„Készletgazdálkodás” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Történeti modul) |
(→Történeti modul) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | * | + | |
| − | 1963. A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megfelelő választékú és mennyiségű készletre van szükség. Ezt csak a jól szervezett készletgazdálkodás tudja biztosítani. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel. | + | *'''1963.''' A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megfelelő választékú és mennyiségű készletre van szükség. Ezt csak a jól szervezett készletgazdálkodás tudja biztosítani. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel. |
A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található: | A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található: | ||
| − | *1. termelői készletek | + | **1. termelői készletek |
| − | *2. felhasználói készletek | + | **2. felhasználói készletek |
| − | *3. kereskedelmi (áruforgalmi) készletek | + | **3. kereskedelmi (áruforgalmi) készletek |
| − | *4. állami tartalékok | + | **4. állami tartalékok |
| − | A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is.[ | + | A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is.[vinjanika] |
| − | 1968. Az anyaggazdálkodás az a koncepció, amely egy vezetőnél összpontosítja a gyártási szükségletek meghatározásáért, a gyártási folyamat ütemezéséért, valamint az anyagbeszerzésért, a raktározásért és az értékesítésért való felelősséget. Mint ilyen, foglalkozik a befejezett termék előállításában használt minden anyag megszerzésében és felhasználásában érintett tevékenység ellenőrzésével (Zenz). papírról | + | *'''1968.''' "Az anyaggazdálkodás az a koncepció, amely egy vezetőnél összpontosítja a gyártási szükségletek meghatározásáért, a gyártási folyamat ütemezéséért, valamint az anyagbeszerzésért, a raktározásért és az értékesítésért való felelősséget. Mint ilyen, foglalkozik a befejezett termék előállításában használt minden anyag megszerzésében és felhasználásában érintett tevékenység ellenőrzésével (Zenz)." papírról |
| − | 1973. Az anyaggazdálkodás az az egyszemélyi vezetésű szervezeti koncepció, amely minden olyan tevékenységet és személyzeti állományt tervez, szervez, motivál és ellenőriz, amelyek elsődleges területe a szervezetben folyó anyagáramlás (Fearon) | + | *'''1973.''' "Az anyaggazdálkodás az az egyszemélyi vezetésű szervezeti koncepció, amely minden olyan tevékenységet és személyzeti állományt tervez, szervez, motivál és ellenőriz, amelyek elsődleges területe a szervezetben folyó anyagáramlás (Fearon)." |
| − | 1976. A készletgazdálkodás magában foglalja a készletezési rendszereket, amelyek osztályozása a következőképpen történik: | + | *'''1976.''' A készletgazdálkodás magában foglalja a készletezési rendszereket, amelyek osztályozása a következőképpen történik: |
Két szempont szerint szokás csoportosítani, az ezek szerinti csoportok: | Két szempont szerint szokás csoportosítani, az ezek szerinti csoportok: | ||
| − | *a. Olyan cikkek tartoznak ide, melyek funkcionálisan döntően fontos a műveletek szempontjából. Pl. alkatrészek | + | **a. Olyan cikkek tartoznak ide, melyek funkcionálisan döntően fontos a műveletek szempontjából. Pl. alkatrészek |
| − | *b. Dollár-részarányuk nagy | + | **b. Dollár-részarányuk nagy |
| − | *a. Statikus: csak egy készletezési döntés hozható, pl. 'karácsonyfa probléma' | + | **a. Statikus: csak egy készletezési döntés hozható, pl. 'karácsonyfa probléma' |
| − | *b. Dinamikus: a kereslet folyamatos, egyetlen nehézség a készletszinteket egyensúlyba hozni a készletezéssel kapcsolatos különféle költségekkel | + | **b. Dinamikus: a kereslet folyamatos, egyetlen nehézség a készletszinteket egyensúlyba hozni a készletezéssel kapcsolatos különféle költségekkel |
| − | 1980. A készletgazdálkodás, ezen belül is készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy: | + | *'''1980.''' A készletgazdálkodás, ezen belül is készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy: |
| − | *1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen | + | **1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen |
| − | *2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek | + | **2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek |
| − | *3. a termelés folyamatosságához elegendő anyagot tároljanak a vállalatok raktáraiban. | + | **3. a termelés folyamatosságához elegendő anyagot tároljanak a vállalatok raktáraiban. |
A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól. | A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól. | ||
| − | 1993. A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit. | + | *'''1993.''' "A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit." |
| − | 1994. A készlet jelenti a legnagyobb tőkelekötést a kereskedelemben, sok termelő kisüzemben és bizonyos típusú szolgáltató létesítményekben. A cégnek az a képessége, amely révén a készletet nyereséggel készpénzre tudja váltani, alapvető tényező a sikeres gazdálkodásban. A készletgazdálkodás célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodásban a megfelelő készletszintet meghatározhatjuk mind értékben, mind mennyiségben.[kisváll gazd] | + | *'''1994.''' "A készlet jelenti a legnagyobb tőkelekötést a kereskedelemben, sok termelő kisüzemben és bizonyos típusú szolgáltató létesítményekben. A cégnek az a képessége, amely révén a készletet nyereséggel készpénzre tudja váltani, alapvető tényező a sikeres gazdálkodásban. A készletgazdálkodás célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodásban a megfelelő készletszintet meghatározhatjuk mind értékben, mind mennyiségben."[kisváll gazd] |
| − | 2004. A készletgazdálkodás egyensúlyi elve: Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak. [http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/koltaitamas/keszlet_total_2004.pdf] | + | *'''2004.''' "A készletgazdálkodás egyensúlyi elve: Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak." [http://www.mba.bme.hu/data/jegyzet/koltaitamas/keszlet_total_2004.pdf] |
| − | 2005. Számviteli Politika keretén belül összeállított Készletgazdálkodási Szabályzat a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, áruk tervezésére, beszerzésére, tárolására, felhasználására, vagyonvédelmére vonatkozó utasításokat, eljárásmódokat, folyamatokat rendszerezi a hatékony és optimális készletgazdálkodás megvalósítása érdekében. [http://www.uni-miskolc.hu/uni/minosegiranyitas/szab/2005-01/keszletgazd.doc] | + | *'''2005.''' Számviteli Politika keretén belül összeállított Készletgazdálkodási Szabályzat a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, áruk tervezésére, beszerzésére, tárolására, felhasználására, vagyonvédelmére vonatkozó utasításokat, eljárásmódokat, folyamatokat rendszerezi a hatékony és optimális készletgazdálkodás megvalósítása érdekében. [http://www.uni-miskolc.hu/uni/minosegiranyitas/szab/2005-01/keszletgazd.doc] |
A lap 2005. november 20., 19:01-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1963. A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megfelelő választékú és mennyiségű készletre van szükség. Ezt csak a jól szervezett készletgazdálkodás tudja biztosítani. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel.
A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található:
- 1. termelői készletek
- 2. felhasználói készletek
- 3. kereskedelmi (áruforgalmi) készletek
- 4. állami tartalékok
A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is.[vinjanika]
- 1968. "Az anyaggazdálkodás az a koncepció, amely egy vezetőnél összpontosítja a gyártási szükségletek meghatározásáért, a gyártási folyamat ütemezéséért, valamint az anyagbeszerzésért, a raktározásért és az értékesítésért való felelősséget. Mint ilyen, foglalkozik a befejezett termék előállításában használt minden anyag megszerzésében és felhasználásában érintett tevékenység ellenőrzésével (Zenz)." papírról
- 1973. "Az anyaggazdálkodás az az egyszemélyi vezetésű szervezeti koncepció, amely minden olyan tevékenységet és személyzeti állományt tervez, szervez, motivál és ellenőriz, amelyek elsődleges területe a szervezetben folyó anyagáramlás (Fearon)."
- 1976. A készletgazdálkodás magában foglalja a készletezési rendszereket, amelyek osztályozása a következőképpen történik:
Két szempont szerint szokás csoportosítani, az ezek szerinti csoportok:
- a. Olyan cikkek tartoznak ide, melyek funkcionálisan döntően fontos a műveletek szempontjából. Pl. alkatrészek
- b. Dollár-részarányuk nagy
- a. Statikus: csak egy készletezési döntés hozható, pl. 'karácsonyfa probléma'
- b. Dinamikus: a kereslet folyamatos, egyetlen nehézség a készletszinteket egyensúlyba hozni a készletezéssel kapcsolatos különféle költségekkel
- 1980. A készletgazdálkodás, ezen belül is készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy:
- 1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen
- 2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek
- 3. a termelés folyamatosságához elegendő anyagot tároljanak a vállalatok raktáraiban.
A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól.
- 1993. "A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit."
- 1994. "A készlet jelenti a legnagyobb tőkelekötést a kereskedelemben, sok termelő kisüzemben és bizonyos típusú szolgáltató létesítményekben. A cégnek az a képessége, amely révén a készletet nyereséggel készpénzre tudja váltani, alapvető tényező a sikeres gazdálkodásban. A készletgazdálkodás célja, hogy az anyagi folyamatok zavartalanságát a gazdaságosság követelményeit is figyelembe véve biztosítsa. A készletgazdálkodásban a megfelelő készletszintet meghatározhatjuk mind értékben, mind mennyiségben."[kisváll gazd]
- 2004. "A készletgazdálkodás egyensúlyi elve: Az optimális rendelési tételnagyság esetén a készlettartási és rendelési költségek egyensúlyban vannak." [1]
- 2005. Számviteli Politika keretén belül összeállított Készletgazdálkodási Szabályzat a kis értékű tárgyi eszközök, anyagok, áruk tervezésére, beszerzésére, tárolására, felhasználására, vagyonvédelmére vonatkozó utasításokat, eljárásmódokat, folyamatokat rendszerezi a hatékony és optimális készletgazdálkodás megvalósítása érdekében. [2]
Készletgazdálkodás: mindazt a tevékenységet, amely arra irányul, hogy a termelést a technológiákban meghatározott időben és mennyiségben ellássa a szükséges anyagokkal, a készletgazdálkodás feladatai közé soroljuk. [3]
Ontológiai modul
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- ...
Tesztkérdések modul
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
- ...
