: | ||
+ | **leírókód | ||
+ | **jel-, és kódkészlet | ||
+ | **"tag" (ún. "html címke") | ||
+ | *"a címszó része valaminek(a címszóval egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus: | ||
+ | **a WWW (World Wide Web) alapja | ||
+ | |||
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
* ... | * ... |
A lap 2005. december 9., 02:00-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- Vannevar Bush tervezte meg elsőként a hypertext alapjait, amelyet az 1945-ös „As We May Think” című cikkében írt le. Rendszere, amit Memex-nek hívtak egy aktuális mikrofilm technológián alapult.[1][2]
- 1960-ban Ted Nelson feltalálta a számítógép-alapú hypertextet.[3]
- Douglas Engelbart, miután elolvasta Bush cikkét, kifejlesztette a hypertext első kivitelezését a „Stanford Research Institute”-ban az 1960-as évek elején. Ez ma NLS vagy „On-Line System”–ként ismert.[4]
- 1990-ben Tim Berners-Lee, a WEB kezdeményezője és Daniel W. Connolly megalkotta a HTML-t.[5]
Ontológiai modul
- "ez egy kapcsolattípus":
- Web oldalak írása (alkalmazási példa)
- szöveges információk formázása, képek és más multimédiás tartalmak oldalakba illesztése, oldalak közti hiperkapcsok kialakítása (szolgáltatások)
- ún. szerveroldali programozási nyelv alapja
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- leírókód
- jel-, és kódkészlet
- "tag" (ún. "html címke")
- "a címszó része valaminek(a címszóval egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:
- a WWW (World Wide Web) alapja
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- ...
Tesztkérdések modul
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
- ...