„Tudáscontrolling” változatai közötti eltérés
(→Definiciók) |
(→Definiciók) |
||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
===Válasz a szerkeztői javaslatra:=== | ===Válasz a szerkeztői javaslatra:=== | ||
| − | + | ||
| − | + | A problémamegoldásban központi szerepet játszó összefüggés-keresés esetén nem definiálható a helyes modell kritériumrendszere. Ezért a választott cselekvési alternatíva nem értelmezhető reálisan. A módszerek teljesítményének értékelését nehezíti a "mi lett volna ha" kérdésre adott helyes válasz. Így a célfüggvény ismerete nélkül a választott cselekvési alternatíva által elérhető eredmény nem tekinthető optimálisnak. adott cél, erőforrás és cselekvési alternatívák keretén belül segítséget nyújtson az optimális döntés meghozatalában. | |
| + | Egyre több vállalat ismeri fel ma már, hogy versenyképességgel a tudásalapú gazdaságban az rendelkezik, aki képes az üzleti céljaihoz szükséges tudás folyamatos felismerésére, felkutatására, felhasználására és szervezeten belüli fejlesztésére, megosztására. '''Céltalanság tétele:''' a tipikus célproblémáknál a szituáció adott, de a célok nem jól körülhatárolhatók. A feladat a célkomponensek és azok egymáshoz való viszonyának maghatározása. De egyeltalán nem biztos, hogy ez sikeresen keresztül vihető, ekkor beszélünk céltalanságról. Ha a szituációban modelleket vizsgálunk, akkor találati arányokat, mutatókat kapunk. Más módszer-más eredmény. Senki nem tudja mely mutatókat kellene kiválasztani, mely modell tud jól megmagyarázni valamit. | ||
| + | |||
A tudás, mint erőforrás használata, egyre több ember munkaköre kapcsolódik speciális problémához, feladatkörhöz. Ezáltal a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a vállalatoknál, elsősorben ők azok akik adatokkal illetve információkkal dolgoznak. '''Labsch-modell''' a tényszerű adatok és az intuiciók kapcsolata által létrejövő emberi döntéseket, és azok eredményességét, valamint ezek összefüggéseit vizsgálja. Vannak relatíve kevés adatból is helyes következtetésre jutni képes egyedek, illetve ezek ellentetjei. | A tudás, mint erőforrás használata, egyre több ember munkaköre kapcsolódik speciális problémához, feladatkörhöz. Ezáltal a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a vállalatoknál, elsősorben ők azok akik adatokkal illetve információkkal dolgoznak. '''Labsch-modell''' a tényszerű adatok és az intuiciók kapcsolata által létrejövő emberi döntéseket, és azok eredményességét, valamint ezek összefüggéseit vizsgálja. Vannak relatíve kevés adatból is helyes következtetésre jutni képes egyedek, illetve ezek ellentetjei. | ||
A lap 2006. január 24., 11:45-kori változata
- Angol megnevezés:knowledge controlling
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1900-as években alakult ki a
- controlling: melynek során a számvitelen belül fokozatosan kialakult a költségek és teljesítmények tervezéséért, elszámolásáért felelős, a management információ igényét mind jobban kielégítő vezetői számvitel. Az operatív szervezeti működés mellett az elmúlt évtizedben a controlling már a stratégiai szinten is megjelent.[1]
- 1980-as években jelent meg az
- operatív controlling: melynek feladata, hogy az adott cél, erőforrás és cselekvési alternatívák keretén belül segítséget nyújtson az optimális döntés meghozatalában. Az operatív controlling olyan vezetési tevékenységet foglal magában, mint a célmeghatározás, tervezés és irányítás középtávon és éves szinten. A tipikus célkitűzés ebben az esetben a likviditás, a nyereség és a pénzügyi stabilitás biztosítása.[2]
- 1990-es évek
- eredméyncontrolling:a controlling a puszta számviteltől mára már függetlenítette magát. A számvitel - azon belül is mindenekelőtt a belső számvitel, nevezetesen a költség - és bevételszámítás - azonban továbbra is a controlling fontos építőeleme.[3]
Véry Zoltán:
- 2003:Tudás-transzfer a technológiai transzfer során: az információ technológiai fejlődése egyik hatásaként a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak a vállalatoknál. A technológia több, mint fizikai eszköz. A technológia rugalmas repertoárja a képességnek és tudásnak is, amelyekkel a kívánt eredményeket elérhetjük. A technológia transzfer a fizikai eszközökön túl a módszereket, a folyamatokat és a humán elemeket is magába foglalja. A technológiai transzfer egyben megegyezik a tudás- transzferrel. [4]
- 2004:A tanuló szervezet kontrollja:Egyre több vállalat ismeri fel ma már, hogy versenyképességgel a tudásalapú gazdaságban az rendelkezik, aki képes az üzleti céljaihoz szükséges tudás folyamatos felismerésére, felkutatására, felhasználására és szervezeten belüli fejlesztésére, megosztására. A tanuló szervezet olyan intézmény, amely tudatosan és módszeresen alakítja a szervezeti tudás létrehozását és átadását. A tanuló szervezet kontrollja ma még kevés controller munkakörében szerepel, de hiba lenne nem figyelni a tudás-controlling formálódó területére. Véry Zoltán cikke áttekintést nyújt e témában, s a legfontosabb szakirodalmi források megjelölésével további tájékozódási pontokat is kínál az érdeklődőknek.[5]
- 2005:Új szín a controller palettáján
- Tudáscontrolling:a 21. századi versenyben a személyes - illetve a szervezeti- tudás - mint erőforrás - tudatos és módszeres alkalmazása az üzleti siker kulcstényezője. Egyre több szellemi dolgozó kerül a vállalatokhoz, kiknek munkaköre egy speciális problémához, feladatkörhöz kapcsolódik. Az információtechnológia fejlődésének egyik hatásaként a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a vállalatoknál.Elsősorban ők azok, akik adatokkal, illetve információkkal dolgoznak valamint új ismereteket (tudást) teremtenek, illetve osztanak meg a cégek számára.[6]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- kompetencia-térkép (megvalósulási forma)
- MIAU-WIKI lexikon (megvalósulási forma)
- MIAU-WIKI példatár (megvalósulási forma)
- OSIRIS szakértői adatbázis (megvalósulási forma)
- "van neki része a szócikknek" kapcsolattípus:
- "a szócikk része valaminek ( a szócikkel egyenrangú fogalmak )" kapcsolattípus:
- Stratégiai információs rendszer (tudáscontrolling, BSC, konzisztencia, jövőkutatás, ...)
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
A szakirodalmi források nem ellentmondásosak.
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés céltalanság tétele, az adatvagyongazdálkodási elvek, a Labsch-modell, a Pygmalion-effektus és a tudáskontrolling között?
Válasz a szerkeztői javaslatra:
A problémamegoldásban központi szerepet játszó összefüggés-keresés esetén nem definiálható a helyes modell kritériumrendszere. Ezért a választott cselekvési alternatíva nem értelmezhető reálisan. A módszerek teljesítményének értékelését nehezíti a "mi lett volna ha" kérdésre adott helyes válasz. Így a célfüggvény ismerete nélkül a választott cselekvési alternatíva által elérhető eredmény nem tekinthető optimálisnak. adott cél, erőforrás és cselekvési alternatívák keretén belül segítséget nyújtson az optimális döntés meghozatalában. Egyre több vállalat ismeri fel ma már, hogy versenyképességgel a tudásalapú gazdaságban az rendelkezik, aki képes az üzleti céljaihoz szükséges tudás folyamatos felismerésére, felkutatására, felhasználására és szervezeten belüli fejlesztésére, megosztására. Céltalanság tétele: a tipikus célproblémáknál a szituáció adott, de a célok nem jól körülhatárolhatók. A feladat a célkomponensek és azok egymáshoz való viszonyának maghatározása. De egyeltalán nem biztos, hogy ez sikeresen keresztül vihető, ekkor beszélünk céltalanságról. Ha a szituációban modelleket vizsgálunk, akkor találati arányokat, mutatókat kapunk. Más módszer-más eredmény. Senki nem tudja mely mutatókat kellene kiválasztani, mely modell tud jól megmagyarázni valamit.
A tudás, mint erőforrás használata, egyre több ember munkaköre kapcsolódik speciális problémához, feladatkörhöz. Ezáltal a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a vállalatoknál, elsősorben ők azok akik adatokkal illetve információkkal dolgoznak. Labsch-modell a tényszerű adatok és az intuiciók kapcsolata által létrejövő emberi döntéseket, és azok eredményességét, valamint ezek összefüggéseit vizsgálja. Vannak relatíve kevés adatból is helyes következtetésre jutni képes egyedek, illetve ezek ellentetjei.
- Pygmalion effektus :(Rosenthal kísérlet) Nem tudni, hogy a tanár diákról alkotott rossz véleményét a diák ténylegesen gyenge teljesítménye határozza-e meg, illetve a tanár előítélete miatt olyan gyenge a diák teljesítménye
- Tudáskontrolling :21. századi versenyben a személyes - illetve a szervezeti- tudás - mint erőforrás - tudatos és módszeres alkalmazása az üzleti siker kulcstényezője. Egyre több szellemi dolgozó kerül a vállalatokhoz, kiknek munkaköre egy speciális problémához, feladatkörhöz kapcsolódik. Az információtechnológia fejlődésének egyik hatásaként a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a vállalatoknál.Elsősorban ők azok, akik adatokkal, illetve információkkal dolgoznak valamint új ismereteket (tudást) teremtenek, illetve osztanak meg a cégek számára
Definíciós modul
- Tudáscontrolling:
Egyre több szellemi dolgozó kerül a szervezetekbe kiknek a munkaköre speciális problémához, feladatkörhöz kapcsolódik.Az európai munkavállalók kétharmada dolgozik a szolgáltatás - szektorban, melynek legdinamikusabban növekvő harmadát a tudásalapú cégek alkotják. A modern gazdaság- és vezetéselméletet, gyakorlatot egyre jobban érdekli a tudás, mint különleges erőforrás. A vállalati vezetők feltételezik a szervezet- emberek csoportjairól, hogy a tudás révén befolyáshoz és ellenőrzéshez jutnak. Az információ - technológia fejlődésének egyik hatásaként a szellemi dolgozók egyre hangsúlyosabb szerepkörbe kerülnek a cégeknél.
Tesztkérdések modul
- Igaz -e, hogy a tudáscontrolling ismeretlen, új szóösszetétel? (Igen, amennyiben a vállalatnál értelmezhető a tudásmenedzsment, úgy az azt támogató 'control' funkció is értelmezhető.)
- Vajon menedzselhető - e a tudás? ( Ha a tudás nem is, de a tudásalapú, - tudás - intenzív tevékenység és a tevékenységekhez kapcsolódó tudáshordozók, tudásközvetítők igen. A tudáscontroller a tudásmenedszer segítőtársa, munkatársa.)
