„Hypertext Markup Language” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Történeti modul) |
|||
| (19 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | ''' | + | '''Magyar megnevezés:''' hiperszöveges jelölőnyelv |
| + | |||
| + | '''Elterjedt jelölés:''' HTML | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | *Vannevar Bush tervezte meg elsőként a hypertext alapjait, amelyet az 1945-ös „As We May Think” című cikkében írt le. Rendszere, amit Memex-nek hívtak egy aktuális mikrofilm technológián alapult.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string= | + | *Vannevar Bush tervezte meg elsőként a hypertext alapjait, amelyet az 1945-ös „As We May Think” című cikkében írt le. Rendszere, amit Memex-nek hívtak egy aktuális mikrofilm technológián alapult.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21511][http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21512] |
| − | *1960-ban Ted Nelson feltalálta a számítógép-alapú hypertextet.[http:// | + | *1960-ban Ted Nelson feltalálta a számítógép-alapú hypertextet.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21513] |
| − | *Douglas Engelbart, miután elolvasta Bush cikkét, kifejlesztette a hypertext első kivitelezését a „Stanford Research Institute”-ban az 1960-as évek elején. Ez ma NLS vagy „On-Line System”–ként ismert.[http:// | + | *Douglas Engelbart, miután elolvasta Bush cikkét, kifejlesztette a hypertext első kivitelezését a „Stanford Research Institute”-ban az 1960-as évek elején. Ez ma NLS vagy „On-Line System”–ként ismert.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21500] |
| − | *1990-ben Tim Berners-Lee, a WEB kezdeményezője és Daniel W. Connolly megalkotta a HTML-t.[http:// | + | *1990-ben Tim Berners-Lee, a WEB kezdeményezője és Daniel W. Connolly megalkotta a HTML-t.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21502] |
| + | *2002: A html a W3C Organization [World Wide Web Consortium, a web technológiai fejlődését felügyelő és szabványokat kibocsátó társaság] ajánlása alapján kerül kiadásra. Jelenleg a 4.01 verziónál tart, de már (2002. augusztus 1.) kiadták az XHTML 1.0 verziót, mely jelzi, hogy áttérnek egy új nómenklatúrára és számozásra.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21740] | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
| 11. sor: | 14. sor: | ||
**Web oldalak írása (alkalmazási példa) | **Web oldalak írása (alkalmazási példa) | ||
**szöveges információk formázása, képek és más multimédiás tartalmak oldalakba illesztése, oldalak közti hiperkapcsok kialakítása (szolgáltatások) | **szöveges információk formázása, képek és más multimédiás tartalmak oldalakba illesztése, oldalak közti hiperkapcsok kialakítása (szolgáltatások) | ||
| − | |||
*"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus: | *"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus: | ||
**leírókód | **leírókód | ||
| 17. sor: | 19. sor: | ||
**"tag" (ún. "html címke") | **"tag" (ún. "html címke") | ||
*"a címszó része valaminek(a címszóval egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus: | *"a címszó része valaminek(a címszóval egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus: | ||
| − | **a WWW ( | + | **a WWW (weboldal, webszerver, XML) alapja |
**az SGML (Standard Generalized Markup Language) egy specifikusan a Web számára átalakított módozata. | **az SGML (Standard Generalized Markup Language) egy specifikusan a Web számára átalakított módozata. | ||
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
| − | * .. | + | * Egyes források egyedül Tim Berners-Lee-t tartják a HTML megalkotójának, mások szerint viszont Daniel W. Connolly is közreműködött a létrehozásában. |
| + | |||
== Definíciós modul == | == Definíciós modul == | ||
*A Hypertext Markup Language (HTML-azaz hiperszöveges jelölőnyelv) World Wide Web-en megjelenő dokumentumok alapjait leíró, szöveges programozási nyelv. | *A Hypertext Markup Language (HTML-azaz hiperszöveges jelölőnyelv) World Wide Web-en megjelenő dokumentumok alapjait leíró, szöveges programozási nyelv. | ||
| 30. sor: | 33. sor: | ||
== Ajánlott irodalmak modulja == | == Ajánlott irodalmak modulja == | ||
| − | *Some early ideas for HTML[http:// | + | *Some early ideas for HTML[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21504] |
| − | *Irodalom a digitális közegben v1.0[http:// | + | *Irodalom a digitális közegben v1.0[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21507] |
| − | * | + | *Short History of Hypertext[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21509] |
| − | * | + | *Túl a HTML nyelven[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21741] |
| − | + | [[Kategória:Lexikon_(special)]] | |
A lap jelenlegi, 2008. február 1., 12:36-kori változata
Magyar megnevezés: hiperszöveges jelölőnyelv
Elterjedt jelölés: HTML
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- Vannevar Bush tervezte meg elsőként a hypertext alapjait, amelyet az 1945-ös „As We May Think” című cikkében írt le. Rendszere, amit Memex-nek hívtak egy aktuális mikrofilm technológián alapult.[1][2]
- 1960-ban Ted Nelson feltalálta a számítógép-alapú hypertextet.[3]
- Douglas Engelbart, miután elolvasta Bush cikkét, kifejlesztette a hypertext első kivitelezését a „Stanford Research Institute”-ban az 1960-as évek elején. Ez ma NLS vagy „On-Line System”–ként ismert.[4]
- 1990-ben Tim Berners-Lee, a WEB kezdeményezője és Daniel W. Connolly megalkotta a HTML-t.[5]
- 2002: A html a W3C Organization [World Wide Web Consortium, a web technológiai fejlődését felügyelő és szabványokat kibocsátó társaság] ajánlása alapján kerül kiadásra. Jelenleg a 4.01 verziónál tart, de már (2002. augusztus 1.) kiadták az XHTML 1.0 verziót, mely jelzi, hogy áttérnek egy új nómenklatúrára és számozásra.[6]
Ontológiai modul
- "ez egy kapcsolattípus":
- Web oldalak írása (alkalmazási példa)
- szöveges információk formázása, képek és más multimédiás tartalmak oldalakba illesztése, oldalak közti hiperkapcsok kialakítása (szolgáltatások)
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- leírókód
- jel-, és kódkészlet
- "tag" (ún. "html címke")
- "a címszó része valaminek(a címszóval egyenrangú fogalmak)"kapcsolattípus:
- a WWW (weboldal, webszerver, XML) alapja
- az SGML (Standard Generalized Markup Language) egy specifikusan a Web számára átalakított módozata.
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- Egyes források egyedül Tim Berners-Lee-t tartják a HTML megalkotójának, mások szerint viszont Daniel W. Connolly is közreműködött a létrehozásában.
Definíciós modul
- A Hypertext Markup Language (HTML-azaz hiperszöveges jelölőnyelv) World Wide Web-en megjelenő dokumentumok alapjait leíró, szöveges programozási nyelv.
- A web, mint hiperszöveges adatbázis oldalainak leírásához használt jelölőnyelv. A HTML az SGML séma továbbfejlesztéseként került kialakításra, és a szöveges információk formázása (pl. vastagítás, betűméret változtatás, bekezdésekre bontás, stb.) mellett képek és más multimédiás tartalmak az oldalakba illesztését, valamint az oldalak közötti hiperkapcsok kialakítását teszi lehetővé.
Tesztkérdések modul
- Igaz, hogy a nyelv fejlődéséért a svájci Európai Részecske Kutató Intézet CERN felelős? (Hamis, a nyelv fejlődéséért 1995-től a W3 Consortium a felelős.)
