„Értékesítés” változatai közötti eltérés

A lap 2006. január 10., 12:13-kori változata

Angol megnevezés:sale, realization

Történeti modul

• 1936

a gazdaság nyerstermékei értékesülhetnek közvetlen eladással, a gazdaságban tovább feldolgozással és a gazdaságban való felhasználás útján. Az értékesítés módját főleg az ár és szállítási viszonyok szabják meg, azonkívül a gazdálkodónak a tőkeerőssége. Bizonyos termékek azonban minden körülmény között a gazdaságban kerülnek értékesítésre, illetőleg felhasználásra, ezek az állatállomány terjedelmes takarmányai, a cselédség terményjárandósága és a vetőmagnak szánt termények, valamint a termelt istállótrágya. Minél közelebb a piac és jobbak a forgalmi viszonyok, annál több terménynek közvetlen értékesítése válik lehetővé. Rossz forgalmi körülmények közt többször csupán további feldolgozás után lehet a termelést fejleszteni, pl.: szeszgyártás útján a burgonya-termelést, illetve -értékesítést, tejfeldolgozás útján a tehenészetet, illetve ezáltal a trágyatermelést és termésnövekedést. A mostani világválságban az agrárexport országok terményeinek értékesítése nagy nehézségbe ütközik úgy, hogy az állam vám- és kereskedelmi politikájával kifelé, befelé pedig különféle formában adott termelési kedvezményekkel kénytelen a gazdasági termékek értékesítését előmozdítani. A gazdasági termékek értékesítésében nagy szerepet játszanak a különféle értékesítő és fogyasztási szövetkezetek.[1]

• 1938

valamely áru eladása. Általában értékesítés alatt a nagybani eladást értik; főképpen mezőgazdasági termények kiviteléről szólva beszélnek értékesítésről. Tágabb értelemben azonban az értékesítés nemcsak eladás, hanem saját üzemben való további feldolgozás ( takarmány feletetése állathízlalásnál, gyári melléktermékek felhasználása) útján is történik. Devizakorlátozások és hadfelszerelési szempontok következtében úgy a jegybankok, mit az államok több országban a külföldi értékesítést korlátozták, illetve „irányították”. Ez a kereskedelem háttérbe szorulását és előjogokkal bíró vállalatok (kiviteli egyesülések, egykéz-alakulatok, szövetkezetek) előtérbe kerülését eredményezte. A külföldi értékesítést legtöbb országban államközi egyezmények szabályozzák, részben kontingensrendszer, részben valutáris megállapodás alapján. Az értékesítés terén nagy jelentősége van a kisbirtokosok és kisiparosok szempontjából az értékesítő szövetkezeteknek.[2]

• 1960

az értékesítés, azaz a realizálás a termékek eladása, az áru pénzzé tétele. A társadalmi termék értékesítéséhez meghatározott arányok szükségesek a termelés egyes ágait és a társadalmi termék egészének egyes részei között. A kapitalista gazdaságban az elkülönült termelők anarchikusan termelnek egy előttük lényegében ismeretlen piac számára; az értékesítés megvalósulásához szükséges arányokat állandóan megsértik; a termelés bővülése egyenlőtlenül megy végbe, az egyes termelési ágak közti arányok állandóan megbomlanak. Az áruk értékesítése ennek következtében állandó zökkenők, ingadozások közepette a termékek egy részének elpusztulása mellett valósul meg. A tőkés értékesítés ellentmondásai az időszakonként visszatérő gazdasági válságokban robbannak ki.- A szocialista gazdaságban az állam az értékesítéshez szükséges arányokat központilag tervszerűen alakítja ki, és az értékesítés mértékét és arányait is a tervben irányozzák elő. Magyarországon a termelőeszközöket gyártó üzemek befejezett termelésüket közvetlenül a megrendelő vállalatoknak adják át, rendszerint saját értékesítő szerveik vagy az iparág illetve a Belkereskedelmi Minisztériumhoz tartozó értékesítési vállalatok útján. A fogyasztási cikkeket a kereskedelmi vállalatok értékesítik. Az egyes vállalatok elfekvő készleteinek értékesítésével közvetlenül a vállalatok, illetve a szakosított készletező vállalatok foglalkoznak. Az éves áruforgalmi (értékesítési) tervet a Belkereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal javaslata alapján a Minisztertanács hagyja jóvá. Az irányító szervek ezeket a terveket az egyes vállalatokra bontják le. A termelő vállalatok értékesítési terve a vállalati terv szerves része; éves és negyedéves bontásban készül.[3]

• 1967

a termékek eladása, az áru átalakulása pénzzé. A használati érték szempontjából az értékesítés azt jelenti, hogy az áru a termelőtől a fogyasztóhoz (felhasználóhoz) kerül, az érték szempontjából pedig azt jelenti, hogy a vételár kiegyenlítése is megtörtént.[4]

• 1968

árutermelő viszonyok közt a piacra került termék eladása, vagyis becserélése pénzre, ami a további termeléshez szükséges (nyersanyag, munkabér, stb.) vásárlásokat, s ezzel az új termelési ciklust lehetővé teszi. Tőkés viszonyok közt az érékesítés során jut hozzá a tőkés az értéktöbblethez, amely a munkában foglaltatik, mint a termelt érték és a munkabér különbsége.[5]

• 1987

a megtermelt áruk eladása, áruformából pénzformává változtatása, a termék társadalmilag szükséges voltának elismerése. A társadalmi össztermék értékesítésének feltétele, hogy az előállított áruk társadalmi szükségletet (szükségleteket) elégítsenek ki és a termelés feleljen meg mennyiség, minőség és választék tekintetében a piaci keresletnek (újratermelés). Az áruk országon belüli értékesítésével a belkereskedelem, országok közötti értékesítésével a külkereskedelem foglalkozik.[6]

• 1998

(közg.) áruk, szolgáltatások és szellemi termékek kereskedelmi forgalmazása adásvétel útján, vagyis pénzért történő eladása. A vállalkozás számára az értékesítés biztosítja a piaci realizációt, a befektetett tőke megtérülését. Ezért is kerül az érdeklődés előterébe a piac, valamint az értékesítés és a marketing, mint vállalkozási funkciók.[7]

• 2002

Termék, szolgáltatás vagy ötlet átadása, pénz vagy más ellenértékért cserébe.[8]

• 2005

Az ERP az Enterprise Resource Planning angol nyelvű rövidítése, amely magyarul vállalati erőforrás-tervezést jelent. Az ERP rendszerek a vállalaton belül felmerülő egyes funkciókat: humánerőforrás, marketing, pénzügy, logisztika stb. fogják össze egy egységes rendszerbe és az egyes tranzakciókat egységesen és integráltan kezelhetővé teszik.[9]

• 2005

Az ERP betűszó az Enterprise Resource Planning (vállalati erőforrás-tervezés) rövidítése. Ezek a vállalatirányítási szoftverek a jellemző üzleti folyamatok adatait összesítik egységes, könnyen felhasználható rendszerben. Általában moduláris felépítésűek: külön foglalkoznak a pénzügyi, vevői, szállítói, termelési adatokkal, ám képesek ezek összekapcsolására, s jellemzően elemzések, vezetői összefoglalók készítésére is.
Az elmúlt években az ERP-megoldásokat szállító nagy szoftvercégek figyelme egyre inkább a kis- és középvállalatok felé irányul, s sorra jelennek meg az erre a szektorra „méretezett" programcsomagok. Emellett hazai cégek is versenyeznek a felhasználók kegyeiért: ők már csak méretüknél fogva is elsősorban a kis- és középvállalatokat célozzák meg.
A Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programja (GVOP) keretében a kis- és középvállalkozások pályázhatnak integrált üzleti rendszerek, döntéstámogatási vagy elektronikus iratkezelési rendszerek bevezetésének támogatására. A legkésőbb december 31-éig benyújtandó pályázatoknál a támogatás mértéke a projekt elszámolható költségeinek legfeljebb 50 százaléka, minimum 8 millió, maximum 20 millió forint. A szoftvercégek is látnak a támogatási rendszerben fantáziát: sokuk, így a Microsoft vagy az SAP, segítséget nyújt a pályázni kívánó cégeknek.[10]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • promóció

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:

• • értékesítés törzsadatai (a cikktörzs értékesítési adatai, árlisták, ügyféltörzs)
  • ajánlatkérések rögzítése, az ajánlatok változatainak követése
  • egyedi vevői rendelések ill. keretszerződések lehívásai, állapotok, rendelkezésre állás vizsgálata
  • rendelési adatok kezelése (szerződés-, vevő-, vevői rendelés-, szerződés visszaigazolási-, lehívási-, szállítólevél-, számlaszámok; vevő által kért, visszaigazolt és tervezett határidők; megrendelt, visszaigazolt, leszállított és leszámlázott mennyiségek; egységárak, költségek, pénznemek; fizetési, kiszállítási és szállítási feltételek.
  • bizonylatkezelés (ajánlat, szerződés, szállítólevél, számla); rész- ill. gyűjtő számlák és szállítólevelek
  • a termékek leírása a forrásjegyzékben: darabjegyzék és műveletterv
  • értékesítési ár
  • értékesítési csatorna
  • értékesítési eredmény
  • értékesítési eredményszámla
  • készletgazdálkodás

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

• • realizálás (eladás)
  • piaci információs rendszer (kiárusítás)
  • értékesítési rendszer (forgalmazás)
  • piaci folyamatok (bevételszerzés)
  • logisztika (szállítmányozás)
  • vállalati strégia elemei (SAP, CRM, vállalati portálok, SCM, elektronikus piacterek, ERP)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A történeti modulban felhasznált szakirodalmak alapján a szó jelentésében ellentmondást nem találtam.

Definíciós modul

• Az értékesítés egy olyan folyamat,amely az egyik szereplő szempontjából (termelő) pénzforgalommal, a másik szerplő számára (fogyasztó) áruforgalommal jár. A termelő az általa előállított árut megpróbálja eladni a vevőnek, ezáltal a vevő pénzhez jut.A vevő vagy felhasználja, vagy továbbértékesítheti azt. A termelő az áruért kapott pénzt újrabefektetheti és új árut állíthat elő, amit ismét értékesíteni tud pénzbevétel céljából. Tehát ez egy körforgás.
• Az ERP rendszerek a vállalaton belül felmerülő egyes funkciókat (humánerőforrás, marketing, pénzügy, logisztika stb.) fogják össze egy egységes rendszerbe és az egyes tranzakciókat egységesen és integráltan kezelhetővé teszik.

Tesztkérdések modul

• Igaz- e, hogy értékesítés során mindig pénzbevétel realizálható? IGAZ (hiszen a termelő a csere során pénzbevételhez jut)
• Igaz-e, hogy az értékesítés során csereforgalom bonyolódik le? IGAZ (mert a termelő az árut eladja a fogyasztónak, amiért cserébe pénzt kap)
• Helyes-e az az állítás, mely szerint az értékesítés csk az egyik fél számára hasznos? HAMIS (mert az egyik fél számára pénzhasznot, a másik fél számára áruhasznot jelent. Tehát mindkét szereplő számára hasznos.)
• Igaz-e, hogy az ERP rendszerek a vállalaton belül felmerülő egyes funkciókat (humánerőforrás, marketing, pénzügy, logisztika stb.) fogják össze egy egységes rendszerbe és az egyes tranzakciókat egységesen és integráltan kezelhetővé teszik? IGAZ (hiszen általában moduláris felépítésűek (külön foglalkoznak a pénzügyi, vevői, szállítói, termelési adatokkal) ám képesek ezek összekapcsolására, s jellemzően elemzések, vezetői összefoglalók készítésére is.

• Igaz-e, hogy az ERP betűszó magyarul vállalati erőforrás-tervezést jelent. IGAZ (hiszen az ERP az Enterprise Resource Planning angol nyelvű rövidítése.)

Ajánlott irodalmak modulja

Papír-alapú irodalom:

• Hetyei József: ERP rendszerek Magyarországon a 21. században[11]
• Lidstone, John:Jövedelmezõ értékesítés: Értékesítés a piaci verseny feltételei között[12]
• Berács József, Ötvös Károly:Ipari marketing: Beszerzési és értékesítési stratégiák[13]
• Kiss János: Kereskedelemszervezés és technológia 1.: Kiskereskedelmi értékesítés[14]
• Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan [15]

Online-alapú irodalom:

• Simon S. András: Támogatott ERP[16]